Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-14 / 242. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. okótber 14. Kaszavubu lemondatta Csőmbe kormányát Klmba az új kormányfő LeopoldvUle — (MTI) Kaszavubu elnök szerdán lemondatta Csőmbe mi­niszterelnök ideiglenes kormányát. A kongói államfő beszédet mondott a parlament két házának együttes ülésén. Negyven perces beszédében az ország helyzetét elemezte és az érdeklődéssel várt felszó­lalás csattanója volt a Csőmbe lemondatására vonatkozó bejelentés. A képviselőik és szenátorok fele füttykoncert­tel fogadta a meglepő hírt és csak Nendakának, a jelen­legi belügyminiszternek, Csőmbe riválisának hívei tap­soltak. Kaszavubu elnök közölte, hogy Everiste Kimbát bízta meg „a nemzeti egységkormány” megalakításával. Kimba a megbízatást elfogadta. A kijelölt kongói kormányfő az észak-katangai el­lenzéki Balubakat Párt vezetője, egyben tagja Nendaka belügyminiszter Ellenzéki Kongói Demokratikus Arcvo­nal elnevezésű politikai tömörülésének. Kinevezését megfigyelők Kaszavubu és Nendaka együttes győzelmeként könyvelik el. Csőmbe az öt hónap múlva esedékes elnökválasztásig akarta halogatni kormánya lemondását, de Kaszavubu valósággal kikényszerítette távozását. Az elnök parla­menti beszédében nyíltan bírálta politikai ellenlábasát, hangoztatva, hogy a kormány összetétele nem egyeztet­hető össze az alkotmányos előírásokkal és nem felel meg sem a választások eredményeinek, sem pedig a politikai egyensúlynak. Kaszavubu rámutatott, hogy Csőmbe túl sok tárcát tartott meg magának, ami akadályozta a kor­mány normális tevékenységét és szüíkségtelenül egykéi­ben koncentrálta a hatalmat INDONÉZIA: Jobboldali győzelem Törökországban Vasárnap országos vá­lasztásokat tartottak Török­országban és mára jórészt kikristályosodott a vég­eredmény. A nemzetgyűlés . 450 mandátumából több mint 250-et az úgynevezett Igaz­ságpárt szerzett meg. Ez abszolút többséget jelent, vagyis azt, hogy az eddi­gi többpárti kormánykoalí­ció felbomlott és az Igaz­ságpárt egyedül veszi kezé­be az ország kormányrúd- ját. A választási győzelmet a jelenlegi választék legne­gatívabb pártja szerezte meg és sem Törökországban, sem azon kívül nincs illú­ziója senkinek afelől, mi­lyen eszközökkel. Előszöris korlátlan anya­gi lehetőségek álltak az Igazságpárt rendelkezésére. Amikor az elmúlt hét szombatján, a végső finis­ben a pártok megtartot­ták utolsó választási nagy­gyűléseiket, még a nyugati megfigyelőknek is szemet szúrt az a fantasztikus költ­séggel megrendezett csin­nadratta, amit az Igazság- párt produkált. — Taxik, luxuskocsik, különbuszok és különvonatok szállítot­ták a párt megvásárolt vagy megtévesztett híveit a gyű­lés színhelyére. Minden faluban modem hangerősí­tőberendezések harsogták a demagóg igazságpárti ígé­reteket, repülőgépek egész flottája szórta a röpcédu­lákat, sőt kisebb ajándék- tárgyakat a párthívekre. Mindehhez pénz kellett, rengeteg pénz. Ezt a roam- mutösszeget az Igazságpárt, az eddigi kormánykoalíció vezetője részben az állam­kasszából varázsolta elő törvénytelenül, — részben földesúri és nagytőkés tá­mogatóitól kapta számolat- lanul, végül, de egyálta­lán nem utolsósorban kül­földről. Ne feledjük, az agresszív atlanti tömbnek éppen elég baja van ezen a vidéken: a görögországi válságtól a Ciprus miatti görög—török ellentéteken át a török tömegek hangu­latáig. Bebizonyosodott azonban, hogy — különösen az ipari centrumokban, a városok­ban — hallatni tudta hang. ját a politikai porondon először nyíltan megjelent baloldali erő, a Török Mun­káspárt. Az említett körül­mények között rendkívüli jelentőségű és távlataiban történelmi horderejű tény, hogy az egyetlen gyökeres megújulást követelő párt mintegy tíz képviselőt küld a török nemzetgyűlésbe. Bármilyen diadalittas is most az igazságpárti jobb­oldal a terrorral, a megfé­lemlített írástudatlan pa­raszti tömegekre gyakorolt egyházi és világi nyomás­sal elért sikere miatt, a Munkáspárt első és nem eredménytelen jelentkezése megkeseríti a reakció száj­ízét. (Harmat) Sukarno továbbra is megbékélést hirdet Sukarno elnök kedden este a Merdeka palotáiban fogadta Subandrio minisz­terelnökhelyettest és kül­ügyminisztert. A djákartai rádió szerint Subandrio a megbeszélések után kije­lentette: az elnök ismétel­ten hangsúlyozta, hogy az indonéz népet a „Nasakom” elvei szerint kell továbbra is nevelni. (Nasakom: a nacionalista, a vallási és a kommunista erők szövetsé­ge.) Sukarno kifejtette, hogy erre a szellemre azért van szükség, mert maga az in­donéz forradalom is a hár­mas szövetség eszméire épült. Hangsúlyozta, hogy a Nasakom elveit népszerű­síteni kell a rádió, a tele­vízió, a lapok és a folyó­iratok útjára Ugyancsak a dwkartai rádió közli, hogy Sukarno elrendelte az indonéz táv­közlési rendszerek működé­sének helyreállítását mind belföldön, mind a külföldi országokkal. A Straits Times című Kuala Lumpurban megje­lenő lap szerdán arról cik­kezett, hogy Sukarno elnök a jelek szerint végleg el­határozta magában, hogy kibékíti a hadseregét és a kommunista pártat, s ez a törekvése minden valószí­nűség szerint sikerrel is jár majd, bár az elnök ha­tásköre pillanatnyilag még gyenge. A djákartai rádió szer­dán bemondta, hogy Dja- kartában betiltottak egy kommunista ifjúsági csopor­tot, egy másikat felfüggesz­tettek, 14 kommunista sze­mináriumot pedig ugyan­csak felfüggesztettek. Az erre vonatkozó rendelet a2 oktatásügyi minisztériumtól származik. Az indonéz fővárosban szerdán délelőtt újabb nagy­arányú kommunista-ellenes tüntetésre került sor. Mint­egy kétezer felizgatott mu­zulmán megtámadta az ifjú­sági palotát, ahol baloldali és kommunista ifjúsági szervezetek működtek. Az épület csupán száz méter­nyire van a djákartai el­nöki palotától. A tüntetők kidobálták a bútorokat a2 utcára és meggyújtották a felhalmozott berendezési tárgyakat Ezen a tünteté­sen hangzottak el az eddigi legélesebb kommunista-elle­nes jelszavak, mert a fé­kevesztett tömeg az Indonéz KP „szétzúzását” és veze­tőjének, Aiditnak halálát követelte. A közelben tar­tózkodó katonai egységek nem avatkoztak be, az el­nöki palota őrsége azonban négy páncélautó kíséretében feltűzött szuronyokkal meg­indult. A testőrség nem nyitott tüzet, hanem nagy nehézségek árán végül is vérontás nélkül megtisztí­totta az épület előtti teret a tömegtől. A tüntetést az Indonéz Nemzeti Front indította, s e szervezet épületébe tér­tek vissza a tüntetés vezetői „a jól végzett munka után*. fímÉ LEVÉL DÉL-AFRIKÁBÓL A Dél-Afrikai Köz­társaságban uralkodó faji megkülönbözte­tés ellen a lakosság mind szélesebb körei harcolnak. Az ellen­állók zöme az ősla - kosság soraiból ke­rül ki, de egyre több fehérbőrű értelmiségi is melléjük áll. — A Dél-Afrikai Köztársa­ság hivatali körei emiatt ellenük is fo­kozódó hajszát foly­tatnak. Gyakran ren­deznék terrorhangu­latú tárgyalásokat, hogy megfélemlítsék e harc résztvevőit. Ez azonban sokszor nem sikerül. A kö­zelmúltban fejeződött be az egyik tárgya­lás, amelynek vala­mennyi vádlottja fe­hérbőrű volt. — Az volt a vád ellenük, hogy a kommunista párthoz tartoznak. A vádlottak az el­járás folyamán nem törtek meg. Közülük néhányan bátran a bíróság szemébe vág­ták, hogy igenis kommunisták és azt Is elmondották, miért léptek a kommunis­ták soraiba. A 23 éves újságíró, Pol Trubel például a tó- vetkezőt mondta: — Igen, kommu­nista vagyok. Azért lettem azzá, mert el­lenzem a faji meg­különböztetést és az elnyomatást. — Bár fehér vagyok és ko­ra gyermekkoromtól fogva arra neveltek; az afrikaiakat ala­csonyabb rendű lé­nyeknek tekintsem, akik csak szolgaság­ra születtek, az élet azonban megtanított arra, hogy hazugnak tartsam e véleményt. Első alkalommal az egyetemen találkoz­tam össze az afri­kaiakkal, akik bár igen kevesen voltak, nyomasztóan érezték, mit jelent a faji meg­különböztetés. — Ti­zennyolc éves ko­romban szemtanúja voltam: a biztonsági erők tüzet nyitottak a békés tüntetőkre, akiknek csupán az volt a bűnük, hogy szabadságot és egyen­lőséget akartak. A rájuk leadott lövé­sek felébresztették lelkiismeretemet. — Velem együtt számos fehér hallgatóval ugyanez történt A harag kezdetben csu­pán elítélő szavak formájában tört ki belőlünk, majd csele­kedni kezdtünk, A hatalom azonban ránk tört, sokan nem tud­ták elviselni, a rend­őrségi atrocitásokat, sokakat börtönbe ve­tettek, mások emig­ráltak. És sokan ma­radták olyanok is, akik vállalták és folytatták a harcot — A kormányzat fokozta a más néze­teket vallókra gya­korolt terrort. Mint­egy ötven embert felakasztottak — és több mint 3600-ait bírósági végzés nél­kül tartanak bör­tönben. A politikai tevékenységért bör­tönre ítéltek száma a 2500-at is meghalad­ja. Mindez nem ret­tentett meg bennün­ket. Mi, kommunis­ták azért harcolunk, hogy népünk jobban éljen, s hogy meg­szüntessük a fehér kisebbség kiváltsá­gait. Remélem, hogy a Dél-Afrikai Köz­társaság népe még az én életemben meg­szabadul az éhezés­től, remélem, hogy kivívjuk az egyenlő­séget, a szabadságot és a rettegés helyére a reménység lép. — Kommunista va­gyok: íme most ezért állok a bíróság előtt Dr; Konstantinos Gazidisz kijelentette: — Én azért harcolok az afrikai népért, — nert hiszem, hogy ha szabaddá válik, a Dél-Afrikai Köztár­saság valamennyi egyszerű embere ká­ló gondot fordíthat egészségére, sikere­sebben formálhatja boldogságát és féle­lem nélkül, nyugod­tan élhet Gazidisz doktor be­szélt így, az az em­ber, aki előtt a fé­nyes karrier akadály­talan útja állt Hi­szen 6 „az év leg­jobb egyetemistája” volt, mégis alkalmi munkát kellett vál­lalnia, hogy befejez­hesse egyetemi ta­nulmányait. Gyakran beszélgetett színesbő­rű diáktársaival és szüntelenül tapasz­talta. milyen ember­telen megkülönbözte­téseket kell elvisel­niük. A színesbő- rűeknek nem enge­délyezték a fehér be­tegek megtekintését és a fehérek bonco­lásánál sem lehettek jelen. Az afrikai or­vosok, a fehér orvo­sok fizetésének mind­össze háromötödét kapják. Gazidisz lát­ta, hogy szenvednek az afrikaiak a klini­kákon és a kórházak­ban. Amikor meg­kapta a diplomáját letartóztatták, majd szabadulása után ne­ve „fekete listára” került, amiért né­hány alkalommal ki­fogásolta a dél-afri­kai kormányzat em­bertelen magatartá­sát. Később, 1964- ben belépett a kom­munista pártba. — Belépésem a kommu­nista pártba határo­zott és félreérthetet­len kifejezése annak, hogy szívem mélyé­ből elítélem a Dél- Afrik á bán uralkodó faji megkülönbözte­tés minden formá­ját „Sem sajnálkozást, sem megbánást nem mutattak — írta a dél-afrikai Sundav Times. — Nagyszerű magatartásuk fénye­sen csillog az apar- teid birodalmának sötétségében. Amié ilyen emberek bör­tönben vannak, a vi­lág férfial és asszo­nyai nem alhatnak nyugodtan: a hősök­nek szabadokká kell lenniök!” John Gardner Robert Kennedy beszéde az amerikai szenátusban Robert Kennedy szená­tor az amerikai szenátus­ban elmondott beszédében javasolta, hogy Kínát hív­ják meg Genf be a nukleá­ris fegyverek elterjedésé­nek megakadályozásával foglalkozó tárgyalásokra. Sürgette, hogy az Egyesült Államok törekedjen meg­szerezni az ENSZ, az ösz- szes országok — köztük a népi Kína — támogatását egy nukleáris katasztrófa megakadályozásához. Meg­jegyezte, hogy a Kínai és az amerikai nagykövet rendszeres varsói megbe­szélésein kívül más módon is keresni kell a kínaiak hozzájárulását a nukleáris ellenőrzési rendszerhez. A nemzetközi helyzet elemzése során Kennedy követelte, hogy a az Egyesült Államok *' nagyobb rugalmassá­got tanúsítson az atom­fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó tár­gyalások során, « teremtsenek atom­fegyver mentes öveze­teket, különösen Latín­Amerikában, 2 terjesszék ki a nuk- leáris kísérletek be­tiltását a földalatti rob­bantásokra is és akadályoz­zák meg az atomhatalmak nukleáris erejének további növelését. A többi között kifejezte azt a véleményét, hogy az MLF nem a legjobb meg­oldás az európai biztonság szavatolására. Ez az elgon­dolás lehetővé tenné, hogy Nyugat-Németország köz­vetve nukleáris fegyverek­hez jusson, s ez gátolná a nukleáris fegyverek elter­jedésének megakadályozá­sáról szóló szerződés meg­kötését. Vietnami helvzethép t Egy hónap alatt közel ezer amerikai halott Nehéz helyzetben Saigon lakossága A nyugati hírügynöksé­gek beszámolói szerint az An Khe-tól 32 kilométerre keletre húzódó Suoi La Tinh völgy zord északi ré­szében szerdán a hajnali órákban már 12 órája tűz­harcban állt az első ame­rikai gyorshadosztály egyik zászlóalja és a dél-vietna­mi tengerészgyalogosok egy egysége gerilla-erőkkel. A szabadságharcosok 81 milli­méteres aknalövedékekkel lövik az amerikai állásokat. Az aknatüzet időnként hol innen, hol onnan hallatszó puskatűz váltja feL A Reuter szerint a geril­laerők ellentámadásának az a célja, hogy visszaszerez­zék a közel 20 tonnányi rizstartalékot, amely a ko­rábban lefolyt harcok so­rán az ellenséges csapatok kezére került. A nemzeti felszabadító erők hírügynöksége kedden adatokat közölt az elmúlt hónapban elért katonai si­kerekről. Csak a dél-viet­nami középfennsík térsé­geiben lefolyt harcok során 3 000 ellenséges katonát tettek harcképtelenné, 80 összecsapás során. Az ame­rikai veszteség ebből 713 halott és 27 sebesült. Az ausztráliai gyalogság vesztesége — az ausztráliai hadsereg főhadiszállásának szerdai jelentése szerint 10 halott és 65 sebesült a négy és fél hónap alatt, amióta ausztráliai egységek har­colnak Dél-Vietnamban. A DNFF hírügynöksége hanoi hírében beszámol a rendkívül nehéz életkörül­ményekről, amelyben Sai­gon lakossága él. A saigoni rezsim csupán augusztus­ban 6 000 embert tartózta­tott le. A létszükségleti cik­kek ára ugrásszerűen emel­kedett. Szűkiben van a la­kosság fő eledele, — a rizs. — Mind komolyab­bá válik a polgári la­kosság ellátása villany­árammal. Hogy az ameri­kai agresszorok igényeit és energiaszükségletét kielé­gíthessék, a bábkormány nem egy üzem termelését leállította. Ezzel fokozódott a munkanélküliek száma. A bűnözési hullám is egyre nagyobb méreteket ölt. Beljajev és Leonov Nyugat-Berlinben Mint már jelentettük a nyugat-berlini német—szov­jet baráti társaság meghí­vására Pavel Beljajev és Alekszej Leonov szovjet űr­hajósok Nyugat-Berlinbe látogattak, s a Wedding ke­rületben lévő Humboldt filmszínházban több mint ezer főnyi hallgatóság előtt előadást tartottak páros űr­repülésükről, amelynek so­rán először hagyta el em­ber az űrhajót. A két szov­jet űrhajóst feleségeik is elkísérték Nyugat-Berlinbe. A nyugat-berliniek nagy ünneplésben részesítették a két űrhajóst, s ezek alig győztek felelni a hallgató­ság kérdéseire. Az előadás közben a mozi előtt szélső- jobboldali szervezetek tün­tetést akartak rendezni a szovjet űrhajósok ellen, a többiek azonban, akik nem fértek be a moziba és ezért az utcán várakoztak, hogy legalább ott láthassák a szovjet űrhajósokat, gyor­san elzavarták a rendbontó suhancokat. Pavel Beljajev és Alek­szej Leonov szerdán dél­előtt a Berlin—Schöneteldi repülőtérről az AEROFLOT egy IL—18-as gépén haza­repült Moszkvába. India - Pakisztán Az indiai Hadügyminisz­térium szerdán bejelentet­te, hogy hétfőn nagyará­nyú összecsapás zajlott le pakisztáni és indiai fegy­veres erők között Kasmír­ban, Tithwal térségében. A minisztérium szóvivő­je szerint egy pakisztáni zászlóalj három ízben in­tézett támadást az indiai állások ellen, Tangdhar helységtől tíz kilométer­nyire északnyugatra. Az indiai csapatok — mon­dotta a szóvivő — mind­három támadást vissza­verték. A pakisztániak vé­res fejjel vonultak vissza, 80 halottat hagyva maguk után. A tithwali ütközet a leg­jelentősebb összecsapás az­óta, hogy a Biztonsági Ta­nács felhívására szeptem­ber 23-án létrejött a tűz­szünet india és Pakisztán között;

Next

/
Oldalképek
Tartalom