Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-05 / 183. szám

—c7 v iái SZOLNOK letárjai egyesüljetek I ■OLNDK MEBYjEI ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LflPJ XVI. évfolyam. 183. szám. ■jffl"A j 35 tolnak r-> I Ára 50 fillér 1965. augusztus 5., csütörtök. Áz öregek is egyenjogúak y» TERMELÖSZÖVET- ” KEZETEK alapszabá­lya nem ismer teljes, illetve csökkentett jogú tagot. A szövetkezeti gazdák akár öregek, akár fiatalok, egy­formán résztvesznek a gaz­daság irányításában, dönte­nek a közösséget érintő fontosabb kérdésekben. Jo­gilag tehát teljesen egyen- lőek. Szövetkezeteinkben a szocialista elosztás elve ér­vényesül: a megtermelt ja­vakból minden tag a vég­zett munkája szerint ré­szesül. Helyes és igazságos elv ez, mert kizárja a nap- lopókat s csökkenti a ha­nyagok részesedését. Ám a közösségben vég­zett munka nem csupán a jóindulaton, hanem fizikai képességen is múlik_ Nyil­vánvaló. hogy a 65—70 éves embertói nem várhatunk annyit, mint, a középko- rúaktól és a fiatalok­tól. ök megtették már a magukét, sokat dolgoztak, fáradoztak. De most sem tétlenkednek. Számtalan szövetkezetben kérnek mun­kát és képességeik szerint dolgoznak. Az öregek fizikai ereje azonban kevés lenne arra, hogy önmagukról és család­jukról megfelelően gondos­kodjanak. A társadalomnak és a szövetkezeti közösség­nek tehát kötelessége, hagy segítse, gyámolítsa őket. Államunk az anyagi lehető­ségekhez képest rendszere­sen havi járadékot, illetve nyugdíjat folyósít az -Öre­geknek; A szövetkezetek nagy többségében illően megbe­csülik a munkában meg­rokkant, koros embereket. Megkapják az évi kenyér- gabona szükségletüket, tü­zelőt visznek nekik. Helyen­ként térítésmentesen — fő­ként a betegeknek — mű­velik háztáji földjüket. Gyakran adnak szociális se­gélyt is. Az öregek napjá­nak megrendezése kedves színfoltja a szövetkezeti kö­zösség életének. Korántsem mondhatjuk, hogy az öregekkel való tö­rődés valamennyi közös gazdaságunkban rendező­dött. Sok még az értetlen­ség és közömbösség. gfZÁMOS HELYEN VI­** TA van a háztáji föld kimérésekor. Az alapsza­bály kimondja, hogy a ház­táji föld terjedelme 800— 160C négyszögöl lehet. A tsz-ekben a családtagok szá­mától, a srerzett munka­egységtől teszik függővé, hogy mekkora területet mérjenek ki. A föld nagy­sága ugyanis adott, nem növelhető, tehát célszerűen, gazdaságosan kell felhasz­nálni. Az öregek általában 800 négyszögölnyi háztáji föl­det kapnak. Akik megszer­zik az előírt munkaegysé­get. azok többet is. Akad­nak azonban szövetkezetek, ahol méltánytalanul bánnak el az öregekkel. Levél fek­szik előttünk, melyben öz­vegy Steinberger Salamon­ná szolnoki lakos közli, hogy a tiszabői Petőfi Tsz- be 1950-ben csaknem két hold földdel lépett be. 158 forint öregségi nyugdijat kap, de a tsz-től egy fillért sem. Pedig megilletné föld- járadék, a háztáji föld, il­letve annak pénzben! ellen­értéke. Földje nincs, a ti- szabói községi tanács még­is 58 forint földadóhátralé­kot követel tőle a múlt év­ről. Hogy veszik maguknak azt a bátorságot, a község és a tsz illetékesei, hogy így bánjanak az öregekkel? A hivatalos lapban a kö­zelmúltban jelent meg a Földművelésügyi Miniszté­rium kollégiumának elvi állásfoglalása az öregeket megillető háztáji földről. Ez világosan kimondja: a tsz- tagoknak a tagsági viszo­nyon alapuló jogai és köte­lezettségei — az idős tago­ké is — egyenlőek. Ebből eredően a háztáji föld meg­illeti az öreg, munkaképte­len, járadékos és nyugdí­jas tagokat is. A háztáji föld — illetve annak műve­lése utáni pénzbeni értéke akkor is megilleti az örege­ket, ha más városban vagy községben laknak, A ház­táji föld mértékét nem le­het amiatt csökkenteni, hogy a tsz-tag nyugdíjas vagy munkaképtelen. Az FM kollégiumának állásfoglalása nem rendelet, tehát kötelező erővel sem bír. Az is igaz, hogy a tsz- ek nem bővelkednek föld- tulajdonnal, az FM állás- foglalása mégis gondolko­dásra int. Fokozottabban, emberibben kell a munká­ból kiöregedett tagokkal foglalközni. 4 SZÖVETKEZETI GAZDASÁGOK anya­gi ereje, eredménye, s kö­vetkezésképpen a tagoknak jutó részesedése sem egy­forma. Természetesen az öregeket sem egyformán tá­mogathatják. A kisújszállá­si Búzakalász Tsz-ben 9 nyugdíjasok és járadékosok szociális helyzetüktől füg­gően fél holdnál nagyobb — 1200—1600 négyszögöl — háztáji földet kapnak. A földet díjmentesen munkál­ják el és vetik be. A szo­ciális és kulturális alapból évente 75 ezer forintot kap­nak az öregek különböző címen. A tehetősebb, jól gazdál­kodó tsz-ekben az öregek helyzete is könnyebb. A zagyvarékasi Béke és a mezőhéki Táncsics Tsz-ben 1963 óta rendszeresen ki­egészítik az államtól ka­pott járadék- és nyugdíj összegét. Zagyvarékason az államtól kapott összeghez hozzáadják a földjáradé- kot, s azt az egyedül álló tagnak havi 400, aki má­sodmagával van 500 forint­ra egészítik ki. — így 320 öregnek félmillió forintot juttat a szövetkezeti közös­ség. ii/j EGNYVGTATÖ. — MÉLY emberbaráti intézkedések ezek. Bár az említett tsz-ek vezetői sem tartják a jelenlegi helyze­tet véglegesnek — ahogy erősödnek nagyobb össze­get szánnak — mégis meg­nyugtató. Sajnos akadnak olyan tsz-ek is, ahol a dol­gozó tagok átlagos jövedel­me nem több a jól műkö­dő tsz-ek nyugdíjasaiénál. Meg kell változtatni a helytelen szemléleteket. Ne tegyenek méltánytalan kü­lönbséget emberek között. A szövetkezetek anvagi erejéhez mérten kell tö- . rődni az elaggott gazdákkal. Szerezzünk érvénvt az FM kollégiuma elvi állásfogla­lásának: a tsz-tagok jogai és kötelességei egyenlőek. Máthé László Miért tanuknak ? * Alkalom szüli a tolvajt * A Becsali csárda mellett... * A kukás bo'tár és társai Főpróba előli Követ kevernek a répába & Szeptember l-én kezdődik a cukorgyárban a kampány Q Munkást keresnek A szolnoki cukorgyárban nagy a sürgés-forgás. Az üzem az avatatlan szemnek nem éppen azt a képet mutatja, amit néhány héttel a kampány kez­dete előtt várna. A látszat csalóka, hiszen a tapasz­talható rendetlenség éppen a legnagyobb rendet je­lenti, hiszen a karbantartás, a szerelés a tervezett program szerint halad. Sőt, a korábbi évekkel szemben előnyösebb a hely­zet, mert két részleges üzempróbán már túl van­nak, amelyek jól sikerül­tek. Alaposan megnéztéik, hogy a nyersoldal berende­zései jól működnek-e, s a feltűnt hibákat kijavítják, — Ez a részleges ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy az üzemszerű főpróba után legfeljebb csak ap­róbb zavarokat kelljen megszüntetni. Jelenleg az augusztus 12-ére, a répaoldal üzemi próbájára készülnek. — A szerelőcsoportok két mű­szakban végzik munkáju­kat a határidő betartása érdekében. Az említett na­ŰAJ/ az újság ül/ll az érdekesség tu egye állami gazdaságaiban Kerek százezer hold a ' Szolnok megyei állami gaz­daságok birtoka. Tizenhá­rom korszerű nagyüzem gazdálkodik rajta. Legna­gyobb részt gabona termesz­téssel foglalkoznak. De még mennyi mindennek is. Erről alábbi kis tudósításaink adnak számot. Gyógynövényt, lucernát és szudáni füvet szárítanak Palotáson tálnak, mint erről Sebők József kertész tájékoztatta lapunkat. A gazdaságban különben hamarosan beérik a saszla szőlőfajta. Ezt az oportó és az ezerjó szürete követi. 5400 sertés hízik Bozó Imrétől, a szolnoki Állami Gazadság főállatte­nyésztőjétől megtudtuk, hogy 5400 süldőt hizlalnak. Az esztendő első részé­ben 57 vagon sertéshúst adtak a közellátásnak, s terveik szerint 115 vagon­nal értékesítenek 1965-ben. A gazdaság malac-állomá­nya naponta kétezer liter fölözött tejet fogyaszt el. Egyébként már az új ter­mésből készül a sertések takarmánya. Kaiászol a rizs Tisza súlyon, Közép-Európa legnagyobb rizstelepén A Tiszasülyi Állami Gaz­daság főagronómusától, — Szatmári Lajostól értesül­tünk arról, hogy legelső vetésű 150 holdas rizstáb­lájukon kalászba szökkent a növény. — Tiszasülyön egyébként ezerhétszáz hol­don termesztenek az idén rizst. S ezzel még mindig a közép-európai nagyság­rekordot tartja a Tiszasü­lyi Állami Gazdaság. Faj­táik között a Dubövszki az uralkodó jellegű, a Dung- han Sálit, a Kákáit és a Szarvasit csak kísérleti jel­leggel termesztik. A tiszasülyi rizsföldeik minden talpalatnyi részét repülőgépről vegyszerezték. gyomtalanították. A rizs most még nagyon szépen mutat. A főaaronómus azonban esy miatt aggódik. Ez a növény kétezer nap­fényórát követel a tenvész- időben, s bizony az idén nagyon megcsappant a2 igazi verőfénves nyári na­pok* nyári órák száma. A Palotágj Állami Gaz­daság híressége a lucerna- szárító. Szószerint az, hi­szen az ország 18 hasonló üzeme közül most is az első helyet tartja. — Kar­dos Mihály üzemvezető nagy' örömére. Tőle tudtuk meg különben, hogy a - „lu­cernagyár” 135 vagon zöld­takarmányt szárított és őrölt már meg, s teljesen elfogyasztotta a gazdaságot övező lueemaföldek három kaszálását. A lucerna üzem azonban még sok mindent szárít. Többek között nedves ga­bonát is, e pillanatban pe­dig szudáni fű a kétmű- szakos termelés nyersanya­ga náluk. Érdekesség? Van az is. Az ország más ré­szein — főként Békés me­gyében — termesztett ma­dárcsucsorból 117 mázsát szárítottak Palotáson. — E növény a tiszavasvári gyógyszergyárba kerül in­nen Befejeződött a címerezés Szenttamáson A Szenttamási Állami Gazdaság működteti a ku­korica hibridizáió üzemét. A gazdaság ezért az idén is 900 holdon termeszt Martonvásári 1-es és 5-ös fajtájú hibridkukoricát. A tengeri kiváló termést mu­tat még idáig. Adamik Im­re főagronómus becslése és információja szerint. — Megtudtuk a fő- mezőgazdasztól különben, hogy éppen most fejezte be kétszáz ott táborozó karcagi diáklány és diák­fiú a növény cimerezését.- B. L. pon mintegy nyolc vagon répát dolgoznak fel a nyersoldalon, megvizsgál­ják a szelet minőségét. A répa közé követ kevernek, hogy meggyőződhessenek a kőfogók hatékonyságáról, amelyeknek számát a ta­valyi egyről kilencre sza­porították. Ha teljesen be­válnak akkor a diffúziós állomások kifogástalan mi-, nőségi répaszeletet kapnak, a termelés gyorsabb lesz, javul a lé minősége. Még soron van a nyers­gyár, a finomító szerelése, amit augusztus 15—20 kö­zött befejeznek. így már a gyár mindkét oldala üzem­képes lesz, s megejthetik az utolsó ' üzemállapot el­lenőrzést, a főpróbát. A kampány szeptember elsején kezdődik. A fel­készülés összehasonlítha­tatlanul szervezettebb, alaposabb mint tavaly ilyenkor volt. Az üzembiztonság előse-- gíti, sőt csak ezzel érhető el, hogy átlagos napi 230 vagon répát dolgozzanak fel. Titkos reményük, hogy 235 is sikerül. Ebben a kampányban mintegy 32 ezer vagon répát kell fel­dolgoznak, nem csekély minőségjavítás mellett. A cukor önköltségének csökkentése érdekében a termelési feladatot keve­sebb létszámmal oldják meg, valamint a napi 230 vagonos feldolgozás ener-. gia, segédanyag megtakarí­tást eredményez. Tavaly a napi feldolgo­zás mennyiségének nagy­fokú ingadozása jelentő­sen megemelte az önkölt­séget. A cukorgyár munkaerő- hiánnyal küzd. A kam­pányra még kétszáz em­bert tudnának szerződtet­ni üzemi dologra, míg há­romszázat pedig az átvéte­li helyekre. Egyelőre azon­ban lassabban halad a szerződtetés, mint szeret­nék. Pedig a szerződése­sek átlagkeresete havi 1500—2000 forint között mozog. A csoport vezeték feladatává teszik, hogv részlegükhöz megfelelő számú munkaerőt szerződ­tessenek. ...................... H atszor permetezrek, jó szőlőtermést várnak Jászberényben A megye legnagyobb sző­lőtermesztő állami gazda­sága a jászberényi. Nyolc­százötven holdas szőlőtele­pe van, noha nem mind termő még. Az idei tava­szon száz holdat telepítet­tek. de nagy büszkeségük, hogy a rendkívül kedvezőt­len idő ellenére sikerült jól kezelniük az ültetvényt. Igaz. hatszor permeteztek, kétszer poroztak, s így 25 mázsás átlagtermést re­mélnek. Négy vason sző­lőt egyébként a Német De­mokratikus Köztársaságba, valamint a Német Szövet­ségi Köztársaságba expor­Boltosok találkozója Túrkevén Tegnap délután a túrke- vei fmsz irodán tizennégy mezőtúri boltost láttak vendégül a földművesszö­vetkezet szocialista brigád­vezetői. Simon József, a helyi fmsz igazgatósági elnöke beszámolt arról. hogy a vá­ros százhatvan _ bolti dol­gozója közül százan 9 bri­gádban dolgoznak és szer­ződést kötöttek a szocialista címre szolgáló munkára. Sok számmal bizonyította ennek jótékony hatását. Kö­zülük csak egyet: tavaly a város boltjaiban 11960 fo­rint volt az első félévre eső leltárhiány, az idén 1500. Tuzson Menyhért a ven­dégek nevében szintén el­mondta eredményeiket és azt Is: hogy náluk 112 ezer forint volt tavaly, az idén 98 ezer forint a boltok lel­tárhiánya. Ennek a meg­előzésére szeretnének itt se­gítő tapasztalatokat szerezni. A beszámolók után a bol­tosok szétnéztek a boltok­ban, hogy közvetlenül is megszemléljék szomszédjaik, munkáját. Nyugatnémet fiatalok Tamáspusztán A hét elején harminc fiatal érkezett a Szentta­mási Állami Gazdaságba, hogy lovagolni tanuljanak. A Német Szövetségi Köz­társaság ifjú állampolgárai két hetet töltenek Tamás­pusztán, de közben újabb csoportok is érkeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom