Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
1965, augusztus 28, SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Jó Kész a 1 [ cukorrépatermés »léhány hete valamennyiünk nevében azt ™ ígértük, hogy felsóhajtunk, ha a szolnoki Tisza—Zagyva torkolati híd elkészül, legalábbis forgalomképes lesz augusztus 20-ára. Megtörtént a csoda, a „sóhajok hídját” végre megnyitották. Szokás ilyenkor örülni. Roppant sajnáljuk, de semmi fennkölt gondolat nem jut az eszünkbe. Semmiféle diadalt nem látunk a történtekben. Sőt ellenkezőleg. Ezt a hidat szervezetlenül és lassan építették meg. Nem a szerkezetére, teherbírására, egyszóval technikai dolgokra gondolunk, hanem a munkára. Pontosabban szólva a KPM Hídépítő Vállalat munkájára. Az átadás eredeti időpontja tavaly volt. Később az idei májust, majd októbert vették számításba, s úgy került sor az augusztusi terminusra tett ígéretükre. Ellentétben néhány laptársunk közlésével, szó sincs arról, hogy a hidat két hónappal a tervezett határidő előtt nyitották volna meg. Az, hogy az utolsó alku szerint októberre tűzték ki az „avatás napját”, de az már két hónappal előbb megtörtént, semmiképpen nem alkalmas a dicsekvésre. Való igaz, hogy a munkások és vezetők az utóbbi hetekben erejüket megfeszítve dolgoztak. Az eredmény nem is maradt el. Az elmúlt hét elején a munkások boldogan, büszkén újságolták, hogy elkészülnek a híddal az alkotmány ünnepére. Nekik köszönetét mondunk. Megérdemlik. De a KPM Hídépítő Vállalatnak ezúttal nem jár a város elismerése. Ha három évvel ezelőtt ilyen lendületesen kezdik meg a híd építését, majd így folytatják, akkor a tavalyi határidő napján valóban ünnepelhettük volna őket. Csupa, csupa jót mondva a vállalatról. így azonban csak annyit mondunk: végre megszabadultunk egyik gondunktól. —f — p Éjjel-Mappa! szántanak A törökszentmiklósi járásban tavaly 150 mázsa volt a cukorrépa átlagtermése. A legutóbbi becslés szerint az idén 25—30 mázsával több lesz a járási átlag. A fegyvemeki Kossuth Tsz- ben e héten — az eső előtt — már nagy erővel fogtak hozzá a répaszedéshez. Ez érthető, mert hamarosan napi tíz vagon répát szállítanak a cukorgyárba. A törökszentmiklósi Dózsa és Kossuth Tsz pedig napi 4— 4 vagon répa átadására vállalkozott. A törökszentmiklósi járás, város és Kisújszállás termelőszövetkezetei augusztus 27—31 között 60, szeptember 1—10 között 170 vagon répát adnak a szolnoki cukorgyárnak. Egy tsz-b@n huszonnégy tanuló A kisújszállási Búzakalász Tsz-ben az idén tizenöt fiatallal kötöttek szerződést. Kilenc lány és egy fiú mezőgazdasági szakmát — szőlő- és gyümölcstermesztő, baromfitenyésztő, borjúnevelő, kertész — választott, öt fiatal pedig a géplakatos, és kovács mesterséget sajátítja el a közös gazdaság műhelyében. A termelőszövetkezetben összesen huszonnégy fiatal tanul, közöttük vannak másod- és harmadéves tanulók is. A karcagi termelőszövetkezetékben jelenleg 46 lánctalpas traktort üzemeltetnek két műszakban. A Lenin Tsz-ben 1810, a Békében 1600, a Május 1 Tsz- ben 1075, a November 7 Tsz-ben pedig 1310 holdon végeztek vetőszántást. A közös gazdaságok több mint 4000 holdra juttatnak szervestrágyát. E munkához rendelkezésükre áll 8 markoló és 26 trágyaszóró, s már több mint 1000 holdon elvégezték a trágyázást. A szövetkezeti gazdák portájáról is kihordták a szerves anyagot, s még vásároltak is istállótrágyát. A SZOLNOKI CUKORGYÁR a gyártási idényre 18—60 éves férfi segédmunkásokat azonnal felvesz. Ebéd, vacsora, szállás — térítés ellenében — biztosítva; Á nagyobb tartalékok még kiaknázatlanok A jászberényi Aprítógépgyár az utóbbi években nem valami jól dolgozott. Az idei első félév fordulatot hozott: a vállalat túlteljesítette tervét, s gazdaságossági mutatói (itt-ott csekély eltéréssel) is megfelelőek voltak. — Munkatársunk a megtett útról és a gyár további feladatairól beszélgetett Bacsa Ferenccel, a jászberényi városi pártbizottság első titkárával. — Hogyan értékeli az Aprítógépgyár idei első félévi eredményeit? — kérdeztük. — A városi párt-végrehajtóbizottságunk napról- napra figyelemmel kísérte a gyár munkáját, belső életét, az üzemi kollektíva gondolkodásmódjának változását. A korábbi évek sikertelenségéből fakadó hitetlenséget, az itt-ott felbukkanó cinizmust kelleti elsősorban legyőzniük. — Mind a gazdasági vezetők, mind a pártszervezet arra törekedett, hogy fellelkesít- se az embereket, erőfeszítésekre ösztönözze őket. Ez sikerült, hiszen -elérték, hogy a decemberi párthatározatokat a vállalat közössége igyekezett maradéktalanul végrehajtani. A termelési tervet hónapról- hónapra teljesítették. Ebben látom döntő bizonyítékát annak, hogy a munkások és műszakiak gondolkodásmódja változott. Egyre többen hittek a saját szemüknek, egyre többen kerekedtek felül a saját kishitűségükön, egy-egy hónap sikere győzte meg a közösséget arról, hogy érdemes fáradozni, érdemes küzdeni, érdemes bízni. A párt-végrehaj tóbizottság az idén két alkalommal tárgyalta a gyár munkáját, s nem mulasztotta el elismerését is kifejezni. — Az első félév tapasztalatai további tennivalókra ösztönzik a vállalatokat. Az Aprítógépgyárban sincs ok az elégedettségre. — Bacsa elvtárs szerint melyek a közvetlen feladatok? — Párt-végrehajtóbizottságunk felhívta a figyelmüket arra, hogy a decemberi határozatokat, valamint saját intézkedési tervüket az eddiginél köSzalagrendszerű kacsatenycsztés A Palotási Állami Gazdaság irodaépületében megannyi preparált víziszárnyas, kiskócsag, kanalasgém, sirály, vadkacsa látható. — Gazdaságunk területe vízzel van körülvéve — informál Garai József igazgató. — Néhány évvel ezelőtt még csak a vadak éltek a vizeken. De már megteremtettük a korszerű nagyüzemi kacsatenyésztés alapjait: Az előnevelőben a műanyák alatt ezrével tanyáznak a sárga pihéstollú kiskacsák. — Egyszerre tizenhárom- ezer kiskacsát tartunk itt magyarázza Eperjesi Margit brigádvezető. — Két hétig itt erősödnek, majd a szabadba. az úsztatóval ellátott zárt telepre kerülnek: A szabadtéri nevelőben már kilós kacsák fogyasztják a „csemegét”, a koncentrált tápot. A Millér- csatorna háromszáz méteres szakaszán százával úszkálnak a fehértollú kacsák. — Ez a terület már az utónevelő — mondja az igazgató. — Itt az értékesítésre váró állománynak azonban csak az egyik része van. Az igazi nagy kombinát a hatvan holdas halastón látható. A látvány valóban megkapó. A Holt-Tisza mederben negyvenezer kacsa van ü®' csoportban. Palotás a kacsák birodalma nak. Az önköltséget azzal is sikerült csökkenteni, hogy ötezer kacsa gondozásához mindössze egy ember szükséges. — Mennyi kacsát adnak el az idén? — Ez év első felében tizenöt és fél vagon kacsát adtunk át a Baromfifeldolgozó Vállalatnak. Az év végéig összesen negyven vagonnal értékesítünk. Darabszámra ez csaknem kétszázezret jelent. E. S. vetkezetesebben hajtsák végre. Véleményünk szerint a gyár nemcsak arra képes, hogy gazdasági mutatóit teljesítse, hanem arra is, hogy túlteljesítse. — Helyes irányba haladnak a termelékenység növelésében, de a megtett intézkedések elsősorban a munka intenzitásának fokozását követelik meg, végső soron az emberekre vonatkoznak. Ugyanakkor a nagyobb tartalékok még kiaknázatlanok. A műszaki fejlesztésben, az új technológiák kidolgozásában, az üzemszervezésben lassú az előrehaladás. Ez a nehezebb feladat, de szerintem erre kell most minden erőt összpontosítani. Több van a gyárban, mint amennyit az idei terv követel. S a többlet éppen ebben a nehezebb feladatcsoportban van — egyelőre felhasználatlanul. Egyébként hadd tegyem hozzá, hogy a vállalat gazdasági vezetői és pártszervezete ebben teljes mértékben azonos nézeten van velünk. —• Az üzemi demokrácia fejlesztése, a tudatformálás fontos feladat. Erről is néhány szót... — Ami a termelés társadalmi oldalát: az embert illeti, örvendetes jelenség, hogy a vezetők őszintén és bátran fordulnak segítségért a munkásokhoz, s hogy a dolgozók nyíltan és bátran bírálják a hibákat. Feltett kérdéseikre gyorsan kapnak választ* amely nem kendőzi el a valóságot. — Mondhatnám úgy is, hogy az üzemi demokrácia tartalma és formája megfelelő. Azonban az is igaz, hogy bizonyos káros szemléletekkel meg kell küzdeni. Például a gyártást előkészítő osztályok szívesen söpörnek a más házatáján, ahelyett, hogy saját területükön teremtenének rendet. Más probléma is van: elkészül egy gyártmány, de a minőségi ellenőrök nem veszik át. Megkezdődik a kilincselés. — Előfordult, hogy az igazgatóig szaladtak, hogy engedjen a MEO a követelményeiből: Sorolhatnám ezeket az apróságoknak tűnő, valójában fontos dolgokat, amelyek a pártszervezetet arra kötelezik, hogy fokozza a harcot a káros nézetek ellen. Az üzemi demokrácia alapjában véve jó, de mégis javításra szorul. Azt tanácsoltuk, hogy a gazdasági vezetők az eddiginél is következetesebben, sokoldalúbban avassák be a dolgozókat a problémákba) jobban támaszkodjanak tanácsaikra, gondosabban ápolják kezdeményezéseiket. Lássa, érezze, mindenki, aki jót akar, hogy számítanak rá, bíznak ben. ne, szívesen veszik tőle a bíráló szót, a jó tanácsot is. összevetve: az Aprítógépgyár kollektívája jó úton halad, ennek az igyekezetnek, megfeszített munkának érik a gyümölcse — fejezte be Bacsa Ferenc, a városi pártbizottság első titkára. — f — P A kombinát előnevelő telepén GYEREKEK A kislány a pádon ül és eszik. A fiú valamivel távolabb a gyűrű oszlopához támaszkodik és nézi a lányt, közben valószínű, hogy nagyokat nyel, mert a strandon minden egészséges ember éhes. A lány úgy viselkedik, mintha nem is látná, nem is venné észre a szóikul hódolatot, csak néha néz fel lopva, észrevétlen meggyőződni róla, hogy a másik ott van-e még. A mamlasz! — gondolja kicsit dühösen és a világért sem ismerné be, hogy hízeleg neki a fiú ügyetlensége. A vajaskenyér aggasztó gyorsasággal fogy, a fiú megrémül, hogy mindjárt vége és akkor a lány elmegy. Több mint egy órája kísérgeti és a többiek biztosan kinevetnék, ha meg ismerkedniük se sikerül. Gondol egy nagyot és egyetlen lendülettel feltornázza magát a nyújtóra és ott végigcsinál mindent, amit az iskolai tornaórákon megtanult, közben minden lehető és lehetetlen helyzetből figyeli a hatást. A lány csakugyan abbahagyja az evést és most érdeklődéssel figyeli a mutatványt. A fiú valósággal szárnyakat kap. Leugrik a nyújtóról és a gyűrűvel próbálkozik. Az első lendület nem sikerül, a második sem... A lány unottan elfordítja a fejét. Az előbb még öntudatlan is hálás volt a produkcióért, amiről érezte, hogy neki szól. Most csalódott. A fiú még egyszer megkísérli a gyakorlatot. Hiába. A szégyentől és az erőlködéstől egyformán vörös. Elereszti a gyűrűt és dühösen belerúg egy papírdarabba. — Legalább focizni látott volna... — Aztán elképed. Megbabonázva nézi a gyűrűt, ahol most a lány tornázik. Hibátlanul végigcsinálja a gyakorlatot és anélkül, hogy ránézne, visz- szamegy a helyére. Mélységes nyugalommal eszik tovább. Ezt nem lehet any* nyiban hagyni. Újra a gyűrűhöz megy és nekirugaszkodik megint. Sikerült. Fent van. Egy pillanatig megáik pihen és akkor észreveszi* hogy a lány nézi. Határtalan büszkeséggel ugrik le, de alig tesz két lépést, a lány már el is foglalta a helyét a gyűrűn. Az ördög vigyen el — dühöng a fiú, mert a lány szebben csinálja, mint az előbb és mert minden mozdulatából érzi, hogy a másik gúnyolódni akar. Megvárja, amíg a gyűrű szabad lesz és belekezd a gyakorlatba újra. Az eleje hibátlanul sikerül, aztán az egyik keze megcsúszik, elengedi a karikát és a következő pillanatban a földön van. Nyekken egyet, aztán felugrik és szeretne elszaladni, mert a lány egészségesen, szívből nevet. — Megcsúsztam — dör- mögi inkább, mint mondja magának és szeretné megdörzsölni a hátsó felét, amely bizsereg nagyon. A lány látja, hogy már majdnem sír, érthetetlenül megsajnálja és abbahagyja a nevetést. — Nekem is csúszott. Fáj? — kérdezi meg résztvevőén és ki tudja, miérti miért nem, elpirul. — Ugyan — mondja fölényesen a fiú —, tornázom a suliban... — Negyedikes vagy? — Negyedikes — mondja a fiú, mert harmadikos volt. — Én harmadikos vagyok — mondja a lány, mert másodikos és nagyon tetszik neki, hogy negyedikes fiúja tesz. — Menjünk úszni — részi át férfiasán a vezetést a fiú. mert úszni szépen tud. Elindulnak. A gyűrű még meg sem áUt. Egymásra néznek és szaladni kezdenek a medence felé. Idáig hallom, hogy nevetnek. Bartha Gáti» — Milyen hasznot jelent a pecsenyekacsa nevelés a gazdaságnak? — kérdezzük. — A kacsatáp etetésével nyolc hét alatt érjük el az értékesítési súlyt. Égy kiló kacsahús előállítására 13.47 forintot fordítunk. Minden egyes kacsa tíz forint tiszta hasznot biztosít a gazdaság-
