Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-25 / 304. szám

0 . ( KQ-i Szolnok £.) \~r Világ pr&l&íúrííii &(j[y&&islj&í&k! SZOLNOK HEBYEI [ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS a MEGYEI TAW*rc »Pl* XVI, évfolyam, 304, szám. Ára 1 forint i#öö. december 35„ szombat. Szolnok megye fejlődése az ötéves tervben Iíétemer új falra« || Nincs kőaség villanyáram nélkül j| Kövei két és félmilliárd ipari bcruhámásokra Béke és humanitás A fiatalabb nemiedéit életében a karácsony, a béke, az öröm, a meleg- fényű, dús-asztalú ott­hon, az ajándékok hal­maza Lényegében egy fo­galmat jelent. Az idő­sebbek, s a középkorúak is tudják azonban saját tapasztalatukból, hogy karácsonykor is vijjog­hat a gránát, s fájhat az ünnep akkor is, ha elül a fegyverzörej. Ok jól megtanulták: a béke ak­kor igazi, akkor tartós, ha nem erőszak diktálta vonszolt napokat jelent, hanem a néptömegek megelégedettségéből fa­kad, ha az alkotóvágy himnusza elnyomja a kardcsörtetők zaját. A mai ünnep fényét növeli, örömét gyarapít­ja, hogy nem a minden­be belenyugvást kifejező főhajtás korszakát, ha­nem nagyszerű céljaink, megvalósuló álmaink örö­mére szentelt ünnepi órák boldog idejét jelen­ti. Az emberi méltóságot megszégyenítő alázat és a békesség ma már nem férhet meg egymás mel­lett. A milliók által áhított béke nemcsak a fegyver­nyugvást jelenti, hanem elsősorban a tevékeny munkát, az élet örömte­libbé tételét, a közösség érdekében kifejtett erő­feszítést. Csak így lehet teljes, emberhez méltó ez a korszak. Ezért csak az sütkérezhet az ünnep fényében, aki megtette a magáét azért, hogy a bé­kés korszak egyre gyü­mölcsözőbb, a társadalom élete mindinkább jarmlő legyen, aki nem törek­szik más népek leigázá­sára. Hamis próféta az, aki a béke, az emberi méltóság védelmét, az Ssl kultúra oltalmát han­goztatva szórja repülői­nek gyilkos terhét más országokra. A karácsony nemcsak a béke, hanem a szere­tet, az egymás iránti megbecsülés és tisztelet ünnepe is. Ennek jegyé­ben köszöntik egymást a családtagok, küldik egy­másnak jókívánságaikat az ismerősök. S kell-e jobb kívánság a nyugodt, csendes életnél, az alko­tó munka senki által nem zavart öröménél? Van-e nemesebb tett a közössé­gért kifejtett erőfeszítés­nél, a jólét, az örömteli béke, a népek egymásra találása érdekében való cselekedetnél? Aki a né­pek közötti megértés, — egyre gyümölcsözőbb együttműködés ellen lá­zit, aki az országhatárok ide-oda tologatásáról áb­rándozva repedt harci kürtök megszólaltatásán fáradozik, azt éppen a béke, a szeretet, a huma­nitás. az emberiség év­ezredek során felhalmo­zott kultúrkincsének vé­delme érdekében kell fél- reállitani. A tartós, gyümölcsöző békének egy útja lehet: országunk gazdagítása, a szocialista tábor erejének növelése mellett a békés egymás mellett élés to­vábbi erősítése, olyan lég­kör kialakítása, melyben az erőszak alkalmazása nagyon kockázatos. s ezért is idegen lesz az embertől. Tiszta hittel bízunk abban, eljön az az idő — nem is sokáig várat ma­gára — mikor az emberi értelem diadalmaskodik szerte a földiekén, s nemcsak a nagy világ­égések, hanem a helyi háborúk. határvillongá­sok is múltbavesző li- dércálmok lesznek csu­pán, s a béke olajága díszük majd mindegyik földrészen. Tíz napnál több nyei*eségpé§zesedést várnak a Tisza Cipő­gyárban f írnnrbúnrtt a sanbáa%mnlielv « Jelentősen járult a minőség A martfői Tisza Cipő­gyárban az előzetes számí­tások alapján 10—15 nap nyereségrészesedést várnak. Ez a reményük jogos, hi­szen a tervezett 1.5 száza­lékos költségszint csökken­tést megvalósították, jelen­tős többletnyereséget értek el. A költségszint csökken­tés elsősorban a takarékos­ság révén született meg. Ismét bebizonyosodott, hogy a gyár aranybányája a két szabászműhely. Az ott dolgozó munkások, mű­vezetők nagy gondot fordí­tottak arra, hogy a drága bőrből minél kevesebb le­gyen a veszteség. Például októberben a felsőrész sza­bászaton 521 ezer forint. «2 alsórés? szabászaton 90 ezer forint anyagmegtaka­rítás volt. A gyártó szalagok dolgo­zói a kellékanyagok takaré­kos felhasználásával és jó minőségi munkával tűntek ki. A gyár össztermelésé­ből tavaly az 1. osztályú cipők részaránya 92 száza­lék volt. Az idei előirány­zatot (92,5 százalék) túltel­jesítették. 93,1 százalékos I. osztályú kihozatalt értek el. Természetesen ezzel is gyarapodott a vállalat nye­resége, a jobb minőségű cipőknek magasabb az ára. A nyereségrészesedés anyagi alapját az előbbin kívül az képezi, hogy a gyár mintegy 20—25 millió forinttal túlteljesíti év vé­gére a nettó export terme­lési érték tér vét, Ilyenkor év végén az ember hajlamos arra, hogy egész évi munkájáról szá­mot adjon önmagának. Ezt teszik az állami szervek is, persze hivatalos formában, de nem egy, most az ötéves terv utolsó esztendejében, hanem öt év távlatában. Amíg azonban a jelentés elkészül, hónapok telnek el. Az ebben felsorolandó ered­ményekből nyújtunk át egy csokorra valót. Talán kezdjük az Alföld évszázados átkával, az ivó­vízhiánnyal. Örömmel mondhatjuk: a II. ötéves tervidőszak alatt jelentősen változott a helyzet. Me­gyénkben községfejlesztési alapból körülbelül 140 ki­lométer hosszúságú Vízveze­tékhálózat épült. Elkészült a túrkevei és mezőtúri víz­mű, egészséges vizet ihat­nak a fegyvernekiek, a jászdózsaiak, a tószegiek, az öcsödiek, hogy csak néhá­nyat említsünk a vízműhöz jutott községeink sorából. Sikerrel fejeződött be a villamosítási program is, év végére nem lesz község a megyénkben elektromos áram nélkül. Helyi erőforrásból 256 kilométer hosszúságú vil­lanyvezeték épült öt év alatt. Ami az embereket leg­jobban érinti, a lakásépí­tésben is megtettük, amit lehetett, öt esztendő alatt a tanácsok beruházásaként 1652 lakás épült. Mivel a minisztériumokhoz tartozó vállalatok is építettek laká­sokat, ez idő aiatt kétezer lakással gazdagodott a me­gye. A megye egészségügyi lé­tesítményei is bővültek, il­letve újakkal gazdagodtak. Felépült a jászberényi kór­ház szülészeti és sebészeti osztálya, új iskolát kaptak Szolnokon az ápoló- és gon­dozónők, kibővítették az újszászi szociális otthont és új székházba költözött a KÖJÁL. Öt év alatt négy új gim­náziummal — a jászberé­nyivel, a tiszaföldvárival, a szolnoki Tiszapartival, a befejezéshez közeledő kun­hegyesivei — gazdagodtunk. Hetvennégy tanteremmel bővült az általános iskolák befogadóképessége. Több mint ezer kilométer járdát építettek, 600 ezer négyzetméter területet par­kosítottak és a csatornázá­si program is szép ered­ménnyel zárult. A második ötéves terv­ben a Szolnok megyei mezőgazdasági nagyüze­mek is sokat fejlődtek, erősödtek. Az állam évről évre több száz millió forintot fordí­tott a különböző beruházá­sokra. A termelőszövetke­zetekben 44 tehén- és 150 növendékistálló épült. Egyéb beruházásokra is sok milliót fordított az ál­lam. Az elmúlt öt év alatt 50 juhhodály, 30 lóistálló, 42 magtár, 232 góré, 23 do­hánypajta és 121 gépszín épült Egyre jobban tért hódít a nagyüzemi baromfi­tenyésztés is. Ebben az ága­zatban aránylag gyorsan megtérül a pénz, és ha a körülmények megfelelőek, igen jövedelmező a tenyész­tés. Tojóházak építésére csaknem 8 milliót, csibene­velőkre ugyanakkor 15 mil­lió forintot fordítottak. A termelés biztonságosabbá tételére, s a terméshozamok növelésére 136 öntözőtele­pet létesítették hetvenmil- tió forintos beruházással s ez 22 223 hold öntözését te­szi lehetővé. Óriási összeget fordítottak a közös gazda­ságok a géppark fejleszté­sére is. A második ötéves tervben 531 millió forint volt a beruházási keret. A Szolnok megyei ipari üzemek a második ötéves terv időszakában össze­sen mintegy 2400 millió forintot használtak fel ipari beruházások cél­jaira. Az ipari fejlesztés kedvező (enden clá ja ezen időszak­ban az összbemházás 38 százaléka Ipari — azért is figyelemre méltó, mert a jelenlegi évek 44 százalék körüli ipari beruházás a harmadik ötéves terv folya­mán még növekedni fog. Az országos iparfejlesz­tési politika vetületeként Szolnok megyében is a vegyipar fejlesztése volt a legjelentősebb. A szolnoki Tiszamertti Vegyiművek üzembehelyezett beruházá­sai közül országos jeleritő- ségű a 30 ezer tonna éven­kénti kapacitású kénsav- intenzifikálás, a 280 millió forintos költséggel megépí­tett 120 ezer tonna éven­kénti kapacitású szovjet technológiájú kénsavgyár, a 150 millió forintért létre­hozott 100 ezer tonna ka­pacitású lengyel technoló­giájú kénsavgyár, valamint a 230 millió' forint költ­ségű 200 ezer tonna kapa­citású szuperfoszfát üzeni létesítése. ÜJ üzemként porfesték- gyár épül jelenje* s ve­gyiművekben, amelynek üzembehelyezése a har­madik ötéves terv idősza­kára esik. Az élelmiszeriparben a Baromfiipari Országos Vál­lalat törökszentmiklósi gyáregységének rekonstruk­ciója 26 millióé költségrá­fordítással 500 vagon ba­romfi- és 47 millió darab évenkénti tojásfeldolgozó kapacitást eredményezett Az AFOR szajoii bázist*-, [epének megvalósítása 97 millió forintért, 50 ezer köbméter tárolókapacitást jelent, A Papíripari Vállalat szolnoki gyáregységében ezen időszakban, épült ez Új erőmű, folyamatban van a cellüzem rekonstrukciója ós a IV-es papírgép fel­szerelése, • - amely : évente .13 500.. tonnával növeli. a gyár papírtermelését. A cikk elején azt írtuk, hogy hónapok múlva ké­szül el a hivatalos jelen­tés. Természetesein ezért mi sem törekedhettünk a teljességre. Csak a legki­emelkedőbb, legjelentősebb eredményekről írtunk. Karácsony. Mennyi emlék, mese, öröm, Játék, álom. Ps bánat Is sokszer. ha múltakra tér vissza az emlékezet. De ezek a kicsik, »kiknek élete bánattal kezdődött, nem érzik azt. A játék öröme látszik a karácsonyi ajándékoknak örvendő csöppségen, a Szolnok megyei tanács jászapáti '•serseniÄ,-',,'‘'r>4m<k lakóján. D* hogy az öröm ilyen zavartalan, az sok anyagi feltétel megteremtésének s a ***» rctf gondoskodásnak eredménye.

Next

/
Oldalképek
Tartalom