Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-08 / 289. szám
1966. december 8? SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP S A SZERKESZTOSEG POSTÁJÁBÓL Olvasóink írják Történelemóra szemtanúi Nagy élményben volt része a jászágói általános iskola nyolcadik osztályos diákjainak. Történelemből a Tanácsköztársaság harcait tanulták. Az órára meghívták Csányi Jani bécsit, a községben jól ismert 19-es veteránt, aki végigszenvedte az első világháború valamennyi frontját, és a Tanácsköztársaság vöröskatonája, káplárja volt. Jani “bácsi megrázó élményszerűséggel mondta el a hiteles történeteket, megnevezte néhány harcostársét, akik ma is a párt tapasztalt és megbecsült veteránjai. A diákok együtt lelkesedtek Jani bácsival, amikor a dicső Északi hadjáratról beszélt, s együtt fájlalták a Tanácsköztársaság leverését. A tanulságos beszélgetés után az úttörőik elhatározták, hogy a történelmi témáknak megfelelően máskor is hívnak meg vendéget, történelmi tanút az óráikra. Zsidei Barnabás Jészágó A zsilip utcai lakosok pananza A Zagyvarékasról — több aláírással — érkezett levél arról szól, hogy 1963-óta csak ígérgetik a villanyt a Zsilip utca lakóinak, de még most is petróleum lámpa mellett tanulnak a gyerekek és végzik otthoni munkájukat az asszonyok, akik napközben máshol dolgoznak, Ignácz Mihályné és társai azt írták: anyagilag is hozzájárulnának az utcai hálózat bővítéséhez. Családonként ezer forint befizetését vállalták, amiről a községi tanács vb vezetői is tudnak. Mindez nem hozott ereiménaz 1965. évnek is vége, s az utca mégsem kapott villanyt A községi tanácson vagy a TITÁSZ-on múlik ez? — kérdezők a levélírók. Köszönöm Évike — köszönöm gyerekek Egy hónappal ezelőtt bevittek a kórházba. Feleségem — aki szintén rokkant — egyedül maradt, holott segítség nélkül képtelen főzni, takarítani vagy bármit is csinálni. Erre nem is volt szüksége. mert • hasban lakó Pásztor család a segítségére sietett. Pásztor Lászlóné, Évike főz, takarít, a három gyermek pedig bevásárol a boltban, felhordja a tüzelőt a pincéből, gondosko>l- nak a fűtésről stb. A Pásztor család embersége, segítsége nagyon sokat jelent nekünk. Nekem nincs módomban, hogy jutalmat vagy kitüntetést adjak — bár ezt érdemelnék — s így csak amyit mondok: köszönöm, Évike, kö szőnöm, gyerekek. Tálas ”'idolf Szolnok „Harapni“ kellett volna a Mira-vizet Mi ra-vizet vásároltam az egyik szolnoki üzletben. Otthon letettem az asztalra. A kisunokám nézegette, s felfedezte benne a széna vagy szalmaszálakat. Figyelmeztetésére jobban szemügyre vettem az üveget, amelyben mos za tok is úszkáltak. Gusztustalan, szennyezett volt a Mira-víz. Ebből az esetből is okulva javaslom: a sötét üvegeket világosra cseréljék ki. így könnyebben ellenőrizhető a higiéniai követelmények betartása, amelyek elmulasztása viszont egészségünket veszélyezteti. P. L Szolnok Miért nem lehet határidőre f A Patyolatban mosatunk, ami sajnos, elég sok bosszúsággal jár. Mégpedig azért, mert igen sokszor nincs a kész a mosásra, vasalásra beadott ruha a vállalt határidőre. Nem egyszer megtörtént, hogy öt-hat napot is késtek. Most szintén már hatodszor voltunk a Beloiannisz úti PatyoJat-üsletben, de ruháink helyett csak azt a tanácsot kaptuk.: telefonáljunk a központba. Ehelyett a lapon keresztül kérdezem, nem lehetne úgy vállalni a mosást-vasalást, hogy azt határidőre el is végezhessék? Pataki Antal Szolnok Három év óta játszanak a türelmünkké* 1963 nyarán vettünk házhelyet építés céljára Velünk együtt még tizenkét család. A megvételkor kötött szerződésben az áll, hogy a telekkönyvezés folyamatban van. Ennek már három éve, de a te- lékköny vezés még most sem történt meg. Az építési engedélyt megkaptuk, viszont kölcsönt telekkönyvi szemle nélkül hiába is kérünk. Nagyon sokat jártunk már egyik szervtől a másikhoz, hol ’de, hol oda tanácsolnak bennünket. csak éppen olyan szerv nincs, amely elintézné ügyünket. Azt hiszem, nincs olyan ember, akinek eny- nyi idő alatt ne fogyna el a türelme. Kérjük az illetékeseket, hogy végre intézzék el a telekkönyvezési Szikszai Sárkor és tizenkét társa Törökszentmiklós Úttörő levelekből Pintér István, a szolnoki Délibáb úti iskola úttörő- csapatának „riportere” arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a kisdobosok szombaton bábelőadást tartottak. Az erdei iskola című jelenetet Kardos Já- nosné tanárnő segítségével adták elő. A mikulási műsort — amely nagyon jól sikerült — sok tanuló nézte meg. — Nagyon vártuk azt az őrsi összejövetelt, amelyen a pajtások számot adtak arról „KI mit tud”. Érdekesek voltak a kérdések, nagy volt az izgalom, s még nagyobb az öröm annak, aki továbbjutott. — Később, amikor befejeződött a vetélkedő, még elbeszélgettünk, játszottunk. Nagyon jól éreztük magunkat az őrsi összejövetelen és sok élménnyel tértünk haza — írta Oláh Mária a jászberényi Jóbarátság őrs tagja. A rákóczifalvi Tapsifüles őrs vezetője, Lipák Mária azt írta meg, hogy a tanulás mellett miként kívánnak hasznára lenni a társadalomnak. A pajtások három célt tűztek maguk elé; jól tanulni, felkészülni az életre, szolgálni a hazát. Egyre gyűlnek a nemes tettek, olyanok, mint az óvoda előtti virágágy gondozása, a vasgyűjtés, az idős embereken való segítés, ajándékok készítése egy leányotthon kis lakóinak, stb. Hírt kaptunk arról is, hogy a szolnoki járás úttörőcsapatainak képviselői a közelmúltban megalakították a Hadi tanácsot, s már az első ülésen elhatározták, hogy a községekben elkészítik a veszélytérképet, s a forgalmas útszakaszokon, átkelőhelyeknél figyelmeztető táblát helyeznek el. Egymás után szaporodnak a közlekedési őrsök, szakkörök, amelyeknek tagjai szintén pajtásaik testi épségét védik azzal, hogy a forgalmas átkelőhelyeknél biztosítsák a zavartalan áthaladásukat. A kőtelki pajtások arra is vállalkoztak, hogy a téli fagyos időben a kutak környékét salakkal szórják fel a balesetek megelőzése vé gebt. Az illetékesek intézkedtek Nem is olyan „csavaros“ ? A Szolnok megyei Néplap november 24-i számában a „Csavaros” című kis írás arról szólt, hogy <» MÉH vállalat tiszafüredi telepe a helyi vegyesipari ktsz által felajánlott csavaros üvegeket csak akkor veszi át, ha azokat előbb összetörik. A Szolnok—Heves megyei Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat igazgatója a cikk megjelenését követő napon ellenőrzést tartott a tiszafüredi telepen. Ez alkalommal a „csavaros” ügyet is megvizsgálta. A vegyesipari ktsz elnöke bemutatta a körülbelül harminc egy literes és a négyszáz egy-két decis üvegkészletet, amelyet eladásra felkínált. Az üvegeket a tiszafüredi telep vezetője is ekkor látta először, mert a korábbi felajánlás alkalmával üvegmintát nem vitt magával a ktsz raktárosa. A rendelkezés szerint, azokat az üvegeket, amelyek olyan anyaggal szennyezettek, hogy azok tisztítása csak igen magas költséggel, vagy egyáltalán nem oldható meg, valamint azokat, amelyek már nincsenek forgalomban, a MÉH-vállalat csak üvegcserépként gyűjti. A ktsz üvegei azonban nem tartoznak ebbe a csoportba, azok gyűjtése ez idő szerint még folyamatosan történik. A vállalat igazgatója ennek megfelelően tájékoztatta a ktsz elnökét s egyben utasította a tiszafüredi telep vezetőjét az üvegek átvételére. A panaszos nem téliesítetté a hő felevő munkaegységet B. B. cibakház! tsz-tag szerkesztőségünkhöz küldött levelében azt sérelmezte, hogy a betegség idején járó napi fél munkaegységet nem írják javára. Ügyét a tsz elnöke megvizsgálta, s válaszában közölte, hogy az 1963-ban megjelent rendelet értelmében azok a termelőszövetkezeti tagok részesülhetnek „szociális munkaegységben”, akik a betegséget megelőző két évben a kötelező munkaegységet teljesítették. A termelőszövetkezeti alapszabály, valamint a közgyűlés határozata szerint évi 200 a kötelező munkaegység. B. B. ezt nem teljesítette, viszont korára és betegségére való tekintettel méltányosságból ismét beterjesztik kérelmét a tsz vezetősége, illetve szociális bizottsága elé. Szerkesztői üzenetek Rigó László. Szolnok: Javaslatát, amely arra vonatkozik, hogy az utcai villanyégőket ne nappal cseréljék ki, nem lehet teljesíteni. A TITÄSZ dolgozóitól sem lehet azt kívánni, hogy állandóan éjszaka dolgozzanak. egyrészt mert sötétben nagyobb a balesetveszély is. de főképpen azért mert ilyenkor állandóan feszültség alatt van az összes vezeték. Azok a dolgozók, akik a kiégett villnnyégő- ket kicserélik. nemcsak ezt a munkát végzik, hanem egyéb hálózati javításokat is. s ilyenkor egy- egv területen — akár több utcát érintően is — kikapcsol iák az áramot, hogy munkájukat biztonságossá tehessék. Sz.-né. Jászla (tány: — Munkajogi szempontból a bedolgozói viszony nem számit munkaviszonynak. Ebből következik, hogy a munkaviszonyban álló. dolgozóra vonatkozó jogok és kötelességek sem vonatkoznak a bedolgozókra. — így a bedolgozóknak nem jár fizetett szabadság. D. P„ Kunszentmártoni A gyermek harmadik életévének betöltéséig a dolgozó nő kérelmére fize- tésnélkiili szabadságot kell adni. Ennek kiadásához nem szabad megkövetelni orvosi igazolást és azt sem, hogy a dolgozó nő előzőén kivegye fizetéses szabadságát. F. J„ Szolnok: A szakszervezeti tag évenként egyszer közvetlen hozzá- tartózőlval (feleség, gyermek) együtt 50 százalékos MÄV utazási kedvezményt vehet igénybe. Sz. I.-né, Karcag: A tizennegyedik életévét betöltő tanköteles a továbbképző iskola látogatása JOGI t anácsadó A kisajátítás Az új kisajátítási jogszabályok 1965. október 1-én léptek hatályba. Az új szabályok alapvető rendelkezései a közérdekű céloknak, a kisajátítás ún. jogcímeinek meghatározására, továbbá a kisajátított ingatlanért járó kártalanításra vonatkoznak. A közérdeknek és az állampolgárok törvényes érdekeinek érvényre juttatása elsősorban ezekben a szabályokban csúcsosodik ki. A kártalanításra jogosultak nézőpontjából szemlélve a kisajátítási eljárást, a kártalanítási szabályok a lényegesebbek, ugyanis általában a fellebbezéssel, panasszal élő ügyfelek sem a kisajátítás közérdekűségét vitatták, hanem a felajánlott kártalanítás összegszerűségét, — illetőleg annak módját (csereingatlannal, készpézzel történjék-e) sérelmezték. Az új szabályozás egyébként a közérdekű célok szélesítése mellett a kisajátítást kérők körét is bővítette. Ezek a bővítések a társadalmi fejlődés igényeinek megfelelően történtek. Igen lényeges az a rendelkezés, hogy nemcsak az állam, hanem — egyes, konkrétan meghatározott esetekben — társadalmi szervek és szövetkezetek részére is helye van a kisajátításnak. (A társadalmi szervek ugyanis már egyes állami feladatokat is ellátnak — a szak- szervezetek, stb. —, a szö- vetkezetek vedig pl. jelentős szolgáltató tevékenységet végeznek.) A reális kártalanítás elve A reális kártalanítás elvének érvényesítése érdekében a kisajátításról szóló tvr. a kártalanítást úgy szabályozza, hogy az állampolgárokat ingatlanuk kisajátítása következtében vagyoni hátrány ne érje. Ezt több rendelkezés is szolgálja: a kártalanítási irányárak új, a korábbinál magasabb összegben történő meghatározása, a kártalanítás módjára (hogy csereingatlannal, készpénzzel történik-e a kártalanítás) vonatkozó egyezség kötési lehetőség, szakértő bizottság közreműködése, — az egvezség létrehozása érdekében a helyi tanács vb igazgatási osztályai részére biztosított jogi eszközök (pl. szignalizáció) stb. A kártalanításra vonatkozó szabályozás arra irányul, hogy annak módjában és összegszerűségében a kisajátítást kérő lehetőleg megegyezésre jusson az ingatlan tulajdonosával és a többi jogosulttal — a jelenlegi evakorlattól eltérően — az államigazgatási eliárás során. Jellemző az is, hogy a korábbi jogszabálvokhan használatos ,.kisajátítást szenvedő” megjelölést, mely az ingatlantulajdonos ügyfél meghatározása volt, az úi szabályok mellőzik. Lehet adás-rétellel is A helyes jogalkotói szemlélet tükröződik a kisajátítás és az adásvétel kapcsolatának szabályozásában is. A tulajdonjog megszerzésére irányuló eljárás meggyorsítása és az állampolgárok törvényes érdekeinek biztositása végett olyan szabályozás került kidolgozásra, amely szerint az állami szervek közérdekű célra adásvétel útján is megszerezhetik az ingatlanok tulajdonjogát. A megszerzés módját az eljárást kezdeményező állami szerv választhatja meg, a társadalmi szervek — a szakszervezet kivételével —, és a szövetkezeti szervek pedig elsősorban adásvétel útján kötelesek az ingatlant megszerezni. A közérdekű célra szükséges ingatlanok tulajdonjogának adásvétel útján való megszerzése az állampolgárok beleegyezésével, közhatalom igénybevétele nélkül történik. Az ország mezőgazdasági művelés alatt álló területének zöme a termelőszövetkezetek használatában van, ezért az új szabályozás a termelőszövetkezeti föld- használati jog elvonásával kapcsolatos kérdéseket, továbbá a termelőszövetkezetet és a tagjait érintő viszonyokat is részletesein tartalmazza. A termelőszövetkezet közös használatában lévő ingatlanok megszerzése elsősorban a földhasználati jog visszavonásával történik; a közös használatban levő ingatlanok kisajátítására csak akkor kerül sor, ha a termelőszövetkezet állami tulajdonban levő ingatlant nem használ. A földhasználati jog visz- szavonása folytán a földért kártalanítás nem jár, a keletkezett egyéb károkat azonban — pl. a növényzetben keletkezett kárt — kisajátítási jogszabályok rendelkezései szerint meg kell téríteni. A közös használatban levő ingatlanok kisajátítása esetén a kártalanítás a termelőszövetkezetet illeti meg. Az új szabályozás a háztáji ingatlanok kisajátításával kapcsolatos kérdéseket szintén rendezi. Ennek értelmében olyan háztáji ingatlanok kisajátításakor, amelyek a termelőszövetkezeti tag tulajdonát képezik (belterületen, zárt kertben, tanyai belsőségben visszatartott háztáji föld, visszatartott tanyás ingatlan), a kártalanítás nem a termelőszövetkezet, hanem az ingatlantulajdonos részére jár. — A tsz-tagot illeti meg a további földhasználati jog visszavonása folytán keletkezett kárért járó kártalanítás abban az esetben, ha a kisajátítás használatába adott, tehát nem a tulajdonát képező háztáji földet érintett. A% eljárás egyszerűsítése Az új intézkedések egyik alapvető elve az eljárás célszerű egyszerűsítése volt. Ezért például a kisajátítás engedélyezése és elrendelése, mint külön eljárás, nem került szabályozásra, egyszerűsödött az egyezségi tárgyalás, s a szabályozás összhangot teremtett az 1957. évi IV. tvr. rendelkezéseivel. Megszűnt továbbá az elsőfokú miniszteri, továbbá a megyei szintű igazgatási osztályok elsőfokú hatósági jogköre. — Nagymértékben szolgálja az eljárás egyszerűsítését az a rendelkezés, melynek értelmében a föld- használati jog visszavonása és a kísaiátítási eliárással érintett állami tulajdonban levő ingatlanok kezelésébe adása az igazgatási osztályok hatáskörébe került, ezáltal ugyanis egy eljárásban, egy határozottal e viszonyok is rendezhetőkké váltak. alól felmenthető, ha napi négy órai munkaidővel munkaviszonyban áll. Illés József. Szolnok: A vezetékes rádióval kapcsolatos panaszát tudomására hoztuk a PostamCszaki Fenntartási Üzem vezetőinek. Ezzel kapcsolatban közölhetjük, hogy a vezetékes rádióhálózatok elavultak, felújításuk nagy összesekbe kerülne, s így több h pl ven megszüntetik azokat. Viszont, hogy a kiskeresetű emberek is élvezhessék a rádió adásait, hamarosan kapható lesz az üzletekben két űitfpusú rádió az egyik már 648 forintért
