Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-28 / 202. szám
Világ proletárfai egyesüljetek! SZOLNOK I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Ég fl MFEVFI TÜNÁrS I AP1A XVI. évfolyam, 202. szám. Ara 50 fillér 19 35. augusztus 28., szombat. A debreceni tanácskozáson elhangzott: a gázipari szervezet egyik központja Szolnok lesz Többmillió forintos újítás a Szolnok megyei Húsipari Vállalatnál Hat vagon só megtakarítás egy év alatt A két testvér nagyszerű ötlete 1/Ha: A nagyobb tartalékok még kihasználatlanok *• Szalagrendszerű kacsatenyésztés * Gyerekek *■ Családi körben A második félév sikeréért Kegyei ipari-, közlekedési és kereskedelmi aktivaülés volt Szolnokon Tegnap délelőtt Szolnokon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa székházában tanácskozásra gyűltek össze a megye ipari, építőipari, közlekedési és kereskedelmi vállalatainak igazgatói, kisipari termelőszövetkezeteinek elnökei, valamint a pártszervezetek és szakszervezeti bizottságok, KISZ szervezetek titkárai. A tanácskozást Váczi Sándor a megyei pártbizottság titkára nyitotta meg. „Az MSZMP Központi Bizottsága 1964. december 10-i határozatának végrehajtásáról és az idei vállalati műszaki-gazdasági tervek teljesítésének tapasztalatairól” címmel Tóth János, a megyei pártbizottság osztály- vezetője tartott előadást; A szünet után többen jelentkeztek szólásra. így Csatári László, a 7. számú AKÖV üzemi pártvezetőségének titkára. Lovas Ferenc, a Kunmadarasi Építőipari Ktsz elnöke. Madarász István, a vasúti rekonstrukciót lebonyolító beruházási kirendeltség képviselője is elmondotta véleményét, tapasztalatait; A felszólalásokra Tóth János válaszolt. A tanácskozás eredményes muijkát végzett: azokra a fontos tennivalókra hívta fel a figyelmet, amelyek az idei második féléves tervek sikeres teljesítésében döntő szerepet játszanak, Debrecenben pénteken előadássorozattal folytatódott a lakosság gázellátásának kérdéseit tárgyaló konferencia. Az ankét második napján is sor került hazai és külföldi szakemberek előadásaira s az elhangzott szakreferátumok után széleskörű vitára. — Elsősorban a gázipar fejlődéséről, a propán-bután gázellátás helyzetéről, a lakossági és kommunális gázellátás szolgáltatási kérdéseiről, valamint az országos gázszolgáltatást szervezet fejlesztésének kérdéséről tanácskoztak. Külön érdekessége volt a debreceni tanácskozásnak, hogy ismertették a gázipari szervezet kialakítására a szakemberek javaslatait, terveit. Hangsúlyozták annak fontosságát, hogy a meglévő gázenergia racionális fel- használása érdekében szükséges egységes gázgazdálkodást folytatni. Közölték, hogy a legutóbbi kimutatások szerint hazánk 770 359 lakásában van gázszolgáltatás — 401 400 lakásban vezetékes gáz, — 378 585 lakásban palackos gáz. Az elkövetkezendő évek nagy fejlesztési terveit csak úgy valósíthatjuk meg gazdaságosan, ha létrejön egy központi irányító szerv, amelyet gázipari központnak is nevezhetünk. Ehhez a központhoz országos szinten három vállalat tartozna: a Gázszállító Vállalat, a Dunántúli és a Nagyalföldi Gázszolgáltató Vállalat, Ez utóbbinak illetékessége az Alföld tíz megyéjére terjedne ki s a vállalat székhelye Szolnokon lenne. Ez a vállalat ellátná tíz megyének vezetékes és cseppfolyósított palackos gázszolgáltatását valamint a területeken elvégzendő építési és szerelési munkálatokat. Szegeden, Szolnokon. Miskolcon és Hajdúszoboszlón úgynevezett körzeti központtal rendelkezne a vállalat, amely lényegileg több mint ötmillió lakossal rendelkező országrész gázellátásáról gondoskodna. 1377 településen jelenleg másfélmillió lakás van — de a gázzal ellátott lakások aránya mindössze 15,6 százalékot tesz ki. Feladata tehát bőven van s ezzel együtt lehetőség is kínálkozik, mert a hajdúszoboszlói térségből nyert természeti kincs, továbbá az alföldi megyék más földgázlelőhelyei új lehetőségeket adnak a lakossági gázhálózat fejlesztésére. Hangsúlyozták a tanácskozáson annak fontosságát, hogy a gázvezeték építéséhez fontos határozatokra lenne szükség, de ezzel fegyidőben gyors, sürgető feladatok jelentkeznek a gázkészülékek gyártásának növelése érdekében is. A tanácskozáson az utóbbi időben sok vitára okot adó kérdést is megvitattak a szakemberek. A káros infrasugárzók lakásokban történő elhelyezése került szóba. Közölték a szakemberek, hogy az országos energiagazdálkodási hatóság kezdeményezésére az Orsz. Kőolaj és Gázipari Tröszt gáztechnikái kutató és vizsgáló állomása a fővárosban és .az óbudai kísérleti lakótelepen helyszíni vizsgálatokat végzett szúrópróbaszerűen a konyhákban és fürdőszobákban. A vizsgálatok során megállapították, hogy a megvizsgált készülékek égéstermékének tartalma szinte kivétel nélkül lényegesen meghaladja a szabványban megengedett százalékot. A vizsgált készülékeken a rács a legtöbb helyen deformálódott, a sugárzó kerámia sok helyen törött volt. A járási és városi tanácsok mezőgazdasági osztályainak szakemberei az MNB fiókok képviselői az érdekelt Tsz-ek bevonásával felmérték a termelő- szövetkezetek 1965. I. félévi gazdálkodását, a termelési és pénzügyi tervek teljesítését. A felmérés tapasztalatait a megyei tanács vb mezőgazdasági osztálya összegezte. Megyénk termelőszövetkezetei az 1964. évi zárAz állatbetegség miatt jelentős volt az elhullás — szarvasmarha, sertés, juh. Csökkent a jószágok súlya, kondíciója. A korlátozó intézkedések következtében a tehenek 50 százalékát nem fedeztethették, így a borjúszaporulat négyezerrel lesz kevesebb a tervezettnél. Visszaesett a tejtermelés is. Az ár- és belvíz 60 ezer hold területet érintett a megyében. A főbb növényeknél — betakarítás és becslés szerint — a termésátlagok a tervezettnél kedvezőbben alakultak. Búzából Jóné- hány gazdaság — tiszaföld- vári Lenin, zagyvarékasl Béke, cibakházi Vöröscsillag Tsz — megöközelíti, illetve meghaladja a 20 mázsás átlagot. A jó búzatermés révén a termelőszövetkezetek minegy 50 millió forint többletbevételhez jutnak. Az őszi árpából is többet takarítottak be, mint tervezték. Nagyobb az átlagtermés borsóból. kenderből és több lesz cukorrépából is. A gazdaságok jelentős részénél kevesebb kukoricára számítanak. A pero- noszpóra — a gyakori permetezés ellenére — igen A vizsgálatok alapján megállapították, hogy a szóban- forgó készülékeknek lakásokban való alkalmazását nem tartják célszerűnek. Az infrasugárzók felhasználásának olyan bő területe van — ipari szerelőcsarnokok, termek, szervizállomások, üzletek, szabadtéri munkahelyek stb. — hogy nem látszik célszerűnek lakások konyhák, fürdőszobák fűtésére leszűkíteni, mert a tapasztalatok nem is mutatnak kedvező eredményeket. Az országos gázipari tanácskozás résztvevői ma fejezik be tanácskozásukat és végezetül megtekintik Hajdúszoboszlón a földgázfeldolgozó üzemet. sok kárt tett a szőlőben. A hűvös, csapadékos idő miatt késtek a primőrárak, a kertészetben is több cikkből gyengébb termés várható. Milyen les* a kiadás- bevétel egyensúlya ? A termelőszövetkezetekben mintegy 2,6 milliárd forint bevételre számítanak a felmérés tapasztalatai szerint. Ez 5 millió forinttal több a tervezettnél. A közös gazdaságok vezetői és tagjai az elemi csapás okozta kieséseket okoAz ország húsipari vállalatai egy év alatt sok millió forint értékű sót használtak fel a bél tartósítására. A Szolnok megyei Húsipari Vállalat két dolgozója most olyan nagyszerű újítással hívta fél magára a szakemberek figyelmét, amely nagymeny- nyiségű import só megtakarítást jelent a népgazdaságnak. Ezzel párhuzamosan termelékenyebbé vált a sabb, megfontoltabb gazdálkodással igyekeznek pótolni. Az ágazatok közül a növénytermelésben év végéig 10 millió forint kiesés, az állattenyésztésben 5 millió forint plusz, a segéd" és feldolgozó üzemekben 10 millió forint többlet várható. Az állattenyésztésben a bevételi többletet a nagyobb súlyra hizlalással, az áru- baromfi terven felüli nevelésével, értékesítésével érik el. A segéd- és feldolgozó üzemek bevételi többletéhez számították az Állami Biztosító által megtérített károkat is. Jövedelem felhasználása A bevétel és kiadás egyensúlyának eltolódása a felosztható jövedelmet mintegy 10 millió forinttal csökkenti. Tavaly 15 090 forint volt az egy tagra jutó átlagos jövedelem a tsz-ekben. Megyei szinten az idén is hasonló összeg várható. Bár a kiosztható részesedés ősz- szege csökkent, az egy tagra jutó átlag még sem Kevesebb. mert a tsz-ekben csökkent a dolgozó tagok száma. A termelőszövetkezetek termelési és pénzügyi helyzetét felmérő bizottságok óvatosan bántak a számokkal, nem túlozták el a várható eredményeket. De a megállapított számada'ok is figyelmeztetnek. A termés jó része még a határban, a szabad ég alatt áll. A csapadékos ősz, az esetleges szervezetlenség súlyos károkat és további árbevételi kieséseket okozhat a gazdaságokban. Épp ezért alaposan kell felkészülni a termésbetakarításra. Minden megtermelt zöldségféle, gyümölcs. cukorrépa és egvéb termék jusson él rendeltetési helyére. Ez egyaránt érdeke a szövetkezeti gazdáknak és a népgazdaságnak is. M. L. munka, csökkent a raktározási igény és megszűnt a sózott bél kellemetlen szaga. Bényei Lajos műszaki vezető és Bényei Gyula bélüzemi művezető teljesen forradalmasította a bélső- zág technológiáját. Azt mondják, minden komoly találmány egyszerű ötletből születik. Ez áll erre a nagyszerű újításra is. A Bényei fivérek által kidolgozott és kikísérletezett új technológia szüksételenné teszi a sertés, marha vagy juhbelek 36 órán át tarló elősózását. Feleslegessé vált az elősózott beleket ilyen hosszú ideig tárolni. A kétszeri sózás is dupla munkát jelentett. Az elősózásra használt só 36 óra alatt folyós lett, a további felhasználása lehetetlenné vált — tönkrement. Az újítás szerint tisztítás után besózzák a belet és centrifugába teszik. A centrifuga gyorsan kicsapja belőle a bélnedveket, így kevés só tud feloldódni. A só jelentős része a centrifuga alján elhelyezett sűrű szövésű bronz-szintán visszanyerhető, újból felhasználható. A rövid ideig tartó művelet után a bél máris készáruvá vált és a kívánt nedvességgel rendelkezik. A bél minősége sokkal jobb. (Főleg szagtalanabb és a sterilitás mértéke is kedvezőbb). Az újfajta eljárás szakmai körökben általános tetszést aratott és máris több húsfeldolgozó özem érdeklődik utána; Az újítás gazdasági eredménye előzetes számítások szerint, ha az ország összes húsfeldolgozó üzemében bevezetik, egy esztendő alatt 6—8 millió forint megtakarítást jelent, a hagyományosnál sokkal termelékenyebb. raktározási előnyökkel jár (nem kell elősózó helyiség), a bél azonnal felhasználható stb; A Szolnok megyei Húsipari Vállalatnál áprilisban 102, az újítás bevezetése után, májusban mór csak 48 métermázsa sóra volt szükség. Hat munkás helyett kettő is elegendő, s ez egy év alatt 979 munkaóra megtakarítást jelent, esu- pán a szolnoki vállalatnál ugyanennyi idő alatt körülbelül 6 vagon sóval kevesebbet kell felhasználni. Nehéz első félév után még nehezebb második Félévi mérleg a megye termelőszövetkezeteiben Az elemi csapások súlyos kárt okoztak Ötvenmillió forint többlet- bevétel búzából számadáskor jelentős pénzösszeget — 48 millió forintot tartalékoltak, erőteljesen növelték idei forgóeszközeiket. Normális viszonyok között — a korábbi •vekhez képest — jobban megalapozták volna a gazdálkodást. Ám a mezei pocok kártétele, a hosszantartó száj- és körömfájás, valamint az ár- és belvíz sok millió forintos kiesést okozott a közös gazdaságoknak. Megyénk közös gazdaságai dacoltak az esős időjárással, s a vetési munkálatokat — a silókukorica és a rizs kivételével — időben befejezték. Az ár- és belvíz okozta kiesések pótlására igen nagy területen vetettek másodnövényeket. De a kétszeri talajművelés, a vetőmag és műtrágya plusz költséget okozott a gazdaságoknak. bognár —
