Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-25 / 278. szám
Világ proletárjai egyesüljelek! [ a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapja XVI. évfolyam, 278. szám. Ara 50 illlór 1965. november 25., csütörtök. Kikeltek a téli naposcsibék—Januárban megkezdik a primőr-baromfi feldolgozását Törökszentmiklóson — Részhitelt ad a baromfiipari vállalat Gigantikus alkotás lesz a Tisza II. Vízlépcső Erőmű, rísfároló, duzzasztó hajózsilip épül Ahádsxalóknál — Tiszaburán tál is hajózható lesz a folyó — Megváltozik a Jászság és a Kunság arculata Szerdán a Magyar Sajtó Házában tájékoztatták a lapok képviselőit a dunai és a tiszai tavaszi ár védekezési munkálatairól, valamint a kormány árvédelmi építkezési programjáról Dégen Imre, az országos vízügyi főigazgató jelentette be, milyen nagyszabású árvízvédelmi építkezés kezdődik a harmadik ötéves tervben az országban. Természetesen a legnagyobb munkálatok a Duna mentén lesznek, de megyénket is érinti e programnak az a része, amely szerint a harmadik ötéves tervben befejezik a Zagyva fa a Tama ármentesítését Dégen Imre ismertette a megjelent újságírók előtt a Második Tiszai Vízlépcső beruházási programját. Gigantikus alkotás lesz a Tisza n.l A mű hazánk minden eddiginél nagyobb víziépítkezése lesz. Méreteire jellemző, hogy vizéből 520 ezer holdon — szinte az egész Jászságból és a Nagykunságból — száműzhető lesz -z aszály. Ezenkívül még 20 ezer holdas halastó vízszükségletét is fedezi majd, valamint a Tisza középső szakasza mellé települő iparnak és a lakosságnak ad vizet. A hatalmas építkezés 1967-ben kezdődik Abád- szalók és Kisköre között. Három szakaszban építik meg, de már 1973-ig elkészül a duzzasztó, a hajózsilip. a tárolómedence, a Nagykunsági és a Jászsági Főcsatorna kezdeti szakasza. Már az első szakasz cégén 120 ezer holdat öntözhetünk a Tisza II. vizéből. Abádszalók és Kisköre fölött hajózsilip, hullámtéri duzzasztó, víztároló, mederduzzasztó és vízierőtelep is létesül. Hat és félméteres átlagos vízszintesést érnek el Abádszalóknál. s így a 28 megawattos teljesítményű vízierőmű évente 120 millió kilowattóra energiát termel. A duzzasztás által meghosszabbodik a Tisza hajózható szakasza, Tiszaburától még mintegy 120 kilométerrel feljebb, egészen Tiszalökig. A mesterséges tó felülete négyszerese a velencei tónak, s egyötöde a Balatonnak. Mellette üdülő és sporttelepek létesítésére nyílik lehetőség. Nagy fejlődés vár az alföldi Balaton mentén lévő községekre, elsősorban Tiszafüredre, Abádszalókra, Kiskörére. A Második Tiszai Vízlépcső összefüggő rendszert alkot majd a tiszalöki öntözőrendszerrel és a Körösök vízrendszerével. így a Tisza magyarországi szakaszán lehetségessé válik a vízhozam szabályozása. — Egyébként az öntözőrendszer egész területére szövetkezetenként, állami gazdaságonként, üzemenként elkészülnek az öntözési tervek, s ennek alapján fejlett öntözéses gazdálkodást alakítanak ki. A Baromfiipari Országos Válllalat törökszentmiklósi gyáregyeségében még javában tart a főszezon — a hízott liba és pulyka feldolgozása —, az üzem termeltetői azonban már a jövő évi termelés előkészítésén fáradoznak. Felkeresik a termelőszövetkezetek vezetőit és megkötik az 1966. évi termelési szerződéseket. Most elsősorban a téli csirke nevelését szorgalmazzák a termelőszövetkezetekben. — Vállalatunknak létkérdés, hogy januártól kezdve folyamatosan üzemelhessünk — mondja Nagy József, a termeltetési osztály vezetője. Az a célunk, hogy lehetőleg minden fűthető baromfiólat kihasználjanak a termelőszövetkezetekben. Tavaly novemberben és decemberben 188 ezer leszerződött naposcsirkét helyeztek ki a termelőszövetkezetekbe felnevelésre, az idén 220 ezernél tartanak. Januárban ugyanennyi csirkét szeretnének átadni a sző vetkezetekn ek. A szolnoki baromfikeltető állomás november 12-én szállította az első pihés jószágokat. Szabó Sándomé agrármérnöktől megtudtuk, hogy az alattyáni Új Élet Tsz 7 ezer, a jászszentand- rási Haladás 3 ezer, a ti- szaföldvári Szabad Nép 6 ezer csirkét vett dt. A tisza- gyendai Lenin Tsz-nek 10 ezer, a jászapáti Velemi Tsz-nek a napokban 14 ezer naposbaromfit adnak át, A leszerződött primőr- baromfi nevelés előnyös a közös gazdaságoknak. A leszerződött naposcsirkét 3 forintért — a kereskedelmi árnál 1.50 forinttal olcsóbban — adják a közös gazdaságoknak. Az átadáskor 2 forinttal magasabb átvételi árat kapnak érte. Az 1.2 kilós átlagsúlyú csirkékért a nagyüzemi felárral, kilónként 26 forintot fizet a vállalat. A bábolnai húshibrid csirke 9 hét alatt 1,3—1,4 kilogrammra növekszik, s egy kiló húst 3 kiló takar, mányból állít elő. A Palotást Állami Gazdaságban még ennél is jobb eredményt érnek el. A hagyományos fajta csak 11—’2 hét alatt növekszik 1,1 — 1.2 kilóra, ráadásul jóval több takarmánnyal. Több tsz-ben idegenkednek a téli baromfitartástól, helyenként a fűthető helyiségeiket sem használják ki. Takarmányhiányra és egyéb okokra hivatkoznak. Ezeket csak részben lehet elfogadni. Végeredményben a szövetkezeti tagoknak személyes érdekük, hogy a gyorsan megtérülő baromfitartással télen is foglalkozzanak és használják ki férőhelyeiket. Néhány közös gazdaság májusban pulykát és libát akar fogadni. A férőhely kihasználása és a gazdaságosság szempontjából ezek a tsz-ek is helyesen teszik, ha addig egy csapat csirkét is felnevelnek. Űj vonás a termelőszövetkezetek és a termeltető vállalat kapcsolatában, hogy a baromfi, férőhelyek építésére a vállalat részhitelt ad a tsz-eknek. A gyáregység szakemberei szorgalmazzák hogy a kihasználatlan dohánypajtákat, juhhodályokat és egyéb épületeket alakítsanak át baromfitartás céljára. Ha a szövetkezetek vál. lalják, hogy az eddiginél több baromfit nevelnek, leszerződik azt a vállalattal, s az átalakítandó épületben öt évig baromfit nevelnek, a baromfiipari vállalat részhitelt ad a szövetkezetnek. Ebbői gépi berendezéseket — fűtő, önetető, önitatót — lehet vásárolni. Előnyös a hiteltörlesztés rendszere is. A tsz-ek által leszállított baromfi minden kilogrammja után egy-egy forintot von le a vállalat. A termeltetési osztály szakemberei már több közös gazdaság vezetőjével iár- gyaltak a részhitel-nyújtás feltételeiről. A mezőtúri tij Reménység Tsz például a dohánypajtát baromfiól’á alakítja át a vállalat segífa- ségéveh Márkus Imre, aki nyolc éve dolgozik a karcagi üveghutában, ügyes kézzel, valóban mesterien bánik az izzó üveggel Angolna és fehér-amúr a halászlében Különleges hal-ivadékot telepítettek a Holt-Tiszába A Középtiszavidék mintegy hat és félezer katasztrális hold kiterjedésű vizein szinte „nemzetközi” haltenyészeteket alakít ki a szolnoki Felszabadulás Halászati Tsz. Az élő Tiszában, a holt-ágakban és egyéb víztárolókban eddig csak a hazánkban közismert halfajtákat, a pontyot, harcsát, keszeget, süllőt, márnát és csukát tenyésztették Az idén azonban megkezdték nálunk eddig ismeretlen halfaiták telepítését is. Megérkezett az első import ivadékszállítmány a tsz telelőjébe. A fehér amur ivadék őshazája az Amur folyó és mellékágai, s a Szovjetunióból vásárolták. A fehér amur a növényevő halak családjába tartozik, külseje és húsának íze a pontyéra hasonlít. Tenyésztése rendkívül gazdaságos, s miután vízinövényekkel táplálkozik, . a húsa is soványabb. Speciális tartálykocsikban kétszázezer darab angolna ivadék is érkezik a tsz címére. A mexikói vizekben őshonos angolnát ezúttal Olaszországból hozzák közvetlenül az alcsiszigeti és a cibakházi tiszai holtágakba. A következő években már angolna és a fehér amur is ízesíti a tiszai halásziét Több segítséget adjon megyénk mezőgazdaságának a tudomány d Soós Gábor miniszterhelyettes részvételére! tartották meg a tudomáry és mezőgazdaság olvasó-ankétját Tegnap délelőtt Szolnokon a TIT klubhelyiségében igen értékes olvasó— szerkesztői ankétra került sor. A rendezvényen a Tudomány és Mezőgazdaság című kéthavonként megjelenő szakfolyóirat szerkesztő bizottságának tagjai ismertették a megjelent olvasók előtt elképzelésüket, a szerkesztési problémákat és a jövő évben közlendő szakcikkeket. Mint elmondották, ez a fiatal s népszerű folyóirat az igényeket magas nívón igyekszik kielégíteni. Különösen nagy visszhangot keltett a legutóbbi szám, amely részletesen, behatóan foglalkozott a mezőgazdasági szállításokkal. Horváth Lajos főszerkesztő az 1966. évi programot is ismertette. A hozzászólásokat Nyíri Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg. Elmondotta, hogy a lapban jobban és bátrabban kellene egynéhány időszerű dolgot tisztázni. Sokat segítene a megye mezőgazdaságának például, ha a talaierőgazdálkodáshoz megfelelő szakmai irány- mutatást kapnának. Feltétlenül foglalkoznia kellene már most a folyóiratnak a harmadik ötéves terv mezőgazdasági feladataival, hogy az irányító szerveknél és a különböző gazdaságokban dolgozó mezőgazdasági szakemberek felkészülhessenek a tennivalókra. Bereczki Lajos, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályának vezetője felszólalásában hangsúlyozta, hogy több olyan szakembert is meghívhattak volna, akik a termelésben dolgoznak és rendszeres olvasói a lapnak. Rendkívül sokai szolgálhatna a Tudomány és Mezőgazdaság megyénk gazdasági életének, ha a szikes talajok hasznosításával, a vízgazdálkodással és nem utolsósorban a mező- gazdasági gépjavítással foglalkozna részletesebben az elkövetkezendő időkben. Említette, hogy hasznos azért is a fiatai lap munkássága, mert az egyetemekről kikerült fiatal agrár-szakemberek a gyakorlati munkába, a termelésbe való bekapcsolódás után gyakran elszakadnak a tudomány legújabb eredményeitől. A hozzászólók elmondották, hogy jó tapasztalatokat ad a lap és olvasmányos. Felvetették többen, ne csak a termelési oldaláról mutassanak be egy-egy témát, hanem a felvásárlás és értékesítés oldaláról is. Dr. Soós Gábor, a földművelésügyi miniszterhelyettes méltatta, miért jött létre ez a folyóirat, s milyen szerepet tölt be a mezőgazdaság fejlesztésében. Elvárjuk a laptól, hogy a közölt témák hosszabb távlatokra is időszerűek legyenek és segítséget adjanak a jövőben is — mondotta.
