Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus E. BERLIN-TOKYO-MOSZKVA NEW-YORK-BELGRAD -LONDON Offenzívában a vietnami partizánok A jobboldal uralta a görög parlamentet A görög parlament kedd esti „marathoni” ülése he­lyi idő szerint éjjel két órakor ért véget. Nyugati hírügynökségek jelentése szerint a bizalmi szavazás a következő ülésein várható. A keddi ülésen ismét jelen volt Papandreu, aki a parlament egyik iroda- helyiségében hangszórón hallgatta a vitát. Maga a vita rendkívül egyoldalú volt, Papandreu támogatói ugyanis nem szólaltak fel, csak közbekiáltásaikkal jut­tatták kifejezésre a No- vasz-kormányt elítélő véle­ményüket. A felszólalók kö­zött volt Pipinelisz egykori miniszterelnök, Markezinisz a jobboldali úgynevezett haladó párt vezére, Mico­takisz gazdasági csúcsmi­niszter és több más poli­tikus Valamennyien a ko­rábbi Papandreu-kormányt vádolták a deficites gazda­ságpolitika. a „zavaros” kül­politikai vonalvezetés, „a nemzet megosztására” irá­nyuló belpolitika miatt, A padsorokból gyakran hav- sant fel a kiáltás: „Hazug!”, „Áruló!”, „Az udvar laká­ja!”. A rendőrség elvezetett egy nőt, aki a karzatról öklét rázva kiáltotta No- vasz felé: „A nép meg fog­ja büntetni önt!” A következő ülés szónok- listájára huszonötén irat*- koztak fel. Bizalmi szava­zásra csak a felszólalások elhangzása után kerülhet sor. Kormányalakítási tárgyalások Dominikában KAIRÓ Amer marsall, az EAK hadseregének főparancsno­ka, aki kedden érkezett vissza ötnapos jemeni tar­tózkodásáról, hogy tájékoz­tassa Nasszer elnököt a helyzetről, hamarosan visz- szatér Jemenbe, hogy meg­szemlélje az EAK hadsere­gének ott állomásozó egy­ségeit — jelentette szerdán az A1 Ahram. * MONTEVIDEO A montevideói egyetem tanárai és diákjai, akik egy hónapja sztrájkolnak, mert a kormány nem folyósítja az egyetem fenntartási költ­ségeit és a tanárok fizeté­sét. Kedden, amikor tün­tető menetet akartak tarta­ni, a rendőrség gumibotok­kal rájuk támadt. Többen megsérültek, sokakat letar­tóztattak. • SYDNEY Ausztrália 42 jelentős ki­kötőjének forgalma bénult meg szerdán, több mint 22 ezer kikötőmunkás sztrájk­ja következtében. A sztrájk a jövőben megismétlődik minden második hét szer­dáján, mindaddig, amíg nem teljesítik a kikötő- munkások bérköveteléseit, * ADDISZ-ABEBA Abdul Razak Ahmed, a szomáli kormány egyik magasrangú tisztviselője Európából hazatérőben Etiópiában politikai mene­dékjogot kért. * SAO PAULO Sao Paulo közelében kedden egy tehergépkocsi nekirohant az előtte hala­dó autóbusznak, amely az ütés erejétől átlendült az országút korlátján és egy 200 méteres szakadékba zuhant. Utasai közül ötve- nen meghaltak, * BRÉMA A nyílt óceánon; a kor­mánykerék mellett érte utol a halál Rössing ten- gerészkapitányt, a Bremen parancsnokát, amikor az óriás utasszállító hajó fél­úton volt New York felé. * RIO DE JANEIRO A brazil munkáspárt kedden Teixeira Lőtt mar­sallt választotta a párt je­löltjévé Guanabara-állam kormányzói tisztjére. Az állam jelenlegi kormány­zója Carlos Lacerda, a bra­zíliai reakció vezető alak­ja. Lőtt marsall Kubitschek kormányában hadügymi­niszter volt, és 1960-ban Quadros-szal szemben ma­radt alul a brazil elnökvá­lasztásokon. * BELGRAD A Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács a gaz­dasági reform következetes végrehajtása céljából hatá­rozatot hozott, amelynek értelmében a közszolgálta­tások, a lakbérek és a ház­tartási villanyáram árát ideiglenesen a Szövetségi Árhivatal ellenőrzése alá helyezte. A kormány ezen kívül elrendelte a hús kis- j kereskedelmi árának limi- ) tálását, mert az eddig ki­alakított hús-árak indoko­latlanul magasak. A ren­delkezés értelmében a Szö­vetségi Árhivatal állapít­ja meg azt az árszintet, amely fölé a hús ára nem emelkedhet. A Biztonsági Tanács kedden este újra összeült, hogy a török és a ciprusi kormány követelésére meg­kezdje a ciprusi kérdés vitáját. Mint a TASZSZ jelenti, az elsőnek felszólaló Orhan Eralp török küldött azzal vádolta a ciprusi kormányt, hogy a török nemzeti ki­sebbség rovására megvál­toztatja az ország alkot­mányjogi felépítését. Két törvénytervezetről van szó, amely egyrészt előirányoz­za az elnök és a képviselő­ház megbízatásának meg­hosszabbítását, másrészt részleges változtatásokat ír elő a választójogi rendszer­ben. Eralp szavai szerint ezek az intézkedések rend­kívül súlyos helyzetet te­remtenek a szigetországban és veszélyeztetik Ciprus bé­kéjét. Alexisz Liatisz görög kül­Amerikai közlés szerint a dél-vietnami partizánok kedden este és szerdán dél­előtt Saigon körüli terüle­teket támadtak. Az egyik paiitizánalakulait 16 kilo­méternyire közelítette meg a fővárost és akna- vala­mint gyalogsági tűzzel tá­madott meg egy amerikai katonai körletet. Aknatüzet zúdítottak a partizánok Cu Chi járási székhelyre, amely mindössze 30 kilométerre fekszik Saigontól. Az ország más területein is offenzívában vannak a felszabadító harcosok. Sai­gontól 150 kilométernyire délnyugatra aknavetőből tü­zeltek egy helyőrségre, a fővárostól 350 kilométerre északkeletre pedig egy órán belül két tüzérségi táma­dást hajtottak végre a dél­vietnami kormánycsapatok különleges kiképző tábora ellen. Az amerikai tengerész- gyalogosok szerdán újabb nagyszabású „tisztogató hadműveletet” hajtottak végre a Da Nang-i légi- támaszponttól délre, a ten­gerparti körzetekben. Az akciót páncélgépkocsik tá­mogatták. Mint a Reuter jelentéséből kitűnik, 29 dél- vietnami halott maradt a dött felszólalásában szinten azt hangoztatta: Törökor­szágnak semmi alapja sem volt arra, hogy panaszt emeljen Ciprus ellen a Biztonsági Tanácsnál. A ciprusi törvényhozási intéz­kedések — Liatisz vélemé­nye szerint — nem terem­tenek semmiféle veszélyes helyzetet az országban. A görög küldött a török kor­mánynak a ciprusi problé­mával kapcsolatban elfog­lalt álláspontját „negatív és obstrukcionista” álláspont­nak nevezte. Ezután ismét Eralp török küldött rövid felszólalása következett, majd a Bizton­sági Tanács elnapolta ülé­sét és a vita folytatását csütörtökön magyar idő sze­rint 20 órára tűzte ki. helyszínen, 95 embert pedig elhurcoltak az amerikai őr­járatok. a „tisztogató akció” során azonban az amerikai katonaság nem tudta felven­ni a harci érintkezést a szervezett partizánalakuia- tokkal. Az elmúlt napokban Da Nang körül végrehajtott ilyen „tisztogató hadműve­let” — mint ismeretes — számos halálos áldozatot követelt a polgári lakosság köréből is, amiről nyugati sajtótudósítók is beszámol­tak, A hiteles beszámolók világszerte nagy megrökö­nyödést keltettek. A Dél- Vietnamban állomásozó amerikai tengerészgyalogos­egységek főparancsnoka, Lewis Walt vezérőrnagy szerdán ezzel kapcsolatban sajtónyilatkozatot tett köz­zé, s példátlan cinizmussal „együttérzéséről biztosította az ártatlan áldozatok csa­ládtagjait”. Miután ismere­tessé vált. hogy a tenge­részgyalogosok felsőbb pa­rancsra válogatás nélkül irtották a polgári lakossá­got, nem kímélve az asz- szonyokat, öregeket, gyer­mekeket sem, Walt tábor­nok azt állítja, hogy az amerikai hadviselő fél „minden lehető elővigyáza­tossági intézkedést megtett az ártatlan emberek meg- kímélésére”. Egy Reuter jelentés emlékeztet rá, hogy Da Nangtól öt kilométer­nyire a tengerészgyalogosok lángszóróval égettek fel száz lakóházat. Az „elővi­gyázatossági intézkedés” az volt. hogy előzőleg helikop­terek hangszórón a telepü­lés elhagyására szólították fel a lakosságot. Nem is­meretes, hányán hallhatták meg a helikopter zúgásban pzt a figyelmeztetést. Hanoiból érkezett TASZSZ jelentés szerint a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen végrehajtott keddi terrorbombázásban részve­vő amerikai gépek közül a légvédelem és a felfegyver­zett polgári lakosság ala­kulatai négy sugárhajtású vadászgépet semmisítettek meg. Ezek közül kettőt Nan Dinh. további kettőt pedig Dong Hcá légiterében lőttek le-: Az AFP jelentése szerint Santo Domingóban a múlt héten megállapodtak abban, hogy a szembenálló felek katonai vezetői közvetlenül tárgyalnak az ideiglenes kormány létrehozásának még függő kérdéseiről. A meg­beszéléseken részt vesznek az AÁSZ háromtagú bi­zottságának képviselői is. A megbeszéléseken a kö­vetkező mindeddig megold­hatatlannak bizonyult prob­lémákat vizsgálják meg. 1. A két fél fegyveres erőinek beolvasztása a nemzeti hadseregbe; 2. a főváros közlekedésé­nek helyreállítása a nem­zetközi evezet eltörlésével; 3. annak a fegyveres erő­nek (rendőrségnek vagy hadseregnek) meghatározá­sa, amely biztosítaná a közrend fenntartását; 4. a harcolóknak nyúj­tandó közkegyelem biztosí­tékai; 5. a felkelők fegyverei­nek beszolgáltatására szol­gáló eljárás. E technikai kérdések tisz­tázása után kerülhetne sor egy magasabbszintű meg­beszélésre a helyzet katonai vonatkozásairól. Dr. Hector Garcia Godoy, okit az ideiglenes kormány elnökének _ szemeltek ki, folytatja tárgyalásait kabi­netjének összeállítására. Az AÁSZ emberi jogok bizottsága felhívást adott ki. Minden letartóztatott személyt haladéktalanul bí­róság elé kell állítani, hogy tisztázzák, megalapozott-e ellene a vád — hangoztat­ja a felhívás. Mint isme­retes, korábban a bizottság megállapította, hogy az im- bertisták börtöneiben em­bertelen körülmények kö­zött zsúfolták össze a junta ellenfeleit, anélkül, hogy bírói eljárást folytattak volna ellenük. Ugyancsak az AFP érté-' sülése szerint az Imbert- junta megkezdte a tisztvi­selők fizetésének folyósítá­sát. Míg a májusi és jú­niusi fizetéseket az AÁSZ biztosította. A jelek szerint az Amerikaközi Szervezet júliusban erre nem volt hajlandó. A fizetéseket az Imbert-junta a katonái által behajtott adókból fedezi. A ciprusi kérdés vitája a Biztonsági Tanácsban Á fekete , hadsereg A szép Germana királynő csodálója Ez év júniusának elején, egy forró délutánon, egy feketeköpenyes jezsuita atya kilépett a jc.-o Társaság­nak a római Borgo Santo Spirito 5. szám alatt lévő központja kapuján és kö­zölte a ház előtt már na­pok óta tanyázó újságírók­kal. hogy megválasztották a társaság új generálisát, az 56 esztendős, spanyol­baszk származású — s az utóbbi években Japánban működött — Pedro Arrupe atya személyében. Az új jezsuita-generális — a „fekete pápa”, akinek hatalma a római katolikus egyház kebelében nem sok­kal kisebb a „fehér pápá”- nál, a Szentatyánál — az az Arrupe atya lett hát, akiről a nyugati sajtó, már azelőtt, hogy a majd 40 000 jezsuita 218 vezetője össze­ült generális-választásra, azt közölte: nem csupán spanyol eredetű, hanem a társaságon belül is a „spa- nyol-vonal”-hoz tartozik. Vagyis azokhoz, akik sze­rint a társaság alapítójának, Loyolai Ignácnak nézetei és módszerei ma aktuáli­sabbak, mint valaha és hogy „az ördög incselkedé- seivel” (értsd, a modem világgal) „nincs helye sem­miféle alkudozásnak”. A „spanyol vonal” hívei, köz­tük Arrupe atya is elfo­gadják azt a Loyolai-tól örökölt hagyományt, misze­rint „a jó cél érdekében” messzemenően taktikázni kell. s hogy „ad maiorem Dei glóriám”, vagyis „Isten nagyobb dicsőségére”, nem bűin a mások megtévesz­tése. De — ellentétben a társaság tavaly elhunyt huszonhetedik generálisá­val, a belga származású Janssens atyával, aki túl­ságosan is jóba volt a „libereles” XXIII. János pápával — a 28-ik jezsuita generális — minden jel szerint — azok közé tarto­zik. akik azt hirdetik, hogy a „külső engedékenység maszkja mögött a legcse­kélyebb belső engedékeny­séget sem szabad tanúsí­tani”, Az új „fekete pápa” is azt vallja, amiit baszk honfitársa, a Loyolai sze­mélyes tanítványai közé tartozó, s a tridenti zsinat szervezésében oroszlánrészt vállaló Saliarmon — „In­kább viseljük el mások ha­lálának látványát, minthogy engedetlennek lássuk őket Jézus parancsai iránt.” S tudnivaló, hogy — Jézus parancsai — alatt a jezsui­ták mindenkor a saját pa­rancsaikat, az egyház e har­cos elitjének világuralmi törekvéseit értették. Mielőtt a Loyolából való Inigo lovag 434 évvel ez­előtt — 1521-ben — megse­besült a franciák eilend harcokban, a dél-spanyol­országi Pamplunámál, maga sem gondolta volna, hogy valaha is szerzetes rendet alapít. Mindenesetre több képzelőerő volt benne, mint tiszt-társaiban és amikor — még egész ifjan — Ferdi- nánd király madridi udva­rában szolgált, volt bátor­sága szemét a szép Ger­mana királynőre vetni. Égő feketeszemű ex katona A sebesült, s harcképte­lenné lett katona Manresa városába ment. s ott száll­ta meg az az ellenállhatat­lan vágy. hogy lovagi szol­gálatait — földi királynék helyett — most már a mennyei királynőnek, Szűz Máriának ajánlja fel. So­káig nem tudta, mit is kezdjen magával, s a cson­tig lefogyott, égő fekete­szemű ex-katona révülten bolyongott Hisoania ország- útjain. Mert nagyon érde­kes férfi volt és mert áradt szavaiból a misztikus elra­gadtatás, a spanyol úrhöl­gyek — a fiatal lányok ép- penúgy, mint a már elvi- rágzani kezdő asszonyok — valósággal tódultak nyomá­ban. Egyik tanítványa, a Loyolait istenítő Pedro Ri- badeneira is azt írja, ekkor értette meg a magát ekkor már nem tnigo-nak, hanem Ignatiusnak nevező volt pamplunai tiszt, hogy mi­lyen hatalmas hatást gya­korolhat az emberek lelkére „az ügyesen megválasztott és szenvedéllyel kiejtett szó.” S egy polgári törté­nész, Max Weoer szerint Loyolai „a XVI. században rájött a pszichoanalízis módszerére” és arra is, hogv „a férfiakat is éppen- úgy meg lehet hódítani, mint az asszonyokat.” Loyolai — bár már nem volt fiatal — Párizsba ment. a Sorbonne teológiai fa­kultására és ott, diáktársai közül választotta ki azt a hat tanítványát, akikkel — a Montmartre egyik kis kápolnájában — megalapí­totta az új szerzetesi ren­det, a Jézus Társaságát. Tanítványai közül az egyik — a később szenté avatott, a jezsuita missziós munkát megalapozó Xavier-i Ferenc — eredetileg költői lelkű, vidám fiatalember volt, semmitől sem állt távo­labb, mint a vallásos gon­dolatoktól, a pokol és a sá­tán fenyegetésétől. — A „lélekidomár” Loyolai azon­ban kiszemelte magának a tehetséges fiút és elérte, hogy Xavier-i Ferencet bűntudat marta és csak akkor szabadult meg lelke nyilaitól, ha a Loyolai „Isten óhajtásait” számára közvetítette. A Sorbonne hat diákja — az első je­zsuiták — elvben az Isten­nek, gyakorlatban a Loyo- lainak való engedelmessé­get fogadták meg a kis ká­polnában. S mire a „lelkek halásza” — így nevezték a későbbi jezsuita dicsőítő írások is a Loyolait — le^ hunyta szemét, már ezer, minden szolgalatra kész, tehetséges jezsuita szolgálta őt és művét. Az inkvizíció kémje Bármilyen tehetséges, hipnotizáló képességű em­ber is volt a katonából az egyház katonájává lett Ini- go-Ignatius, a társaság nem születhetett volna meg, il­letve kis, jelentéktelen rendből nem válhatott vol­na — példátlan gyorsaság­gal — a pápa legkedvesebb, s az egyház legnagyobb be­folyású szerzetes-rendjévé, ha nem lett volna szükség rá. De mert ez a kor a bontakozó reformáció és a nagy utazások ideje volt, az egyháznak szüksége volt egy militáns szellemű, rend. kívül hajlékony csoportra, amely felveszi a harcot a reformációval, és az akkor már lejáratott keresztes­hadjáratok helyett az egyé­ni bátorság, okosság és ügyesség hadjáratait, a te­rítő missziókat vállalja és vezeti. A rendet jóváhagyó pápai bulla, a „Regimini militantis ecclesia-é”. majd­nem leplezetlenül arra bíz­tatta a jezsuitákat, hogy ők legyenek az uralkodók és politikusok — „a világ­ban befolyással rendelke­zők” — gyóntatói és hogy a gyónás közben szerzett tit­kokat „a harcos egyház üd­vére” használják fel. A gyónást nem a jezsuiták vezették be az egyház vilá­gába, de ők voltak azok, akik a gyónás lélektani és politikai jelentőségét felis­merték. A Loyolai már ak­kor, amikor még csak a Sorbonne öregdiákjai és az Inkvizíció kémje volt — tanulása költségeit a pá­rizsi Inkvizíció fizette — azt mondotta Pedro Riba- deneirának. hogy „nekünk mindent tudnunk kell, amit az emberek gondolnak, hogy azt gondolják, amit mi akarunk”, „És halálos ágyán arról beszélt, hogy a Jézus Társaság atyái „gyón­tassák meg az egész vilá­got.” S a jezsuiták évszá­zadokon keresztül arra tö­rekedtek, hogy betartsák a Loyolai félelmetes intelmét, Lovag Antal Következik: Biabminok, boncok, muflf

Next

/
Oldalképek
Tartalom