Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

1965. december 25. SZOLNOK MEG TEJ NÉPLAP $ Á településfejlesztésről; a fő- és mellékfalvakról Interjú dr. Polónyi Szűcs Lajossal, a Szolnok megyei tanács vb elnökhelyettesévé^ Az alföldi rekord Napjainkban egyre több szó esik a településfejlesz­tésről. Értesülésünk szerint megyénkre vonatkozóan is elkészültek az ezzel kap­csolatos tervek. Megkértük dr. Polónyi Szűcs Lajost, a Szolnok Megyei Tanács V. B. elnökhelyettesét, tá­jékoztassa olvasóinkat az ezzel kapcsolatos tervekről, el képzetesekről; — Mi teszi szíiksé- ffessé a vidék tele­pülési arculatának megváltoztatását ? — Szolnok megyére is el­készült a településfejleszté­si terv. Az úgynevezett fö- és mellékfalvakat, az Or­szágos Tervhivatal, az Épí­tésügyi Minisztérium és a megyei tanácsok képviselői együttesen jelölték ki. Me­zőgazdasági szempontból a terv figyelembe veszi, hogy a fő és hozzátartozó mel­lékfalvak együttes területe, a termelés jellege, fejlett­sége. a jövő perspektívái lehetővé tegyék az optimá­lis adottsággal dolgozó me­zőgazdasági üzemek szer­vezését. — Véleményem szerint Szolnok megyében ez már lényegében kialakult-. Ugyanakkor az összetartozó falvak lakosság-száma biz­tosítja az alapfokú intéz­ményekkel és kereskedelmi egységekkel történő gazda­ságos ellátást is. — Mindenki előtt isme­retes, hogy megyénkben is a városok, a községek lé- lekszámában nagy változás következett, be. Községeink­ben a települések jellegé­nek megváltozása nélkül állandó mozgási folyamat volt tapasztalható. Van olyan községünk — mint például Cserkeszöllő —, ahol az, elmúlt öt év alatt 25 százalékkal nőtt a la-[ kosság száma. Viszont van olyan városunk és közsé­günk, ahol a lakosság szá­ma 5—6 százalékkal csök­kent. Ilyen városok például Túrkeve, Kisújszállás. — Az egyes községeket Illetően bekövetkezett lét­számváltozások nem vélet­lenek, de a spontaneitás jellegét magukon hordják. Nem vonatkozik ez például Jászboldogházára, Jászdó- zsára és az árvíz következ­tében szükséges település- fejlesztéssel kapcsolatos változásokra, amelyek tu­datosak, tervszerűek voltak. A megye lélekszámának csökkenje is — mely öt év alatt 13 ezerre tehető — bizonyos változásokat je­lent. •— Milyen szem- í pontok figyelembe­vételével készült el a településfejleszté­si terv? Miért a fő- és a hozzátar­tozó mellékfalvak a legígéretesebb for­mái a telep ülés fej­lesztés távlati ter­vének? — Elsősorban a termelési szempontokat kellett figye­lembe venni a településfej­lesztésnél. Ennek érdeké­ben bizonyos gazdasági kör­zetek kerültek kialakításra, amely főfaluból és a hoz­zátartozó mell ék falvakból (községekből) áll. E gazda­sági körzet nem von maga után közigazgatási határ­rendezést. Például a szol­noki járásban Űjszász köz­ség főfalu lesz. Szászberek és Zagyvarékas pedig a mellékfalvai. Egy-egy ilyen gazdasági körzet kialakítá­sánál figyelembe kellett venni hogy az adott főfalu fejlettségénél és adottsá­gainál fogva alkalmas le­gyen arra — a jelenben is és a későbbiekben is —, hogy betöltse a mellékfalu termelési központjának sze­remét, ugyanakkor biztosít­ható legyen a fő- és mel­lékfalvak között a megfe­lelő közlekedés. — A főfalunak a legna­gyobb lélekszámú telepü­lésnek kell lennie. Ez mind a termelés munkaerőigé­nyeinek gazdaságosabb ki­elégítése, mind a lakos­ságnak szociális és kultu­rális intézményekkel tör­ténő ellátása szempontjából előnyös. Ezeknek az intéz­ményeknek olyan méretű­eknek kell lenniük, ame­lyek a mellékfalvak lako­sainak igényeli iis kielégí­tik. — A termelés iránt elsőd­leges feladat, sok létesít­ményt igényel. A mező- gazdasági létesítmények te­lepítésének vonatkozásában a terv meghatározza azo­kat a falukörzeteket, ame­lyek határain belül a mező- gazdasági termelés és tele­püléshálózat adottságait figyelembe véve összefüggő termelési területek számá­ra üzemi telepeket alkal­mas elhelyezni. Olyanokat, amelyeknek termelési, üzemigazgatási és ellátási központja a falukörzet fő­faluja lesz. A falukörzeti központ a körzeti igazga­tás, feldolgozó- és raktáro­zási létesítményeinek tele­pítési helyre! — A falukörzetek maga­sabb fokú központi mező- gazdasági igazgatási, rak­tározási és feldolgozó léte­sítményeinek legalkalma­sabb telepítési helye azal- régió központ, amely több falukörzetnek biztosítja a magasabb szintű igazgatási, raktározási, feldolgozási le­hetőségeket. — A lakosság telepítését illetően is a fejlesztési terv igényli a tervszerűséget, annak irányítására keret­tervet jelent. A falukör- zeti központtal a körzeten belül, mint egyedül fejlesz­tendő községgel kell szá­molni. Tehát a körzetben található tanyákból és ki­sebb községekből a vissza­fejlődő és megszűnő tele­pülésekből. a körzetben maradó lakosság áttelepíté­sére egyedül a falukörzeti központot és még esetleg néhány más jelentős mező- gazdasági települést kell figyelembe venni. — Ennek megfelelően minden lakosságot szolgáló közintézmény, kiszolgáló lé­tesítmény, illetve közüzem, valamint a lakosságot szol­gáló állami vagy OTP lé­tesítmény telepítését első­sorban a falukörzeti köz­pontba kell számba venni. A telepítési terv közleke­dési szempontból is bizto­sítja a tervszerűbb fej­lesztést. A vasúti, közúti, víziútí közlekedési beruhá­zások esetében figyelembe kell venni, hogy a falukör- aetek közlekedési vonalai a körzeti központokba, a körzeti központokból kiin­duló bekötőútvonalak az a'- régió központokba koncent­rálódjanak. — A településfejlesztési terv nagy jelentőséggel bír az ipartelepítést illetően is. Üj ipari létesítmények tele- f pítésénél mindenekelőtt azt kell figyelembe venni, hogy csak az ipari terv alapján feltüntetett ipartelepítésre alkalmasnak minősített te­lepüléseket vegyék számí­tásba, mivel a többi tele­pülések erre kevésbé alkal­masak. Az ipartelepítésnek bizonyos koncentráltságot kell biztosítani. Nagyobb arányú szétszórtsága a te­lepülések között a népgaz­daság egészének nagy ká­rokat (például létesítési, üzemeltetési, többletkölt­séget) okoz. — Az országos település- fejlesztési tervet tehát fel kell használni: A távlati népgazdasági és területfej­lesztési tervek készítésénél, különösen a termelőerők telepítésére és a települé­sek fejlesztésére vonatkozó gazdasági területi tervek kidolgozásakor; a miniszté­riumok és egyéb főhatósá­gok fejlesztési elgondolá­sainak kialakításánál, mint például az ipari üzemek telepítésénél, az országos távlati közlekedéshálózat- tejlesztési terveinek kidol­gozásánál, a vízgazdálkodá­si tervek készítésénél, a művelődési hálózat, a kul­turális. tudományos intéz­mények, az egészségügyi hálózat fejlesztési tervei­nek készítésénél, a mező- gazdasági üzemek hálóza­tának kialakításánál és a mezőgazdasági létesítmé­nyek telepítésénél; a tele­püléshálózat fejlesztési, te­rület- és településfejlesztési feladatok megoldásánál; az idegenforgalmi és üdülési fejlesztési tervek kidolgo­zásánál, az üdülöháló2at ki­alakításánál; a területfel­1 használása és építési enge­délyek kiadásánál, a tele­püléshálózat-fejlesztési ter­vek készítésénél; a városi és falurendezésd tervezési programok és rendezési ter­vek kidolgozásánál; a léte­sítmények műszaki tervei­nek készítésénél. — Miként számol­nak a településfej­lesztéssel a jövő­ben tanácsaink? — A településhálózat­fejlesztési tervéről a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsága a járási, a városi tanácsok elnökeit, vezetőit tájékoztatta. Irányelveket adott ki a tanácsvezetők ré­szére, a terv felhasználásá­ra vonatkozóan. Ezekben előírta, hogy a főfalvak­ban körzeti jellegű intéz­ményeket szabad telepíte­ni, mint például felsőtago­zatos általános iskolát, kör­zeti orvosi rendelőt, gyógy­szertárat. Ezek ugyan a mellékfalvakban is meg­építhetek, de központi for­rásból történő fejlesztés esetén a főfalvakat kell előnyben részesíteni pél­dául óvoda, bölcsőde, kul- túrház. Ivóvízhálózat-bőví­tés, járdaépítés, állatorvosi rendelő, körzeti postahi­vatal létesítésénél. — A mellékfalvakban helyi igénybevételre alkal­mas, illetve csak az adott települést ellátó intézmé­nyek, létesítmények építhe­tők meg. A harmadik öt­éves terv beruházásai mind az állami, mind a község­fejlesztési forrásból ennek megfelelően kerülnek meg­tervezésre — mondotta be­fejezésül dr. Polónyi Szűcs Lajos Mozgalmas a délelőtt az Eger melletti Andornak- tályán. A gyerekek ott lá­batlankodnak a bányász­sapkás idegenek között, él­vezik az eseményeket, kí­váncsian nézik a felvonuló gépeket. Beköltözött a fa­luba az ipar: az Aföldi Kőolajfúrási Üzem. A kör­nyéken már évek óta dol­goznak az olajbányászok, most meg egyenest a falu­ban, a házsor mögé emelik a negyven méteres fúró­tornyot. Engem az a hír hozott ide, hogy ennél a torony­nál dolgozik Szűcs László ötszörös szocialista brigád­ja. Az Alföld legjobbjaihoz Jöttem, hozzájuk, akik még novemberben túladtak az éves tervükön, tizenhárom új olajkút fűződik a ne­vükhöz. Tizenkétezer mé­tert tett meg az idén a fúrójuk. A brigádvezető, húsz éve olajbányász, éppen eligazította az embereit. — Rá kell verni fiúk, tudjátok az alföldi rekord miatt is. Még néhányszáz méter kell és a többi bri­gád csak szagolhat utánunk. Akkor aztán elmondhatjuk, hogy az Alföldön senki nem ért el olyan nagy ered­ményt, mint mi. Nagy do­log ám tizenháromezer mé­ter — megállt egy pillanat­ra a beszédben, hadd gon­dolkozzanak egy kicsiU majd megkérdezte: — El­érjük, mit gondoltok? — Mi az, hogy el — fe­lelt rá Czidor Géza, aki bár két éve dolgozik velük, még nem tudott bekerülni a szocialista brigádba. — Akkor fogjuk meg — eresztette dolgukra az olaj­bányászokat Szűcs László. Hárman maradtunk. — Jól van Géza, köze­ledsz te — vágta tréfásan mellbe. — Már régen fel­vettük volna, hiszen jó munkás, csak lemarad néha a vonatról — fordult felém. A jegy helyett egy féldecire vált blokkot, persze, hogy nem ér ide idejében. Már­pedig mi nem fizetünk rá az igazolatlan napjára. Nő­dé ne búslakodj, két^ hét múlva lejár a próbaidő, ha ezt is kibírod, elsejével bri­gádtag leszel. Ha nem, újabb fél évig a macska­asztalnál a helyed. A felvétel rendjét okosan alakították ki. Hat hónap jó munkája lehet csak az A büszke brígádvezető új ember ajánlólevele, de mint Czidor esefe is mu­latja, más is kell. A domboldalon a torony kömvékét feldúlták az erő- gének. Alig lehet megkö­zelíteni. Je^es szél fújt a dombok felől. A munkások piros arccal, vereitékezve dolgoztak. Lent a gödörben, melyet már körbe betonoz­tak. nagv figyelemmel ál­lították be a kezdőcsövet, itt megy maid le a földbe a fúró, gondosan kell el­végezni a munkát. Feliönm nem értek rá, de azért rá­álltak a beszélgetésre. — Ha megszületik a re­kord, mcgünneplik-e? — kérdeztem Guba Istvántól. Felnézett, a keze azért járt, erőlködött a többiekkel. — De meg ám. Olyan paprikást főzök, hogy csuda. Elnevették magukat. Sin- kó Vendel úgy kacagott, hogy csak na, még a csö­vet is elengedte. Az pedig nagy szó. — Akkor előbb utazz ha­za, nehogy elsózd kis sza­kácsáé nk... — Mi lesz hé, nem élünk meg — csapott le rájuk Beher Mihály. — Minek kell maguknak a rekord? — leptem meg egy másik, közeiemben dol­gozó munkást. — Ami a kútból kijön, az a mi olajunk. A pénz is jól jön, szentigaz. Az idén ‘ már többször kaptak jutalmat, mint ahány hónap van egy év­ben. A szerencse is hozzá­juk szegődött: ahány kútba belekezdtek, az mind olaj­magos volt. Legutóbb ti­zenegyezer forintot hozott a huszonnégy brigádtagnak a jó munka. Ismét Szűcs Lászlóval beszélgetünk. — Tudja mire vagyok én büszke? — Mire? — Arra, hogy az embe­reim hivatásuknak érzik a munkájukat. Nehéz embe­rek. Ki ebből, ki abból a faluból került hozzánk. — Pénzt keresni jöttek első­sorban, Idera-adtak a to­ronyhoz, beleszerettek az olajba. Olyan ez, mint az aranyásás. Lenni kell olaj­nak — reménykedünk, meg kell tudni minél előbb, hogy van-e. És amikor el­kapjuk a magot, tudjuk, nem menekülhet, akkor legszívesebben körbe tán­colnánk a tornyot. Elhiszi, hogy ilyenek vagyunk? — Megtanultunk örülni a munkának, az olajnak. A rekord? Egy cél, mert an­nak minden nap lenni kell az ember előtt. Minden reggel megmondom nekik hogyan állunk, öt év óta mindig előbb fejeztük be a tervet. A rekordot is el­érjük. Biztosan el. Fábián Péter Hárman a vezető csővel A kampány második harmadában Kisebb veszteség, 92 vagonnal több cukor — Az iparág legjobb kőfogója — Jól és «I« csőn termel a cukorgyár A tavalyi . dicstelen cukorgyártási kampány után az idei valósá­gos idegcsillapító a szolnoki gyár vezetőinek és munká­sainak egyaránt. A rosszul sikerült répaoldali rekonst­rukció helyrehozása után szeptember elejétől a leg­utóbbi napokig komolyabb üzemzavar nem hátráltatta a termelést. Az idei karbantartási idő­szakban az üzem egész kol­lektívája átlagon felüli tel­jesítményt nyújtott s ez most érezteti jó hatását. A mindenkire egyaránt vo­natkozó dicséreten túl azonban külön meg kell említeni Faragó József mű­szakvezetőt, akinek nagy­szerű újítása a kőfogó be­rendezés, az idei siker je­lentős részét adja. A Fara­gó-féle kőfogó a különböző fajsúlyú anyagok lebegteté­sének elvén alapszik. A fel­felé történő vízáramoltatás a répát tovább sodorja, a súlyosabb kő azonban le­hullik. A berendezés jóságát iga­zolja, hogy az egy nap alatt kihalászott kődarabo­kat két vontató sem győzi elhordani és lassan nagy domb képződik belőle. Szakemberek szerint az ipar legjobb kőfogó beren­dezése most Szolnokon üze­mel. Dr. Vicziáa Brúnó fő­mérnök tájékoztatása sze­rint az ünnepek előtti má­sodik harmad befejezésével — körülbelül a 108. napon — már 25 ezer vagon répát dolgoztak fel és a hátralevő időben még 10 ezer vagon répából kell kivonniuk a cukrot. A kampány eddigi átlagos napi felhasználása 233 vagon répa s az átlagos cukorkihozatali százalék pe­dig 13,65 volt. Az idei feldolgozási idő­szak eredményeiről el le­het mondani, hogy azok nemcsak mennyiségben, ha­nem gazdaságosságban is jelentősek. A cukor önkölt­sége ugyanis kedvező, ked­vezőbb, mint eddig bárme­lyik esztendőben. A meg­engedett veszteség 1,20 szá­zalék helyett 1,09, a me­laszcukor pedig az engedé­lyezett 2,50 helyett csak 2,24 százalék. EZ a 35 ezer vagonós feldolgozásnál 92 vagonnal több cukrot je­lent. A kampány alátt elért cukortartalom 16,96 száza­lék, s ha meteorológiai ki­fejezést használnánk, a cu­kortartalom további alaku­lásáról, azt kellene írnunk, hogy „gyengén süllyedő”. Ugyanis a cukorrépa a tá­rolás következtében min­den nap 0,03 százalékot vé­szit cukortartalmából.- bj -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom