Szolnok Megyei Néplap, 1965. október (16. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-21 / 248. szám

r MA: Tisenot esztendős a tanács• rendszer * Giziké * A gazdaság mélypontra jutott... Polgári ruhában — a haza védelmében Világ proletárjai, egyesüljelek! SZOLNOK HE6WEI A MEKYPl paptbítiittciic fcc * ucr.vc tauaklabi« W&V&T?***** XVL évfolyam, 248. szám. Ara: 50 fillér 1965. október 21., csütörtök. Panasz-intézés a kereskedelemben A társadalmi ellenőrök munkájáról Az építkezési munkálatok helyzetéről ÜLÉSEZETT A SZOLNOK VÁROSI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Szerdán délelőtt a városi tanács végrehajtó bi­zottsága ülést tartott. Az ülésen a többi közt meg­tárgyalták az állami és szövetkezeti kereskedelem panaszintézéséröl, a társadalmi ellenőrök munkájá­ról szóló tájékoztató jelentést. Értékes munkavállalásokat tettek építőmunkások az A Tamasi-brigád középblokkos lakóháza Milliomos kőművesek Újabb csarnok készül a Hűtőgépgyárban (Tudósítónktól) Az CM Szolnok megyei Állami építőipari Vállalat (az előzetes adatok szerint) 1965 első kilenc hónapjára jutó időarányos termelési tervét 115 százalékra telje­sítette. A termelékenység is kedvezően alakult, 6,5 százalékkal magasabb az előirányzottnál. — Ebben az időszakban terven felül 43 lakást adtak át. A vállalat munkahelyein a közelmúltban termelési tanácskozások voltak, ame­lyeken leszűrték a lezárt Időszak tapasztalatait, s az utolsó negyedév feladatai­val ismerkedtek meg a résztvevők. Előzetesen mű­szaki konferencián dolgoz­ták ki a munkaprogramot, majd az egyes építkezése­ken brigádvezetői tanács­kozásokon készültek fel a feladatokra. A vállalat szakszervezeti bizottságának tapasztalatai szerint a termelési tanácskozá­sokon tartalmas beszá­molók és felszólalások hangzottak el. Szinte valamennyi helyen értékes munkavállalásokat tettek az építőmunkósok. A szolnoki MÁV-kórház beruházáson dolgozó Simon Mihály, Kecskeméti István és Banka Lajos okos ja­vaslatokat tett a negyedik negyedévi terv teljesítése, illetve túlteljesítése céljá­ból. Csontos Béla kőműves, brigádja pedig elhatározta hogy megküzd a szocialista brigád címért. A Vosztok úti lakásépítkezésen a Dé- kány kőművesbrigád vál­lalta, hogy még a tél be­állta előtt két 53 lakásos épület homlokzatvakolását befejezi. A Ságvári körút végén, közvetlen a Zagyva­hídfő mellett középblokkos lakóházak épülnek. A Ta­masi-brigád felajánlotta, hogy még egy 43 lakásos lakóházat szerel össze a2 idén. Ugyancsak Szolnokon, A MÉK-telep építkezésén dolgozó kőművesek meg­ígérték, hogy az eredeti ütemen felül vállalt egy­millió forint értékű mun­kát maradéktalanul elvég­zik, s ehhez az előgyártást és szerelést minőségileg ki­fogástalanul, szervezetten oldják meg. A szolnoki pa­pírgyárban, az úgynevezett 4-es számú papírgép beru­házáson Ézsiás Sándor mű­vezető és kollektívája fel­ajánlotta, a részhatáridők előbbre hozatalával eléri, hogy az idén 20 millió fo­rint értéket épít be. így jelentős előnyhöz jutnak, s feltétlenül biztosítják majd annak Idején a prog­ram szerinti szereléshez a munkaterületet; Jászberényben, a Hűtő­gépgyárban újabb típus- csarnok építési munkái kez­dődtek el, melyhez elő­gyártott elemeket használ­nak. Az ott dolgozó építő­munkások termelési tanács­kozása is hasznosnak bizo­nyult. A karcagi kórház építőinek termelési tanács­kozását viszont elég gyen­gén készítették elő, nem véletlen, hogy nem jól si­került. Nagyon kevesen vettek részt a vitában, ja­vaslat alig hangzott el. — Pedig nagy szükség van az építőmesteri és szerelő- ipari dolgozók összefogásá­ra és lelkiismeretes mun­kájára, ha az idei termelé­si terv túlteljesítésére tett vállalásukat teljesíteni akarják. A termelési tanácskozá­sok közül említésreméltó még az, amelyiket a szere­lőipari főépítésvezetőségen tartottak. Itt Vasas Miklós, a_TVM beruházáson dolgo­zó fiatal központifűtés sze­relő-brigád vezetője érté­kes kezdeményezésüket je­lentette be. Komplex brigádot ala­kítanak a vízszerelők­kel és így egymás mun­káját segítve sokkal eredményesebben, kö- rültekinthetőbben, ter­melékenyebben dolgoz­hatnak. A termelési tanácskozá­sokon valamennyi munka­helyen sok szó esett a mun­kafegyelem további szilár­dításáról, az anyagtakaré­kosságról, munkavédelem­ről, a szocialista munka­verseny eredményeinek ér­tékeléséről. A szocialista brigádvezetők mindenütt hangoztatták, legfőbb cél­juknak tekintik, hogy a vállalat az idén teljesítse az élüzem cím elnyerésének feltételeit. Schmidt Tibor a Ságvári út déli sza­kaszán, ahol a 48 laká­sos ház épül az Egyed kőmfivesbrlgád meg­ígérte, hogy a módosí­tott november 3(“-i ha­táridő előtt készül el munkájával. „Építőkocka“ a kukoricaföldön Az egyik legmunkaigényesebb őszi mezőgazda- sági feladat, a kukoricabetakarítás gépesítésére az idén több új gépet próbáltak ki. A Mezőgép Fejlesztési Intézetben elkészült az ÉKB, azaz az „építők ocka-kukoricabetakarító” kísérleti példánya. A furcsa elnevezés első tagja azt jelenti, hogy különböző elemekből építőkoc­ka-szérűén állítható össze a gép, Illetőleg később néhány további elem felhasználásával egy egész kukoricabetakarító gépcsalád, amelynek a már meglevő gép az alapja. Ez öt főbb műveletet tud elvégezni: letöri és fosztja a csövet, morzsolja a szemet, levágja és besilózza a szárat. Mindegyik munkafolyamathoz külön adapterrel rendelkezik, tehát gazdaságosan használható akkor is, ha csak a műveletek egy ré­szére van szükség. ifi ■ ■■Trirrrrri ■ ni vb nini ■ ■mim r»»< nm i«««i rrrw A JELENTÉS megálla- pítja, hogy mind az élel­miszer, mind az iparcikk kiskereskedelmi vállalat, mind a vendéglátóipar na­gyobb súlyt helyez a pa­nasz-ügyek intézésére, mint eddig bármikor. A vállala­tok központjában negyed­évenként az ellenőrzési csoport vezetője köteles részletes adatokat szolgál­tatni az igazgatónak, a panaszkönyvi bejegyzések­ről. A felelősségrevonás ál­talában nem marad el. Az élelmiszer kiskereskedelmi vállalat egyik dolgozója el­len például társadalmi bí­rósági eljárást is indítot­tak. 1965. évben 649 esetben kártalanították a vásárló­kat árucserével, illetve visszatérítéssel. Különösen sok kifogás volt a” cipők, a női harisnya, az óra és a szövetáruk minősége mi­att. A bútorféleségek és a televízió esetében több reklamációt okozott a hi­bás csomagolás miatti s< rülés. örvendetes, hogy a pa­naszkönyvi bejegyzések nemcsak kifogásokat, ha­nem sok esetben dicsére­tet is tartalmaznak, így a vendéglátóipari vállalatnál 1964- ben 21, 1965 első há­romnegyedévében 40 di­cséretet jegyezték be a panaszkönyvekbe. A boltokat társadalmi el­lenőrök is vizsgálják, 1965- ben felülvizsgálták a társadalmi ellenőrök mun­kásságát. Ezzel kapcsolat­ban a nem dolgozó, il­letve szabálytalanságokat elkövető társadalmi ellen­őröket mellőzték a továb­bi munkánál. Jelenleg hu­szonnégy ellenőr végzi rendszeresen feladatait, önállóan mintegy 50 ellen­őrzést végeztek ebben az évben. A jelentés dicséret­tel említi Nouóíc Ferenc, Pintér Sándor és Ficsúr Árpád társadalmi ellen­őrök munkáját. A további­akban tíz háziasszonyt kí­vánnak bevonni a társa­dalmi ellenőri hálózatba. Tárgyalta a vb a város területén folyó építkezési munkálatok helyzetét is. Megállapította, hogy az utóbbi évek minőségi vál­tozásokat eredményeztek a város építkezéseiben, a vá­roskép kialakításában. Ilyen a Ságvári körút észa­ki és déli csomópontjának megnyitása, a város belső területeinek fokozott átépí­tése, a városiasodás folya­matának gyorsulása, a köz­művesítések és az OTP-sor és társasház építésiek útján. Egész sor ipari üzem épül, illetve rekonstrukció­ja folyik. Megindult a por- festékgyár építése, bővítet­ték a kőolajipari teleDe.t, folyik a pályaudvar re­konstrukciója. Egész sor lé­tesítményt már előkészítet­tek 1966-ra, illetve foly­tatják azoknak ez évben megkezdett építését. Az építkezések közül 1966-ban kerül sorra a Vöröscsillag úti ABC-áruház építése. Rövidesen üzembe helyezik a Vöröscsillag úton a Bás­tya kisvendéglőt és cuk­rászdát. Nyolcszáz gyermeknek nem kell már kilométereket gyalogolnia A tanyavilágban háztól házig szállítják a tanulókat Nemrégiben emlé­keztünk meg a körze­tesítés állásáról. Egész sor tanyai kollégium kezdte meg működé­sét, az általános is­kolák felső tagoza­tainak tanulói legna­gyobb részt már fa­lusi, illetve városi is­kolákban tanulnak. A megye körzetesíté- si problémái több mint 80 százalékban megoldottnak tekint­hetők. A megoldásban igen nagy a szerepe az AKÖV-nek, amely menetrend módosítá­sokkal, új autóbuszok be­állításával a megye legna­gyobb részében háztól-ház- ig, azaz lakóhelytől isko­láig szállítja a kis tanyai gyerekeket. Négy új autó­busz és tizenöt autóbusz­vonalon végrehajtott je­lentős menetrendi módosí­tás teszi lehetővé, hogy nyolcszáz kisdiáknak nem kell már kilométereket gyalogolni az iskoláig, il­letve jól felszerelt iskolák­ban, képzett tanárok veze­tése alatt sajátítja el a tudnivalókat. Az AKÖV a nyolcszáz tanyai általános iskolai tanulón kívül a me­gyében mintegy ezer kö­zépiskolást is utaztat na­ponta autóbusszal. A szülők és az iskola­igazgatók általában elége­dettek az AKÖV munkájá­val. Néhány hiányosság azonban még akad. Több helyen nem a legkedvezőbb időpontban közlekednek a buszok. így például a Ti- szasüly-fiúági tanyavilág, bán háromnegyed hétre vi­szi az iskolába a gyereke­ket, így nagyon korán kell kelniök. Ezen sajnos nem tudnak változtatni, mert ugyanez a busz viszi nyolc órára a jászladányi tanyák­ról a középiskolásokat. — Tiszafüred térségében is akad egy-két ilyen jellegű busz. Az iskolabuszokat általá­ban kihasználják. — Igaz ugyan, hogy egyes helyek­ről csak tíz-tizenöt gyerek veszi igénybe, de viszont van olyan tanya is, ahon­nan kétszeri fordulóval vi­szik be a gyerekeket és még így is zsúfolt. — Ilyen járat közlekedik Szakállas-, Surján-, Ballatelepről Tö- rökszentmiklósra és vissza; Megoldatlan még Mezőtúr —Csíderberek problémája. A Petőfi Tsz tagjainak gyermekeit gépkocsi hiánya miatt még nem tudják be­hozni. Ilyen hely Tiszafü­red környékén is akad egy- kettő. A felsőbb szervek ígérete szerint két-három felújított gépkocsit még ez évben kap a 7-es AKÖV; Ezeket iskolai célokra ál­lítják be és így a csíderbe- reki problémát is megold­ják. Kezdetben előfordult, hogy a gyerekek piacnapo­kon lemaradtak a buszról. A kalauzok és vezetők utasítást kaptak azóta, hogy a gyerekeké az elsőbbség. Általában a vállalat min­denütt megoldja a ki-, il­letve visszaszállítást, de a tanulószobán, különórán, korrepetáláson maradó gyermekek számára a je­len körülmények között nem tud megfelelő közle­kedést biztosítani. Úgy gondoljuk, hogy az olyan gond, amely másfél kilométer gyaloglás kérdé­sét veti fel, a kellemeseb­bek közé tartozik, ha csak a két évvel ezelőtti diák- közlekfedési helyzethez ha­sonlítjuk is. — bt — Népművelési tánácskozás a „fehér foltok“ felszámolása érdekében Kulturális életünk „fe­hér foltjai” azok a pe­remkerületek, kis közsé­gek, a még meglévő szét­szórt tanyavilág, ahol sem az intézményesített nép­művelésünk, sem a külön­böző társadalmi szervek tudatformáló, művelődési tevékenysége nem tudott eredményeket elérni, he­lyesebben szólva, ahol idáig e munkának sem objektív, sem szubjektív feltételei nem voltak. Szerdán délelőtt a Szol­nok járási tanács műve­lődésügyi osztálya az ille­tékes politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális szervek képviselőinek be­vonásával tanácskozást rendezett a járás e „fe­hér foltjainak” felszámo­lása érdekében. Az értekezlet beszámo­lóját Kopjás Sándor, a járási tanács népművelési felügyelője tartotta. Refe­rátumában beszámolva a pillanatnyi helyzetről kör­vonalazta a legégetőbb szükséggel végrehajtandó feladatokat. A „fehér fol­tok” felszámolásában a legcélravezetőbb módot a jól összehangolt, együttes munkában jelölte meg. A beszámolót az értekezlet résztvevőinek hozzászólá­sai követték. A hozzászólások több­ségében a különböző szer­vek egymással való együtt­működésének készsége nyilvánult meg, a közös feladatok megoldása, a közös cél elérése érdeké­ben. Most minden erőt a kedvezőtlenebb objektív adottságokkal rendelkező kis községek, külterületek kulturális színvonalának fejlesztésére fordíthatnak. Természetesen anélkül — mint erre hozzászólásában Tóth György, a járási ta­nács vb-titkára is felhívta a figyelmet —, hogy ez a fokozottabb erőkifejtés a már meglévő eredmé­nyek rovására történne, a nagyobb községekben meg­indult népművelői munka fejlődését hátráltatná. Molnár Dezső, a Szol­nok járási pártbizottság munkatársa felszólalásá­ban, mintegy összegezve az értekezleten addig el­hangzottakat, „a fehér fol­tok” felszámolása érdeké­ben megvalósítandó fel­adatokat három lényeges csoportba sorolta. Először is egyes helyi gazdaságii tanácsi és egyéb vezetők a népművelői munka iránti szemléletének meg­változtatására, helyes irányban való befolyáso­lására kell törekedni, másodszor meg kell olda­ni e munkát akadályozó pénzügyi problémákat és végül, de nem utolsósor­ban jelentősek a tömeg­szervi, társadalmi tenni­valók, az emberek moz­gósítása, meggyőzése, kul­turális igényeinek feléb­resztése. — rg «•

Next

/
Oldalképek
Tartalom