Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)

1965-09-03 / 207. szám

Világ proletárjai. egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A HEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XVI. évfolyam, 207. szám. Ara 50 fillér 1065. szeptember 3., péntek. állami támogatásának jövő évi rendszere A csoport tagok és családtagjaik kőtelező balesetbiztosítása A kormány Tájékoztatá­si Hivatala közli: A Minisztertanács csü­törtökön ülést tartott. A földművelésügyi miniszter és a pénzügyminiszter elő­terjesztése alapján határo­zatot hozott arra, milyen támogatással segíti elő az állam 1966-ban a termelő- szövetkezetek termelésének további fejlődését. A kormány megvitatta és tudomásul vette a föld­művelésügyi miniszter be­számolóját a mezőgazdasá­gi munkák helyzetéről. A Szakszervezetek Or­szágos Tanácsának a Föld- vűvelésügyi Minisztérium­mal és a Szövetkezetek Or­szágos Szövetségével egyet­értésben tett előterjesztése alapján a Minisztertanács úgy határozott, hogy a társadalombiztosítás kere­tében 1965. október 1-i ha­tállyal kötelezően kiterjeszti a baleseti biz­tosítást a termelőszövet­kezeti csoportok, a sző­lő-, gyümölcs- és zöldség- termelő szakszövetkeze­tek és szakcsoportok, va­lamint a hegyközségek közös munkában rend­szeresen részvevő tag­jaira. Kiterjed a baleseti bizto­sítás a közös munkában részvevő családtagjaira Is. Ha az említett csoportok tagjai a közös munka vég­zése közben üzemi balese­tet szenvednek, vagy fog­lalkozási munka végzése közben üzemi balesetet szenvednek, vagy foglalko­zási betegségben megbe­tegszenek, az új kormány- rendelet értelmében ugyan­azokban a szolgáltatások­ban részesülnek, mint a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek tagjai. Ha az üzemi baleset vagy foglal­kozási betegség következ­tében munkaképességük tartósan csökken, baleseti járadékot vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat kap­hatnak. ÜzerQj baleset kö­vetkeztében vagy foglalko­zási betegségben elhunyt tagok hozzátartozói özve­gyi nyugdíjra, árvaellátás­ra vagy szülői nyugdíjra jogosultak. A baleseti biz­tosításért tagonként és naptári hónaponként 4,50 Ft baleseti biztosítási dí­jat kell fizetni. A Minisztertanács meg­tárgyalta és tudomásul vet­te az Országos Vízügyi Fő- Igazgatóság vezetőiének a nemzetközi vízügyi kap­csolatokról előterjesztett jelentését, majd napi ügye­ket tárgyalt. •ár Milyen támogatásokkal se­gíti az állam 1966-ban a termel öszövetekezetek ter­melésének további fejlesz­tését. A termelőszövetkezetek termelése további fejlesz­tésének segítésére hozott kormányhatározat — lé­nyegét tekintve — a jövő évre Is fenntart­ja a telenlee érvényben |ávő támogatások körét és mértékét. mivel ennek eddigi rend­szere eredményesen moz­dította elő gazdaságpoliti­Évadnyitó társulati ülés a Szigligeti Színházban Tegnap délelőtt 11 óra­kor rövid időre helyet cse­réltek a vendégek és a szí­nészek a Szigligeti Szín­házban. A vendégek, a vá­ros és a megye vezető szer­veinek képviselői ültek ugyanis, a színház vezető­ségével együtt a színpad­ra, míg a színház tagjai a nézőtéren foglaltak helyet. Az évadnyitó társulati üléssel megkezdődött az új színi évad. Ez volt a hiva­talos megnyitó, az igazság viszont az, hogy aznap már délelőtt 9 órakor elkezdő­dött a munka, lezajlott az első próba. A társulati ülésen Beré- nyi Gábor igazgató üdvö­zölte a Szigligeti Színház társulatát, majd az elmúlt évad rövid értékelése után az elkövetkezendő felada­tokról beszélt. Ezután be­mutatta a színház új tag­jait, akik az 1965—66-os évadra Szolnokra szerződ­tek. Négy fiatal színész kezdi ebben az évadban Szolnokon pályáját, a főis­kola elvégzése után, Dra- hota Andrea, Tóth Gabri­ella, Kertész Péter és Kó­lák András. A színházhoz —rgiilriíitt Lovas Edit reo* dező, Hubay Anikó, akit az elmúlt évadban a Lili bá­rónőben már megismerhe­tett a szolnoki közönség. Újra visszatér Mádi Szabó Gábor, idekerült Pécsről Baranyi László, valamint Kaposvárról Rózsa Sándor tenorista. Két szerepet játszik el Szolnokon Zilahy Hédi, egy, esetleg két darabra szerző­dik Varga D. József és egy kicsit szintén szolnokinak számító Tallós Endre, a Madách Színház tagja. Berényi Gábor igazgató beszéde után Bárdi Imre, a megyei tanács vb elnök- helyettese üdvözölte a tár­sulat tagjait és arról a vá­rakozásról beszélt, amely- lyel a megye közönsége és vezetői szervei az új szín­házi évad elé néznek. Az elkövetkezendő na­pokban már teljes lendü­lettel megindulnak a pró­bák. Egyszerre négy pro­dukcióval készülnek, a Lili bárónő felújításával, a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című zenés vígjátékkal, valamint a színház első két idei bemutatójával, a Ma­ries grófnővel és a Salem! kai célkitűzéseink megva­lósítását. A határozat szerint vál­tozatlanul érvényben ma­rad a termelőszövetkeze­teknek a talajjavítás, a ta­lajvédelem, a vízrendezés, a rét- és legelő javítás, va­lamint az ezekkel össze­függő egyéb munkák elvég­zése esetén eddig nyújtott kedvezmény. Az e címen nyújtott kedvezmények felhasználá­sának területe a jövő év­ben tovább bővül. A gaz­daságilag meg nem erősö­dött termelőszövetkezetek megszilárdításának egyik legfontosabb módszere a kedvezőtlen természeti adottságok javítása, ezért a szikes talajokon végzett gépi talajjavítás (digózás) gépi munkáinak összes költségeit az állam viseit. A nagyüzemi szőlő- és gyümölcstermesztés minő­ségi fejlesztése érdekében a termelőszövetkezetek to­vábbra is hossziilejáratű hitelt kaphatnak a telepí­tések költségeire, valamint a telepítések termőrefor- dulásáig felmerülő összes ráfordításokra, továbbá a meglévő szőlő- és gyümöl­csös területek korszerűsíté­sére. A megállapított fel­tételek mellett telepített szőlők és gyümölcsösök termőrefordulásakor az ál­lam vissza nem térítendő támogatást nyújt. A határozat a szőlő- és gyümölcsös telepítés ked­vezményeinek nyújtása, il. letve azok differenciálása útján is elő kívánja segí­teni, hogy a termelőszö­vetkezetek fokozottabb mértékben vegyék figye­lembe a belföldi és a kül­földi fogyasztók igényeit. Az állattenyésztés fej­lesztése céljából adott tá­mogatások köre és mér­téke változatlan maradt, tehát a tehénállomány fej. lesztését célzó tenyész- szarvasmarha és a tovább- tartásra szolgáló növen­dékszarvasmarha állomány pótlása, illetve növelése esetén a szövetkezetek középlejáratú hitelt vehet­nek igénybe. Ezenkívül to­vábbra is biztosítja az ál­lam minden előhasi üsző ellésekpr a 4000 forintot, vissza nem térítendő ál­lami támogatásként. A gépállomások és a géniavító állomások to­vábbra is kedvezményes áron végzik a termelőszö­vetkezetek részére a szán­tási, szállítási és egyéb né- pi munkákat, A nagyobb technikai felszerelést és szakértelmet kívánó séo- iavításokat és felóiftásnkat 50 százalékos d’ikedvez- mé->nvé| végzik el. A termelőszövetkezetek — beruházási terheik csök­kentése érdekében — a n a gvü 7emi ea zd á 1 knd ós kö­vetel mén veinek megfeMő új létesítmények üzembe- helyezés°kor — az ideivel lényegében azonos — kü­lönböző mértékű vis«7a nem térítendő állami támoga­tást kaphatnak. A határozat lehetőséget nvújt arra. hoev lövőre a tsz-ek beköt Őútial- nak és majoron belüli üze­mi útjainak építésével ösz- szefüggő földmunkák költ­ségeit is — ahol az műsza­kilag indokolt — állami tá­mogatásból fedezzék, A gazdaságilag meg nem erősödött termelőszövet ke. zetek kijelölése, besorolási rendszere és megkülönböz­tetett állami támogatásá­nak módja lényegében megegyezik az 1965. évivel. A központi és a tanácsi szerveknek nagy gondot kell fordítaniuk arra, hogy az állami támogatást min­denütt a leghatékonyab­ban használják fel. — Ezt előmozdítja az új határo­zatnak az az intézkedése, amely szerint — az eddi­giektől eltérően — a gazda­ságilag meg nem erősödött termelőszövetkezetekkel még ebben az évben olyan időpontban közlik a ré­szükre juttatott támogatás teljes összegét, hogy azt jövő évi termelési és pénz. ügyi terveik készítésekor már ismerjék. A termelőszövetkezetek szakember-ellátására és az ezzel kapcsolatos állami tá­mogatásokra vonatkozó kor­mányhatározat és végrehaj­tási rendelkezései továbbra is érvényben maradnak. Állami gazdaságaink halastavairól megkezdték a vizek leengedését. Az Idén több ezer mázsa halat ad­nak át Szolnok megye ál­lami gazdaságai az ország különböző hal-szaküzletei­nek. Képünkön a lehalá­szás két jellemző pillana­tát örökítettük meg a Bán­halmi Állami Gazda**» X-es halastavánál. A hatalmas szállító kádakból speciális halszállító va­gonokba teszik a szállítmányt, s Budapestre indítják. A lecsapolt tóról hálóval összefogják a halakat Kamera a művésztelepen A bokrok között oszlopo­kon nyugvó tető. Alatta szobrok. Szemben velük többalakos dombormű. Si­mon Ferenc szobrász egy szemüveges, ingujjban dol­gozó iatalembemek magya­ráz valamit . Csillog a ka­mera optikája, az operatőr fénymérővel áll az egyik hatalmas szobor mellett, va­lamit állít a gépen. A Dokumentum Filmstú­dió fiatal rendezője Németh István és S--vb* András operatőr látogattak a mű­vésztelepre. Kis meglepetés érte őket. ugyanis a telep az ostromállapot képét mu­tatja. Az IKV emberei va­lósággal megszállták. Min­denütt csővek. évítőanyag- halmazok. Megújhodnak az öreg műtermek, a kórhadt hajópadló helyét parkett foglalja el, új falakat húz­nak, ajtó-ablak tokokat cse­rélnek. Berendezéseket újí­tanak fel. — Ezek után főleg arra vállalkoztunk. hogy archi­váljuk a művésztelep je­lenlegi állapotát és mozgá­sát egy későbbiekben meg-, alkotandó film számára — mondja Németh István. Hetvenezer forint legelőápolásra A karcagi legeltetési bi­zottság kezelésében lévő 896 hold legelő az idén gaz­dag fű. illetve szénatermést hozott. Igaz, nem mulasz­tották el az ápolását, mű­trágyázását, ilyen célra het­venezer forintot biztosítot­tak. Kótszáztiz holdon az öntözésre is felkészültek, de erre nem került sor, mert bőségesen hullott csa­padék. A legeltetési bizottság 340 hold legelőt bérbe adott a termelőszövetkezetek!] ek. — Régi tisztelője vagyok a szolnoki müvésztelepnek — szól Oelmacher Anna művészettörténész, a készü­lő film képzőművészeti szak­értője. — Ezért' határoztam el, hogy bábáskodom egy olyan film megszületésénél, amely a művésztelep életét a maga teljességében, je­lentőségében ábrázolja. — Meglepve tapasztaltam egy­részt a művésztelep átfor­málódását. másrészt ázt, milyen hallatlan ütemben újhódik meg ez a régi vá­ros. Vgy gondolom, most rögzítjük a jelenlegi állapo­tokat és egy későbbi idő­pontban, talán jövő tavasz- szal nagy filmet készítünk. — Természetesen a fil­men szerepelni fog Szolnok is a magi forrongásával, megváltozott külsejével, életritmusával — teszi hozzá Németh István. Az operatőr időközben el­készült a beállítással. A né­ma „főszereplő”, Simon Fe­renc egyik szobra, a kame­ra elé kerül. Peregni kezd a felvevő, készül a film. — ht -

Next

/
Oldalképek
Tartalom