Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-23 / 197. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus 23. BERLIN-TOKYO äSiSSä Fellőtték a Gemini 5-öt Első jelentések az űrhajó útjáról & Zavarok az oxigénnyomásban Felkészülés az űrutazás megszakítására NEW-YORK-BELGRAD-LONDON Elfogadták az új román alkotmányt Bukarest (MTI) A Román Nagy Nemzet- gyűlés egyhangúlag meg- szavazita az orszg új alkot­mányát. Ezzel az ország neve hivatalosan „Román Szocialista köztársaság” lett. A képviselők ezt követően a nagy nemzetgyűlés iro­dájának két új alelnöki tisztére Kovács György marosvásárhelyi írót, vala­mint Maria Grozát, az 1957. ben elnhunyt nagy román államférfi lányát választot­ták meg. Ezután Nicolae Ceausescu, az RKP Központi Bizottsá­gának főtitkára javasolta, hogy az államtanács elnöke ismét Chivu Stoica legyen. Javasolta továbbá, hogy a három alelnöki tisztre Con­stanta Craciun asszonyt, a művelődés- és művészetügyi állami bizottság eddigi el­nökét, Gere Mihályt, a Ma­ros-Magyar Autonóm Tar­tomány néptanácsának el­nökét, és Ilié Murgulescut, a tudományos akadémia el­nökét válasszák. Egyben javaslatot tett az államta­nács tizenöt tagjának meg­választására. A javaslatokat egyhangúlag elfogadták. Ezután ismét Nicolae Caeusescu lépett a szónoki emelvényre és javasolta, hogy a minisztertanács el­nökévé újra Ion Gheorghe Maurert válasszák. Ennek egyhangú elfogadása után Maurer előterjesztette az új kormány névsorát. Javasla­tait az ülés titkos szavazás­sal egyhangúlag jóváhagyta Moszkva (MTT\ Szombaton Vilniusban a Litván Legfelső Bíróság ha­lálra ítélte Alfonza Sztonisz háborús bűnöst, aki a má­sodik világháború alatt Lit­vániában és Belorussziában a német fasiszta megszállók kiszolgálójaként tömegesen irtotta a polgári lakosságot. Sztonisza ma az Egyesült Államokban és az NSZK- ban élő burzsoá nacionalista társaival 1941 júliusában a tauragei erdőben négyszáz szovjet polgár meggyilkol á­Róma Az Unita szerkesztősége vasárnap különszámot adott ki, amelynek nagyré­szét Palmiro Togliatti, az olasz KP egy évvel ezelőtt elhunyt főtitkára emléké­nek szenteli. Az Unita különszáma közli azoknak az üzenetek­nek a szövegét, amelyeket Togliatti halálának első évfordulója alkalmával Ká­dár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, Leonyid Brezs- nyev, az SZKP Központi Bizottságának első titkára, Ho Si Minh, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának elnöke, va­lamint a csehszlovák, ro­mán, bolgár, NDK-beli, ju­goszláv, francia, angol, bra­zil, chilei, osztrák és szá­mos más testvérpárt veze­tői intéztek az olasz KP vezetőségéhez. * Brioni Joszip Broz Tito jugosz­láv köztársasági elnök, a Jugoszláv Kommunisták Szövetségének főtitkára Brioniban fogadta Dolores Ibarrurit, a Spanyol Kom­munista Párt elnökét és Santiago Carillot, a párt főtitkárát. A két spanyol pártvezető a Jugoszláv sában működött közre. Egy hónappal később egy litvá­niai kisváros zsidó lakos­ságának kiirtását irányí­totta. — A tubinajai erdő­ben pedig ezerötszáz asz- szony, gyermek és öreg le­mészárlásában vett részt. A háború folyamán a német katonai parancsnok­ság Belorussziába dobta át azt a rendőri különítményt, amelynél Sztonisz teljesí­tett szolgálatot. A tömeg­gyilkos itt is vakon teljesí­tette a hitleristák paran­csait: Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának vendégeként Jugoszláviá­ban tölti pihenőjét. A két pártot érdeklő kérdésekről folytatott beszélgetés után Tito elnök vacsorát adott vendégeinek. * Buenos Aires Az Argentin Kommunis­ta Párt erélyes hangú nyi­latkozatban tiltakozik amiatt, hogy a Buenos Aires-i rendőrség szombat­ra virradó éjszaka házku­tatást tartott a párt szék­házának helyiségeiben és több száz kommunista párt­tagot letartóztatott. A nyilatkozat határozot­tan visszautasítja Palmero belügyminiszternek azokat a vádjait, amelyekkel fa­siszta csoportok által elkö­vetett bűnöket a kommu­nista párt nyakába akart varrni. A nyilatkozat arra is felhívja a figyelmet, hogy a letartóztatásokat is ezzel az ürüggyel foganato­sították: * Berlin A Nyugat-Berlinben ál­lomásozó amerikai meg­szálló katonaság 3 tagja szombaton Berlinben beha­tolt az NDK területére. A nemzetközi jog szabályai­nak értelmében és az NDK szuverénitásának biztosítá­sa céljából a határőrség a behatolókat elfogta. Az eset kivizsgálása után a három katonát a határon átadták az amerikai meg­szálló hatalom szolgálatos tisztjének. Csak az NDK határbiztosító szerveinek higgadt magatartása tette lehetővé nagyobbfokú pro­vokáció megakadályozását. CAPE KENNEDY: \ Cape Kennedy rakétakísér­leti központból szombaton, magyar idő szerint 15 óra­kor elindult földkörüli út­jára a Gemini 5. amerikai űrhajó. A felbocsátás a terveknek megfelelően történt, a Ti­tán—2 típusú indító rakéta négy és fél perccel a start után helyezte űrpályára a Gemini 5. kabinját: a ra­kéták első és második fo­kozata a megfelelő időpont­ban levált. A Gemini 5. uta­sai: Gordon Cooper alezre­des 38 éves, az űrhajó pa­rancsnoka, valamiiít Charles Conrad korvetikapitány 35 éves másodpilóta. A Gemini 5. az előzetes tervek szerint nyolc napig marad a világ­űrben és augusztus 29-én vasárnap száll tengerre a Bermudák szigetcsoportjától délnyugatra, miután 121 fordulatot tesz a világűrben. Az űrhajósok programjá­ban szerepel a Gemini 5. radarberendezéseinek és re­pülési tulajdonságainak ta­nulmányozása, előkészítő kísérletek az űrrandevú technikájának kidől gőz'só­ra, továbbá számos^ fizioló­giai kísérlet az űrélettan további tanulmányozására. A nyolcnapos út ideje meg­felel annak az időnek, amely ahhoz szükséges, hogy egy űrhajó elérje a Holdait és visszatérjen a Földre. Mint a Krasznaja Zvezda már korábban megírta, a Gemini 5. programjában fontos helyet kaptak a ka­tonai jellegű feladatok is: a két űrhajós a különböző országok területéről felderí­tő fényképeket is készít és különböző felderítő felsze­relést próbál ki. Az első mérések szerint Cooper szíve lassabban vert a rendkívüli megterhelést jelentő startidőszak alatt, mint első űrrepülése idején — közölte Cape Kennedy- ben Charles Berry dr., a Gemini 5. orvosi program­jának földi megfigyelője. — Cooper szíve percenként 135-öt dobbant, míg két évvel ezelőtt elérte a per­cenkénti 168 szívdobbanás­nyi ritmust. Cooper szívve­résének üteme normális kö­rülmények között 70. A hírügynökségi jelenté­sek beszámolnak arról, hogy a Gemini 5. felbocsátását televízión is közvetítették és az adást megtekintette Johnson elnök is. A NASA fél órával a start után közölte: az elő­zetes adatok felülvizsgálása után megállapították, hogy az űrhajó pályájának peri- geuma 160 kilométer, apo- geuma pedig 347 kilométer. A repülés 56. percében Cooper Ausztrália felett be­kapcsolta a kisegítő raké­tákat és módosította a Ge­mini 5. pályáját: a perigeu- mot 170 kilométerre növel­te, míg az űrpálya legma­gasabb pontja a Földtől számítva 346 kilométerre csökkent. A manőverre azért volt szükség, hogy növeljék az 5 025 600 kilo­méterre, illetve 191 órára és 53 percre tervezett uta­zás alatt az űrhajó bizton­ságát. A Gemini 5. magyar idő szerint 16 óra 38 perckor befejezte az első fordulatot a Föld körül. Magyar idő szerint 17 óra 07 perckor az amerikai űr­hajósok a Gemini 5-ből ki bocsátottak egy 34 kilo­gramm súlyú kis mester­séges holdat, amely egy ra­darberendezést tartalmaz. Az előzetesen kidolgozott program szerint az űrhajó 83 kilométernyire eltávolodik a „kis gézengúznak” elke­resztelt mesterséges holdtól, majd 6 méternyi távolság­ra megközelíti, hogy tanul­mányozza az űrrandevú technikáját. Később gyorshírben je­lentette az Associated Press: A Gemini 5. űtrandevú manőverét „ideiglenesen fel­függesztették”, mivel az űr­hajó elektromos energiát szolgáltató, rendszerében csökkent az oxigénnyomás. A Gemini 5. az elektromos energiát a hidrogén és az oxigén egyesülésével nyeri. E folyamat alatt mellék- termékként víz keletkezik. Hétfőn reggel jelentették: A NASA utasította a Ge­mini 5. programjának sze­mélyzetét, készüljön fel az űrhajó időelőtti visszatéré­sének lehetőségére. A Ge­mini 5. ebben az esetben, a hatodik fordulat során a Csendes-óceánon szállna le. A NASA utasította a Ha- waiban állomásozó repülő­gépeket is, induljanak az óceán fölé, hogy kényszer- leszállás esetén felkutat­hassák az űrkabint. — Az eredeti program szerint a Gemini 5-nek az Atlanti­óceánon kellene vízreszáll- nia. A fogadásra készen­létbe helyezett egységek — hajók, repülőgépek, he­likopterek — zöme ott tar­tózkodik. * Houston — (MTI) A Gemini 5. űrhajó ener­giaszolgáltatásában beállott zavarok ellenére Gordon Cooper és Charles Conrad vasárnap délután paran­csot kapott, hogy újabb 24 órával hosszabbítsa meg űrutazását. A houstoni tá­maszponton elhangzott be­jelentés szerint az űrhajó így még legalább 33 fordu­latot tesz a Föld körül, és leszállásának legkorábbi időpontja hétfő, magyar idő szerint 18.08 óra. A bejelentés időpontjában a Gemini 5. már hozzákez­dett a 17. Föld körüli for­dulathoz. A földi ellenőrző állomás közölte, hogy az űrhajó felbocsátása óta a kabin két utasa igen ke­veset, körülbelül csak két órát aludt és szokatlan nagy mennyiségű vizet fo­gyasztott, viszont igen ke­veset evett. Minthogy az éjszaka fo­lyamán a vegyieleiktromos elemben az oxigén nyomá­sa, a nagyfokú csökkenés után állandósult, majd las­san emelkedni kezdett, a legújabb jelentések szerint a szakértők megint abban reménykednek, hogy az energiaszolgáltató rendszer megjavul és a Gemini 5, képes lesz az eredeti terv: a nyolc napos űrutazás megvalósítására! Húsz év után elfogták a háborús tömeggyilkost Dubrovnik —1965 Az idén a magyar turis­ták százai indulnak útnak a hazánktól Délre fekvő, melegebb klímájú Adriai­tengerpartra. Közülük is so­kan választják útjuk vég­céljául a jugoszláv tenger­part keleti részének egyik fontos üdülőközpontját, az évtizedek során világhírű­vé lett Dubrovnikot — olasz nevén Ragusa-t, Útban Dubrovnik felé Az idegen, ha Nyugat fe­lől a tenger partján vagy éppen a tengeren igyekszik Dubrovnik felé, jól teszi, ha néhány órát tölt a rit­kán látható történelmi em­lékekben gazdag Split váro­sában. Az érdeklődő turis­ta pihenő perceiben ma is elgyönyörködhet Diocletiá. nus császár (i. e. III—IV; század) palotája ép vagy helyreállított részeinek szépségében és azokban fel­ismerheti az európai kul­túra megragadó szép építé­szeti emlékét. A palota ma is impozáns oszlopsora, templomi része híven szim­bolizálja nemcsak a római császárok hatalmát, hanem uralkodásuk fenségét is. Itt élte Dioeletiánus végső nap­jait és ide nemcsak az egy­kori szülőföld utáni nosz­talgiája hozta vissza, ha­nem annak reménye is, hogy öregségére a dalmá- ciai partok Nápollyal vete­kedő klímájában igazi nyu­galomra talál. Észak felől közeledve Sza­rajevó is megér egy misét. Vagy legalábbis annyi időt. amennyi egy misére ele­gendő. Különösen akkor, hogy ha ez a szertartás egy mohamedán mecsetben zaj­lik le. A külföldi számára aligha lehet vonzóbb, mint a városnak ma is élénk rit­musú, zsúfolt török negye­de. A bazár jellegű üzle­tecskék az eredeti török eledeleket kínáló kis kocs­ma-vendéglő, papucskészítő mesterek boltja nem min­dennapi turista csemegét kínálnak az arrajáróknakt Ha pedig az időből többre futja, érdemes körüljárni ezt a fekvésében is rend­kívül festői várost, modern negyedeit, s akit a történel­mi kíváncsiság hajt, saját szemével meggyőződhet az 1914-es szarajevói merény­let néhány valóságos tárgyi bizonyítékáróh (Ráléphet még arra a szőnyegre is, melyen egykor a vakmerő merénylő állt a döntő pil­lanatban.) Dubrovnik a történelem városa Az időszámítás előtti VII. században görögök alapít­sőbb a történelem száza­dai során Bizánc, majd Ve­lence, Magyarország kapa­rintja meg egy-egy időre magának, s a város önálló város köztársasággá alakul­va tud időről időre szaba­dulni az idegen fennható­ságtól. S az állandó harc közepette polgárai szorgal­másán kereskednek, virágzó céhekbe tömörülnek. A lá­togató ma is lépten-nyomon találkozhat a város fölött elvonult történelem emlé­keivel. Az ó-város palotái, öreg házai, egyházi épületei ezt a múltat őrzik hívem Sőt a látogató, ha benyit például a ferencesek kolos­torába, még Dubrovnik egykori mindennapi életébe is bepillanthat, mert a fo­lyosó egyik sarkában ma is érintetlenül áll és működik Európa legöregebb patikái­nak egyike. A tégelyek ma is a helyükön, a berendezés is eredeti, s az alapítása óta immár több mint hatszáz év telt el. A gótikus, rene­szánsz és barokk elemek pedig arról tanúskodnak, hogy egykor Dubrovnik a kultúra történetében is — ezen a tájon — központi szerepet játszott: (Az egy­kori krónikák szerint Má­tyás udvarában és könyv­tárában több dalmáciai mester dolgozott) Dubrovnik ma nem nagy város, lakosainak száma alig haladja meg a húszezret. És mégis minden nap fel­hangzik az éterben a „Hal­ló, itt Dubrovnik beszél!”: évente jelentős számú ten­gerésztiszt indul innen élet- útjára, a világ minden tá­jára, régi dubrovniki hajó­sok nyomába, a tengerész­tiszti főiskoláról. Kórházá­ban a széles környék bete­geit gyógyítják korszerűen, kőszínháza, villamosa, vi­lágvárosi forgalma bizo­nyítja: Dubrovnik ma is je­lentős város, A meleg városa Különösen a nyári hóna­pokban. De az év többi -é- szében sincs melegből hiány, A fagyot egyáltalán nem ismerik. A telet pedig csu­pán az esős február és már. cius jelenti, n° meg a tá­voli hegy csúcsán fehértó hó. Karácsonykor a nők kis­kosztümben sétálnak, s a vastag télikabát felesleges ruhadarab. Kellemes klí­mája a francia Riviérát is felülmúlja. Ott ugyanis egy évben három fagyos naD is akad. A legmelegebb jú­liusban és augusztusban van. Csak úgy ömlik erre a vidékre a meleg, meg a fény. Bár nyilvános helyen hőmérő nem jelez (talán azért, hogy meg ne ré­müljenek a vendégek), a déli órákban még a kövek is átforrósodnak, szinte el­fogy a levegő, mindent át­jár a forróság — a bezárt üzletek, a néptelen utcák hőmérőnél is meggyőzőb­ben mutatják: a forróság átvette a hatalmat. — A vendégek a vízben keres­nek felüdülést, a honiak pedig árnyékba húzódnak. És este az élet újra kez­dődik. A forróság megsze­lídül, a tenger felől kelle­mes szél érkezik, s mire a város óratornyában a két derék vas-vitéz elkalapál­ja a nyolcat, megtelnek a tengerparti padok, az ízlé­ses kerthelyiségek és elin­dulnak a nézők is... Valkó Mib* ják, s a rómaiak idejében latin neve Ráusium. Ké­

Next

/
Oldalképek
Tartalom