Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-14 / 242. szám
UMS. október 14, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Percek, órák — ELVESZTEGETVE Talajtérképek a tudományos gazdálkodás szolgálatában KEVESET hallunk, ritkán írunk a* Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetnek (OMM1) a munkájáról. Az intézménynek az ország több megyéjében működnek talajtani osztályai. A mezőtúriban huszonötén dolgoznak, köztük öt mérnök, tizenkét technikus, illetve laboráns. A talajtani osztály fontos szerepet tölt be megyénk mezőgazdaságának szolgálatában. Az intézet szakemberei tudományos vizsgálatokat végeznek, s adatokat közölnek nagyüzemeinkről. A talaj fizikai és kémiai összetételének ismerete nélkül szinte lehetetlen a megalapozott, előrelátó gazdálkodás. Dr. Ferenczi Kálmán, a talajtani osztály vezetője elmondotta, hogy évenként 80 ezer kát. hold területet vizsgálnak meg az osztály munkatársai. — Legfőbb munkaterületük a talajjavítást megelőző vizsgálatok. Szolnok megyében sok tízezer holdat tesznek ki a szikes talajok. Az intéze1 A veszteségidőknek ál. tatában csak egyik részéről beszélünk: a látható esetekről. A fegyelmezetlen emberekről, a>cik sétálnak, kávéznak, fecsegnek, olvasnak, rádióznak, randevúznak — s ki tudná végigsorolni, még mi mindent csinálnak — természetesen munkaidőben. A látható veszteség, bár a statisztikák szerint a veszteségidők többsége ilyen, csak az egyik rész. A másik ritkán kerül napirendre, mert „láthatatlan”. Pontosabban: nehezen észrevehető. Például: az elveszett ember. Jobban.mondva, az elveszett emberek. Valójában nem tűntek el, nap mint nap íróasztaluk fölé hajolva dolgoznak. Mit csinálnak? Pontosan ezt kérdezte egyik gyárunk igazgatója is, amikor egy feladat elvégzésére alkalmas embert keresett. Amikor megtalálta a megfelelőt, megtudta, nem adhat újabb megbízást neki, napját teljesen kitölti meglévő munkája. Mit csinál? A gépkihasználási statisztikát; 1961 januárjában megjelent a KGM rendelete. Azóta valamennyi KGM vállalatnál gépkihasználási statisztikákat készítenek, vezetik a gépek üzemelésének adatait. Az elképzelés helyes: az adatokon alapuló elemzés, hatékony segítséget nyújthat a megfelelőbb gépkihasználáshoz. V gén, de ki használja fel az adatokat? Az említett gyárban havonta elkészül a jelentés, sőt az összesített és a hollerit gépek által feldolgozott táblázat is. Elteszik: bele sem néz senki. Nem is ismerik már ki magukat az adatok között, így tehát a munkának nem látják semmiféle hasznát. A rosszul csoportosított, nem világosságot hanem éppen bonyolultságot teremtő adathalmaz — felesleges. Az adatok csak jól csoportosítva, a lényegre koncentrálva jelentenek segítő eszközt. Egyik nagyvállalatnál a gyártásfejlesztés viszonylagos elmaradásának felszámolására, a technológia: munka irányítására központi szervezetet hoztak létre. A központi technológia, amelyet égető termelési problémák megoldására hoztak létre, megalakulása után hónapokig mással sem foglalkozott, mint egy összefoglaló statisztika elkészítésével, úrn bázisadat felmérést végeztek a Gépipari Technológiai Inté„A szőlő olyan mint a kisgyerek. Félteni, óvni, gondozni kell. Ha beteg, kikúrálni — és aztán is csak a jóég tudja lesz e, s mi lesz belőle,” Ezt a bölcsességet egy öreg szőlőtermelőtől hallottam. Szavai igazságára néhány nappal ezelőtt ébredtem rá, a szomszéd megye székhelyén, Kecskeméten; Aztán egyébre is. Arra, hogy a szőlőbe bele is lehet szeretni. Teljesen szabályszerűen, akár egy leányba. De ez a szerelem ellentétben az igazival, egy életre szól; Jogász a szőlőben Mathiász János kassai ügyvéd a filokszera elől menekítette szőlővesszőit Kecskemétre és vetette meg az alapját a Szőlészeti Kutató Intézetnek. Űj, meg ű,i szőlőfajtákkal kísérletezett és a paragrafusok embere zet részére. Az intézet ugyan készített néhány kiadványt az adatok felhasználásával, dehogy mennyire felesleges volt a munka, azt jól bizonyítja: a tervezett anyagok második részének kiadására már nem is került sor! A bázisadat felméréssel nemcsak a gyár központi technológiájának munkatársai foglalkoztak, közreműködtek más műszaki szakemberek is. A vállalatnál összesen 8273 órát használtak fel a munkához. A második anyagrész adatainaK összegyűjtéséhez 15 000 óra kellett volna. Szerencsére időközben abbamaradt a „kutatás”. A veszteség így is súlyos. Hány új gyártmány korszerű technológiája készülhetett volna el NÉGV FEJOGUL Ébresztő hajnali 2-kor — Hatvanöt megsanyargatott állat — A szabadidő sem mindig szabad A langyos, tiszta istállóban nyugodtan állnak a tehenek. Hangos szó is alig esik, csak a tej surrog, csobog a négy sajtárban. Fehér kötényes, sapkás férfiak szorítják térdük között a fejőedényt, s karjuk izmai pillanatonként feszülnek, emyednek a fejés ritmusa szerint. — Négyen hatvanöt tehenet gondozunk, fejünk. Ismerjük minden állat tulajdonságát, termelőképességét, mert évek óta ebben az istállóban dolgozunk. Jómagam 15 éve tartozom a martfűi üzemegység állatgondozói közé — mondja Bene József. — Én is, hogy 8 évvel ezelőtt Tiszaigarról idekerültem a Héki Állami Gazdaságba, csak néhány hétig voltam fogatos, aztán újra fejőgulyás lettem. Az voltam korábban is, egész fiatal gyerekkoromtól kezdve — újságolja mosolyogva Oláh Kálmán, a szálfatermetű fiatalember. — Kálmán többszörös kiváló dolgozó, nem hiába hortobágyi gulyás dinasztia sarja — jegyzi meg Bene József. A brigádnaplóban — kétszer nyerték már el a szocialista címet — Báli Ferenc és Bene József neve mellett is ez olvasható: világhírre vitte a homoki szőlőket. Példáját mások is követték. Lelkes tanítványa, Kovács Pali bácsi, aki szintén ügyvédből lett Kossuth díjas szőlőnemesítő, most nyolcvanegy éves és még húsz évre vannak tervei. Huszonkét éves korában kezdett a nemesítéshez, de az első igazán sikerült fajtáit hetvenöt éves korában ismerték el. Egy forduló IS év Mert egyáltalán nem egyszerű elismertetni az új fajtát. A Kocsis Irmát, a Gloria Hungáriáét és a többit. Először egy-két tő van csak belőlük. Kevés marad olyan, amelyre a kutató azt mondja érdemes a továbbtermesztésre. — Szakítás! szilárdság, szállíthatóság, nagybogyójúság, cukorfok, mind, mind mérlegelésre kerül. Aztán szaporítás; vajon beválik e a hibrid, megtartja e jótua 8000 óra alatt! Láthatatlan veszteség? Igen. ajnos, sok területen ^ találkozunk a láthatatlan veszteség hasonló esetével. A nem elég alaposan átgondolt tervkészítéssel, a megalapozatlan üzemátrendezéssel, gyártmányok sorsáról döntő, átgondolatlan utasítással. A láthatatlan veszteséget nem lehet egyszerre, s mindenütt „láthatóvá” tenni. Ij1 elderítése körültekin- tő, minden részletre kiterjedő kutatómunkát igényel, amelyben részt kellene venniük az „elveszett embereknek” éppen úgy. mint a látható és láthatatlan felelősöknek. B. Zs. Kiváló dolgozó. Negyedik társuk Papp Sándor még újonc, egy hónapja lett brigádtag, mivel az egyik tehenész más megyébe költözött. — Sanyi éppen szabadnapos, őt helyettesíti Szabó János, a váltós — mondja Bene József szocialista brigádvezető. Azt pedig Óvári András állattenyésztési brigádvezetc sorolta, hogy olyan ez a négy ember, mint a testvér Tisztelik, becsülik egymást, s egy akarattal dolgoznak azért, hogy amit vállaltak, annak eleget tegyenek. — Ezért ha a szükség úgy kívánja a szabad idejükéi is feláldozzák. Megtörtént hogy a reggeli munka végeztével — pedig minden nap hajnali két órakor kelnek — kimentek lucernái kaszálni. Máskor az emésztő gödröt ásták ki, hogy emiatt ne kelljen elvonni az erőt egyéb sürgős munkától. Az ilyen kis epizódok is jelzik, hogy a tehenész brigád tagjai nemcsak önön érdekükkel törődnek, s még inkább bizonyítja ezt idei vállalásuk. Arra adták szavukat, hogy a száj- és kölajdonságait nemzedékeken keresztül? Aztán újabb időközben jön a mesterséges vénítési eljárás, hogy ne kerüljön sok évtizedbe, amíg bebizonyul a fajta használhatósága. Előzetes elismerés, majd egy hektáros táblán folytatott termesztés következik és csak ekkor dönt felőle véglegesen a fajtaminősítő bizottság: jöhet a nagyüzemi termesztés. Ez az út még ma is másfél évtizednyi időt vesz igénybe. Megéri ? — kérdeztem Füry József tudományos kutatótól. — Szőlésznek lenni, ez alkat kérdése — válaszolta. — Egy kutató sosem kérdi: érdemes-e? Belevág. — Ha tíz kudarcra jut egy siker, akkor már úgy érzi: megjutalmazta a sors. És ha az általa kikísérletezett hibridet viszontlátja mondjuk a cserkeszöllői tsz römfájás' okozta kiesés ellenére teljesítik tervüket. — Nagyon mgsanyargatte a betegség az állatokat. Ennek most is érezhető a hatása, amit a még gondosabb etetéssel, itatással, a jószág gondviselésével igyek- szünk ellensúlyozni. Tehenenként 3400 liter az éves tejtermelési tervünk. A betegség után arról bszélget- tünk, ha az idén nem is adhatunk annyi plusz tejet, mint az 1963 évi 5000, vagy a tavalyi 12 600 liter, de tehenenként 10 literrel meg- toldjuk a tervet. A tej előállítási költségét pedig csökkentjük. A magunk részéről ezzel járulunk hozzá a több millió forintos kár enyhítéséhez — sorolták. A háromnegyedéves eredmény bíztató. Oláh Kálmán tehenenként 2973 liter tejet fejt, standjának átlaga 10,89 liter. Báli Ferenc szintén megközelíti a 10 literes átlagot, s tehenenként 2697 liter tejet fejt a háromnegyedévben. A brigád istálló átlaga 9.52 liter tej, a tehenenkénti átlag tejtermelés pedig 2599 liter. A számok is tükrözik, hogy a szocialista brigád állja a szavát Elismerés és dicséret érte. N. K. földjén, hát... szóval nagyon felemelő érzés. Szabadtéri múzeum A szőlőbe bele lehet szeretni. Dionűzosz mámoros örömünnepeitől egyenes út vezet Berzsenyi Dániel „nektár thyrsusai’Mg, Petőfi bordalaitól a fiatal tudós, ifjabb Vezekényi Ernő lelkesedéséig, őneki aztán volt kitől örökölni a kutatás iránti szeretetet, hiszen apja a karcagi mezőgazdasági kísérleti intézetnek volt nyugdíjazásáig igazgatója. S a fiatal kutató minden hajnalban kivonatozik Miklóstelepre, ahol a borszőlők kezelését, művelését kutatja. Ő még csak három éve kezdte, de a szüreteket már olyan ember izgalmával várja, akinek része van abban hogy jó szüret lehessen. S hangyaszorgalommal veszi fel a katasztert, arról a hatszáznvi szőlőfajtáról, — amelynek mintaevűjtemé- nve hatalmas táblában sorakozik. A Malaga, a Lach- rimae Chirsti, a könnyű bordái békés egyetértésben véleménye dönti el, hogy digózni, gipszezni vagy me- szezni kell-e a javításra váró földeket. — Az idén 37 ezer holdról adtunk ki talajjavítási szakvéleményt. A kémiai javításnál — meszezés, gip- szezés — 10 holdanként három mintát veszünk. A di- gózás háromszor ilyen munkaigényes. Az intézet kaposvári osztálya négy megyében dolgozik. De azoknak sincs több talajjavítási feladatuk. — Az öntözésre berendezett területeken szintén vizsgálatokat végzünk. A rizstelepeken részletesebben, hogy megmarad-e a víz. — A tereprendezésnél megjelöljük: mennyit lehet lenyesni a talajból a ter- mőkéoesség romlása nélkül. Az idén 15 ezer hold öntözésre váró területet vizsgáltunk meg. — Az ültetvénytelepítés előtt — szőlő, gyümölcs — szakvéleményt adunk, milyen fajták díszlenek a legjobban. A csőkutak vizét is minősítjük, hogy nem tartalmaznak-e káros sókat. Az intézet három év óta talajtérkéoek készítésével is foglalkozik. Az idén a tervezett 22 ezer helyett 25 ezer holdnak a talajtérképét készíti el. — Ez igényli a legnagyobb előképzettséget. A térkénezést a tapasztaltabb mérnökökre és technikusokra bízzuk. A mezőtúri kutatók 1962 óta a cserkeszöllői Magyar- Román Barátság Tsz-nek, a besenyszögi Lenin Tsz- nek, a szelevényi Szikra Tsz-nek, a Tiszasülyi és a Középtiszai Állami Gazdaságnak szolgáltattak talajtérképet. Az utóbbi gazdaságban a debreceni és a miskolci osztályokkal együtt dolgoztak. Második éve dolgoznak a szarvasi ÖRKI talaj térképén. — Mivel kísérleti intézetről van szó, ezt sürgős megbízatásként kantuk. Jelenleg a kisújszállási Dózsa, a mezőtúri Magyar—Mongol Barátság és a Vörös Október Tsz-ek felvételi munkáit fejezzük be. A talajtalálkozik itt a nagy szabadtéri múzeumban a magyar borszőlőfajtákkal, — amelyek között Tompa Mi- hályról, Petőfiről elnevezettek között még Pékár Gyula is beevezett a halhatatlanságba, — amelyet egyébként irodalmi működésével vajmi kevéssé sikerült elérnie. E«y fajta 300 szempont szerint Egy szőlőfajtát kereken háromszáz szempontból kell elemezni, leírni. — S amelyik az elemzés során sok előnyös tulajdonságot mutat, nemesítőként jön számításba. A kutató itt nem számíthat gyors eredményre. De a szőlő szerelmesei sokáig élnek. Nyolcvan, kilencven évesen hagyják az utódokra a szőlőteremtés művészetét és szeretetét... Sokáig éljenek! Hernádi Tibor mintákat bent dolgozzuk fel, a térképeket a tavasz- szal, illetve a nyáron adjuk át. — A megye talajainak hány százalékáról készítettek már térképet? — Még 10 százalékáról sem. Bár a „kapacitásunk” bővült, a jelenlegi 5 százalékos ütemmel 15—20 év kell a vizsgálathoz. Sajnos ez elég lassú. Pedig az igények igen nagyok. Sok termelő- szövetkezet kéri tőlünk, hogy vizsgáljuk meg földjeiket és készítsünk gazdaságukról talajtérképet. — A genetikai térkép határtalan időre szól. Itt feltüntetjük, hogy a gazdaság talajai milyen rendszerbe tartoznak, hogyan alakultak ki. Ez ugyanis rányomja bélyegét a talaj vízgazdálkodására, meghatározza az agronómiái tennivalókat. Például az öntözővíz mennyiségét, adagolását. A térképhez táblánként mellékelik a tápanyag viszonyokat. Mennyi a föld foszfor, nitrogén és kálium tartalma, — miben gazdag vagy szegény. Feltüntetik, hogy a különféle növények — például egy mázsa búzához — mennyi tápanyagot vesznek ki a földből, s milyen arányban kell azokat visszapótolni; Dr. Ferenczi Kálmán újabb térképeket vesz elő( s megmagyarázza jelentőségüket. — A genetikai térképhez humusz-, tápanyag-, javítási- és művelési kartogramot készítünk. Egy-egy térképen két féle tulajdonságot jelzünk, hogy köny- nyebb legyen az áttekintés; — Az agrotechnikai tennivalókra is felhívjuk a figyelmet. Milyen művelési mélység a legmegfelelőbb; Feltüntetjük a káros sók fekvését, például ha mélyen vannak, csak milyen sekély művelést és altalajlazítást szabad alkalmazni. Akármilyen képzett az agronó- mus, ezt vizsgálat nélkül nem tudhatja. — Hogyan végzik a feltárást? — A vizsgálatokhoz 1.5 mélységből 4—5 mintát veszünk, majd lefúrunk és a talajvízből is mintát veszünk. A tiszasülyi gazdaság 8000 holdján 383 szelvényt csináltunk. Majd egy vaskos, — 45 oldalas — anyagot mutat. — A laboratóriumi vizsgálat szöveges része. Ebben közöljük, milyen a talaj kémhatása, ez fontos a műtrágyák adagolásához. A talajbaktériumok tevékenysége is a kémhatástól függ. A vetésforgót pedig a só felhalmozódástól is függővé kell tenni. A feltárás egy mérnök és két technikus két havi munkája volt Tiszasülyöm Utána hónapokig tartott az összegyűjtött anyag belső laboratóriumi vizsgálata; — Értékben mennyi munkát képviselnek a térképek? — A tiszasülyi 187 000 forintot. Mi díjmentesen készítjük ezeket, a tsz-eknek is. A költségeket az állam fedezi. A mezőtúri intézet munkatársai a nagyüzemi gazdaságok talajainak fizikai és kémiai tulajdonságait kutatják. — Vizsgálataikkal nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a gyakorlati szakemberek számára. A talajtérképek a tudományosabb gazdálkodást segítik elő,Máthé László BORDAL HELYETT
