Szolnok Megyei Néplap, 1965. december (16. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-19 / 299. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG E5 A MEGYEI TANAC5 LAPJA MESOI XVI. évfolyam, 299. szám. Ára 80 fillér 1965. december 19„ vasárnap. „...becsülettel élek és halok“ Az 1966. évi népgazdasági terv Az ifjú ember életében a katonai eskü pillanata az, amikor ez a szó végkép elnyeri magasztos értelmét, a halóiig elkötelező hűség kifejezője lesz. Ma reggel a Kilián György Repülő Tiszti Iskola újoncai sorakoznak fel a szolnoki Kossuth téren és együtt mondják vérmérséklet szerint, ki csendes áhítattal, ki érces keménységgel az eskü szavait: Én, a dolgozó magyar nép fia esküszöm... A magyar nép és hadseregének eltéphetetlen kapcsolatát jelképezi, hogy a néphadsereg életében Immár hagyományosan, de Szolnokon először nem a laktanyaudvar négyszöge, hanem a város főtere a katonai eskütétel színhelye. A város lakói-, val, közte családtagjaikkal, szeretteikkel szembenézve jobban érzi minden ifjú katona, hogy most valami nagyon komoly esemény történik az életben. Az eskü azt is jelképezi, hogy a sorköteles fiatal most lép személyes elkötelezettségre a hazával. Az ország, amely eddig csak adott neki, most kér tőle. Kemény, becsületes szolgálatot, hűséget a hazához, a néphez. A haza fogalmát talán ma még nem tudja minden fiatal tudományosan meghatározni. De ha nem is tudja kifejezni, mindenki érzi, miről is van szó. Ebbe a fogalomba beletartozik a tiszai vegyikombinát, a rózsaliget a kisújszállási főtéren, a szép új lakások, ahol az édesanyának nem kell a fűtéssel vesződnie, az új napfényes óvoda, amelyben gondtalanul játszik talán éppen annak a katonának a húgocskája, aki most, ma reggel itt áll majd a Kossuth téren és szemét a dísztribünre függeszti. A haza magában foglalja az esztergagépek zúgását, amelyek engedelmes eszközzé alakítják a kemény anyagot, a határban nyújtózó földeket, '■melyben az emberi munka nyomán benn szuny- nyad a mag, a jövő év kenyere. A haza mi vagyunk. A nép. amely önmagának alkot két évtizede és az alkotások, amelyek a nép teremtő erejének kézjegyét viselik. Az ifjú katona elmondja az eskü szavait. Azután bevonul a laktanyába. És két éven át arra készül, hogyan kell megvédenie a hazát, ha arra esetleg szükség lesz. Megismeri a modern harci technika eszközeit, megtanul bánni azokkal a fegyverekkel, amelyekkel ki lehet vívni a győzelmet. De a győzelemhez nemcsak ismerni kell azokat, hanem szeretni, óvni, karbantartani. S ami mindennél fontosabb, saját testét, lelkét is előkészíteni arra, hogy gyorsan, rugalmasan tudjon cselekedni, hogy megelőzze, sokszor csak egy tized- másodperccel is az ellenséget. Ez pedig nagyon szorgalmas tanulást, sok önfeláldozást követel. Ennek vállalását is magában foglalja az eskü. „...becsülettel élek és halok”. Mi a katonákat nem vágóhídra szánt, értelem nélküli tömegáldozatnak neveljük, mint a Horthy-hadsereg vezetése tette a Voronyezshez, a Don-kanyarhoz hurcolt százezrekkel. Mi arra tanítjuk őket, hogy a hazáért élni kell. szocialista emberhez méltó módon. Mi a győzelem tudományát adjuk a kezükbe, értelmesen gondolkozó emberekre bízzük a haza védelmét. Olyanokra, akik élni akarnak ezért a honért, de ha kell, ha ezt kívánja tőlük a Magyar Népköztársaság. szeretteik, hozzátartozóik, a nép érdeke, hát helytállnak — a halálig. Ez is hozzátartozik az eskü értelméhez. Mi nem akarunk háborút. Ez sokszor bzonyí- tott igazság. De ahhoz, hogy ne legyein, erős hadseregre van szüksége Magyarországinak és a Varsói Szerződés országainak. És hogy ilyen legyen a jövőben is a magyar hadsereg, ehhez hozzátartozik az esküt tevők egyéni akarása, egyéni felelősségérzete is. Negvedéve tartalékos tiszti csoport vonult be rövid időre a megye j egyik laktanyájába. Negyven körül járó emberek. Az előadások, foglalkozások szünetében sokat viccelődtek, többek közt önmagukon is, mennyit változtak, öregedtek, azóta amikor újoncként vonultak be. — A egyik hadnagy elkomolyodott és azt mondta: Tudjátok, egyet ne feledjetek el soha. Az eskütétel napját. Tizenöt év telt el azóta, de én most is látom magamat, amint mondom az eskü szövegét. Nagyon érdekes, hogy az emberben egyes dolgok ilyen élesein megmaradnak... Kiss csönd lett a váratlan vallomás után. — Azután többen komolyan bólintottak, igen, ők is ígv érzik. Mi sem kívánhatunk mást ifjú katonáinknak. Még egy emberöltő múlva is elevenen éljen lelkűkben ez az esemény, életük e fontos, szép, felemelő napja. — Vezesse őket egész életük során a Honvédeskü szelleme szocialista hazánk és népünk szolgálatának magasztos eszméje. j A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyta az 1966. évi népgazdasági tervet. Megállapította, hogy a A szolnoki bútorgyár tavaly 29,3 millió forintra teljesítette termelési tervét és akkor a vállalat 325 dolgozót foglalkoztatott. Bár az év végéig még éppen két hét múlik el, a termelés alakulásáról, a terv várható teljesítéséről már megbízható képünk lehet. A kapott információ szerint a bútorgyár az lilén 31 millió forintos teljes termelést valósít meg, ami tervhez viszonyítva 103 százalékos teljesítménynek felel meg. Ezt az eredményt 304 dolgozó munkájának köszönhetik, tehát az idén kisebb létszámmal jóval többet termeltek. Ez pedig arra vall, hogy jelentősen növekedett a munka termelékenysége, s a termelésfelfutást teljes egészében ebből fedezték. Hasznosnak bizonyultak a technológiában végbevitt változások. Így a többi között a festék gépi öntésével sok-sok munkaórát takarítottak meg. A jó eredményekben azt is látni kell, hogy az üzem pártszervezete és gazdasági vezetői által közösen kidolgozott műszaki -szervezési-politikai intézkedési terv reális volt, a kitűzött feladatokat megvalósították. Az üzem nemcsak a terv mennyiségi mutatóintak túlteljesítésével jeleskedik, haAz MHS Szolnok megyei tartalékos tiszti tagozata nagyaktívát rendezett a helyőrségi klubban. A nagyaktíván részt vett Csáki István elvtárs, a párt Központi Bizottságának tagja. a Szolnok megyei pártbizottság első titkára és Csíki László, az MHS országos elnökség munkatársa. Vass Lajos őrnagy, megyei MHS-elnök megnvi ó- ia után Kálmán István, r. megyei tartalékos tiszti ta gozat vezetője tartott b - számolót. Elemezte a nemzetközi katonapolitikai helyzetet, kitért az imperializnépgazdaság 1965-ben az MSZMP Központi Bizottságának 1964. decemberi határozatában megjelölt módon, eredményesen fejlődött Dolgozó népünk nem a termelés gazdaságosságával is. Az év első kilenc hónapjában 250 ezer forinttal magasabb jövedelmezőséget értek el, mintáz előirányzat volt. Az utolsó negyedév pedig további javulást ígér. örvendetes, hogy a megrendelt 950 garnitúra megnevezett'. 145 típusa, valamint-a 2100 Zsuzsi és a 350 BNV típusú konyhabútorokból a már eddig kiszállított mennyiségre a kiváló minőség a jellemző. A kereskedelem utoljára februárban kifogásolta néhány garnitúra minőségét. Most még nagyobbra nőtt a kollektíva felelősségtudata, hiszen jól ismerik a belkereskedelmi miniszter új rendeletét, mely szerint termékeikért másfél évig garanciát kell vállalniuk. Talán szokatlan, hogy egy üzem jó eredményeinek eléréséért egy másikat is dicsérni kell. Ezúttal pedig így van: a szolnoki teherpályaudvar vezetőinek és dolgozóinak segítsége nélkül bizony nehéz dolga lett volna a bútorgyáriaknak. A vasutasok azzal, hogy mind az anyag mind a kész termék szállításához a termelési programnak megfelelően küldték a vagonokat, valóban sokat segítettek. Rajtuk nem múlott a bútorgyár zavartalan termelése és mint a fentiekből kitűnik, a bútorgyáriak sem maradtak szégyenben. mus fellazítás! taktitkájára. Majd a tartalékos tiszti utóképzés helyzetét ismertette. A beszámolót vita követte, majd felolvasták azoknak a tartalékos tiszteknek a névsorát, akiket előléptettek. Lévai Béla hadnagy Szolnokról a „Haza szolgálatáért” kitüntetés ezüst fokozatát kapta. Az országos elnökség tartalékos tisz ti tagozatának nagy jelvényét Pogány Gyula hadnagy nyerte el. majd emléklapokat adtak ki több. a kiképzési, illetve mozg-ti- mi munkában élenjáró tartalékos tisztnek. szorgalmas munkájával sikerült teljesíteni, egyes területeken kedvezően túlteljesíteni az 1965. évi nép- gazdasági terv számos fontos előirányzatát. Az ipari termelés emelkedésének körülbelül 80—90 százaléka a termelékenység növekedéséből származik. A búza termésátlaga kimagasló volt, a hazai termés maradéktalanul biztosítja az ország kenyerét, a mezőgazdaság egészének termelése azonban nem érte el a tervezettet. A külkereskedelmi forgalom egyenlege valamivel kedvezőbb a tervezettnél. ☆ Az 1966. évi népgazdasági terv a következő fő célkitűzésekben foglalja össze a harmadik ötéves tervidőszak első évének feladatait: El kell érni, hogy a nemzeti jövedelem mintegy 4 százalékkal emelkedjék. Ez lehetővé teszi, hogy a lakosság fogyasztása 2,5—3 százalékkal, az állóalapok (termelési eszközök, lakóházak, oktatási, egészség- ügyi és hasonló célokat szolgáló épületek és felszerelések, közművek, stb.) bővítésére fordított összeg pedig mintegy 4 százalékkal nőjön az ez évihez képest. A beruházások jövő évi előirányzata 44—45 milliárd forint, ez az idei várható teljesítésnél 2—3 milliárd- dai több. A terv a beruházási eszközök további összpontosítását írja elő. 1966-ban mintegy 340 népgazdaságilag jelentős beruházást helyeznek üzembe. Ezek között van a pécsi erőmű 100 megawattos bővítése, a borsodi vegyikoni- binat kaprolaktám üzeme, a szegedi gumigyár, a szegedi textilgyár bővítése, a pasvjpki nozd -iniizem, a szolnoki papírgyár bővítése, a bajai hűtőház, több áruház és szálloda. A jövő évi új beruházások a későbbi feilődés megalapozását szolgálják. Megkezdődik a 400 kilovoltos kooperációs távvezeték építése. a DCM mészüzeme, a szolnoki épületelemgyár, a miskolci házépítő kombinát, a lábatlani papírgyár, a papírfeldolgozó ipari rekonstrukció, a nagykőrösi és a debreceni konzervgyár, a balatonfüredi és a balatonalmádi szállodák kivitelezése. Jelentős összegek jutnak a közúti járműgyártás fejlesztésére. A terv az ipari termelést az idei várható szintnél 4—6 százalékkal magasabban irányozza elő. Az átlagos növekedés ütemét meghaladóan, 10 százalékkal emelkedik a vegyipar, 7 százalékkal a villamos- energiaipar és 6 százalékkal a gépipar termelése. A könnyűipar termelése kereken 4 százalékkal, az élelmiszeriparé 2—3 százalékkal lesz magasabb az ideinél. Az energiahordozók termelésében és felhasználásában emelkedik a gazdaságosabb tüzelőre'vi sok aránya; mintegy 45 százalékkal nő a földgáz termelése A lakosság szükségletei nek kielégítésére a belkereskedelem több árut kap. Feladatul tűzi ki a terv, hogy az ipari termelés jobban, rugalmasabban alkalmazkodjék az igényeikhez. A belföldi szükségletek kielégítésével együtt nagy gondot kell fordítani arra, hogy az export a jövő évben is tovább növekedjék, így kell biztosítani, hogy a szükséges mennyiségben lehessen beszerezni az emelkedő termeléshez nélkülözhetetlen nyersanyagokat, korszerűbb gépeket és berendezéseket az ipar, a mezőgazdaság, a közlekedés, a tudományos kutatás, a gyógyítás számára, valamint a Magyarországon nem termelt fogyasztást cikkeket. Mind a hazai, mind a külföldi piac igényeinek jobb kielégítése megköveteli a műszaki színvonal és a technológia folyamatos további fejlesztését, a termékek minőségének és korszerűségének állandó javítását. Mindehhez a terv' megfelelő anyagi fedezetet biztosít. Az. iparban foglalkoztatottak száma a termelés szükségleteinek megfelelően nő, de a terv továbbra is szigorú takarékosságot követel meg a létszámgazdálkodásban. A termelés emelésének mintegy 80 százalékát a termelékenység növelésével kell biztosítani. Ehhez szükséges, hogy a létszámgazdálkodásban rejlő tartalékokat feltárják, gondos műszaki- és munkaszervezési intézkedésekkel is elősegítsék a termelékenység nőve. kedését, s — az ügyvitel egyszerűsítése, a fölösleges adatkérések megszüntetése útián — csökkentsék az nd- minsztrációban foglalkozhatott dolgozók számát. A terv biztosítja az ipar anyagellátását, de az anyagokkal — különösképpen pedig az importanyagokkal — a legkörültekintőbben takarékoskodni kell. Továbbra is fontos feladat a felhalmozódott készletek értékesítése és indokolatlan növekedésük megakadályozása. Az eszközök hatékony felhasználásával, a műszaki színvonal fejlesztésével, a gazdasági munka javításával az ipar költségszint.iét 1966-ban számottevően csökkenteni kell. Az országos építési terv köze] 4 százalékkal magasabb az ideinél. A mezőgazdaság termelésének értéke — a terv szerint — 1966-ban mintegy 5 százalékkal lesz magasabb az ez évinél; ezen belül a növénytermesztés mintegy 8 százalékkal, az állattenyésztés pedig 2 százalékkal nő. A mezőgazdasági előirányzatok, biztosítják a lakosság ellátását, emellett lehetővé teszik a mezőgazdasági termékek exportjának növelését. A mezőgazdaság részére a terv — többek között — mintegy 5000 traktort, 1500 gabonakombájnt. 7000 pótkocsit biztosít. Még inkább előtérbe kerül a komplex feilesztés: jelentős beruházások szolgálják különösképpen az állattenyésztés, főként a szarvasmarhateCFolytatás a 2. oldalon1 Túlteljesíti idei tervét a szolnoki bútorgyár Kevesebb létszámmal többet termeltek Kiváló a konyhabútorok minősége Sokat segített a pályaudvar kollektívája Tartalékos tisztek megyei aktívaértekezlete Szolnokon
