Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. december 1*. EGY HÉT Az 1566. évi n épgazdasági terv A VILÁGPOLITIKÁBAN (Folytatás az 1. oldalról) Magasszintű magyar—szovjet eszmecsere Moszkvában A NATO-konferencián az Egyesült Államok újabb követelésekkel lépett fel Johnson a pakisztáni államfőtől a vietnami háború támogatását „kérte” Wilson az Egyesült Államokban nyésztés fejlesztését, a zöldség- és gyümölcstároló- és feldolgozó kapacitások bővítését A hazai termelés növekedése lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaság az ideinél mintegy 5 százalékkal több műtrágyát használjon fel. A felvásárlás a jövő évben — az előirányzatok szerint — mintegy 5 százalékkal haladja meg az ideit. A terv azzal számol, hogy a megfelelő termelési intézkedések eredményeként, normális időjárás esetén, a gyümölcsfelvásárlás mintegy 35—40 százalékkal, 3 zöldségé pedig megközelítően 30 százalékkal nő. A terv szerint az állatok, állati termékek felvásárlása 2— 3 százalékkal emelkedik. A közlekedésben az áru- szállítás mintegy 5 százalékkal, a személyszállítás pedig 3,5 százalékkal emelkedik az ez évi teljesítményhez képest. A vasút újabb nagyteljesítményű diesel- és villany- mozdonyokat kap. A korszerű vontatás részaránya az idei 35 százalékról 44 százalékra nő. Folytatják a Miskolc—Nyíregyháza közötti vasútvonal villamosítását. Bővül a vasút normál- és speciális teherkocsi, valamint személykocsi állománya. ' Az országos gépjármű közlekedés számára -mintegy 3500 tehergépkocsi és 400 autóbusz beszerzését biztosítja a terv. A korábbi évekhez hasonlóan növekszik a magángépkocsik száma. Folytatódik az úthálózat bővítése és korszerűsítése. Elkészül a 7. számú autóút Budapest—Marton- vásár közötti szakasza és 420 kilométerrel nő a por- talanított utak hossza. A távbéSztílőáliomások száma kereken 22 ezerrel nő. Az állami építőipar kivitelezésében több mint 17 ezer, összesen több mint 150 ezer lakás építése fejeződik be. 1800 óvodai hely, 400-nál több általános iskolai és 215 középiskolai tanterem építése fejeződik be. Megkezdődik 204 általános iskolai és 127 középiskolai tanterem építése. A fejlesztés lehetővé teszi, hogy a megfelelő korú gyermekek közel 50 százaléka óvodába járjon és valamelyest csökkenjen az általános iskolákban a kétműszakos tanítás. Az ez évinél 4000-rei több szakmunkástanuló kezdheti meg tanulmányait. Az egészségügyi ellátás javítását szolgálja 1200 gyógyintézeti, 800 szociális intézeti és 500 gyermekotthoni ágy létesítése, mintegy 1200 bölcsődei hely építése. Az orvosi körzetek száma 90-nel, a szakorvosi rendelőórák száma napi 1200-zal nő. 1966-ban a munkásoknál és az alkalmazottaknál az egy keresőre jutó reálbér mintegy 1.5 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem 3.5 százalékkal emelkedik, s ez utóbbihoz hasonlóan nő — megfelelő termés esetén — a parasztság egy főre jutó reálfogyasztása. A Minisztertanács ár- és bérpolitikai, valamint szociális jellegű intézkedésekre is határozatokat hozott. Az intézkedések több célt szolgálnak: — növelik az anyagi ösztönzést; egyes fontos termékek termelői árait közelebb hozzák a tényleges termelési költségekhez; egyes árak emelésével. illetve leszállításával csökkentik a termelői és a fogvasztói árak között fennálló indokolatlan különbségeket; mérséklik a jelenlegi ár- és bérrendszer egyes aránytalanságait. s mindez előmozdítja az ioari és a mezőgazda- sági termelés fejlődését. A mezőgazdasági termelés "v~ ’’ ''n7P«é céljából, továbbá annak Az elmúlt hét bővelkedett diplomáciai tanácskozásokban. Számunkra kétségkívül legnagyobb jelentőségű a magyar—szovjet pártvezetők eszmecseréje volt. A résztvevők tájékoztatták egymást az országukban folyó szocialista és kommunista építés eredményeiről, megvitatták a szovjet—magyar kapcsolatok kérdéseit, eszmecserét folytattak a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom problémáiról. Örömmel állapították meg, hogy minden területen eredményesen fejlődik a Szovjetunió és Magyarország együttműködése. Kedvező légkörben folytak a szovjet—algériai tárgyalások, ahol leszögezték, hogy most. amikor a vietnami nép elkeseredett küzdelmet vív függetlenségéért, amikor a reakciós erők fondorlatokat szőnek a világ minden részében, a szabadságszerető népek legfőbb feladata: harcolni az új háború veszélye ellen és e ve. szély kiküszöböléséért. A nyugati hatalmak politikusainak tanácskozásaira két tényező nyomta rá bélyegét. a legszembetűnőbb az agresszív amerikai vonalvezetés erősödése és egy sor újabb követelés, melyeket a szövetségeseknek címeztek. Másrészt — éppen ennek következményeként —■ sűrűsödtek a különböző ellentétek elsősorban az Atlanti-paktum tagjai közö+t. Jellemző, hogy Rusk amerikai külügyminiszter a NATO partnerektől „minimális erkölcsi támogatást" kért. Az utána felszólaló McNamara hadügyminiszter viszont már kissé más formában vetette fel a kérdést. Ő nagyobb anyagi és katonai áldozatokat követel „a közös katonai erőfeszítések oltárán”. Jogos a kérdés. vajon a két amerikai miniszter egyeztette-e mondanivalóját, avagy az Egyesült Államok szótárában az „erkölcsi támogatás” fegyvereket és katonákat jelent? Nem erősítette az Egyesült Államok tárgyalási pozícióit, hogy éppen a NATO tanácskozás napjaiban rosszabbodott helyzetük Vietnamban: a harcok már a délvietnami főváros közvetlen közelében is folynak. A párizsi NATO-tanács- kozáson feszültség támadt az anyagi kérdések körül is. 1965-ben az Atlanti Szövetség tagállamai 74,3 milliárd dollárt költöttek hadi célokra, s az összeg több mint kérharmada az Egyesült Államokra jutott. A NATO fennállásának tizenhat éve alatt a katonai költségek megnégy- szerződtek, de a vietnami háború miatt Washington hadi kiadásai mégin- kább megsokszorozódtak. A fizetési mérleg deficitjét most a Fehér Ház — részben — szövetségeseire akarja hárítani, ami más szóval annyit jelent, hogy éppen a vietnami agresz- sziót kívánja megfizettetni szövetségesei adózóival. ■■■■ ■ ■■B ■ESS Ajub Khan oakisztáni államelnök és lo^nsen tárgyalásait szintén beárnyékolta az Egyesült Államok vietnami agressziója. A megbeszélésekről nem adtak ki részletes közleményt, de megfigyelők szerint bizonyos, hogy Washington támogatást „kért” Pakisztántól a vietnami háborúhoz — az országnak nyújtott gazdasági és katonai segítség fejében! Pakisztán tagja két agresszív paktumnak, a SEATO-nak és a CENTO- nak is, és amerikai részről nehezményezik, hogy nem támogatja egyértelműen a vietnami kalóahá- borút. Nyugati politikusok megbeszélésein ismét napirenden szerepelt Bonn atomfegyverkezésének kérdése. A párizsi NATO-konferencián több felszólaló az atomfegyverek elterjedését megakadályozó egyezmények mellett foglalt állást. Csupán Schröder bonni külügyminiszter helyezkedett szembe ezzel az irányzattal. A francia külügyminiszter viszont kormánya nevében elutasította az amerikaiak által javasolt „külön-bizottság” felállítását, mivel ez Nyugat- Németországnak beleszólást biztosítana a közös NATO stratégia kidolgozásában. A nyugatnémet atomigények teljesítését pillanatnyilag elhalasztották, de bizonyos, hogy Erhard kancellár washingtoni látogatásakor újabb kísérletet tesz; rábírja Johnsont a nyugatnémet atomkövetelések teljesítésére. Bármilyen amerikai—NSZK megállapodás viszont újabb Leszállt a Gemini-7 Szombaton, magyar idő szerint délután 3 óra körül a Bermudáktól 1000 kilométernyire délnyugatra az Atlanti-óceán vizére ért a Gemini—7 űrhajó. Utasai — Frank Borman és James Lövell — kéthetes űrutazásukkal új rekordot állítottak fel. Az űrkabin egy 27 méteres, hatalmas ejtőernyővel a Wasp repülőgép- anyahajótól 19 kilométer távolságra ereszkedett le az Atlanti-óceán vizére. Borman és Lövell, magyar idő szerint 14.28 órakor ellentétek sorozatát szülné az atlanti tábor egészében. Wilson angol miniszter- elnök amerikai tárgyalásain több kérdés szerepelt, így a különleges angol— amerikai társasviszony helyzete, ahol a legfőbb probléma; mennyiben támogatja az Egyesült Államok Nagy-Britanniának a Szueztől keletre eső területeken meglevő katonai érdekeit és Anglia milyen mértékben áll ki az Egyesült Államok délkelet- ázsiai politikája mellett. A munkáspárt egyes köreiben joggal tartanak attól, hogy Wilson az eddiginél is messzebbmenően elkötelezi Angliát az agresszív amerikai politika mellett. A gazdasági politikai és katonai függőség tényezője mellett ebben Wilson személyes becsvágya is szerepet .játszik; elsősorban NATO-vonalon szeretne nagyobb szerephez jutni az Egyesült Államok ellenszolgáltatásai révén. Az angol miniszterelnök „hajlékony” állásfoglalását befolyásolja a megoldatlan rhodesiai probléma is. hiszen újabb afrikai államok szakították meg a diplomáciai viszony* Londonnal és. a tétovázó, gngol politika következményeként egyelőre nagyon távolinak vagy éppen meg- közelíthetetlennek tűnik a jelen körülmények között a kibontakozás. Sümegi Endre gyújtotta be a Gemini—7 fékező rakétáit. E pillanatban az űrhajó az Egyenlítő fölött, a Fülöp-szigetektől 5000 kilométerre kelet-délkeletre tartózkodott. Az űrhajó Texas fölött lépett a Föld légkörébe. A Wasp anyahajó magyar idő szerint 15 óra 37 perckor vette fedélzetére Bormant és Lövellt. Az ünnepélyes pillanatot az Egyesült Államok és Európa több országának televíziója közvetítette az Early Bin! távközlési szputnyik segítségévet Franciaország ma választja köztársasági elnökét A két jelölt péntek esti utolsó televíziós beszédével véget ért az elnökválasztási kampány és a franciák ma döntik el, hogy De Gaulle vagy Mitterrand lesz-e a köztársaság elnöke. Mitterrand esetleges győzelme teljesen új helyzetet teremtene Franciaországban: megkönnyítené a választási kampány alatt megmutatkozott erőteljes demokratikus áramlat további fejlődését. A baloldal elnökjelöltje, mint bejelentette, azonnal feloszlatná a De Gaulle-ista többségű nemzetgyűlést és a pártoktól független hivatalnokkormányt nevezne ki. De Gaulle újbóli megvá- •lasztása esetén nem várható lényeges változás sem a francia külpolitikában, sem a belpolitikában. A lelépő elnök világosan kifejtette, hogy nem változtat politikája irányán, sem kormányzási módszerein. A vasárnapi választás eredménye korántsem látszik eldöntetlennek. Valószínű, hogy ezúttal több lesz a tartózkodás és az „üres” szavazat, mint a választás első fordulójában A jobboldal egyrésze szem- benáll De Gaulle-lal, de a kommunista párt által támogatott baloldali jelöltre sem akar szavazni. A belügyminisztérium legutóbbi bizalmas közvéleménykutatása 54 százalékos eredményt jelez De Gaulle ja- ! vára. A december 5-i vá- ; lasztás azonban megcáfolta 1 a belügyminisztérium becs-! léseit... I előmozdítására, hogy a termelőszövetkezetek saját eszközeikből tudjanak minél több beruházást megvalósítani, 1966. január 1- től fel kell emelni az állatok, egyes állati termékek és egyes növényféleségek felvásárlási árát. 1966. február 1-től átlagosan 30 százalékkal emelkedik a sertéshús és átlagosan 50 százalékkal a marhahús ára, ezzel összefüggésben a húskészítmények, továbbá 15—19 százalékai a tejtermékek fogyasztói ára. Az ezekhez kapcsoldó vendéglátóipari és üzemélelemezési árak magasabbak lesznek. A felvásárlási árak emelése ellenére változatlan marad — a többi között —* a kenyér, a lisztféleségek, a rizs, a tej, valamint a cukor fogyasztói ára. 1966. április 1-től — a tüzelési idény befejezése után — átlagban 25 százalékkal felemelik a szilárd tüzelőanyagok (szén, brikett, koksz, fa) fogyasztói árát. Emelkedik a központi és a távfűtés díja. Az intézkedés nyomán a tüzelőanyagok eladásánál jelentkező évi 1,4 milliárd forintos állami támogatás 820 millió forintra csökken. 1966. június 1-től felemelik a városi helyi közlekedésben a jegyek árát, s egyszerűsítik a díjrendszert. Egyedül Budapesten a közlekedés — (villamos, autóbusz, HÉV, kishajó) üzemeltetési költsége jelenleg évi 600 millió Ft-tal meghaladja a bevételt; a díjelemzés ezt a dotációt a felére csökkenti. A dolgozók és a tanulók az új díjrendszerben is jelentős kedvezménnyel válthatnak bérletet. A havi 1700 forintot meghaladó keresetek után 1966. február 1-től prog-' resszíven növekvő nyugdíjjárulék kerül bevezetésre. A Minisztertanács határozatának megfelelően a társadalmi közterhek arányosabb elosztása végett 1966-ban, emelni kell a nagyobb jövedelemmel rendelkező kisiparosok, kereskedők és szabadfoglalkozásúak jövedelemadóját. A kormány egyes régebben ismert bérfeszültségek csökkentése, valamint a keresett arányok javítása céljából úgy határozott, — hogy 1966. február 1-től évi 2 milliárd forintot kell bérek és nyugdíjak emelésére fordítani. A béremelés elosztását a kormány — a Szakszervezetek Országos Tanácsának javaslatára — a következőképpen határozta meg. Fel kell emelni: mintegy 300 ezer — főként teljesítménybéres — munkásnál közel 600 millió forinttal a béreket ott. ahol a fokozott fizikai igénybevételt, vagy a munkavégzés egyéb kedvezőtlen feltételeit, a munkához szükséges szak- képzettséget és gyakorlatot a bérben jobban kifejezésre kell jutatni; a főművezetők és művezetők bérét fs^akéokzettsé- güktől, teljesítményüktől és az általuk irányított területtől függően); az állami vállalati építő- iparban a különélési pótlékot. ezenkívül az építkezéseken dolgozók, a termelést irányító munkavezetők részére munkahelyi pótlékot kell fizetni; a pedagógusok illetményét; egves kategóriákban az egészségügyi dolgozók bérét; és egyes kategóriákban a belkereskedelmi dolgozók bérét. A 2 milliárdos keretből 150 millió forintot meghaladó összeget fordítanak arra, hogy február 1-étől különböző mértékben, de átlagosan 10 százalékkal növeljék a 750 forinton aluli sajátjogú nyugdíjak összegét és a 400 forint alatti özvegyi nyugdíjakat Az elhatározott béremelések körülbelül 800 esse* dolgozót érintenek. A Minisztertanács határozatot hozott arra is, hogy 1966. február 1-től gyermekenként 50 forinttal fel kell emelni a két- és » több- gyermekes. munkások és alkalmazottak családi pótlékát Ennek kihatása — a 2 milliárd forinton felül — évi 800 millió forint. 1966. február 1-től a zsír ára 20, a szalonnaféléké pedig átlagosan — 11 százalékkal csökken. Ugyancsak február 1-től 8—25 százalékkal, együttesen évi 700 millió forintos kihatással le kell szállítani egyes textiláruk és ruházati cikkek árát. Emellett 1966-ban és utána is rendszeresen lesz leszállított áron való árusítás és szezonvégi kiárusítás. A termelőszövetkezeti tagok társadalombiztosítási ellátását és családi pótlékát közelíteni kell a munkásokéhoz. Ezek az intézkedések július 1-én lépnek életbe, megvalósításuk évi 250 millió forintot igényel. A felsorolt fogyasztói ár-, bér- és szociális jellegű intézkedések forintkihatása összességében kiegyenlíti egymást: A fogyasztói áraknak és a szolgáltatási díjaknak az előzőkben ismertetett felemelése — számításba véve az elrendelt árcsökkentéseket — összes kihatásában a lakosság egészének évi kiadásait 2 milliárd 300 millió forinttal növeli, a progresszív nyugdíjjárulék az érintett dolgozók keresetét 7Ó0 millió forinttal csökkenti; a jövedelmeket csökkentő intézkedések együttes kihatása tehát 3 milliárd forint. A bérek és a szociális jellegű juttatások végrehajtásra kerülő emelésének jövedelemnövelő együttes kihatása 3 milliárd 50 millió forint. Az elhatározott intézkedések tehát kihatásukban kiegyenlítik egymást, ezen felül a tervnek megfelelően a bérből és fizetésből élőknél több mint 4 milliárd forinttal növekednek a jövedelmek, így 1966-ban az egy főre jutó reáljövedelem 3,5 százalékkal emelkedik. Ezen a jövedelememelkedésen belül a jövő évi terv — a február 1-ével megvalósításra kerülő 2 milliárd forintos bér- és nyugdíj emelésen felül — a munkateljesítmények és a foglalkozta tosság magasabb szintjével összhangban, a bérből és fizetésből éló dolgozók keresetét 2,3 milliárd forinttal emeli, ez megfelel az egy keresőre jutó reálbérek mintegy másfél százalékos emelkedésének. ☆ A Minisztertanács felkéri és felhívja az ország dolgozóit, hogy fegyelmezett és szorgalmas munkával, gondos és takarékos gazdálkodással valósítsák meg a jövő évi népgazdasági tervet. Javasoljanak és kezde- nyezzenek bátran, tárják fel és hasznosítsák mindenütt a termelékenység növelésében. a költségek csökkentésében, a műszaki fejlesztésben, a munka- és üzemszervezés megjavításában a beruházások gyors és pontos kivitelezésében é9 a költségvetési gazdálkodásban fellelhető tartalékokat. Lépjenek fel nyílt bírálattal a gyorsabb fejlődést akadályozó hibákkal és fogyatékosságokkal szemben, ne tűrjék meg sehol a felesleges kiadásokat, a pazarlásokat. Szerezzenek továbbra is érvényt a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága tavaly decemberi határozatának, amely körültekintő takarékosságra, szilárd munkafegyelemre. ésszerű gazdálkodásra, fokozott felelősségtudattól áthatott tettekre mozgósít. Odaadó munkával érjenek el újabb eredményeket a szocialista építésben, egész népünk jólétének további emelésébe*.
