Szolnok Megyei Néplap, 1965. augusztus (16. évfolyam, 180-204. szám)
1965-08-20 / 196. szám
1965. augusztus 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP n Szocialista forradalom és szocialista ideológia H a számvetést készítünk azokról a változásokról, amelyek népünk életében végbementek, első helyre feltétlenül a társadalom anyagi életét, a termelés és az elosztás módját, valamint az ország politikai intézményeinek a rendszeréi érintőek kerülnek. S rendjén is van, hogy ezeket az anyagi, gazdasági és politikai változásokat helyezzük az első helyre. Nélkülük szó sem lehet egy új társadalom, egy új élet felépítéséről. A tudományos szocializmust éppen az különbözteti meg a légvárakat építő utópiáktól, hogy nem szavakkal, prédikációkkal, álmodozásokkal akarja megváltani az emberiséget, hanem az emberek életét meghatározó anyagi-társadalmi viszonyok forradalmi átalakításával. Ezért a szocialista forradalom legfontosabb lépései gyakorlatiak voltak: a kizsákmányolok hatalmának tényleges megdöntése és az új népi állam megteremtése, a kizsákmányoló gazdasági viszonyok valóságos felszámolása és a szocialista gazdálkodás új rendjének kialakítása, a termelő erők hatékony fejlesztése és ennek alapján a dolgozó emberről való hatékony gondoskodás. E zek az anyagi, szinte kézzelfogható változások nélkülözhetetlen előfeltételei az új szocialista életnek. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy bármennyire is nélkülözhetetlenek a szocializmushoz, önmagukban még nem elegendőek, szükség van még valami többletre, változásra az emberek szemléletében, gondolkodásában is. Az embereket, gondolkodásmódjukat általában a körülményeik határozzák meg, de az emberek sohasem passzív és tehetetlen sakkbábúi a körülményeknek. A legkevésbé azok a szocializmusban, mely éppen arra hivatott, hogy az embert saját sorsa urává és irányítójává tegye. Itt tehát még nagyobb jelentősége van annak, hogy az emberek mennyire ismerik a társadalmat, amelyben élnek, mennyire értik helyüket ebben a társadalomban és mennyire tudatosan cselekszenek. A szocializmus céljának megfelelő működése nemcsak attól függ, megvannak-e ehhez a szükséges anyagi feltételek, hanem attól is, hogy a szocialista társadalomban élő és dolgozó munkások, parasztok, értelmiségiek milyen aktívan és tudatosan élnek a lehetőségekkel. Éppen azért, mert ezen nagy társadalmi érdekek, a közösség sorsa múlik, nem lehet arra várni, hogy mindenki saját belátása szerint, teljesen önállóan eljusson a szocialista gondolkodásig. Nagy szerepe van az emberek szocialista gondolkodásának kialakulásában a társadalom uralkodó eszméinek, amelyeket a társadalom kollektíván termelt ki, amelyek kifejeződnek a tudományban, a művészetben, amelyeket hirdet és terjeszt az iskola, a könyv, az újság, a rádió és a televízió. Röviden szólva: nagy szerepe van ebben a folyamatban a szocialista ideológiának, amely nélkül a szocialista társadalom nem jöhet létre és nem működhet egészségesen, A z Ideológia a történelem során mindig fontos fegyver volt az egymással harcban álló osztályok kezében. Minden osztály olyan eszméket igyekezett elfogadtatni és elterjeszteni, amelyek az ő érdekeit tükrözték, csakhogy a burzsoák és ideológusaik gyakran folyamodtak a félrevezetéshez és a megtévesztéshez. Ezt a negatív tapasztalatot tükrözi az a ma is gyakori hiedelem, hogy „az ideológia csak elfogult propaganda lehet, amely sohasem az igazságot tárja fel, hanem a pillanatnyi politikai érdekeket szolgálja és ezért szükség- szerű velejárója az agyafúrt szócsavarás és megtévesztés. Ez a nézőpont azonban figyelmen kívül hagyja, hogy a szocialista ideológia lényegesen különbözik minden korábbi ideológiától. Milyen sajátosságai vannak a szocialista ideológiának? Először is, a szocialista ideológia osztálybázisa a munkásosztály, majd a szocializmus felépítésével valamennyi szocialista dolgozó osztály és réteg. Ezeknek az osztályoknak nem érdekük az igazság elfe- .dése, nincs szükségük arra, hogy bármely más osztályt félrevezessenek saját uralmuk és kiváltságuk fenntartása érdekében. Ezeknek az osztályoknak az érdekei azt kívánják, hogy a szocialista ideológia az igazságot mondja ki a társadalomról. Másodszor, az igazság kimondásához nemcsak a jószándék és a kívánság van meg a munkásosztály ideológiájában, hanem az igazság feltárásának tudományos eszköze is. A szocialista ideológia tudományos alapokra épül. Amikor a szocialista ideológiáról és annak jelentőségéről beszélünk, ebben bennefog- laltatnak a társadalom tudományos megismerésének vívmányai és a marxizmus állandó törekvése a társadalomról szóló tudományos ismeretek elmélyítésére, különösen a szocialista fejlődés új problémáinak tanulmányozása útján; H a ezek után valaki azt képzeli, hogy a szocialista ideológia a tudósok szűk csoportjára tartozik csupán, akik kellő felkészültséggel rendelkezne* és hivatásszerűen foglalkoznak a társadalomtudománynyal, az súlyosan, téved. A szocialista ideológia harmadik sajátossága, hogy a dolgozó tömegek ideológiája. s a szocialista társadalomban át kell fognia az egész nép gondolkodását. Ma a tömegek egyes rétegeinek ideológiai színvonala még különböző. Társadalmunkban hat még a polgári és a kispolgári ideológia sok maradványa is. Az a cél tehát, hogy a szocialista ideológia az egész nép gondolkodását átfogja, egyben harci feladat is, amelyet ak;ív ideológiai munkával, eszméink hirdetésével és terjesztésével, céltudatos neveléssel oldhatunk meg. A cél, hogy a szocialista ideológiát általánossá és uralkodóvá tegyük minden dolgozó gondolkodásában. H iba lenne azonban az ideológiai munkát a társadalomtudományi és politikai ismeretek terjesztésére korlátozni. Mindenki ismer embereket, akik hibátlanul megtanulták a marxizmust, mégsem vált az belső meggyőződésükké, cselekvésük önként vállalt vezérfonalává. Az ismereteken és a tanuláson kívül ebben sok más tényezőnek is szerepe van: az élenjárók példamutatásának, a személyes és a művészi él m é nyéknek, az emberek erkölcsi tulajdonságainak, az érzelmeknek, , stb Az ismeretek terjesztése tehát együtt kell, hogy járjon az emberek nevelésével, a szocialista erkölcs terjesztésével és gyakorlati megvalósításával, a művészeti és ér- selmi neveléssel^ Wirth Ádám Gyógy szer i párunk világszínvonalon Ötvenszeres növekedés IS év alatt A KGST országok együttműködése ^ Rák- és vírusellenes anyagok, új antibiotikumok a kutatási programban Az iparon belül a gyógyszeripar különleges jelentősége és fejlettsége joggal nevezhető magyar specialitásnak. Erre utal egyebek között az a tény, hogy a vegyipari termelésünk csaknem egynegyedét a gyógyszeripar állítja elő. Gyógyszeriparunk fejlődési üteme az elmúlt 15 esztendőben 7.5-szeresen meghaladta a teljes ipari termelés növekedését. A gyógyszeripar termelése 1949—1964 között majdnem ötvenszeresére nőtt, s hasonló mértékű volt a gyógyszerkivitel bővülése is. Gyógyszeriparunk a termelési érték alapján világviszonylatban. a 10—11. helyen áiü; az egy főre jutó gyógyszertermelésben megközelítette a fejlett gyógyszeriparral rendelkező tőkés országokat, míg a gyógyszerkivitelben a világ gyógyszert exportáló államai között a hetedik helyre került. Hazánk a gyógyszergyártásban kétségkívül számottevő hagyományokkal, termelési tapasztalatokkal és kutatási eredményekkel, szellemi kapacitással rendelkezik. A magyar gyógyszer- ipar gyors fejlődésének másik ösztönzője a KGST-or- szágok eredményes gyógyszeripari együttműködése. A KGST gyógyszeripari munkacsoportja több mint másfélszáz gyógyszeripart termék szakosítására dolgozott ki javaslatokat. A gyógyszerkészítmények szakosítása során a KGSTországok figyelembe vették a magyar gyógyszeripar fejlettségét. A szakosított gyógyszerkészítmények közül húszat kizárólag nálunk gyártanak, tizenkilencet egy- egy KGST-országgal, 36 gyógyszert pedig több KGST-országgal együtt állítunk elő. Végeredményben a szakosított gyógyszerkészítményeknek csaknem 50 százaléka — kizárólagos, vagy párhuzamos gyártás keretébeíi — Magyarország profiljába tartozik. Gyógyszeriparunknak fontos szerepe van a KGST- országok gyógyszerszükségletének kielégítésében. Az 1963—1965-os évekre vonatkozó kölcsönös szállítási tervek adatai szerint a Szovjetunió, NDK, Csehszlovákia, Lengyel Nép- köztársaság, Román Nép- köztársaság és a Bolgár Népköztársaság KGST-or- szágokból származó együttes- gyógyszer-behozatalában hazánk 43.7 százalékkal részesedik. A KGST-orezágok gyógyszeripari együttműködésének köszönhető, hogy egyik tagállam tőkés importja sem éri el a belső fogyasztás 10 százalékát, azaz: a gyógyszerellátás importszükségletét 90 százalékban a kölcsönös szállítások fedezik. A tagországok gyógyszerellátásának minőségi és mennyiségi javulásában, a tőkés import csökkenésében nem kis része van a magyar gyógyszeriparnak. A gyógyszeripar világszerte az ipari fejlődés egyik legdinamikusabb ágazata. A fejlődés üteme jórészt a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés eredménye. Gyógyszeriparunk jelentős szellemi és anyagi forrást fordít erre a célra. Az iparág összlétszámának 10 százaléka kutatással-fejlesztés- sel foglalkozik. Az évente előállított és megvizsgált új vegyületek száma mintegy 1000 a ebből évente általában egy-egy eredeti gyógyszer kerül forgalomba. — 1955—1964 között a magyar gyógyszeripar 11 eredeti gyógyszert állított elő. Az eredeti gyógyszerek mellett az iparág újonnan bevezetett készítményekkel is gyarapítja választékát. — Az utóbbi évek átlagában a termelési volumen 4 százalékát esztendőről esztendőre eredeti és újonnan bevezetett gyógyszerek alkotják. Az iparág — ugyancsak több esztendő átlagában — a termelési érték csaknem 5 százalékát fordítja kutatásra, műszaki fejlesztésre. Gyógyszeriparunk termelése a második ötéves terv időszakában — 1961—1965 — megháromszorozódik. — Fejlődésének távlatai jelentős mértékben összefüggenek a KGST-országok gyógyszeripari együttműködésével. Beruházásokkal és korszerűsítésekkel az iparág termelési kapacitásait 1966—1970 között kétszeresére bővítik. Az új tervidőszakban létesítendő kapacitásokat a világviszonylatban is gazdaságos és termelékeny gyártás feltételei alapján tervezik. Gyógyszeriparunk ugyanis a termelékenység színvonalában jelentősen elmaradt a nemzetközi eredményektől, éppen ezért harmadik ötéves tervében a legfontosabb célok között szerepel a gazdaságos és termelékeny gyártás feltételeinek biztosítása. Az iparág kutatási-fejlesztési programját a hazai szükséglet biztosítása mellett az export-igényeknek megfelelően alakították ki. A harmadik ötéves terv főbb kutatási témái: rákellenes anyagok, antituber- kulotikumok, vírusellenes anyagok, új antibiotikumok, a vegetatív idegrendszerre ható, valamint a szív- és keringési rendszer betegségeit gyógyító készítmények előállítása; Munkás-paraszt találkozó, 1965. (Mészáros András rajza) OROSZ MIHÁLY: ii Pinnj_ , ifiéi — Hol tartózkodtak hét óra előtt? — A KISZ-klubban. Lábas egy szivardobozt politúrozott, azt vártuk, hogy elkészüljön... De hiszen éppen ez az... — hirtelen elhallgatott. — Folytassa, mit akart mondani? — biztatta a tiszt. — Azt, hogy... Lábas meg Faragó összeverekedtek. Faragó követelt valami kétszázötven forint adósságot, Lábas gazembernek nevezte, és kapott egy pofont. Erre egymásnak rontottak, és Lábas azt kiabálta, hogy megöli — sorolta most mór valamivel nyugodtabban Ákos, majd hirtelen gondolatot váltott. — Ja, és a Nagy Andris. Az is agyon akarta csapni. — Ki az a Nagy Andris? — Az... Az a hülye — nyelt nagyot Ákos. — Dilis... — bizonygatta. — Lehet, hogy egyáltalán nem is olyan dilis. Honnan veszi maga, hogy a Nagy András honvéd hülye? — kérdezte Pikó furcsa hanglejtéssel. — Azt mondta, hogy ő a konyhatörzsfőnök. meg, hogy őrmester... — Én már azt is hallottam — szólt közbe a hadnagy —, hogy volt olyan katona, aki minden éjjel szándékosan bevizelt, csakhogy leszereljék. Pikó lopva hallgatásra intette a hadnagyot. — Azt akartam kérdezni... — szűrte vontatottan a szavakat — ... no igen, hogy ki is ölte meg ezt a szerencsétlent? A katona a szájaszélét rágta. — Nem tudom — felelte hosszú csend után. A válasz egyszerű volt, megfontolt, és ezért őszintének tűnt. 5. Részletesen elmondatták vele a KISZ-klubban történteket. maid azt. hogy miként kerültek a foto- kamrába. Ákos csaknem pontosan emlékezetébe tudta idézni az eseményeket, de a gyilkosság lefolyásáról semmit sem tudott mondani. — ön hol helyezkedett el a nagyítás ideje alatt? — kérdezte az egyik tiszt. — Faragó mellett ültem; a baloldalán, a hokedlin: Én mártottam volna a hívóba, meg a fixirbe a képet. — Tehát a baloldalán — jegyezte meg Pikó, inkább csak saját magának. — I... igen... — dadogta Ákos. Megborzongott. — És mi történt, miután felgyújtották a villanyt? — Én nevettem... mert, hogy olyan komikus volt--- és akkor megláttam Faragó hátában a tőrt... — Mit csinált azután? A katona idegesen kapkodta jobbra-balra a tekintetét. — Nem tudom... Nem emlékszem. — És mit csináltak a többiek? — Lábas... Lábas felkiáltott, hogy — a „tőröm” — odaugrott Faragó mellé, kirántotta a hátából a kést. Valaki _ ráordított, hogy — „Ne bántsad!... az ujjlenyomat!” — de ekkor már a kezében volt. El is dobta azonnal. — Ki kiáltott rá? — A Joós... azt hiszem, a Joós. Igen, most már határozottan emlékszem, hogy ő volt... — Folytassa! — utasította Pikó. — ... és akkor a gyilkos ki akart rohanni. — Gyilkos?! Miféle gyilkos? — csapott le rá a nyomozó. — ... szóval... hát a Lábas... ki akart rohanni, de lefogtuk. És a Valter Vince ment jelenteni az elhá- rítóknak. Joós mondta neki, hogy ne csináljon pánikot, senkinek se szóljon — pislogott idegesen. — Ezt helyesen tették. De honnan veszi ön azt, hogy a Lábas ölte meg Faragót? — Hát... meg is mondta, hogy megöli... meg azután az ő tőre... és ivott is előtte, én még a fotólaboratóriumban is éreztem az italszagot... — Hol helyezkedett el Lábas? — Azt hiszem mögöttünk állt... Nem túlságosan érdekelte a fénykép. Nagyon ideges volt. — Egész idő alatt érezte az italszagot? — Nem. Erre határozottan emlékszem. Csak néhány pillanatig, amikor számoltuk a másodperce, két. — Tehát csak közvetlenül a gyilkosság előtti másodpercekben? — Igen. — Eskü alatt is vallaná ezt? — Az egész tanúvallomásom minden szavára hajlandó vagyok ' esküt tenni — nézett a nyomozóra Ákos. Pikó felállt az asztal mellől. Néhányszor végigjárta a szobát, majd egyik szemüveges tiszthez lépett. A füléhez hajolt és halkan súgta: — Vizsgálja meg Lábas ittassági fokát! Az orvos eltávozott. (Folytatjuk.!
