Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)
1965-07-15 / 165. szám
1965. július 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Művelődési ház Tiszafürednek olyan művelődési háza van, amely voltaképpen már két éve nincs is, helyesebben szólva, alig van, minden kényelmes lehetőségtől megfosztva éldegél. Ismerős probléma már a tiszafüredi művelődési ház felújításának két éve húzódó ügye. az idén talán befejeződik a munka és a szükséglakásból visszaköltözhet otthonába a művelődési ház is. — Ez végleges megoldása tesz majd Tiszafüred művelődési gondjainak? —fordulok Kovács Pálnéhoz. a művelődési ház igazgatójához, aki végig kalauzol a jelenlegi „életveszélyes menhelyen”. — Sajnos, nem. A felújítás legnagyobb hibája, hogy kisebb lesz a színházterem, így egyetlen egv színház sem vállal majd itt tájelőadást. — Mikor járt utoljára Ti. szafüreden hivatásos társulat? — Két évvel ezelőtt, az egriek Áldatlan állapotok Tiszafüred több mint tizenkétezer lakosú nagyközség, járási székhely és most a felújítással arra lesz ítél- vel, hogy jó időre ne is látogasson ide színház. Ha színdarabot akarnak látni, el kell menniük Egerbe vagy Szolnokra. Esetleg maguk játszanak. — Színjátszó csoportunk már nagy hagyományokkal rendelkezik. Az idén bemutattuk a Jegygyűrű a mellényzsebben című zenés vígjátékot. Egyszer játszottuk Füreden, nyolcszor a járásban. A színjátszó csoport valóban patinás, régi együttes, tagjai lelkes műkedvelők. de elsősorban saját művelődési igényeiket elégítik ki. Igaz. másra jelenleg nem is igen nyílik lehetőség, hiszen a községnek csak egyetlen nagyobb terme van, a járási pártbizottság tanácsterme. Áldatlan állapotok, szinte lehetetlen ilyen körülmények között az eredményes népművelés, de vajon a mű. velődési ház vezetősége a meglévő lehetőségeket ki- haszná]ta-e? Munka tervük nyolcvan százalékát ismeretterjesztő előadások alkották, talán azért, mert ezek egy tanteremben is megtarthatók. Ami jobb, mint a semmi Négy szakkörük működik, három matematikai egy kémiai szakkör. — A felnőttoktatást kívánjuk ezzel elsősegíteni, így az iskolákban tarthatjuk a foglalkozásokat — mondja Kovács Pálné. Csodálkozom. Nem tudom. hogy ezek a korrepe- tációs körök mitől kapnak szakköri rangot^ de ez .is jobb. mint a semmi. — Ha ilyen vészes helyhiánnyal küzdenek, nem gondolták, hogy a község tetszetős és aránylag tágas eszpresszójában a szolnoki irodalmi kávéházhoz hasonlóan, irodalmi rendezvényeket szervezzenek? — próbálok valamiféle elfogadható megoldást keresni. — De igen, sajnos, mert sikerült. Májusban lett volna egy irodalmi műsor, de nem jött el senki. Szinte lehetetlen, hogy ilyen érdektelenség fogadta ezt a kezdeményezést, hí. szén a legutóbbi író-olvasó találkozón, amelyiken Sánta Ferenc és Garai Gábor vett részt zsúfolásig megtelt a kis fmsz-klub. K.v vács Pálné elbeszélése szerint még kint az eresz alatt is sokan ácsorogtak. pedig esett az eső. — Milyen a művelődési a „levegőben 4é ház kapcsolata a gimnáziummal? — Jó, nagyon jó. A KISZ. szel is, a tömegszervezetekkel is. Csillagvizsgáló távcső a raktárban Kovács Pálné egy kicsike poros helyiséget mutat. Most raktár, de itt működött a karcagi zeneiskola kihelyezett zongora- és hegedű tanszaka. A sarokban egy csillagvizsgáló távcső, a megyei tanács és a TIT ajándéka. — Miért nem adják oda a gimnáziumnak, hiszen a csillagászati szakkör tagjai valószínűleg úgyis gimnazistáik lesznek. — Féltem tőlük. Nem a tanároktól, hanem a gyerekektől. A múltkor is szétszedtek egy hangszererősítőnket. Itt álljunk meg egy pillanatra. Kuriózum. A tiszafüredi a megye egyetlen járása, ahol nem működik egyetlen állandó és elfogadható tánczenekar sem. — Bent a községben valóban nem nagyon sokat tehet a művelődési ház a kultúra érdekében — így hozták a körülmények —. de vajon hogy látja el járási feladatait? — Éppen ma van kint TL szaszentimrén a művészeti előadó és a gazdasági vezetőnk, hogy segítsenek a népművelési terv előkészítésében. Sajnos, a járási művelődésügyi osztállyal közösen egy 125-ös Csepelünk van csak, így elég ritkán juthatunk ki a területre. Tiszafüred lakóinak száma több mint tizenkétezer. Középiskolája. múzeuma, könyvtára van — és egy „levegőben lógó” művelődési háza. Járási székhely — Szolnoktól 115 kilométerre. , Rideg Gábor rr Ősember- koponyát találtak a Csad tó környékén Yves Coopens, a francia Tudományos Kutatás Országos Bizottsága által kiküldött ősrégész bemutatta Párizsban a Csad-tó környékén 1961-ben felfedezett ősember-koponyát. Az említett ősembernek átmenetileg a „Csad-anth- ropus” nevet adták; csontváza minden valószínűség szerint kb. egymillió éves. Yves Coppens szerint nincs kizárva, hogy a Csad tó medencéje volt az emberiség őshazája, egyébként az ősidőkben a jelenleginél jóval nagyobb lehetett. A Csad-anthropus elefántok és vízilovak között élhetett, magas fűvel benőtt területen. Ma a vidék teljesen puszta, sivatagos, de a nagy számban talált elefánt- és vízilócsontvázak azt bizonyítják, hogy ott valaha dús őstenyészet lehetett. Jogi tanácsok Á házi kert és a háztáji föld Napi hat óra tánc Nem könnyű a dolguk. A hajszálpontosan betartott napirend nagy feladatot ró előadókra és hallgatókra egyaránt. Tizenheten vannak és mint az egyik résztvevő, öze Mária óvónő Szászberekről elmondotta, úgy megdolgoztatják őket, hogy csak győzzék kipihenni. Napi hat óra tánc még a hivatásosnak is becsületére válik. Ez a tizenhét férfi és nő azonban nem hivatásos táncos. Ök a megye népitánc oktató gárdájának utánpótlásai. Vadasi Tibor a néphadsereg művészegyüttesének szólistája a tanfolyam táncoktatói a. Még szünetekben is állandóan az óráját nézi. és ha tíz perc, akkor tíz perc. Utána kezdődik élőiről az egész. Aztán jön az elmélet. Szabó László a szolnoki múzeumtól néprajzot oktat. Szathmáry Judit, a zeneiskola igazgatóhelyettese a népdal különleges dallamvilágát tárja fel a résztvevők előtt. Jelenleg éppen a zene- elméleti előadás végén járunk. Megtudhattuk azt is, hogy a közkedvelt csárdás és verbunkos nem eredeti népzene. Szó volt még rit- mizálásról, kvintről és más zenei szakkifejezésekről. A szünetben megérkezett Borhy Tibor, a tanfolyam vezetője egy hatalmas koEMBEREK ES HAZAK MILYEN ÉS HOGYAN ÉL a görög átlagember? Andreasz Frangiasz — aki nemrég hazánkba is ellátogatott, s nemcsak azért, hogy itt élő honfitársait, de népünket is megismerje — vállalkozott rá, hogy bemutassa „az embemyelő kapitalista Minotaurusz áldozatait”, azoknak az egyszerű munkásembereknek az életét, akik névtelen tömegként állnak a napihírek hátterében. Frangiasz regénye Emberek és házak történelmi fordulópontban játszódik: a fasiszták vereségét követő időkben. A nagy gyár, az athéni munkáskerület szíve, bénultan áll, gépcsarnokkamrái üresen tátonganak, gépartériái mozdulatlan tétlenségre vannak kárhoztatva. És az emberek elkeseredetten, mégis reménykedve várakoznak. A kerület szélén kormos falú, kiégett házak gyászolnak a kihűlt gyárkémények tövében — a múlt emléke, szimbolikus örökségeként. Élettelen, béna tehetetlenségük akár a rettegő, a munkájukat féltő embereké. Aki munkát kapott, attól reszket, hogy elveszíti, s aki kivüí rekedt a gyárkapun, félve és vágyakozva tekint a holnap elé. A szorongó légkörben mégis elpusztíthatatlanok maradnak az emberi érzések: a kisemmizettek a keveset is megosztják egymással, a barátság szálai még szorosabbra fonódnak: Arjirisz, a regény főhőse, féltett szerszámait adja oda barátjának, hogy az munkához jusson. A KORMOS FALAK ÁRNYÉKÁBAN, a fiatalok jövendőbe vetett hitének bizonyságaként, szerelmek szövődnek. A krajcáros gondok között, a hétköznapok sivár egyformaságában az ‘ embereknek önmagukkal is meg kell küzdeniöK: le kell győzniük kishitűségüket, tehetetlenségüket, a maguk sorsának formálóivá kell válniok. Nehéz utat kell járniuk, lelkűket mardosó vágy égeti. A vágy, hogy újra a munkapad mellé állhassanak, hogy megindíthassák a gépeket, hogy kezük munkájával alkothassanak — dolgozhassanak. Ezeknek a tétlenségre kárhoztatottaknak a munkavágya adja meg a regény pátoszát; ez a regény hősköltemény, a munka hőskölteménye. És az emberiességé. A munkáért folytatott harcban azt is meg kell tanulniuk, hogy azzal még nem oldódnak meg a problémák, ha munkához jutnak. A munkának célja van, a munka csak az emberek közösségében, összefogásában virágozhat. — Frangiasz szegény szerelmesei, a mindennapok hőseivé magasztosulnak, sorsukat aggódó figyelemmel követjük, velük éljük kétségeiket, csüggedéseiket, osztozunk ritka örömeikben. Jó érzéssel tesszük le a könyvet, — alakjaira együttérzéssel fogunk emlékezni. (Tarr László fordítása, Kossuth Könyvkiadó, 1965.) H. Gy. sárral, amelyből zsúrke- nyerek, sajtok, zöldpaprikák kandikáltak ki. — Kell a kalória, — mondja az egyik vidám táncos, miközben három harapásra eltünteti az uzsonnát. Még több is elkelne, mert amit csinálnak az nehéz testi munkának is beillik. Gyors.. közvéleménykutatás: mindannyian egyetértenek azzal, hogy csak a jól vezetett, belső életet élő szorgalmas és önmagukat komolyan vevő csoportoknak van létjogosultsága. Amelyik ezt nem tudja megteremteni, jobb, ha nem működik tovább. Nem lesz könnyű az oktatók dolga, hiszen olyasmi is kiderül, hogy a csoportokat sokhelyütt meglehetősen mostohán kezelik odahaza. Olyan is előfordul, hogy a művelődési otthon vezetője eleve csak hét—nyolc hónapra kér munkatervet a csoporttól. Nyáron nem kívánja foglalkoztatni a vezetőt, ezzel éppen a folyamatosságtól, a művészi munka létfeltételétől fosztja meg őket. Azután van más baj is, a zenekíséret problémája majdnem mindenütt megoldatlan. Ezekről és még sok másról is szó esik a viták során, mert vita az van bőven. Rövid néhány nap alatt sikerült egy olyan jókedvű, összeforrott s emellett harcos kollektívát ösz- szekovácsolnia a tanfolyam vezetőségének, amelyik vitakészségből és felelősség- érzetből is jelesre vizsgázott A bő hivatalos program mellett jutott idejük sportra, filmnézésre, sőt, közös tábortűzre is. Tizenheten vizsgáznak majd a tanult ismeretekből és nem kételkedünk abban, hogy az általuk vezetett csoportok eredményt mutatnak majd fel. — ht — Naponta tizennégyezer óra A 2. számú moszkvai Öragyár a világ több mint 60 országába, köztük Angliába, Franciaországba, az Egyesült Államokba. Dániába, Norvégiába exportálja termékeit. Évente 1,9 millió karóra és 3,5 millió ébresztőóra készül itt, vagyis naponta csaknem 14 000 óra. A gyár újdonságai között találjuk a „Szlava” nevű tranzisztoros, hangvillás. rendkívül pontos zsebórákat. amelyeket 8 hónapig kell felhúzni. Az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 28. § (3) bekezdése szerint: „A háztáji föld területe — a közgyűlés határozatától függően — I/2—1 kát. hold lehet. A háztáji föld területébe be kell számítani a ház körül levő veteményes kertet, szőlőt, gyümölcsöst is, valamint a be nem épített házhelyet.” A háztáji föld területébe csupán két dolog nem számítható be: a tényleges udvar (terület- nagyságára való tekintet nélkül), valamint legfeljebb 300 négyszögöl nagyságig a háztáji gazdálkodáshoz szükséges rakodótér és szé- rűskert. Minden egyéb földterületet — tehát a ház körüli veteményes kertet is — be kell számítani a háztáji föld területébe. Tény. hogy találkozunk ettől eltérő gyakorlattal, a jogszabályok azonban teljesen egyértelműek, félreért- hetetlenek. A már idézett tvr. végrehajtási rendelete külön is leszögezi, hogy a háztáji föld törvényesein megállapított mértékét meghaladó földterületét, műszakilag le kell választani és a tsz használatába kell átadni. Ha a háztáji célra szánt föld kismértékben (50—60 négyszögöllel) nagyabb a közgyűlés által a tag részére meg állapított háztáji területnél, de ennek a területrésznek a leválasztása nem lenne célszerű — a megközelítés nehézségei vagy egyéb ok miatt a tsz nem tudná gazdaságosan hasznosítani, más tagnak sem adható ki háztáji célra —, a többletterületet is a tsz-tag használatában lehet hagyni, feltéve, hogy a háztáji föld területe ezáltal sem haladja meg a maximális 1600 négyszögölet. Gyakorlatilag a többletterületet a háztáji táblában kimért föld területéből kell elvenni. A tag jogosult arra, hogy a lakóháza mellett fekvő kertet „visszatartsa”, a kimérésre kerülő háztáji föld területének megállapításakor azonban a visszatartott terület is . beleszámít a háztáji gazdaság területébe. Az ezzel ellentétes gyakorlati törvényellenes. s a tsz vezetőségének gondoskodnia kell a ház körüli kertek területének beszámításáról. Gyakran vitás az, hogy a lakóház körüli földterület udvarnak, rakodónak vagy kertnek minősül-e? Sok tsz- tag éppen azzal érvel, hogy őt megilleti az udvar és azonkívül 300 négyszögöl rakodó, ház körüli területét tehát ne számítsák bele a háztáji föld területébe, hanem kezeljék azt rakodónak. A kérdés elbírálásakor a vitatott földterületek tényleges használata, hasznosítási módja a döntő. — Hiába jár rakodó (szérű), ha a kérdéses területet ténylegesen nem rakodóként használják, hanem mező- gazdasági művelésre. Ha a korábban rakodónak használt földterületet később házi kertként művelik, tulajdonképpen megváltozott a földterület hasznosításának módja, művelési ága. Az ilyen területeket is „Kert” művelési ágként kell beszámítani a háztáji föld területébe. Az udvar és rakodók részbeni vagy egészbeni feltörése és bevonása a mező- gazdasági művelésbe olyan, évenként is változó körülményeket idéz elő, amelyek miatt a tsz vezetőségének folyamatosán meg kell győződnie arról, hogy a tagok háztáji területe valóban a törvényes keretek között mozog-e vagy sem. A kimérésre kerülő háztáji földek területét ennek megfelelően módosítani kell. Jogszabály magyarázat Válaszok kérdésekre P. I. csépai olvasónk kérdése: Községünk belterületén hat személy osztatlan tulajdonában álló házhelyet az érdekeltek el akarják adni. A jogügylet létrejöttét akadályozza az a körülmény, hogy a? egyik rész- tulajdonosnak adótartozása van. amely lényegesen nagyobb a vételárnak reá eső hányadánál. Az illető hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy a vételár reá eső részét teljes egészében adószámlájára befizessék. Ennek alapján lehetséges-e a tulajdonjog telekkönyvi bejegyzése ? VÁLASZUNK: A tulajdonjog telekkönyvi bejegyzéséhez szükséges adóigazolásról szóló 5/1958. (V. 15.) IM. sz. rendelet szerint a telekkönyvben a tulajdonjogot csak abban az esetben lehetett átvezetni, ha sem az eladónak, sem a vevőnek adóhátraléka nem volt. E rendelkezést úgy módosította a 3/1963. (IX. 21.) IM. sz. rendelet, hogy a tulajdonjog telekkönyvi bekebelezéséhez szükséges adóigazolás csatolásának kötelezettsége alól — a Pénzügyminisztérium által meghatározott körben — az illetékes megyei szintű tanács vb pénzügyi osztálya felmentést adhat. Megjegyezzük, hogy a kérelem illetékmentes. — Mindezek alapján tehát az illető adóigazolás csatolásának kötelezettsége alól való felmentése érdekében forduljon kérelmével az említett hatósághoz. „Nyugalom” jeligére Kisújszállásról kérdezik: Ha a személyi tulajdont képező lakóház gazdája nem tesz eleget az őt terhelő tatarozást kötelezettségének _ és helyette azt a bérlő végzi el, úgy az követelheti-e a ráfordítások megtérítését? VÁLASZUNK: A Polgári Törvénykönyv 440. paragrafusában foglalt rendelkezés szerint a bérlő költségeinek megtérítését követelheti, ha a bérbeadó javítási kötelezettségét felszólítás ellenére sem teljesítette, s ezért a javítást helyette a bérlő végeztette el. Ha a bérbeadó a beszámítást vagy a beszámítani kívánt összeget kifogásolja, vagy pedig 15 napon belül írásban nem nyilatkozik, a bérlő a bíróságtól kérheti a beszámítás jogosságának és mértékének megállapítását. A bíróság jogerős határozatáig azonban csak a bérbeadó által elismert összeget szabad beszámítani. — A 15/1957. (III. 7.) Korm. sz. rendelet pedig e kérdésben akként rendelkezik, hogy a bérlőt a bérbeadó helyett elvégzett munkákra fordított költségek teljes összege erejéig illeti meg a bérbeszámítási jog. Az összeg megtérítése fejében az időszakonként esedékes tiszta bér és törvényes járulékainak 70 százalékát jogosult mindaddig visszatartani, amíg az összeg meg nem térül. Olvassa terjessze a NEPLAP-of
