Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)

1965-08-20 / 196. szám

\ v SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. augusztus 20. Komlós János: Szólásszabadság KERESZTREJTVENY Augusztus 20. MAGYAR turisták nem tudnak beszélni. Odakint. Itthon igen. És most, hazatérnek, beszélnek is. összehasonlítják, amit csak lehet. Meg azt is, amit nem lehet. Mert ilyen is van. A londoni Hyde Parkban például akkora demokrácia van. hogy mindenki tücs- köt-bogarat összebeszélhet. Nálunk nincs Hyde Park, ez a dolog formai része. De tartalmilag? Ami a tücsköt- bogarat illeti? Nem pa­naszkodhatunk. Mintha egy nagy Hyde Parkban élne az ember... Miért is mondom ezt? Hyde Park, igen... Mert ez a fő problémája mindenki­nek, aki Nyugatról elláto­gat vagy hazatér ide, ezt vizsgálgatják külföldi pub­licisták. ezt méricskélik bel­földi humoristák, erről je­lennek meg riportok oda­kint: hogyan állunk a szó­lásszabadsággal? Szerintem kitűnően. És azoknak, akik panaszkod­nak. azt felelem: ha panasz­kodnak, az jó jel. Próbál­tak volna akkor panaszkod­ni... amikor még dicsértek. Mert a szólásszabadság legbiztosabb jele, ha oly­kor morognak is az embe­rek. Ha viszont mindenki sugárzó arccal járkál reg­gel. délben, este, ott valami nincs rendben. Ez vitathatatlan. És nagy szó. ha nálunk valami vi­tathatatlan. Mert nálunk ma már — ez is a szólás- szabadság jele — mindenen vitatkoznak az emberek. Irt volt például a Zabhegyező­vita. Amint tudják, egy amerikai író megírt egy könyvet, ezt lefordították különböző nyelvekre, elol­vasták különböző emberek, volt akinek tetszett, volt akinek nem, és ezzel az ügy el volt intézve. Ott. | TT AZONBAN óriási vita tört ki fölötte. Egyesek harciasán kinyilat­koztatták, hogy márpedig nekik nagyon tetszik a Zab­hegyező nyelve és szemléle­te, mások viszont harcia­sán közölték, hogy márpe­dig nekik egyáltalán nem tetszik a Zabhegyező nyel­ve és szemlélete. Majdnem ölre mentek. Mígnem aztán kiderült, hogy a Zabhegye­zőnek nincs is olyan nyel­ve, amely egyeseknek na­gyon tetszhet, másoknak nem, és nincs is olyan szemlélete, amely egyesek­nek nagyon tetszhet, má­soknak nem. Továbbá Zab­hegyező nincs. Mert nem is ez a címe. Csak a for­dító elferdítette a címet. És most mi van? Sem­mi. Bosszankodnak a vitat­kozók? Szégyenkezik a for­dító? Intézkedik a kiadó? Minek? Mindenki elégedett. Mert lehet, hogy rossz a fordítás, hibás az ellenőr­zés, alaptalanok a cikkek, de milyen jó kis nyári vita volt! És nálunk ez a lé­nyeg. Meg hogy bírálni lehes­sen. Egyesek szerint ez a szólásszabadság lényege. Vannak ma már humoris­ták, akik hónapokig törik a fejüket, hogyan lehetne olyan szöveget kitalálni, amelyben minden mondat egy-egy beolvasás fölfelé. De hát felfelé bírálni, ah­hoz miféle bátorság kell? Oldalra bírálni meg lefele, az igen! pÉLREÉRTÉS ne essék, nem azt mondom, hogy minden vezető örül a bírálatnak. De az sem igaz hogy nálunk, ha bírál, ak­kor borotvaélen táncol az ember. Ezek nagy szavak' Borotvaélen?! Attól függ. milyen borotvaélen? Ma­gyar pengén nyugodtan táncra perdülhet. És nem igaz, hogy a köz­életi bírálathoz nálunk bá­torság kell. Itt van péidau1 a meglepe’és. amely ide- gén forgóimszerveinké* ér- te. Arra gondolok, hogy vártak idén a Balatonhoz nyugati turistákat, akik közül egyesek nem jöttek, és ez meglepte idegenfor­galmi szerveinket, várták továbbá a keleti turistákat, akik jöttek, és ez is meg­lepte idegenforgalmi szer­veinket. Na mármost, ezzel a... meglepetéssel minden humorista foglalkozni fog, és nagyon büszkék lesznek, hogy ßk milyen bátor em­berek. De ezt szóvá tenni, ehhez miféle bátorság kell? Ezt csinálni, ehhez bátor­ság kell! Az persze kétségtelen, hogy volt idő. amikor nem lehetett bírálni nálunk. A Patyolatot kivéve. Most vi­szont mindent lehet bírálni. A Patyolatot kivéve. Miért? Jobban dolgozik ma már a Patyolat? Nem. Csak unják az emberek. A hibákat unják? Nem. A té­mát. Magyarországon a hi­bákat meg lehet ismételni százszor is. Meg is ismét­lik. A témát nem lehet. Mert a hibán csak bosszan­kodnak az emberek. Na, bumm! De a témán unat­koznak! És ez tűrhetetlen! Nem fenn. Lenn. A közön­ség nem tűri el. A mi szólásszabadsá­gunkban tehát nem az a probléma — és ezt kell Negyven esztendeje, hogy Hajdúszoboszlón — olaj után kutatva — a fúrás nyomán több mint ezer mé­ter mélységből földgáz, s a földgázzal együtt percen­ként 1660 liter 73 C°-os me­legvíz tört fel. A feltört vizet hasznos ásványi anya­gokban gazdagnak találták Ekkor merült fel egy für­dő létesítésének a gondo­lata. Az építést megkezd­ték, s a harmincas évek eleje óta Hajdúszoboszlót fürdőhelyként kezdték em­legetni. Ma már alig lehet az egy­kori kis fürdőtelep környé­kére ráismerni. Az elmúlt évek egyik legjelentősebb beruházása volt az 1963-ban átadott, több mint 100 mil­lió forintos költséggel épült SZOT Béke gyógyüdülő. Az üdülő azóta nemcsak Haj­dúszoboszló. de Hajdú me gye nevezetessége is lett Híre már külföldre is elju­tott. A Béke üdülő azon­ban elsősorban nem idegen- forgalmi nevezetesség, ha nem a szervezett dolgozói­üdülőhelye, ahol egy tur­megmagyaráznunk külföl­dieknek és belföldieknek—, hogy nem lehet beszélni er­ről vagy arról. Mindenről lehet. Kivéve azt, amiről már beszélt az ember. Mert az unalmas. A Patyolat unalmas, az építőipar unal­mas, a termelékenység unalmas, a munkafegyelem unalmas, a tv unalmas, a tv unalmas, a tv unalmas-., pardon... Minden unalmas, amiről már volt szó. Minthogy vi­szont a hibák megmarad­nak, a témák pedig csök­kennek, előbb-utóbb odaju­tunk a szólásszabadságban, hogy mindenről lehet be­szélni, de semmiről sem fo­gunk. |^j ÉRT unalmas. És egyébként is, minek? A szólásszabadságon vitat­kozók ugyanis egy dologról elfeledkeznek. Arról, arni nélkül a szólásszabadság­nak nincs semmi értelme. Mert nem az a fontos, hogy ennyivel többet jár a szám a múlthoz, de annyival ke­vesebbet a jövőhöz képest, meg hogy mennyit olvasok be fölfelé és mennyit olva­sok be lefele, hanem hogy — a hibák ellen lehet már beszélni nálunk, persze hogy lehet. De valamit ten­ni is kellene. nusban 382 dolgozót fogad­hatnak, télen-nyáron egy­aránt. A Béke gyógyüdülőn kí­vül — bár ez a legnagyobb — még további 36 külön­böző üdülő, két szálloda, egy 300 személyes, I. osz­tályú camping nyújt ké­Tizenhat évvel ezelőtt, 1949. augusztus 20-án született meg a Magyar Népköztársa­ság Alkotmánya. Az évfor­duló alkalmából Ady Endre egyik versének két sorát idézzük (vízszintes 1-, foly­tatva a függ- 12-ben), s az alkotmány egyik paragrafu­sát, amely államunk jellegét határozza meg. (Függ- 20.. folytatva a függ 30-ban. A függ- 20- kilencedik kockájá­ban kettős betű). Vízszintes: 13: Női név. 14. Kutyafajta- 15. Azonos más­nyelmes üdülési lehetősé­get. Sokan veszik igénybe a fizetővendég szolgálatot is. A város főidényben na­ponta 4350 üdülő vendég­nek tud szervezett elhelye­zést biztosítani. Évente 4—5 ezer külföldi fordul meg Hajdúszobosz. lón. Hétvégén sokan láto­gatják a fürdőt Budapest­ről is, hiszen a közlekedési viszonyok igen jók. (A Haj- dúexpress Budapestről Haj­dúszoboszlóig sehol sem áll meg!) A Balatonnál általában 100 üdülési napot lehet évente számolni, Hajdúszo­boszló viszont télen-nyáron „nyitva van”. Ma még ugyan nem minden üdülő alkalmas téli üdülésre, de a probléma viszonylag nem nagy beruházással megold­ható. A gyógyfürdő korsze­rűsítése évek óta tervsze­rűen folyik, és a jövő év végére teljesen befejeződik. További felújítást és be­ruházást igényelnek a gyógyfürdő fejlesztésével összefüggő létesítmények is így pl. a napokban meg­kezdték a fürdő területén egy, naponta 1000 személy étkeztetésére alkalmas mo­dern étterem építését. Az étterem a jövő évben kerül átadásra. Kijelölték már az ABC rendszerű áruház he­lyét is: ugyancsak 1966-ban vásárolhatnak majd benne a vendégek. Pallás Imre salhangzók. 16. Tisztelt Cím- 18. Névelő. 19. Gál Mihály. 21- Falióra alkatrésze. 23- TS. 24. Tűnik az illat. 27. Drága­kő- 29- Kérdőszó. 32. Ismert slágerszerző, 33- Női név (ékezet felesleges). 34. Dal­mű (ékezet felesleges). 36. Orosz tagadószó. 38. Szóvég­ződés- — 39. Hangszer. — 40- Sporteszköz. 42. Erős mé­reg. 45- Német személyes névmás 49. Kínai területmér­ték. 51, Szerencsejáték. 52. Igekötő. 53: A Pécsi Balett koreográfusa. 55. Minden árunak van- 57. Azonos más­salhangzók. 59. Testrész- 62. Keret. 64. Kézzel arat (a 3- kockában kettős mássalhang­zó). 66. Becézett bárány 67. Házi szárnyas (névelővel). 69- A szőrszálhasogató ember ezen is csomót keres. 71. Azonos mássalhangzók- 72. Cselekedet. 74- Kettétórött gomb. 75. Tizenkét hónap. 77- Egymás után következő betűk az ABC-ben. 78. Izmo­kat köt össze. 80- A rómaiak viselték. 82. Varázsló. 85. Tó a Szovjetunióban. Függőleges: 2. Fordítva: mutatószó. 3- Manyasszony. 4. Szeretik a gyerekek ezt a cukorkát. 5. Az okozat előidé­zője. 6. Bőszabású, kényel­mes felöltő. 7. Kazalban van. 8. Becézett női név. 9- Bauxitbányájáról ismert Fe­jér megyei község. 10. Ne­mesgáz. 11- Betűket vet. 17. A hagyma teszi a szemmel. 22. A paraszt, régiesen. 25- LB. 26. Sületlen- 28. Emel­kedik a folyó vize- 31. Őrkö­dés a feladata. 35. Járási székhely Pest megyében (ékezet hiányzik). 37- Éles szerszámod. 41. Helyhatározó szó. 43. Takarmánygabona. 44 Nádas széle. 46- Gyilkol. 47. Átpakol. 48- Város az NDK-ban. 50. Hegység a Szovjetunióban. 54. Varrás­hoz szükséges. 56. Vonatkozó névmás- 58. Labdarúgóválo­gatottunk csatára. 60- Háziál­lat- 61. Ajánl- 63. A hang írásbeli jele (névelővel). 73. TGK. 76. Erődítmény. 79. Ta­gadószó. 81. Azték magán­hangzói 83. Igekötő. 84. In­dulatszó. Beküldendő: A vízszintes 1. (folytatva a függőleges 12- ben) és a függ. 20. (folytatva a függ. 30-ban). Beküldési határidő: augusz­tus 26. Múltheti rejtvényünk he­lyes megfejtése; Csonla Puk- dó. Korea a koreai népé. Kvantung-hadsereg. A Ria­dó. — Könyvet nyert: Nagy János, Szolnok. (A könyvet postán küldjük el.) Szolnok megyei Néplap REJTVÉNYSZELVÉNYE, 1965. augusztus 20­A ha jdúszoboszlni fürdő egyik gyógymedencéje. (A fedett medencék' ’ ki"« A köti össze, így télen is igen látogatott.) Váci Mihály i KELET FELÖL Utam kétezer éve lelt út: — szolgák, rabszolgák, vad nomád pásztorok, keresztesek, hajdúk, kurucok hólepte nyomán jövök, — honnan a pórhadaknak élén, — mindig Kelet felől! — jött a Szabadság: — s forradalmak rügye volt minden zárt ököl. Itt néztek szét, lóról leszállva: — legelőnek jó lesz e táj? Itt kezdődött nehéz próbája: — hazának milyen lenne már?! Az első sátorfa helyére itt verték az első karót, s indultak ezerévet késve a földet és hont foglalók. A véres kardot mindig innen vitték körül habos lovon, és előbb állt meg itt a szívben tatár nyíl, dzsida, fájdalom. Ki láng volt — itt gyorsabban égett, — Apáczai, Csokonai. — Ki itt felállt: — nem hajtott térdet! rebelis volt, sehonnai. Itt dobta el a követ Toldi, mely kilenc százada nehéz, itt mert Matyi urat porolni, sárkányt ölni János vitéz; az Ér innen fut Óceánig, itt dobbant meg a Tiszta Szív. itt egy krajcár mindig hiányzB' mely örök gyaloglásra hív. Babona, mák-tea, a szekták ölték a tört cselédeket, s nyomorultabban, mint a leprát, szenvedték szegénységüket; közös pitvar nyirkos földjére négy család köpte tüdejét, 1 Ki innen jön: — a nép nevére görcs fogja ökölbe szívét. Baloldala ez a Hazának! — a szív is e tájra esik: botlásai itt jobban fájnak, vergődése is közelibb. Mint aknamezőn a harctéren: — e tájon fojtott dobogás van a dolgokba Ásva mélyen, s mindenben rejtett robbanás. Ki innen jön, az mind kevesli a költészet kis pózait, — indul a had-utat keresni, merre elődök sorsa vitt; a nép szíve fölött megőrzött vörös rongyok után kutat, s hall kétezer éve rögződött vágyakat: — vezényszavukat! Joooooooootxx*jo9Qoeo<x>oo3090oooeocoooooooooeoo<jooooooooo(Xiooooooooooooooaaa Országjárás Télen-nyáron várja az üdülni, gyógyulni vágyókat Hajdúszoboszló fürdőváros A hajdúszoh oszlói SZOT Béke gyógyszálló és fürdő. (Kalmár István felvételei).

Next

/
Oldalképek
Tartalom