Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-03 / 233. szám
1M5. október 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 11 ÖTEZER HALÁLRA ÍTÉLT ELEFÁNT Hónapok óta tart az aszály Kelet-Afrikában és az állatok súlyos takarmányhiányban szenvednek; Kenyából származó értesülések szerint elsősorban a nagy elefánt csordák vannak súlyos bajban. A hatalmas Csávó természetvédelmi parkban eddig hat elefántot ée egy orrszarvút találtak kimúltam A növényzet ezen a vidéken teljesen elszáradt. A kenyai illetékes minisztérium mégsem hoz semmiféle intézkedést az éhező és szomjazó állatok megsegítésére, mivel amúgy- is 15 ezer elefánt él a Csávó parkban és nem tudnak elegendő legelőt biztosítani nekik. Így hát a természetre bízzák, hogy ritkítsa őket. „Az embernek Moszkvába kell utaznia..." Antonioni beszámolója a L’Europeo-ban Antonioni a moszkvai film- fesztiválon Michelangelo Antonioni, a világhírű olasz filmrendező, aki részt vett a moszkvai film-fesztiválon, majd utána — ahogy mondta — „egy kicsit csavargóit” Moszkva környékén és ellátogatott Lenin- grádba is, a „L’Europe” című római hetilap hasábjain beszámolt a Szovjetunióban szerzett élményeiről. Az intellektuális hangvételű filmek rendezője — Moszkvában az „II deserto rosso”, vagyis „A vörös sivatag” című új filmjével szerepelt — nem fukarkodott bizonyos kritikai megjegyzésekkel sem, összbenyomása azonban igen kedvező volt. Mint szósze- rint írta: „Az embernek Moszkvába kell utaznia, s nem azért, hogy rövid 'dő alatt valóban megbízható értékeléseket csinálhasson, hanem hogy meggyőződjön róla: gyakran milyen olcsó fogásokkal él a szovjet életről szóló olasz tájékoztatás”; Antonioni leírta Roma. nov szovjet miniszterrel való hosszabb beszélgetését és elmondta, hogy a szovjet filmügyek vezető funkcionáriusával folytatott eszmecseréjéből két — számára meglepő — tapasztalatot szerzett; Először is megtudta — „s ezt később is bebizonyítottalak láttam” — hogy a Szovjetunióban nincs film-cenzura. „Pedig ezt nálunk még a tárgyilagosságra törekvők is állították. Érdemes elgondolkodni ezen...” — fűzte hozzá az olasz filmrendező. Meglepte és elgondolkodtatta Antonionit az is, hogy Romanov miniszter közölte vele: a Szovjetuniónak — amikor filmeket importál — tekintettel kell lennie arra, hogy a filmeket legalább harminc nyelvre kell szinkronizálnia. Ezt a nagy munkát pedig valóban csak a legjobb filmekre érdemes fordítani... Antonioni megnézte Moszkvában Bondarcsuk új filmjét, a Lev Tolsztoj regéi yéből készült „Háború és békét”-t: „Szilárd, két lábán álló alkotás” — jegyezte meg — többek között — róla. A fiatalok stúdiójában látta egy fiatal, kezdő — ahogy Antonioni kedvesen írta, „még nevet sem viselő” — rendező „Ők ketten” című kisfilmjét és erről azt írta: „Művészi, érzelgősségtől mentes”. A szovjet és az olasz film-közönség ízlése — állapította meg Michelangelo Antonioni — nem azonos, de „talán sehol nincs olyan lelkes, az alkotókat és az alkotást annyira tisztelő közönség, mint amilyennel Moszkvában és Leningrád- ban találkoztam.” Az olasz filmrendező különben Moszkvát „hatalmasnak és erőteljesnek” nevezte, s hozzátette: „Nem csoda, hogy még Napóleont is megriasztotta a nyilván már akkor is érezhető erő”. A leningrádi „Fehér éjszakákéban — a film-művész érzékeny szemével — „sok bájt és finom szomo- rúság”-ot látott. Színházakat — mint írta, nagy sajnálatára — nem láthatott, de „kihallgatott” több olasz és francia művészt, akik elragadtatva nyilatkoztak — többek között — arról a leningrádi színházról, ahol mostanában Cserkaszov is játszik; Érdemes még" egy _apró epizódot idézni Antonioni cikkéből. Ehhez a leningrádi Ermitázs-ban lejátszódott epizódhoz az olasz rendező nem fűzött sem pozitív, sem negatív megjegyzést. íme, szószerinti leírása: — Megkérdeztem egy leánykát, aki ott állt Picasso ' egy sötétkék képe alatt, hogy vajon tetszik-e. „Jobban tetszik az ott alul” — felelte. „Az ott alul” egy Rembrandt-kép volt. — 1. KÉPES KRÓNIKA ÉPÜL A DUNÁM ENTI HŐERŐMŰ A hőerőmű építői a tervek szerint haladnak a munkálatokkal. A napokban emelték a helyére az erőmű 150 megawattos 130 tonna súlyú generátorát, amelyet különleges vasúti kocsival szállítottak a helyszínre. OSZTRÁK HAJÓ BUDAPESTEN AZ ŐSZ AJÁNDÉKA Elnéptelenedtek az üdülők és campingek. Bezártak az ABC áruházak. A modern éttermek üvegablakai mögött, mint megannyi bú- torraktárban, csupaszon me- redeznek a székek és asztalok. Elmúlt a badacsonyi szüreti mulatság is. A csodálatos őszi napfény azonban bekúszik az üdülők lezsaluzott ablakain, megtörik a bezárt éttermek ablaktábláin. Furcsa e kép, mert e verőfényes őszön természetellenesen kihaltnak tűnik a balatoni táj. De talán mégsem mindenütt. A képek arról tanúskodnak, hogy a Balaton kitartó szerelmeseit szeptember utolsó napjaiban is gazdagon ajándékozta megannyi szépségével. Remekül barnít a napfény. Csábító a csillogó víztükör. A vitorlások jó széllel várják ráérő gazdáikat. A bátrak- bátra azonban az idei, talán utolsó campongező — Badacsonyban. :<* ; Tötök fez Zuglóból Afrikába „Tudnának-e török fezt gyártani?” — a közelmúltban ezzel a kérdéssel fordultak a zuglói kalapgyár szakembereihez a MODEX külkereskedelmi vállalat Afrikából érkező üzletkö ón „Bizonyára tudunk, bár még nem próbálkoztunk vele” — volt a válasz, amelyet valóban sok próbálkozás követett. A gyártástechnológia látszólag egy sze i. ugyanolyan tompot kell készíteni, mint bármilyen más kalaphoz, de az adjusztálása már nehezebbnek bizonyult. Először az okozott gon- <- hogy nem tudták egyenesre levágni a karimát úgy, hogy később ne fodro- sodjon ki. Ezt végülis olymódon oldották meg, hogy a Magyar Posztógyár gépműhelyének segítségével karimavágó gépet szerkesztettek. Gépre volt szükségük a verítékbőr bevarrá- sához is. Más kalapoknál a bőr tűzését a szalagdísz eltakarja. Ehhez azonban rejtvevarró gépet kerestek, de a külföldi cégnek nem volt raktáron. Először kézzel végezték a bőr bevarrc- sát, majd egy műszerész — igen ötletesen — rejtvevar- róvá alakított át egy meglevő gépet. Most a gyárban már tízezrével készülnek a nálunk török fezként ismert fejdíszek. Zsemlyeszínű, bordó, tűzpiros, türkiz... — összesen húsz féle színváltozatú fez sorakozik a gyár raktárában és várja, hogy egy-egy nagyobb tétel ösz- szegyűljön és útnak indítsák Afrika különböző országaiba, az Aranypartra, Nigériába, Sierra Leonéba, ■sőt más földrészre, még Ausztráliába is. Így került a fez az úi exportcikkek közé, s máris jelentős kivitelt bonyolít he MODEX. Ez évben hetvenezerre van megrendelése, de a zuglói üzemben a sokasodó megrendelés nyomán jövőre már százezernél is több gyártására számítanak. Huszonöt évi szünet után újra osztrák hajó érkezett a pesti Duna-partra. Az első Dunagőzhajózási Tarsasag „Theodor Körner” nevű Iuxusgőzöse rendszeres kiránduló forgalmat bonyolít majd le Ausztria es Magyarország között. A X. MAGYAR KÉPZŐMŰVÉSZETI KIÁLLÍTÁSRÓL Á kiállítás egyik részlete, előtérben Somogyi József szobrászművész Sirató című kompozíciója.
