Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-23 / 197. szám
Világ proletárjai, eggeeüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG 65 A MEGYEI TANÁCS lAUAmíliSSSS^XVI. évfolyam. 197. szám. Ara 50 fillér 1965. augusztus 23., hétfő. MA: Fellőnék a Gemini 5-51 A partéiét fóruma Tanyán innen — tanyán túl Dubrovnik — 1965 Bensőséges ünnepségeken köszöntötte az ország és megyénk népe az Alkotmány Napját Elekirosvii eszi rád Mari fán Táncjelenet az esztrádmfisorból Augusztus 20-án országszerte megünnepelték Alkotmányunk születésnapját. A dolgozók ezrei, tízezrei nagygyűléseken találkoztak a párt, a kormány képviselőivel. Szeretettel Dobi István, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke az ünnep reggelén a rádióban és a televízióban méltatta augusztus 20-a jelentőségét. — Alkotmányunkat ünnepeljük, — mondotta többek között — vele együtt szabadságunkat, függetlenségünket, s a népi hatalom évről évre gyarapodó, sza— Viharsarok székhelyén — Békéscsabán, a város zászlókkal díszített főterén húszezren hallgatták Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszédét. — Tisztelettel emlékezünk a magyar államot megalapító István királyra és még nagyobb lelkesedéssel, teljes szívünkből köszöntjük az új munkásállamot megalapító magyar népet és alkotmányát. Nagy tapssal fogadott bevezető szavai után hálával emlékezett meg a hazánkat felszabadító szovjet népről és azokról a hősökről, akik ezen a földön meghaltak a népek, a magyar nép szabadságáért. Életünk törvénye a munka — Ma ünnepelünk — folytatta —, azonban életünk törvénye a munka, társadalmunk a munka társadalma. Alkotmányunk kimondja, hogy a munkához mindenkinek joga van, de a munka egyben kötelezettséget is jelent. Hozzátette: a nép joggal elvárja, hogy minden egészséges, munkaképes ember dolgozzék. Kádár János a továbbiakban a felszabadulás óta eltelt húsz esztendő eredményeiről szólt. Példaként említette, hogy a magyar ipar hatszor annyit termel, mint 1938-ban, és a magyar mezőgazdaság is mintegy harmadával termel többet, mint a háború előtt. Hozzáfűzte, hogy a fejlődés az élet minden területén hasonló képet mutat. Jellemzésül a magyar nép művelődésének előrehaladásáról szólt: jelenles Magyarországon több mint kétmillió ember tanul. A párt első titkára ezután azokról az időkről beszélt, amikor a nép százezrei éheztek, rongyokban jártak, és mint mondotta: fogadták őket körükben, figyelemmel, tetszéssel hallgatták beszédüket. Percekig zúgott a taps, amikor a nagygyűlések befejezéseként — hűen a hagyományokhoz — megszegték az új lisztből sült kenyeret. porodó eredményeit. — A nép hatalma és mindaz a sok szép gondolat, amit alkotmányunk magába foglalt, az évek folyamán írott betűkből élő valósággá vált. Jövőnk tele van gazdag ígérettel, kezünkben vannak az eszközök és le- hetőségk, hogy az ígéretek megvalósuljanak, hazánk és népünk javára, boldogságára. „a dolgozó ember az országutak vándora volt”. — Ma van munka, és a műnKettős ünnepre gyülekeztek augusztus 20-án a tisza- várkonyiak a központi iskola udvarán. Eljöttek, hogy meghallgassák az ünnepi beszédet és megnézzék az új tanyai kollégiumot. A megyei és a járási szervek képviseletében Fodor Mihály, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke, Bárdi Imre, a megyei, tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese, Nádas József. az MSZMP Szolnok járási bizottságának első titkára, Bereczki László, a Szolnok járási tanács vb-elnöke, Pápai Mihály, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa és Hering Béla, a Szolnok járási tanács vb művelődésügyi osztályának vezetője jelentek meg. Fodor Mihály az elmúlt évtizedek távlatában méltatta alkotmányunk ünnepét. A tiszavárkonyiaknak 1932-ben, az akkori földművelésügyi miniszterhez írt leveléből idézve, megrázó szavakkal ismertette a Tisza-parti község múltját. Majd népünk eddigi eredményeiről beszélt és hangsúlyozta. hogy az építőmunkából megyénk dolgozói is becsülettel vették ki részüket. — Nem véletlen, hogy ma kettős ünnepet ülünk — mondotta. — Alkotmányunk biztosítja a művelődéshez xaló jogot. Az oktatás egy része a művelődésnek és ezt a célt szolgálja a kollégium. A nagy tapssal fogadott beszéd után az iskola igazkáért tisztességes kereset jár — folytatta. Van ingyenes betegbiztosítás, öregségi biztosítás, fizetett szabadság és számos más vív. móny. Vívmányaink közül a legfontosabb, hogy megvetettük a szocialista társadalmi rend alapjait, véget vetettünk a kizsákmányolás rendszerének, és ezzel megteremtettük annak feltételét, hogy minden alkotó munka eredménye a dolgozó nép javát szolgálja. A vívmányok között nagyon értékes, hogy nálunk tisztelik a dolgozó ember méltóságát, és népünknek is megvan a maga becsülete. A párt vezetésével, nagy harccal és helyes politikával értük ezt el. A munkás—paraszt szövetségről — Politikánk lényeges vonása — mondotta —. változatlanul tovább erősígatója köszönte meg az új létesítményt. Majd a megyei és a járási szervek vezetői a meghívott vendégekkel együtt átmentek a ragyogó napsütésben fehéren szikrázó új épülethez. Vízikarnevál a Tiszán Térzene, majd a Szolnokon vendégeskedő bolgár úttörők és a szolnoki úttörőház táncosai vonzották augusztus 19-én. csütörtökön délután a Tisza partjára a megyeszékhely lakóit. A folyóra épített szín. pádon mutatta be műsorát a két együttes. Este 8 órakor Fehér József, a KISZ Szolnok városi bizottságának titkára köszöntötte a vízparton szorongó mintegy 15—20 ezer embert. A vízikarnevalt vörös zászlókkal díszítet' három motorcsónak nyitotta meg. Ezt az MTE evezős szakosztályának sportolói követték. A 15 hajóból álló csoportjuk azt bizonyította, hogy városunkban istömeg- sporttá válik az evezés. Nagy tapssal üdvözölte a közönség a Felszabadu’ás Halászati Tsz úszó halásztanyáját és a Munkás Horgász Egyesület lampionokkal díszített hajóját. A han. gosbemondó ezután a Járműjavító fiataljait üdvözölte. akik látványos deko rációjukat ezer óra társadalmi munkával készítették. A fűtőház és az érdért felvonuló csónakjain a béke jelképeit láthattuk. A legimpozánsabb ezúttal is a vízügyi igazgatóság felvonulása volt. Az első teni a párt és a nép egységét, államunk legfőbb politikai alapját, a munkás-paraszt szövetséget. A munkás-paraszt szövetség, nek társadalmi célja van: a szocialista társadalom felépítése. A két nagy dolgozó osztály egyetértése és szövetsége államunk legfőbb politikai alapja, mert népünk összes többi rétege e két osztály köré tömörül, s ezt az egész összefogást a munkásosztály vezeti. A nemzeti összefogásnak is az a célja, hogy védjük és erősítsük a népi hatalmat, építsük föl teljesen a szocialista társadalmat. Ez a mi politikánt — hangsúlyozta nagy taps közepette. A továbbiakban a párt első titkára arról beszélt, hogy vannak nálunk meg- győződéses kommunisták, szocialista emberek — nagyon nagy többségben —, akad egy kevés antikom- munista is, de közbül még van nagyon sok ember, aki se nem kommunista, se nem antikommunista. Az ilyen embereknek is van munkahelyük — hivatal, gyár vagy mezőgazda- sági üzem —, ténylegesen a szocialista társadalom építésében vésznek részt, (Folytatás a 3. oldalon) hajójukon lévő szputnyik a béke, a tudomány diadalát hirdette. A másik hajójukon ötletes — az amerikaiak vietnami agresszióját elítélő — dekorációt mutattak be. A tanyahajóról a város legjobb úttörői köszöntötték az egybegyűlteket. A Vörös Meteor tornászai pedig ugyanezen a vízi járművön tartottak színvonalas bemutatót. A felvonulás körben nagyszerűen hatott, amikor az F. Bede László munkásőr zászlóalj egyik szakasza. a szovjet katonák és a helyőrség komendáns hivatal katonái rakétákat lőttek fel. Kenderesen csütörtökön este a művelődési otthonban mintegy háromszázan hallgatták meg dr. Polónyi Szűcs Lajos, a megyei tanács vb elnökhelyettesének ünnepi beszédét. A nagygyűlés után a Magyar Néphadsereg Karcagon állomásozó alakulatának kultúrcsoportja szórakoztatta a megjelenteket. A jászberényi járás minden községében meg. emlékeztek az évfordulóról Ahol ünnepi gyűlést nem rendeztek, ott tanácsülésen méltatták az ünnepet. Legtöbb helyen munkával ünnepelték augusztus 20-át. Jászberényben 19-én e«te tartottak nagygyűlést a városi szabadtéri színpadon, ahol Bányai János, a városi tanács vb-elnöke mondott beszédet. Ezután tapsIsmert. kedves vendégeket üdvözöltek a martfűi gyár dolgozói és hozzátartozóik csütörtökön este. Az érsekújvári (Nővé Zámky) Elektrosvit gyár műkedvelő kollektívája mutatta be nagysikerű műsorát. — Már harmadszor jártak itt, viszonozták a martfűi művészeti csoportok látogatásait. Műsoruk, amely kimondottan esztrád jellegű, sál jutalmazta a szépszámú közönség a Magyar Néphadsereg Vöröscsillag Érdemrenddel kitüntetett művészegyüttesét színvonalas műsoráért. Pénteken egésznapos sportműsor szórakoztatta a lakosságot. A KISZÖV ez. alkalommal rendezte meg Jászberényben sportolóink megyei vetélkedőjét. Karcagon Vad András, az MSZMP Szolnok megyei bizottságának osztályvezetője mondott beszédet a nagygyűlésen. Karcagon az aratás befejezését is jelentette a2 ünnepség. Jászapátiban falusi kulturális napot rendeztek az ünnep alkalmából. Kisújszálláson dr. Bene Zoltán országgyűlési képviselő tartott ünnepi beszédet. A gazdag program előkészítésében a művelődési otthon irodalmi színpadának és színjátszóinak tagjai jeleskedtek, s színvonalas, érdekes műsorral szórakoztatták az egybegyűlteket. A helyi kisze- sek pedig régi népi játékokat elevenítettek fel, melyekkel legalább olyan nagy sikert arattak, mint az MHS modellezői hajó- és repülőmodellező bemutatóikkal. • Hasonló ünnepségeken emlékeztek meg az évfordulóról megyénk több városában és községeiben is. Túrkevén — bár az ünnepek alatt is dolgoztak a termelőszövetkezetek tagjai — az ünnepi műsor nem maradt el. Sportvetélkedők, táncmulatságok szórakoztatták a résztvevőket. Kunhegyesen egésznaoos kulturális műsorral ünnepeltek. több szempontból is megérdemli a figyelmet. Ötvenötén vannak, öregek és fiatalok, régiek és újak. Műsorukon meglátszik, hogy a gyár gazdasági vezetői nem sajnálják a2 anyagi áldozatot azért, hogy minél színesebb, minél sokoldalúbb műsorral szórakoztathassák a gyár, a környező üzemek és falvak dolgozóit. Mint az együttes vezetőitől hallottuk, a zenészek Pozsonyban a zeneiskolában tanulnak a gyár költségén. A martfűi közönség érdekes, színes, a rai műkedvelő-fogalmunktól alaposan eltérő programot kapott. — Amíg nálunk pl. nagy hagyománya van a néptáncnak és az irodalmi színpadnak, az Elektrosvitnél az egész kulturális-szórakoztató programnak a gerince a gyár valóban kitűnő dixie- land-tánczenekara. Ez a mag, erre épül a műsor, amely könnyű, de nem nélkülözi a szatíra elemeit sem. Több mint kétórás műsoruk címe: A francia, a pásztor, a portás, meg én. Az „én” ebben az esetben a konferanszié, akt „táncolni, dalolni se szégyellj sőt a cselekményt is irányítja. A kis kerettörténet arról szól, hogy egy idegenforgalmi szállodába francia vendég érkezik, akinek kedvéért mindent a feketefejére állítanak és az ő érkezése alkalmat -ad. számos tánc és énekszám előadására. Körben gúnyos oldalvágást kap a túlzott idegenirriádat, a népi’eskedő idegenforgalmi giccs, sőt maga a mű- 'népiesség is. Az együttes lelke, az esztrád írója Stefán Kola- rik, aki színésznek is jó. A rendezés felhasználta a Laterna Magicánál ismert fogást, a szereplők a színpadon és a mögötte elhelyezett vetítővásznon filmről is láthatók. Tegyük hozzá, kitűnő amatőrfilmek, színesek P gyár szakkörének munkái. Mindent összevéve érdekes. figyelemre méltó műsort láthatott a közönség a sokoldalú, tehetséges, vidám műkedvelőket ismerhetett meg az Elektrosvit dolgozóiban. Az éjszakai bálon a vendégek Zenekara adott tánczenét, a színészek és az énekesek, táncosok pedig a martfűi fiúkkal, lányokkal barátkoztak. — Igazi nemzetközi baráti hangulat volt Martfűn. — hí Dobi István augusztus 20-ról Kádár János beszéde Békéscsabán Népi játékok * Egésznapos kultúr- és sportműsor * Tanyai kollégium és művelődési otthon avatás * Aratási ünnepségek
