Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1565. október 23. Sukarno újabb felhívása Sukarno elnök csütörtök este újabb felhívást intézett Indonézia népéhez, hogy tartózkodjanak minden bosszúálló cselekedettől és egységes szellemben számolják fel a szeptember 30-i megmozdulás következményeit. Az elnök üzenetét az a közlemény tartalmazza, amelyet a legfelső hadműveleti parancsnokság csütörtök esti üléséről adtak ki. Az ülésen, amely a rend helyreállításához szükséges intézkedéseket vitatta meg, határozatot hoztak arról, hogy a djakartai kijárási tilalom időtartamát tíz óráról hét és fél órára csökkentik. Az ülést követően Sukarno két rendeletet adott ki, az egyik az indonéz forradalom megvédéséről, a másik a Malaysia elleni harc folytatásáról szól. Ezenkívül az elnök betiltotta az előzetes engedély nélkül szervezett tüntetéseket. s felszólította a lakosságot, tartózkodjék a fajgyűlölő incidensektől, a gyújtogatástól és a fosztogatástól. Hangsúlyozta a gyarmati rendszer, a neo- kolonializrnus és az imperializmus elleni küzdelem szükségszerűségét. Egy AFP-jelentés közli: az indonéz kormány cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint Kínából származó fegyvereket csempésztek Indonéziába. A kormány vizsgálatot rendelt el, de ennek során semmi olyan bizonyítékot nem találtak, ami a híreszteléseket alátámasztotta volna és így azokat alaptalannak kell tekinteni — írja az AFP a djakartai rádió közlésére hivatkozva. • Subandrio indonéz miniszterelnökhelyettes és külügyminiszter csütörtökön bejelentette, hogy Indonézia hajlandó részt venni Algírban a november 5-re kitűzött afro-ázsiai értekezleten — közölte a djakartai rádió. Ezt az indonéz álláspontot fejtette ki Sukarno elnök Algéria djakartai nagykövetével folytatott megbeszélésén is. Ponontarjov beszéde Prágában A 35 kommunista és munkáspárt prágai nemzetközi találkozóján, amelyet a Komintern hetedik kongresszusának 30. évfordulója alkalmából tartanak, mint már jelentettük, beszédei mondott Borisz Ponomar- jov, az SZKP küldöttségének vezetője, az SZKP Központi Bizottságának titkára. Kifejtette, hogy a Komintern hetedik kongresszusa a nemzetközi kommunista ‘ mozgalom történetének kiemelkedő eseményei közé tartozott, elősegítette a mozgalom fellendülését, a marxista—leninista elmélet gazdagodását, a munkásosztály, a néptömegek alapvető érdekeiért, a fasizmus és a világháború ellen vívott harc stratégiájának és taktikájának kifejlesztését. A Komintem-kongresszus határozatai hozzájárultak a jobboldali opportunizmus és a baloldaliaskodó doktri- nérség ellen vívott harchoz. A kongresszus eszméi ma is segítséget nyújtanak a kommunistáknak világtörténelmi feladataik megoldásában: — A Szovjetunió Kommunista Pártja világosan látja a nemzetközi kommunista mozgalomban fennálló nehézségek teljes komolyságát — folytatta.'— Ezért az SZKP mindent elkövet, hogy elvi, marxista— leninisa alapon kiküszöbölődjenek ezek a nehézségek. Lankadatlanul arra törekszik, hogy megszűnjenek a nézeteltérések, egységes akciók bontakozzanak ki a közös célokért vívott harcban, két- és sokoldalú találkozókat tartsanak valamennyi kommunista párt egyetértésének megteremtése céljából. Pártunk szilárdan arra törekszik, hogy a szocialista közösség összeforrjon a mar- xizmus-leninizmus, a szocialista internacionalizmus elvei alapján. Az SZKP Központi Bizottsága minden lehetőt megtett, hogy rendezze kapcsolatait a Kínai Kommunista Párttal. Mint a nemzetközi kommunista mozgalom előtt ismeretes, az általunk tett lépések nem vezettek pozitív eredményre. Megválasztották az SZVSZ vezető szerveit Az SZVSZ végrehajtó bizottságának csütörtök esti ülésén egyhangúlag a szervezet elnökévé választották Renato Bidossit. Megválasztották az alelnököt is. Az SZVSZ főtitkárává Louis Saillant-t. választották, Pierre Gensous-t lett a főtitkárhelyettes. A titkárság tagjai: Viktor Podzerko (Szovejtunió), Luis Padilla (Chile), Edvin Chleboun (Csehszlovákia), Raul Silvestri (Olaszország), Stana Dragoi (Románig, Csen Ji (Kína), Setiati Su- rasti (Indonézia) és Mohammed Al-Szaid (Szudán). Tüntetések Argentínában Véres összeütközésekre került sor csütörtökön Argentína fővárosának több pontján a munkások tízezrei és a rendőrség között. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint egy munkás meghalt és számosán megsebesültek. A rendőrség kutyákkal és könnyfakasztó gázzal támadta meg a munkásokat, amikor négy órás tiltakozó sztrájkba kezdtek a kormány alkotmányellenes politikája ellen. A küzdelem azután lövöldözéssel folytatódott. A megtámadott munkásság kőzáporral védekezett. A rendőrség több mint 200 tüntetőt letartóztatott. A feszültség tovább nőtt, amikor az argentin általános munkásszövetség péntekre 24 órás általános sztrájk rendezését határozta el, feleletül arra, hogy ,.a rendőrség vandál módon rátámadt a munkásokra”. Becslések szerint az általános sztrájkban 2 200 000 munkás vesz részt. A sztrájk elsősorbana nehéz- és a textilipart bénítja meg. A Havannában tartózkodó Gromiko szovjet külügyminiszter találkozott a kubai vezetőkkel és tárgyalásokat folytatott velük. — Képünk Gromiko és Fidel Castro találkozóján készült. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD BELGRAD Kegyeletes ünnepség keretében emlékeztek meg a jugoszláviai Kragujevácon a város legújabb történelmének legszomorúbb és egyben a legörömtelibb napjáról — a hétezer kraguje- váci hazafi kivégzésének 24. és a város felszabadulásának 21. évfordulójáról. Huszonnégy évvel eze.őtt ezen a helyen a fasiszták vadállati kegyetlenséggel hétezer személyt gyilkoltak meg. Ezen a helyen a hétezer hazafival együtt a fasiszták kivégezték a kra- gujeváci iskolák 300 diákját és tanárait is. Az egyik tanár a kivégzés pillanata előtt a következőket kiáltotta a fasiszták felé: „Mi most is ezekben a pillanatokban is leckét adunk diákjainknak”« OSLO Tíz nappal Per Borten újonnan megválasztott norvég miniszterelnök kormányának megalakulása után, a kormány a parlament elé terjesztette politikájának irányvonalát. A miniszter- elnök bejelentette a négy párt koalícióját alkotó kormány folytatja szociálde - mokrata elődjének külpolitikáját. — Továbbra is együttműködik a NATO. val és mindent elkövet az EFTA és az Európai Gazdasági Közösség közeledétünemény legizgatottabb megfigyelői — írja a Pravda tokiói tudósítója • - az üstökös felfedezői, Kaou- ru Ikeja és Tatobu Széki voltak. Mindketten amatőr csillagászok, akik gyermekkoruk óta álmodoztak arról, hogy egyszer tudósok lehessenek. Egyetem helyett azonban mindjárt iskolai tanulmányaik elvégzése után munkát kelleti vállalniuk. A 21 éves Ikeja Szidzuoka tartomány egyik hangszergyárábrn dolgozik, a 34 éves Széki pedig gitárórákat ad Ko tibanw PASADENA Dr. Richard Feynman, a Kaliforniai Technológiai Intézet professzora, akit a Svéd Akadémia amerikai és japán kollégájával az idei fizikai Nobel-díjjal tüntetett ki, újságíróknak elmondotta, hogy mindhárman egymástól függetlenül megközelítőleg ugyanazt az eredményt érték el kutatási területükön, a kvantumelektrodinamikában. A munka nagy részét, amelyért a díjat kapták, még az 1940-es években végezték. „Egymástól függetlenül dolgoztunk. Bár Schwinger professzorral beszéltem néhányszor telefonon, Tomonaga professzorral csak 1949 után találséért. USUMBURG A Reuter és az AP jelentése szerint csütörtökön este Burundiban kivégezték a hétfői államcsínykísérlet résztvevőit. Harmincnégy lázadót végeztek ki, közöttük öt katona- és két csendőrtisztet. A halálraítéltek száma 36, de ketten megszöktek. koztam. Mindegyikünk önállóan egyénileg dolgozott — így kettőt közülünk felesleges volt jutalmazni” — jelentette kt Közös hadgy akorla t HAYNEVILLE Csütörtökön folytatódott a kihallgatása a 21 esztendős Wilkinsnek, a Ku Klux Klán terroristájának perében. Ismeretes, hogy Wilkins féléve meggyilkolta Viola Liuzzo asszonyt, akinek a Ku Klux Klan szemében az volt a bűié, hogy támogatta a négerek egyenjogúságáért közdő polgárjogi mozgalmat. Csütörtökön a koronatanú Gary Thomas Rowet hallgatták ki, aki az FBI ügynökeként beépült a Ku Klux Klanba és szemtanúja volt a gyilkosságnak: MOSZKVA A csütörtöki ritka égi Batov hadseregtábornok, a Varsói Szerződés Egyesült Fegyveres Erőinek vezérkari főnöke nyilatkozatot adott az Izvesztyijának azokról a hadgyakorlatokról, amelyek több európai ország fegyveres erőinek részvételével most folynak a Német Demokratikus Köztársaság területén. A tábornok kijelentette, hogy ezeket a hadgyakorlatokat a harci feltételeket megközelítő körülmények között bonyolítják le. Harcászati-hadászati feladatuk biztosítani Közép-Európa térségének védelmét esetleges agresszív támadással szemben. Á dollár, a háború és a szegénység z Egyesült Államok leghíresebb technikai és műszaki főiskolája Massachussets városában van. Hűinek az egyetemnek vezető közgazdász professzora, Paul Samuelson, aki az Egyesült Államok legnagyobb szaktekintélyei közé tartozik, a közelmúltban, egyik feltűnést keltő előadásában, szónoki kérdést tett fel. „Mi az oka annak, — kérdezte — hogy az amerikai közgazdászok rózsásabb színben látják a jövőt, mint az utóbbi esztendőkben bármikor?” A prof.sszor mindjárt felelt is saját kérdésére: „Véleményem szerint az új, döntő tényező a vietnami háború fokozódása”. Az emlékezetes „Johnson-dok- trina”, a vietnami háború „lépcsőzetes fokozásának” bevezetése előtt az amerikai üzletembereket és a polgári közgazdászokat aggasztotta, hogy az év második negyedében lassult az amerikai gazdaság növekedése. Attól tartottak, hogy ez 1966 elejére gazdasági Visszaesés kibontakozásához vezethet; Azóta a vietnami háború a trösztök számára valóságos aranybányának bizonyult. — Harry Freeman amerikai újságíró a Pravda számára írt tanulmányában a fordulat időpontját is meghatározta: ,,A Wall Street hangulata akkor változott meg, amikor Johnson augusztus 4-én 1,7 milliárd dollár összegű pótelőirányzatot kért a kongresszustól a vietnami háború folytatására. McNamara ugyanakkor közölte, hogy a fegyeveres erők létszámát 340 ezer fővel, azaz csaknem 3 millióra növelik« ülönböző üzleti körök már szeptember elején kiszámították, hogy a Pentagon által adott katonai megrendelések a harmadik és negyedik évnegyedben összesen két milliárd dollárral nőnek. Ez a mennyiség profit szempontjából hatalmas növekedést jelent az érintett fegyver- gyártó monopóliumok számára. A National City Bank of New York adatai szerint a 20 legnagyobb repülőgép és rakétaipari társulat profitja ebben az esztendőben a múltévihez képest 18 százalékkal, a legnagyobb száz elektronikai monopóliumé pedig 26 százalékkal növekszik. — Az irányzatot a tőzsdei árfolyamok is világosan mutatják. A vietnami háború repülőgép- és helikopter igénye magasra tornászta az érintett repülőgépipari vállalatok részvényárfolyamát. Johnson elnök augusztus elejei nyilatkozata óta a Boeing Aircraft Corporation részvényeinek árfolyama 78 dollárról 93-ra, a Douglas Air- crafté pedig 47 dollárról 55-re emelkedett. Mindent összevéve: csak a nyilvánosságra hozott katonai kiadások elérik az Egyesült Államokban az évi 55 milliárd dollárt. Ezzel a „háború finanszírozása” vált az amerikai politika legjellegzetesebb vonásává. Mindez kiáltó ellentétben van a Johnson elnök által szüntelenül hangoztatott ígéretekkel, — amelyek „szegénység elleni program”, a „hanyatló területek segélyezése” és más címeken óriási beruházásokat ígértek a „jólét finanszírozására”. A valóság azt mutatja, hogy a földkerekség leggazdagabb tőkés országa a háború finanszírozására költött összegeknek csak egy töredékét fordítja égető népjóléti és társadalmi problémáinak megoldására. merikai haladó közgazdászok például kimutatták, hogy a háború után (még Roose- velt kezdeményezésére) hozott törvény alapján 16 milliárd dollárt fordítottak a katonaságtól leszerelt fiatalemberek szakmai képzésére. Ez a program sem oldotta meg a problémákat — Johnson úgynevezett „szegénység elleni kampánya” azonban mindössze tizenhatod része a Roose- velt által kezdeményezett program összegének! Más szóval: ötvenötöd része a nyílban katonai kiadásokra szánt összegnek és 700 ezer dollárral kevesebb a vietnami háború fokozására kért egy évi „pótléknál”! Hasonlóiképpen jellemző az az adat, amely az amerikai közmunka-alap és a nagyvárosok nyoromnegyedeinek megsegítésére irányuló program finanszírozására vonatkozik. Erre a két programra együttesen Johnson összesen 3,2 milliárd dollárt kért a kongresszustól, s ő maga is azt mondotta: ..Kérdéses, hogy ez az összeg elég-e, s hogy időben érkezik-e”. Az elnök kétségei nagyon is indokoltak, ha meggondoljuk, hogy az amerikai közjóiét egyik legfontosabb és legsúlyosabb problémájával foglalkozó *terv rendelkezésére bocsátott összeg mindössze kétszerese a külföldi államok rendel* kezesére bocsátott amerikai katonai segélynek, és tizenketted része a katonai költségvetésnek! H a lehet, még elevenebben mutatja a „háború finanszírozása” és a „jólét finanszírozása” közötti különbséget az úgynevezett „gazdaságilag pangó és hanyatlásban lévő területek” segélyezése. Johnson ezeknek a területeknek a kérdését „az Egyesült Államok egyik legsúlyosabb gondjának” nevezte, — olyannyira, hogy rendkívüli kongresszusi üzenetben fordult a törvényhozáshoz. A rendkívüli üzenet eredményeképpen 500 millió dolláros kiutalást kaptak ezek a területek, nagyrészt közmunkák finanszírozására. A szóban- forgó területek lakossága azonban 27 millió fő, ami azt jelenti, hogy egy lakosra összesen mintegy évi 18 dollár jut Ez az ösz- szeg pedig éppen tizedrésze annak, amit akkor kapunk, ha a vietnami háborúra költött dollárokat elosztjuk Dél-Vietnam lakóinak számával... Johnson elnök Kennedy halála után a „nagy társadalom” ígéretével lépett az amerikai közvélemény elé. Eddig ebből az ígéretből csak a „nagy hadikiadá- sok”-tétei valósult meg. — ie -*
