Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-10 / 239. szám
FÉLREÉRTETT INDEXELÉS SZERENCSE Kapros palacsinta — Régen láttam az édesanyádat. — Pedig tegnap is itt járt. Segített felvikszelni a parkettát. — Milyen arany lélek! Meglátogathatnánk... — Meg, bizony. Olyan régen nem jártunk már náluk. Apa is örülni fog neked. — Ó, a drága öregúr! Sohase felejtem el, hogy felmászott, hetven éves fejjel a jegenyefára és lehozta Bábuéinak a kismadarat. — Apa már ilyen jószívű. — Anyád is. Mindig segít neked. — Meg a Manóinak, meg Pirinek, meg Jucókának meg... — Állj csak meg! Ne so- ro’d fel mind a kilenc testvéredet... — Kérlek szépen. — Ne sértődj meg mindjárt. Tudod, hogy mennyire tisztelem és szeretem mamát az ő ernyedetlen szorgalmáért. Vasárnap délben kimegyünk. Jó? — Pompás. — Apának elviszem azt a két szivart, amit Béla adott. Valódi kubai szivarok. — És töröttek. — Nem ez a lényeg. — Tudom, valódi kubaiak. Jó, hát csak vidd. Legalább meghívjuk mamáé- kat a Lila tulipánba, ebédre. — Ä! Úgyse jönnének! Mama biztosan süt néhány kapros palacsintát is. ha kimegyünk. Tudja, hogy mennyire imádom. Micsoda remek keze van! — Hát ez szentigaz, Ede. Csak a baj, hogy a mama most még se fog neked palacsintákat sütögetni. — Ugyan... — El is feledtem mondani, Ede, hogy szegény mama a karjára esett vik- sze!é9 közben. Nincs nagy baj, ne ijedezz. De pár napig pihennie kell. Megmondta a Lovánszki doktor. — Szegény mama! Akkor talán ne is zavarjuk. Pi- hengessen csak. Ráfér. — Azért... — Nenene, nenene. Majd legközelebb. Nem venném szívemre, hogy gyötörjük a sok mihaszna beszéddel. — Drága. Akkor majd én sütök neked, kárpótlásul, finom kapros... — Azt már nem! Ahhoz csak a mamád ért igazán! Drázs Endre Kissé fösvény — Az ön felesége véletlenül lenyelt egy kétforintost — mondja a zsugori férjnek az orvos. — Tudom! — Na és mi a véleménye? — Jelenleg nincs a pénz- “* szükségem! Neves muzeológusunk afrikai élményeiről számol be népes hallgatóság előtt az ismeretterjesztő előadás keretében. Az előadás után még marad egy darabig baráti beszélgetésre. — ... És nagyon nagy ott a hőség? — kezdi a társalgást egy lelkes érdeklődő. — Rettenetes mondja a tudós. — ön hol lakott? — Tíz kilométerre az egyenlítőtől! — Északra vagy délre — faggatja tovább tudálékosan. — Északra! — No még az a szerencse. ŐSZÍ NAPSÜTÉS — A napraforgót Hans azért ültette, hogy megvédj« bennünket a szomszédok kíváncsiságától... (Az Euler Spiegelből.) Érthető A tanító a szünetben az iskolaudvaron sétál. A kert sarkában magányos fiúcskát vesz észre, aki nem élvezi az októberi napfényt* hanem meggömyedve a tenyerével nyomkodja a gyomra tájékát. — Mi van veled, fiacskám? — Fáj a hasam, tanító bácsi! — Miért nem mégy a WC-re? A fiúcska rátámul a tanítóra és ártatlan hangon mondja: — Most, a nagy szünetben? A Szolnok megyei Néplap szatirikus melléklete 351. csípés DILEMMA A HÉT HUMORA 1. — El kell ismernem, kedvesem, hogy a nők szebbek, mint a férfiak. — Természetesen. — Nem természetesen, hanem mesterségesen. 2. — Hogyan van az bácsikéin, hogy a hajad teljesen ősz, de a bajuszod még fekete? — Nagyon egyszerű: a hajam 17 évvel öregebb, mint a bajuszom. 3. Egy gazdag ember a leánya udvarlójához: — Hallja, uram, maga hat hónapja udvarol a lányomnak. Komoly a szándéka? — Magától értetődik. Azt hiszi talán, hogy élvezetből nősülök? 4. — Meg tudsz nevezni Öt napot a hétből anélkül, hogy a szokott elnevezéseket hétfő, kedd stb. használod? — Ilyen nem létezik! — De igen és nem is nehéz feladat: ma, tegnap, tegnapelőtt, holnap, holnapután. 5. Valaki panaszkodik a sűrű rokoni látogatások miatt: — Különösen egy öreg nagynéném van terhemre, aki rendszerint két ízben látogat meg egy évben és mindig hat hónapig marad. ABSZOLÚT Semmi sem abszolút — még a vicc sem. Ennek ellenére mégis sok abszolútról beszélnek — vicc?*'"' íme néhány népi gyűjtés: Abszolút magának való: aki manikűröshöz sohasem, pedikűröshöz minden két hétben jár. ☆ Abszolút tv-néző: aki azért nem tart esküvőjén ünnepi vacsorát, mert elmaradna egy Repülő orvos sorozatról. ☆ Abszolút agglegény: aki azért nem nűsül, mert már régen ismeri a házaséletet, s még régebben a család- alapítás következményeit. ☆ Abszolút vénlány: akinek gyermekei felnevelése any- nyi gonddal jár, hogy nem vállalkozik egy férfi ellátására is. ☆ Abszolút anyós: aki csődöt mondott saját szülöttei nevelésében —s ezért most menyének ígéri: majd én megmutatom, hogy meene- vellek! — Sö — ŐSZI TÜZELŐSZALLÍTÁS
