Szolnok Megyei Néplap, 1965. november (16. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-25 / 278. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. november 25. (Rádiótelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) BVLAWXYO "v-vv^v^ •”A:/v«' V' Amikor lan Smith, a rho- desiai fehér telepesek kor­mányának miniszterelnöke a „függetlenség” egyoldalú deklarálásához foiyamodott, lezártnak hitte az ügyet. Rhodesia népe azonban nem tett pontot az álnok mondat után. Ellenben új mondatokat ír a népek sza­badságharcának aranyköny­vébe. Rhodesia fővárosá­ban, Salisbury-ben minden talpalatnyi területre ro­hamrendőrség és katona­ság vigyáz. Az ország má­sodik városában, Bulawayo- ban hasonló a helyzet. En­nek ellenére a tüntetések, tiltakozások és felvonulá­sok folyamatosan napiren­den vannak. Ezek az ak­ciók olyan méreteket öl­töttek, hogy a „független­ség” terror-koimánya pán­célautós, vérebekkel meg­erősített karhatalmat zúdí­tott a jogait követelő nép­re. Eldörrent az első sor­tűz is. Mindez lan Smith rendszerét igazi arculatá­ban mutatja meg s egy lé­péssel közelebb viszi dics­telen bukásához. Képünk Bulawayo utcáján készült. Minden*, elei PÁRIZS Kedden délután három­száz rendőr szállta meg a Párizs melletti Antonyban levő diáktelepet és ott erő­szakkal kilakoltatott több diákvezetőt. Az esemény előzményeihez tartozik, — hogy a diákszállók díját az utóbbi három évben 41 százalékkal felemelték, a főiskolások nem vették tu­domásul a legújabb lakbér- emelést és az ösztöndíjak felemelését követelték. MURMANSZK A szovjet bíróság bűnös­nek nyilvánította Newcomb Mott 27 éves amerikai fia­talembert a szovjet határ törvénytelen átlépéséért ér 18 hónapi börtönbüntetés­re ítélte. A háromnapos bírósági vizsgálat során megcáfolhatatlanul bebizo­nyítást nyert, hogy New­comb Mott kitűnően látta a határoszlopon a Szov­jetunió állami címerét. Az ítélet értelmében az elítélt hét napon belül élhet fel­lebbezési jogával. PÁRIZS Az AIR France repülő­társaság pilótái, rádióstiszt­jei és utaskísérői kedden éjfélkor négynapos Sztrájk­ba léptek. A sztrájk súlyos zavaro­kat idézett elő a légiforga­lomban, mert a pilóták a legközelebbi leszállóhelyen hagyták abba a szolgálatot és a repülőgépek nem ér­ték el rendeltetési helyü­ket. A sztrájkot az váltot­ta ki. hogy a társaság igaz­gatósága nem adta meg a szerződésben előirányzott béremelést. MOSZKVA Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnöke szerdán fo­gadta Kául indiai nagykö­vetet és baráti megbeszé­lést folytatott vele. A ta­lálkozót az indiai nagykö­vet kérte. Tüntetés készül Amerikában a vietnami háború elfen Sok száz amerikai front­harcos aláírásával a New York Times szerda reggeli ] számában felhívás jelent meg, amely felszólít min­den volt hadviseltet, csat­lakozzék a Washingtonban a vietnami háború ellen szombatra tervezett nagy­szabású tiltakozó felvonu­láshoz. „Tapasztalatból ismerjük a háború borzalmait, tra­gikus tékozlásnak tartunk minden emberveszteséget. A kormány jelenlegi politi­kájának támogatása nem bizonyít hazafiasságot. A durva, meddő harc csak olyan bábkormányok érde­keit szolgálja, amelyek nem képviselik Dél-Vietnam né­pét. Nincs szükségünk újabb katonatemelőkre, sem sebesültekre, sem több ; volt frontharcosra” — hang- j súlyozza a felhívás. Uj brit gyarmat az iüdiai-Oceánon Tegnap megkrxiiüdült az iró*2«veÉ!»ég>; *is4\*>e Tegnap az Újvárosháza tanácstermében az éiő ma- i gyár irodalom gyűlt össze. Lírai költők és regény .rák, színpadi szerzők, krrtiku- i sok és műfordítók jöttek el —, hogy megvitassák ‘ irodalmunk legaktuálisabb • gondjait. A közgyűlés el- | nökségében helyet foglalt ; Szirmai István, az MSZMP j Politikai Bizo.tságanak tag- j ja, Köpeczi Béla, az ; MSZMP Központi Bizcttsá- j ga kulturális osztályának j vezetője, Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, Darvas Jó­zsef, Dobozy Imre, Cseres Tibor, Goda Gábor. IP és Endre, Király István, Si­mon István, Vas István és Veres Péter. An'sflria meghívta a lesvereiési Becsben szerdán hivata­losan közölték: amennyi­ben összehívják a leszere­! lési világértekezletet, az osztrák kormány Bécset ja­vasolja a tanácskozás szín­helyéül. A kormány felha­talmazta Kreisky külügy­minisztert, hogy adia át New Yorkban a meghívást. Az angol gyarmatügyi minisztérium november 10- én bejelentette, hogy Brit Indiai Óceáni Terület néven új gyarmatot alakítanak az Indiai-óceán néhány apró szigetéből. Tulajdonképpen a Chagos szigetcsoportról, amely az 1900 km távol­ságra fekvő Mauritius szi­get közigazgatása alá tar­tozott, valamint a Seychel- les-ekhez tartozott Ald'bra, Faron''ar és Desroches szi­getekről van itt szó. Ha térképünkre tekin­tünk azonnal megállapítha­tó, hngy katonai megfon­tolások vezették Nagy-Bri- tanniát az új gyarmat élet- rehívásáben. A Chagos szi­getcsoport egyik tagja Diego Garcia, ugyanis Nagy-Bri- tannia új gyarmatának egyik fő pillérét képezi. A nvusati hírügynökségek ar­ról is hírt adtak, hogy az Egyesült Államok, valamint Na.gy-Britannia e korall- szigeten közös légi és ten­gerészeti támaszpontot kí­ván létrehozni. Ez a tá­maszpont London számára egyaránt biztosítaná a stra­tégiai összeköttetést Dél- Arábián keresztül mind Ázsia, mind Ausztrália felé. Az Egyesült Államok ré­szére pedig esetleg egy új Polnris-tengeralattjáró bá­zisként jön számításba. Indiában már tiltakoztak is az új gyarmat létesíté­sével kapcsolatban. Az in­diai parlament képviselői követelték a kormánytól, hogy tegyen lépéseket az Indiai-óceán térségében lé­vő országok kormányainak összehívására azzal a cél­lal, hogy közös irányvona­lat dolgozzanak ki ezeknek a terveknek megakadályo­zására. A brit kormány egyéb­ként a Chagos-szigetekért 8 400 000 dollár kártérítést fizet gazdasági segély for­májában Mauritiusnak, amely 1966 folyamán vár­hatóan függetlenné válik. Ami az új brit gyarmat földrajzi adatait illeti, ezek is alátámasztják, hogy ki­fejezetten katonai érdekek­ről van itt szó, mert a szigetek gazdasági jelentő­sége minimális. A koráll- szigetek összterülete ugyani is csak 364 négyzetkilomé­ter. (A Chagos-szigetek 47, Aldabra 307, Farquhar 5 és Desroches 5 négyzetkilomé­ter nagyságú), lakóinak szá­ma pedig csak 1384 fő (Chagos-szigetek 1000, Al­dabra 100, Farquhar 172 és Desroches 112 fő lakossal rendelekzik). Zömükben halászattal és kókuszfel­dolgozással, koprakészítés­sel foglalkoznak. világérteke*! etet Jugoszláviai riport i. Hősök városa A keskeny autóút szelíd kanyargással követte a he­gyek vonulatait. Belgrádtói dél felé igyekeztünk, Kra- gujevác felé. A vidék a mi Dunántúlunk dombos­hegyes tájaira emlékezte­tett. Semmi sem volt ben­ne a Balkán zordon, ha­ragos fenségéből. Apró fal­vak községek maradoztak el mellettünk, de egyik nevére sem emlékezem. — Egyre az járt az eszemben, amit belgrádi vendéglá­tóim meséltek: — Kragujevácon a hősök ezrei születtek a fasiszták elleni harcban. Ezekhez a hősökhöz in­dultam találkozóra. Még 1941-ben történt. A fasiszta megszállóknak sok veszteséget okoztak a Kragujevác környékén mű­ködő partizán egységek. — Hol egy lőszerszállítmány robbant fel, hol egy raktár gyulladt ki, hol meg egy fasiszta vezető bukott fel partizán golyótól találva. _ Októberben a megszál­lók már estefelé ki sem mertek mozdulni szálláshe­lyeikről. De ott sem voltait biztonságban. A partizánok gyakran ugrasztották ki őket meleg ágyaikból. — Le kell számolni az ellenállókkal! — adta ki a parancsot a megszállók ve­zetője. SS-büntetőosztag vette blokád alá a várost. — Mindenki gyanús! — ez volt az elv. S a város 14 éven felüli férfilakosságát az ágyúgyár csarnokaiba terelték. So­kan voltak csak állni tud­tak. Senki sem hitte, hogy ennyi emberrel végezni mernek. Másnap, október 21-én teherautók álltak a csarno­kok elé. Kinyíltak az ajtóit — Felszállni! Gyorsan! Az emberek azt hitték lágerekbe viszik őket. A város határában az autók azonban fékeztek, majd megálltak. — Leszállni! Gyorsan! Akkor világossá vált: itt vei? mi borzalmas ké­szül. A város lakosságának egyik vezetője elkiáltotta magát: — Emberek, fussatok! A fasiszta géppisztolyok egész nap, a késő éjszakáig kelepeltek. A kis Erdog- liszki patakban, amelynek partján a tömeggyilkosság agyonlőtték azokat, akik­ben az életnek még lobo­gott egy kis szikrája. Volt akinek mégis sike­rült megmenekülnie. Milan Lazarovicset arcán találta egy lövedék. Félig holtan, félig vakon mégis elvergődött a gyilkosság színhelyéről. Az emberek, akik rátaláltak, elbújtatták lövést” osztogató feneva­dak elől. Később aztán a sötétség leple alatt meg­szökött. Egy ilyen szökevényt az SS-ek üldözőbe vettek. A sérült, elgyengült ember végső kétségbeesésében egy házba menekült. A házigaz­da magával vitte és el­bújtatta. A fasiszták köz­ben odaérkeztek a házba, ahol csak a gazda fiát ta­lálták, aki a szökevénnyel körülbelül egykorú volt. Azt hitték ő a szökevény. A fiú nem tiltakozott el­lene. Tudta, ha elmondja a valóságot, nemcsak ő, de apja és a szökevény is ha­lállal lakd. Meghalt, hogy a másik kettőt megmentse. Egyetlen nap alatt 7000 emberrel végeztek az SS büntetőosztag fasiszta em­berszörnyei. Nem kímélték a gyerme­keket sem. A kragujeváci tanítókép­ző II. osztőlvában éppen Milojev Pavlárics igazgató tartott órát. amikor az SS-ek berontottak. — Az ön diákjai össze­játszanak a partizánokkal — tám"dt rá az igazgató­ra az osztag vezetője. — Az én diákiaim szere­tik a hazátokat. Az igazgatót diákjaival együtt elhurcolták. Az ő úttuk is az Frdooliszki part- vezetr'ff-. Az igazgató és a gyerekek átölelték egy­mást és úgy álltak a gyil­kosok fegyverei előtt. Az SS-osztag vezetője felkínálta az igazgatónak: tagadja meg a gyerekekkel a közösséget és akkor út­jára mehet. Az igazgató azonban nem fogadta el az ajánlatot. — Lőjjetek, én most is órát adok! — kiáltotta és együtt halt meg fiaival. ■fr Ahol a gyilkosság tör­tént, ma emlékmű áll. — Messziről, mint egy hatal­mas szélesretárt szárú V- betű. Fehéren szikrázva ve­ri vissza a napsugarakat. Ha közelebb lép a látogató, repülni akaró, szárnyasze- gett emberi torzókat lát. Megrázó és mégis fenségeSí Nagyon szép emlékmű, de még ennél is szebb, ami az emberek emlékező szí­vében él. — Nézze azokat a kis fácskákat — figyelmezte­tett Sztojknovics Vlaszti- mir. az ifjúsági szövetség járási titkára. — Azok ül­tették, akik ellátogattak a hősök sírjaihoz. Nemsoká­ra erdő lesz a kis fákból és körülöleli itt a dombo­kat. ahogy ápolja, gondoz­za ezeket a sírokat az em­lékezet. Szabó Béla Következik: A fiatalok gyára. rar* — A kivégzett diákok emlékműve végbement, estére vér folyt. Mindenütt holttestek és vérző, jajgató emberek. A hóhérok végigjárták az embertestekkel befedett lankás domboldalakat és és meggyógyították. Volt olyan, aki a lövések pillanatában belevetette magát a velük ásatott sír­gödörbe, a többiek ráestek és eltakarták a „kegyelem­

Next

/
Oldalképek
Tartalom