Szolnok Megyei Néplap, 1965. szeptember (16. évfolyam, 205-230. szám)
1965-09-21 / 222. szám
Világ proletárjai, egg es ál jelek! ^ Szolnok SZOLNOK MEPJI Ia mekvfi PáPTHiynTTgfli; U a mérvéi tamah; iadia Tü£Xßf&ßMfä, \ XVI. évfolyam, 222. szám. Ära 2 50 flllÓE 1965. szeptember ül., kedd. A vezetőség- választó • közgyűlések elé A Kisipari Szövetkezetek alapszabályának rendelkezése szerint a szövetkezeti választott szerveket négy évenként újjá kell választani. A négy évvel ezelőtt megválasztott irányító szervek — összefogva a szövetkezetek tagságával — jó eredményeket értek el. A Szolnok megyei szövetkezetek termelése az utolsó választás óta jelentősen emelkedett. A szövetkezetek döntő többségében érvényesült a központi akarat, szervezettebbé vált a termelés, a korábbi éveknél nagyobb ütemben nőtt a munka termelékenysége, jelentősen növekedett a szövetkezetek vagyona, — emelkedett a vezetés színvonala, javult a tagság szervezettsége és nőtt a politikai öntudata. Az elért eredmények mellett azonban látni kell a fogyatékosságokat is. — Mindenekelőtt a ktsz-ek jelentős hányadánál a termelés szervezettsége, a műszaki irányító munka színvonala még a reális követelményeknek sem. felelt meg. Nem eléggé érvényesül a takarékos gazdálkodás elve, s főleg az építőiparban a javulás ellenére a minőségi munkában tapasztalható sok hiba. A szövetkezetek egy része — annak ellenére, hogy megyénk szövetkezetei az összesített termelési tervet túlteljesítették — adós maradt a tervek teljesítésével. A megye szövetkezeteinek egyharmadában a gazdálkodási eredmények nem érfék el a kívánt szintet. A mostani választáson olyan dolgozókat bízzanak meg a tagok a szövetkezet irányítási feladataival, akik az eddigi eredményeket nemcsak megtartani képesek, hanem azokat a tagsággal való jó együttműködéssel tovább javítják. A szövetkezetek vezető szerveinek nagy része az elmúlt választási időszakban jól ellátta felelősség- teljes munkáját. Azokat, akik a vezetésben gyakorlatra tettek szert, akik önzetlenül hozzájárultak a közös vagyon gyarapításához, a tagság anyagi és kulturális jólétének megteremtéséhez, helyes ha továbbra is beválasztják a képességeiknek legjobban megfelelő vezetői munkakörbe. Akik munkájukat nem kellő felelősségtudattal, egyes esetekben hanyagul végezték az új, megnövekedett feladatok végrehajtására alkalmas szövetkezeti dolgozókkal kell felcserélni. Bízunk abban, hogy az újraválasztott szövetkezeti vezető szervek minden tekintetben képesek leszek a mostani, majd az elkövetkezendő évek gazdasági, gazdaságpolitikai célkitűzéseinek végrehajtására, a szövetkezeti tagság szociális és kulturális helyzetének további javítására. Bordás László a Szolnok megyei KXSZÖV elnöke r Hogyan értek el 20 mázsái búzatermést... ? Olyan küzdő ember volt.. A vasárnap sportja Bírósági jegyzet J A légvédelmi fegyver és az érdeklődők. — (Képes riport a Tisza-ligeti napokról — 6. oldal.) Az idei első riz Sarló alá érett a korai vetésű rizs Mostanában sok szó esik arról — s ez igaz is —, hogy késik az őszi betaka- rítósú növények érése. Ez áll a rizsre is, azonban mégis van kivétel. A tisza- püspöki Rákóczi Tsz rizs- telepein ugyanis szeptember _9-én megkezdődött az aratás. Tíz nappal később a learatott terület már közelebb volt a 80 holdhoz, mint a hetvenhez. Áprilisi vetós — korábbi aratás A tsz vezetői úgy vélik: a korai vetés eredménye az. hogy elsőként foghattak a megyében a rizs betakarításához. Azokban a kalákákban érett sarló alá a termés, ahol április második felében került földbe a vetőmag. Igaz, hogy május első napjaiban a legutolsó holdon is befejezték a vetést. Az a két hét mégis nagyon sokat számít, s nem is csupán az aratás korai kezdésében, hanem főként a hozamban. Az ed* dig learatott terület becsült termése 15—20 mázsa holdanként; A 320 hold mindegyike nem adja ezt meg, mert a későbbi vetésű rizsben a kedvezőtlen időjárás és a köd károkat okozott. Ebből is tanultak a tsz vezetői, s már most eldöntötték: jövőre még jobban igyekeznek a rizs vetésével. A iószekrakók Surányi Imre a feleségével naponta 400—500 négyszögöl rizst arat le. Szombatig több mint 3000 négyszögöl termését vágták ie, igaz, mindig kora reggeltől sötétedésig dolgoznak. Nem könnyű egész nap kétrét hajolva sarlózni, kötni a kévéket, de 100 forintot sem minden munkahelyen keres meg egy nap alatt egy ember. — Nagyon kell a pénz — mondja a férj. — Az idén építkeztünk. — Bútort is vásároltunk — újságolta a fiatalasz- szony, s még határozottan hozzátette: — végig dolgozunk, amíg csak lesz arat- nivaló. Második műszakban Ez a kifejezés most nem a dolgozó nő második műszakjára, otthoni munkájára értendő. Fejes Sándor a betonútépítő vállalat dolgozója fogalmazott így. aki harmadmagával szorgoskodott a rizsföldön. — Vlncze Gábor, a ve- jem és Czakó Gvuszi a másik fiatalember a tsz-ben traktoros. Én meg jelenleg a szajoli felüljáró építésén dolgozom; Összefogtunk, s minden nap itt voltunk, amióta csak megkezdődött a rizsaratás. Ez nekünk a második műszak. Kiszabjuk magunknak, hogy ennyit vagy annyit tudunk ma megcsinálni, aztán pihenünk, mert este traktorra kell ülni és nekem is akkor kezdődik a teljes műszak a munkahelyemen. Csak az id* kedvezzen Fodor Sándomé szintén mint rizsarató vállalt munkát a közösben. Egy hét alatt — amellett, hon*- két gyermekét, s az otthoni munlkát is ellátja — több mint egy hold rizst vágott le. — Ha az idő kedvez, keddre már rendbe teszem. Holnap kötök, csomózok. Aztán újabb területet fogok fel. szeretek aratni. Itt pedig igen szép a rizs is, s jól lehet haladni. A Rákóczi Tsz rizsföldjein mintegy százhúszon dolgoznak. Nagy többségben a szövetkezeti gazdák családtagjai, de a kívülállók is aratnak. A napokban munkához lát a két cséplőbrigád is, B. Benedek János és Katona Lajos vezetésével, hogy minél kevesebb veszteséggel biztos helvre tegyék a rizst, amelyből csaknem két és félmillió forint bevételt terveztek a szövetkezetiek. N. K. Tovább fokozni az utóbbi napok jó munkaütemét! ülést tartott a megyei operatív bizottság A szeptember 15-i megyei mezőgazdasági nagy aktíva résztvevői állást foglaltak abban, hogy a rendkívüli ősz az eddiginél is nagyobb helytállásit., szervezettséget igényel minden gazdaságban. Ennek megértése már is érezteti kedvező hatását, holott még csak néhány nap telt el a tanácskozás óta — állapította meg a megyei operatív bizottság tegnapi ülésén. — E megállapítást tények igazolják. Ilyenek: szeptember 20-ig 500 holddal több takarmánykeveréket vetettek el a közös gazdaságok, mint 1964 hasonló időszakában. Tanácsi szektorban, vagyis a termelő- szövetkezetekben az őszi takarmánykeverék vetésében 77,3 százaléknál tartanak. Megyénk állami gazdaságaiban pedig a takarmánykeverék 70 százaléloál vetették el, a repce vetőmagja viszont a tervezett területén földbe került. Az utóbbi napokban a táblacserék s egyéb intézkedések eredményeként 02 őszi árpa és kenyérgabona vetése is jobban haladt. Az előbbi növény vetését 72.5. az utóbbiét 3 százalékban tudták le eddig a tsz-ek. Az állami gazdaságok az őszi búza 4,9 százalékát vetették el. Elsőként kezdte ezt a munkát a Palotási, Középtiszai és Nagykunsági Állami Gazdaság. A tavalyihoz képest kedvezőbb az aránya a vetőés mélyszántásnak. A termelőszövetkezetek a vetőszántás, talajmunka 59.1 százalékát elvégezték. Mélyszántásból 24,6 százalékot tudtak le, tavaly 49,1 százaléknál tartottak ebben az időszakban. Az állami gazdaságokban egy hét alatt 3600 hold földet szántottak fél ősziek alá, összességében a vetőszántás 75,4 százalékát végezték már el. A silókukorica betakarítása az állami gazdaságokban halad jobban (75 százalék), a tsz-ek 56,1 százalékát takarították be eddig. Megkezdődött a napraforgó szedése, a rizs aratása és néhány helyen a kukorica törése is. A cukorrépa szedéséhez is megyeszerte hozzáfogtak, de a szállításnál, átvételnél zavarok vannak. A már most mutatkozó vagonhiány nemcsak a cukorrépa betakarítását gátolhatja, hanem például Törökszentmiklóson — s máshol is — a napraforgó elszállítását már késlelteti. A megyei operatív bizottság ülésén tájékoztató hangzott el a műtrágyaellátásról, valamint az őszí munkák során szükséges gépek kijavításáról. Többek között arról, hogy a gépállomások 63 kombájnt alakítottak át napraforgó, 39-et aprómhgvak, hatot pedig rizs betakarítására. a rizs csénlését 46 cséplőgéppel segítik majd. Üzemképesek a műtrágyaszórók, vetőgépek, orkánok és a pótkocsik is. A múzeumi hónap programja gazdagabb lesz a tavalyinál Az idén is október az országos múzeumi hónap időszaka. Ebben a hónapban reprezentálják az ország múzeumai legújabb kutatási eredményeiket, kiállításaikat, rendezvényeiket a népművelés szolgálatába állítva. A múzeumi hónap Szolnok megyei programja ebben az évben a tavalyinál is gazdagabbnak ígérkezik. Már elkészült a minisztérium által is jóváhagyott eseménynaptár, amelyből most csak néhány érdekesebb rendezvényt ragadunk ki. A képzőművészeti kiállítások közül a legnagyobb érdeklődésre talán a Szigligeti Színház előcsarnokában október 1-én nyíló Finta Sándor emlékkiállítás tarthat számot, amelyen Magyarországon először mutatják be az Amerikában világhírűvé lett. túrkevei születésű művész életművének legszebb darabjait. Ugyancsak Szolnokon a Szigligeti Színház előcsarnokában rendeznek kiállítást október 29-én Kántor Sándor kerámiáiból. A Tisza II. vízlépcső ásatásainak legújabb leleteit a múzeumi hónapban két kiállításon is bemutatják. A szolnoki kiállítást dr. Korek József, a Magyar Nemzeti Mú2eum főigazgatója nyitja meg, míg Tiszafüredén Garam Éva muzeológus rendez a régészeti anyagból kiállítást. A múzeumi hónap ünnepélyes megnyitására, amelyet . Fodor. Mihály, a {Szolnok megyei tanács vb-el- nöke tart óktóber 3-án Ti- szaföldváron kerül spr. A Tiszazug gazdasági fejlődése című kiállítással avatják fel különben hivatalosan is az új tiszaföldvári múzeumot. Érdekes és újszerű kezdeményezés a karcagi művelődési házban rendezett kiállítás, amely a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet fejlődését mutatja be, és amelyet Bártfai Sándor, a karcagi Lenin Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnöke nyit majd meg. Ez egyben hasznos tapasztalat- cserére is alkalmat ad. a tervek szerint jövő évben Tiszaföldváron rendeznek majd a karcagi Lenin Termelőszövetkezet fejlődését bemutató kiállítást. A kiállításokon kívül a múzeumi hónap programja, bán ismeretterjesztő előadások és színes, szellemi vetélkedők szerepelnek. A Kisújszállási Vas- és Faipari Ktsz láda alkatrészeket gyárt exportra keleti és nyugati országokba egyaránt. Képünkön: Túri Sándor tojásos láda oldalrészét gyalulja.
