Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus 28; Nasszer Moszkvába érkezett Moszkva — (TASZSZ) Gamal Abdel Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke pénteken kü- lönrepülőgépen Moszkvába érkezett. A repülőtéren, ahol dísz-század sorakozott fel, Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, AnaszIstenes A nyugatnémet Hannover egyik terén, 20 méter magasban, többszá*. néző előtt — különös mutatvány ment végbe. Istenes cirkusznak nevezték el a nézők a produkciót. Egy artista testvérpár, Peter és Henriette Traber, egy csecsemőt vitt fel a kifeszített kötélre. Vállalták a kisded keresztapaságát és keresztanyasáA keresztelő pillanata távlencsével fotografálva tasz Mikojan, Aleksaandr Selepin, Andrej Gromiiko, Malinovszkij marsall, s más szovjet állami és párt vezetők fogadták. Nagyszámban jelentek meg a szovjet főváros lakosságának képviselői is. cirkusz domsült keresztapasága nem tartott sokáig. Az elvetemült szülők csak ekkor döbbentek rá, milyen veszedelemnek tették ki csecsemőjüket. „Leihet-e szenzáció a szentség?” — tette fel a Quick a további kérdést. Kérdésében benne van a felelet — súlyosan és elmarasztalóan. Milyen lehet gát s a keresztelő e fura módját „hagyományosnak” minősítették. Jamitzky plébános, a szentséget kiszolgáltató pap, egy tűzoltó létrán szintén félmászott a magasba. Szerencsésen odaért a szerencsétlen csecsemőhöz és az ámuló nézők szemeláttára a keresztelést elvégezte. Ez a bátor pap ,,hősiesen” kockáztatta mind a maga életét, mind pedig a csecsemőét. A Quick című magazin, amelynek fotoriportere az eseményt megörökítette, feltette azonban a kérdést: „Szükség van-e az istennek efféle cirkuszi számokra?” A nézők szenzációéhes része nem tiltakozott, a pap sem, hiszen Peter Traber az egész „mókát” veszélytelennek nyilvánította. Sajna, 2 héttel később, a fiatal és jobb sorsra érdemes Peter Traber lezuhant a magasból és szörnyethalt; ÜjA Megyei Tüdőbeteggyógyintézet kutyával rendelkező éjjeliőrt keres Jelentkezés személyesen — szombat kivételével — munkanapokon 13—14 óra között az intézet gazdasági vezetőjénél; KARCAGI CIPÉSZ KTSZ kéri a lakosságot, hogy az esős idő beállta előtt javíttassa meg lábbelijét mert előreláthatólag az esős idő beálltával túlzsúfoltság jelentkezik és szövetkezetünk az eddigi rövid határidőt nem tudja biztosítani. azoknak az embereknek a „lelkiélete”, akiket már csupán ilyen eszközökkel lehet áj tatosságra ingerelni? Sehol nem láttam annyi üres, bezárt üzlethelyiséget mint Harlemben. Mr. Schiffmann, a 125. utca egyik üzletének tulajdonosa azt mondja, ő is a legszívesebben eladná a boltját — Nem veszi meg senki uram. Dehát miért? Maradjunk a 125. utcánál, a jelenség ugyanis tipikus. Nos, ezen a harlemi főútvonalon az üzletek csaknem száz százaléka fehér kézben van. Ahogy az lenni szokott, ez eleve ellenérzést kelt. Egy néger szervezet nyilatkozata szerint nincs az rendjén, hogy az üzletek tulajdonosai, akik néger vevőkből élnek, esténként bezárják a boltot és hazamennek kertes, peremkerületi házaikba, a többi fehér közé. A vád talán kissé primitívnek hangzik, de azt hiszem, valami nagyon lényegeset jelez. Azt, hogy a néger, aki hosszú időn át többek között a fehér boltost is az élet módosít- hatatlan tényének tartotta, ms már — ugyancsak többek között — ezt sem tartja annak. Viszont akkor miért nem Mikojan a szovjet—japán kapcsolatokról Moszkva — (TASZSZ) Mint már jelentettük, Mikojan, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke pénteken a Kremlben fogadta az augusztus 21—23-án Habarovszkban lefolyt szovjet— japán barátsági találkozón résztvett japán küldöttséget. A küldöttség tagjaival folytatott beszélgetés során Mikojan nagy elismeréssel szólt arról, hogy a japán szakszervezetek kezdemé. nyezésére létrejött a ha- barovszki találkozó. — Igen fontos — hangsúlyozta —, hogy a találkozó részvevői egyöntetű véleményre jutottak nemcsak a japán—szovjet kapcsolatok kérdéseit, hanem fontos nemzetközi problémákat, köztük a vietnami kérdést illetően is. Kairó — (MTI) Nyomban a dzsiddai egyezmény után életbelépett a jemeni tűzszünet, s most megkezdődött az EAK csapatainak kivonása is. A dzsiddai megállapodásnak megfelelően megkezdődtek a közös egyiptomi—szaudarábiai bizottságok előkészítő munkálatai is. Külön jegyzőkönyvek szabályozzák majd a jövő héten tevékenységét érdemben is megkezdő három ellenőrző bizottság működését. A három bizottság: 1. A jemeni népszavazás ellenőrző bizottsága az EAK és Szaud-Arábia képviselőiből. 2. A két ország úgynevezett békebizottsága a tűzszüneti egyezmény vég* Az amerikai „szabadságeszmények” dél-koreai „pro- pagátorai” gátlástalanul tevékenykednék. A szó szoros értelmében kiárusítják Dél-Korea természeti kincseit az Egyesült Államok rehajtásának ellenőrzésére. 3. A békebizottság alárendelt katonai vegyesbizottság, amely azokról az erőkről gondoskodik, amelyeket szükség esetén a békebizottság bevethet a dzsiddai egyezmények megsértésének elhárítására. Nasszer elnök és Fejszál király között állandó kapcsolat létesül. Az elnök megbízta Szabri El Kholi nagykövetet, személyes képviselőjét az Arab Ligánál, hogy készítse elő ezt a kapcsolatot. Lapértesülések szerint „forró drótról” van szó: az állandó rádiótelefonösszeköttetés a kairói és alexandriai elnöki rezidenciát a rijadi és dzsiddai királyi palotával kapcsolja össze. és Japán monopolistáinak. Ráadásul felfegyverzik és gyilkoló „katonai” alakulatokba kényszerítve — ezrével küldik Dél-Korea fiataljait az amerikaiak vietnami terror háborújába. Ezt a „szabadságeszményt’’ azonban Dél-Korea népe fokozódó dühvei elutasítja magától. Ezt a közhangulatot fejezi ki tízezer délkoreai, diáknak egy hete tartó szakadatlan tiltakozása. Szöul utcáin már- már felkelésre utaló véres jelenetek zajlottak le. — Hasztalan vetették be a roharorendőrséget és a katonaságot: a felháborodás ereje nem csökkent. Pák Csöng Hi elnök ezután gőgösen kijelentette: „Nem tűrök tovább semmiféle tüntetést”. A ddáAthén — (ADN) Görögországban pénteken 120 000 építőipari munkás tartott 24 órás sztrájkot, hogy tiltakozzék az elhúzódott politikai válság miatt, követelje a letartóztatott szakszervezeti vezetők szabadon bocsátását és a demokrácia helyreállítását az kok válaszként a táblák ezreit és ezreit vitték ki magukkal az utcára ezzel a felirattal: „Le a fehér terrorral!” A „szabadságeszmények” elnöke ekkor elrendelte az ostromállapotot, azaz Szöult a katonaság ellenőrzése alá helyezte. Ettől kezdve még ki- méletlenebbül törtek az igazi szabadságjogokat védelmező tüntetőkre és az elfogottakat térdre kényszerítették. Pák Csöng Hi és jenki gazdái egész Dél-Koreát ugyanígy akarják — térddé kényszeríteni. Képünkön — Szöul: két tüntető diákot kényszerített térdre a katonai rendőrség; (-) (Rádiotelefoto — MTI Külföldi Képszolgálat) ország egész területén: Athénben, Szalonikiben és az ország több más nagy városában egyidejűleg nagygyűlések, tiltakozó felvonulások voltak. A fővárosban 4000 sztrájkoló építőipari munkás vett részt a déli órákban megtartott tüntetéseken. veszi meg az üzletet Mr. Schiffmanntól és a többiektől, akik ma már nagyon szívesen átadnák neki? Az ok egyszerű: nincs hozzá pénze és hitele. Márpedig Amerikában, a mindenütt ottlevő „nagy menők” árnyékában, csak nagyobb pénzzel, nagyobb hitellel, nagyobb kockázattal lehet üzletet nyitni, mint alighanem bárhol másutt a világon. És a néger gazdagok? Számuk, mint a fentebb él- hangzott néhány adatból is láttuk, aránytalanul kevés. Még ha valamennyien üzletemberek lennének is — márpedig inkább baseball- sztárok, profi kosárlabdázók, ökölvívók, zenészek, komikusok, stb; — akkor sem lenne elég tőkeerejük a lassan félmilliós Harlem Nemcsak relatív szegénység Ebből persze lejön a 20 százalék adó, lejönnek a különböző elkerülhetetlen biztosítások és a közismerten komoly tételnek számító lakbér. Az olvasó talán azt mondja majd: az évi 3800 is szép summa, üzlethálózatának átvételéhez. Egy kis statisztika talán hozzásegít bennünket ahhoz, mit jelent New Yorkban a környék (neighbour- hood) fogalma és ezen belül Harlemé. A 63. utcától a 93. utcáig terjedő, az ötödik (Fifth) és a Harmadik Avenue közötti „tiszta fehér”, már előkelőnek számító részen egy család évi átlagjövedelme 15 305 dollár. Alsó-Manhattan-ben, ugyancsak a fehér környéken, a Nyolcadik és a Harmadik Avenue között, a 14.- től a 30. utcáig terjedő részen évi 6092. Harlemben a Nyolcadik Aveneu, a Park Avenue, a 110. és a 126. utca által határolt négyszögben 4141 a 96. utcától a 119.-ig, a Fifth Avenue és az East River között pedig 3797. csak át kell számítani. De nem lehet átszámítani! — 3800 dollár Amerikában sokkal, sokkal kevesebb, mint bárhol másutt a világon. Igaz, tengődnek a földkerekségen emberek ennek az összegnek a tized. sőt századrészéből — de nem egy gazdag nagyhatalom legnagyobb városában. Ehhez az összeghez — ami különben sem minimum, hanem egy harlemi környék átlaga — mindig sok gyereket kell képzelnünk és elsősorban: feltételeznünk kell, hogy a családfő dolgozik; Márpedig ebben egész New-York területén éppen Harlemben lehetünk a legkevésbé biztosak. , És a fehér üzletemberek? ök miért nem veszik át Mr. Schiffmann boltját? Mert a helyzet állandóan romlik, bizonytalanság és ellenségeskedés vibrál a levegőben és van elég terület, ahol biztonságosabban forog a pénz. Harlemben nemcsak relatív szegénység van, hanem abszolút is. Lakbér- nemfizetés más városrészekben ritka, itt azonban napirenden van az emiatti kíméletlen kilakoltatás. És milyen állapotban lévő laVeszélyesen elhanyagolt... A háziurak — az üzletek tulajdonosaihoz hasonlóan — döntő többségükben fehéreik, akik nem laknak Harlemben. Az egyszobás lakások átlagbére Itt havi 50—74 dollár, a szegény fehérek negyedeiben 30—49. A túlzsúfoltság egyik oka éppen ez: másutt elenyészően ritka az ágyraj áró, itt — anyagi okok miatt — tömegjelenség. Harlemben kétszer annyi a hivatalosan is túlzsúfoltnak minősített lakás, mint New York más részeiben és négyszer annyi a „veszélyesen elhanyagolt” jelzéskások ezek! Harlem alaposan ludas abban az össz- amerikai adatban, hogy a színesbőrűek lakásainak kétötödénél, a fehér lakások egytizedénél hiányzik teljesen a közművesítése Pedig ma már a négerek 72 százaléka nagyvárosi övezetekben él, „hála” a Délről történő menekülés ma is tartó áradatának. A folyamat gyorsaságára jellemző, hogy 1950-ben még csak 63 százalék volt ez az arány. A lakáshelyzetet tovább nehezíti a négerek gyorsabb népszaporulata. Egy néger familia átlagos lélekszáma 4,4 fő, egy fehér családé 3,6. 1950 és 1960 között az Egyesült Államok néger lakossága 25 százalékkal, fehér lakossága 18 százalékkal nőtt. És mielőtt visz- szatéménk Harlembe, még egy összamerikai adat; 32 fehér közül egy Iákik rozoga lakásban, a négerek közötti arány pedig hat az egyhez! sei ellátott otthon, mint „kint”. Az 1964-es nagy tüntetések idején a bemerészkedett fehér újságírók megdöbbenve jegyezték fel, hogy a nekivadult teenage- rek minden erőlködés nélkül, kézzel szedték ki a téglákat a falból, hogy fegyverük legyen a roham- rendőrökkel szemben. Évente átlag negyedmillió harlemi panasz érkezik New York központi lakáshivatalához. Harmat Endre Következik: Hosszú, forró Bsár <-> M Hí 1(1 ]f 'i [ [l jL . i L HARLEMBEN M. Téglák a falból Amer marsall parancsa: kezdjék meg az EAK csapatainak kivonását Jemenből Sztrájk Görögországban
