Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-23 / 250. szám
1M. október 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 BARANGOLÁS a földalatti alagút faiban Í Hetvenre megindul az első szakasz i Harminc méterrel a föld alatt Ü} Két atmoszféra nyomás A KAS Lefelé száll a kas, tíz emelet mélybe, a föld gyomra felé. Elhagyjuk a csatornák szintjét, majd az elektromos kábelek szövevényét keresztezi az alá- szálló lift. Tizennégyen vagyunk, a lentieket váltó brigád, Kövi József osztályvezető és az újságíró. Az acélsisakok alatt markáns férfiarcok. Ismét egy műszak, ki tudja már hányadik 1950 óta? Kint napsütés, itt a mélyben örökös félhomály, — csak a lámpák fénye világít. A hőmérséklet állandó: télen—nyáron 14—15 Celsius fok. A ZSILIP Nem rohammunkával, de a tervek szerint, jó iramban, méterről méterre hosz- szabbodik az alagút. — A víz mindenütt beszivárogna, befolyna a munkahelyekre, ha az 1,8—2,5 atmoszféra túlnyomás vissza nem tartaná. A munkahelyek így szárazak, de: nem könnyű itt dolgozni. Mielőtt bárki is lejutna ide, zsili- peléscn keli átesnie. Ülünk a vashengerben és fokozatosan ugyanolyan nyomású lesz a levegő itt, mint a munkahelyen. Az oda vezető ajtó a nyomás-kiegyenlítődés után automatikusan nyílik. A VÁROS ALATT Elindulunk, az Astoria- szálló alatt járunk. A fejtőkalapácsok zajától alig érteni a kísérő szavait. — A két vonal-alagút több mint hatvan százaléka elkészült már. Valamennyi állomás helye végleges és építésük is megkezdődött. Milyen lesz a budapesti metró? Teljes forgalmi hossza 10,1 kilométer. A Népstadiont köti össze — a legforgalmasabb pontokat érintve keresztülhaladva a város szíve alatt — a Déli- pályaudvarral. Az utat 17 perc alatt szaladja végig a szerelvény, óránkénti maximális sebessége eléri a 90 kilométert. Az alagutak átlagos mélysége a föld felszínétől számítva, átlagban meghaladja a 30 métert; Az építkezés egyik nagy gondját a mozgólépcsők ferde alagútjainak megépítése okozta. Az útburkolat alatt talajvíz akadályozza a munkát, ezért szellemes műszaki megoldást alkalmaztak: hatalmas, sokezer tonnás vasszekrényeket süllyesztettek le, túl a talajvízszinten, és ekkor már akadálytalanul folytathatták a fúrást. A „KÍSÉRŐ" — Vigyázzon! — mondja kísérőm. — Itt végetér a palló, óvatosan lépjen! — Hol vagyunk? — A Deák téren, valahol a főkapitányság alatt. Fejünk felett autók suhannak, villamosok dübörögnek. Itt lent csak a kompresszorok zaja verődik vissza megsokszorozódott erővel alagútról—alag- útra. Kövi József építési-osztályvezető biztonságosan halad: 15 éve járja naponta az alagutakat. Kőművesként került a földalattihoz, a munka mellett tanult. — Most végzős mérnökhallgató. Fölösleges kérdés, szereti-e a Metro-t, mert ezt ml sem bizonyítja jobban, mint az itt töltött másfél évtized. Az építők mindennapi kemény, áldozatos és kockázatos munkája eredményeként 1970-ben kigördül a Népstadion végállomásáról az első szerelvény és néhány perc alatt 800 utast repít a Deák térig. K. I. Harmincegy több, mint nyolcvan Szocialista brigádok papíron és valóságban — Tavaly még körülbelül nyolcvan brigád állt versenyben a szocialista címért — papíron. Az idén csak harmincegy van, de valóságban — mondta Faragó Mihály, a szolnoki Fűtőház üzemgazdásza. Jelenleg — mivel az szb-tit- kár tavasz óta beteg — 5 foglalkozik a brigádokkal, mint szakszervezeti termelési felelős és titkárhelyettes A kimutatás, _ amelyen a szocialista brigádmozgalom „futott” izgalmas gondolatokat ébreszt az emberben. Vajon az 1960-ban. 61-ben és 62-ben alakult kollektívák többsége miért nem ért el valamilyen eredményt a hosszú évek alatt? Ahol • pedig voltak kezdetben sikerek. miért torpantak meg? — Nehéz erre válaszolni — mondta valaki. — Az én véleményem az, hogy annak idején sokan azért alakítottak brigádot, vagy azért léptek be a brigádba, mert a mozgalomban a könnyű pénzszerzés lehetőségét látták. Nem megalapozatlan vagy rosszindulatú kijelentés _ ez. Megtörtént a Fűtőházban régebben, hogy olyan brigádokat helyeztek előtérbe és jutalmaztak. akik a legkevésbé érdemelték meg. — A vasútnál szigorú előírások, rendelkezések kötik az embereket — mondta más. — A régebbi dolgozók szinte az utasításokat betartó automatákká válnak. A nagyon felelősségteljes munkánkhoz ez elengedhetetlen is, de a szocialista brigádoknak hosszú időre volt szükségük ahhoz, hogy rájöjjenek: itt nincsen szabályzat, rendelet, ennél az újformájú és tartalmú munkaversenynél mindenkinek a saját elképzelése és lehetőségek szerint a kis közösség szocialista átformálását leginkább elősegítő felajánlásokat kell tenni és azokat megvalósítani. Ez volt a nehéz. Az eredményekből, a ..pa pírmozgalomból” is kitűnik, sem a pártszervezet, sem a szakszervezet nem nyújtott kellő támogatást, hogy a mozgalom megszilárdulhasson. Ha mégis segítséget kapott egy-egy brigád, az a felajánlások megtételére vagy a naplók vezetésére szorítkozott csupán. Nem terjedt ki a figyelem arra, hogy egyes brigádok ugyan folyamatosan kapják a kitüntetéseket, ugyanakkor a taBizony nem könnyű a munkájuk, olykor akrobatikát követelő helyzetben dolgoznak a hegesztők. Az Elnöki Tanács rendelete Ez még csak vázlat, az öt-alagutas megállóhely kiképzéséről, de az Astoria-szálló alatt már befejezéshez közeledik az építése. Az Elnöki Tanács pénteki ülésén elfogadott törvényerejű rendeletek a mezőgazdaságilag hasznosítható földek rendeltetésszerű és gazdaságos használatának hatékonyabb biztosítására és a nagyüzemi gazdálkodást zavaró akadályok megszüntetésére vonatkozólag tartalmaznak fontos intézkedéseket- A törvényerejű rendeletek kifejezik a mezőgazdaság szocialista átszervezése óta eltelt idő alatt bekövetkezett változásokat a szocialista földhasználatban, s kedvező lehetőségeket teremtenek a mezőgazdasági nagyüzemek gazdálkodásának továbbfejlesztéséhez. A földvédelmi törvény kiegészítéseként törvényerejű rendelet szabályozza a műveletlenül hagyott földek használati- és tulajdonviszonyait. A rendelet szerint fokozott gondot kell fordítani arra, hogy minden földhasználó tegyen eleget a föld megművelésére vonatkozó kötelezettségének és kellő időben elvégezze a földeken a művelési ágnak megfelelő mezőgazdasági termelés folytatásához szükséges munkákat. A művelési kötelezettség kiterjed valamennyi — mezőgazdaságilag hasznosítható földre- A földfelajánlás újabb szabályozása megszünteti azokat a megkülönböztetéseket, — amelyek a tulajdonos foglalkozásától tették függővé a földfelajánlás elfogadását és a földért járó térítést. Ezzel lehetővé válik, hogy — ha a föld hasznosítását termelő- szövetkezet vagy állami gazdaság vállalja — az állam tulajdonába és mezőgazdasági nagyüzem tartós használatába adják földjüket azok, akik életkörülményeik miatt a művelésről gondoskodni nem tudnak. A Uettcldal szerfárSr karrierbe A Tiszamenti Vegyiművek szuperfoszfát gyárának vezetője Pesti László vegyészmérnök. Középtermetű, zömök ember. Beszéde csendes, logikája hibátlan, szerénysége feltűnő. Harminc éves, nős. Kommunista, a párt tagja. A Hajdú megyei Henci- dán született, háromezer lelkes községben. Szülei akkor még kisparasztok. gazdálkodók voltak. Nagy szeretettel beszél a falujáról, a hencidai iskoláról, s különösképp a néhai Föl- desi János nevű tanítójáról. A jó öreg tanító őt bízta meg a kémiai szertár őre tisztével. A szertár nem szoba, hanem nagyobbacska láda volt. Kémcső, néhány alapvető vegyszer — ennyi volt a szertár felszerelése. Annál nagyobb a jelentősége Pesti László életében. A kísérletezés, a tanító biztatása végérvényesen megérlelte benne az elhatározást: vegyész akar lenni. Apja és édesanyja bár szívesebben vették volna, ha velük marad és gazdálkodik, mégis beleegyeztek: menjen a fiú Debrecenbe a technikumba. így indult el az ő szép karrierje a hencidai iskola szertárából. Szorgalma átsegítette a tornyosuló akadályokon. — Kevesebbet tudott, mint a városi gyerekek, hiszen ő „falusi alapról” kezdett. De nem hagyta magát, tanult, tanult míg a legjobbak közé nem verekedte fel magát. A többi ment, mint a karikacsapás. Az ifjú technikus, ha már egyszer elindult Hencidá- ról, meg sem állt Veszprémig: beiratkozott az egyetemre. Tanulás, éjszakázás, kollokviumok és szigorlatok. Államvizsga: és Pesti László vegyészmérnök. Ezek nem életrajzi adatok, hanem a kemény munkával eltelő évek állomásai. Már az egyetemen elhatározza, hogy Szolnokra jön a vegyiművekbe. Ez hat évvel ezelőtt történt. Három hónapot gyakorno- koskodott, majd műszakvezetővé nevezték ki az öreg kénsavgyárba. Csak kóstolgatta a vezetés tudományát, lassan-lassan felnőtt a feladatához. Egy év elteltével váratlanul éri a hír: őt szemelték ki egy szovjet tanulmányútra. Teljes esztendőt tölt el Ukrajnában, Szimuban. A szuperfoszfát gyártással ismerkedik. Ezalatt itthon a vegyiművekben épül az új műtrágya- gyár. Hazajövetelekor a beruházás közvetlen a befejezés előtt áll. És 1962 októberében a próbaüzemet már ő irányítja, — mint üzemvezető. Ez pályafutásának csúcspontja. A hencidai szertárőr megkapta azt a feladatot amire vágyott, amire az életét feltette. önálló mérnöki, gyönyörű feladathoz jutott. A beosztottai, a munkások, s 5 maga is fiatalok voltak. Nem kellett tradíciókkal megküzdeni. Amit csináltak új volt. S ebben nemcsak a vezetői, hanem a politikai célt is meglátja. Nem elég utasítani, hanem meg is kell nyerni az új és új céloknak az embereket. Szenvedélyesen kutatja a lehetőségeket, a termelési tartalékokat. A gyárat évi 200 ezer tonna kapacitásra tervezték. Egy év leforgása alatt 32 ezer tonnával többet „tud” a gyár, s az idén elérik a 260 ezret is. Munkások, műszakvezetők, művezetők átveszik tőle a mérnöki precizitást, a műszaki gondolkodás igényeit, az örökös kutatás lázát. Az eredmények közösek. Az alkotó kedv eredményei. ö már tudja, de a többiek akkor még nem vall- ' ják, hogy a még jobb eredmények eléréséhez már kevés az igyekezet. Tanulni kell. A vállalások a szocialista brigádokban erre is megszületnek. Mind többen jelentkeznek szakmunkás- tanfolyamra, általános iskolába. Társadalmi munkában rendbehozzák az üzem környékét. Minden nehézséget elhárítanak a tanulni akarók elöl. És az emberek valóban tanulnak. — Pesti László a szocialista üzem vezetője, mert mondani sem kell elnyerték ezt a kitüntető címet, a kommunista példamutatásával látja el feladatát. Boldog ember. — ezt vallja magáról. Miért? — kérdeztem tőle. így válaszolt: mert a szuperfoszfát gyár életében átélhetem a mindennapi alkotás- tudat örömét. Mi ebben a gyárban együtt születtünk és együtt nőttünk fel az újjal... Minden amink van, amit elértünk közös, köztulajdon. Fábián Péter gok vagy éppen a brigádvezető a megtisztelő cím sok nehézség árán kivívott tekintélyét járatja A pártvezetőség újjává- lasztása óta sokat változott a helyzet. A szocialista brigádmozgalom olyan fontos pillére a termelésnek, hogy a legsürgősebben szilárd talajra kell helyezni, valódivá, élővé kell tenni — határozta ei a pártvezetőség a gazdasági vezetőkkel egyetemben Így maradt harmincegy brigád, azok amelyek a megalakulásuk óta rendszeresen tevékenykedtek, az újonnan alakultakkal együtt. Ám az „átszervezés” sem oldott meg mindent. Bartha József szocialista brigádja 1961-ben alakult és a vehetővel együtt négy tagja van. Most tanácstalanok. Ketten — Varga és Ponyokai — más munka- területre kerülnek, _ hogyan dolgozhat így tovább a brigád? A brigádvezetö szerint az is károsan befolyásolja a fűtőházi szocialista brigádok munkáját, hogy gyakran cserélgetik. helyezgetik az embereket. Egy másik brigádvezető Kas István, aki a napokban részt vett a vontatási szolgálat szocialista brigádvezetőinek Budapesten rendezett értekezletén elmondotta, hogy a felszólalók kifogásolták: miirt nem együtt rendezték a forgalom dolgozóival? Először a rugalmas, jó együttműködést kellene megteremteni a két szakág között, ez segítené elő legjobban a szállítás _ zavartalanabb lebonyolítását, hiszen a vasúton lassan egész esztendőben őszi forgalom lesz. Kasékat a legjobbak között tartják számon a Fűtőházban. 1962-ben alakult a brigád, azóta oklevelet, jelvényt és zászlót nyertek. Az időszakos javításokat mindig minőségi munkával végzik, náluk a varázsige: a javítási százalék öt alatt legyen! A legértékesebb felajánlásuk az, hogy egy fiatal szakmunkásból egy év alatt kiváló szakembert nevelnek, s ezt már többször is megismételték. De itt van egy másik szocialista brigád, a Na- mar Balázsé. Érdekes, hogy 1963-ban elnyerték a címet, s azután megtorpantak. Pedig a naplót nézve azt kell megállapítani, hogy tavaly is teljesítették a felajánlásaikat, sőt ilyen bejegyzés is olvasható: „Teljesítve a felajánlás, a megtakarítás 57 455,— forint, kiemelkedően jó.” A nyilvánosság előtt — oklevéllel vagy jelvénnyel — mégsem ismerték el jó eredményeiket. Ez. és egy másik igazságtalanság kissé letörte őket. A brigádvezető 17, Biró János pedig 20 éve dolgozik a vasútnál. Órabérük 7,70, illetve 7.80 forint. Egy éve került egy új ember a műhelybe, 8.20- as órabérrel. Most utólag senki sem akar emlékezni, hogyan történhetett. Az új ember lényegesen magasabb bére feszültséget okoz a műhely dolgozói között. Érzik, igazságtalanság. Ilyen volt és ilyen most a szocialista brigádmozgalom a Fűtőházban. Talán mondani sem k^ll, hogy néhány hónap alatt nem lehet mindent alapjaiban megjavító változásról beszámolni. Azzal viszont, hogy nem nyolcvan „statisztikában” szereplő, hanem harmincegy igazán dolgozni és tevékenykedni akaró brigádot számlálnak, már a jó cél érdekében tették meg a kezdő lépéseket a fűtőházi munkásokj Bognár Járod
