Szolnok Megyei Néplap, 1965. július (16. évfolyam, 153-179. szám)

1965-07-21 / 170. szám

1965; Július 21, SZOLNOK MEGYEI KÉPŰT i A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL ....................................... *.......... ...................................... O lvasóink írják MIÉRT CSAK EGY KILOGRAMMOS FESTÉK KAPHATÓ? Evek óta Szolnokon a Kos­suth téri háztartási boltban vásárolok. Az üzleben dolgo­zó kiszolgálók kedvesek, ud­variasak- Hogy mégis pa­nasszal élek, annak oka: egy kilós csomagolású olaj­festéknél kisebb súlyút nem lehet kapni. Kérdésemre az egyik ki­szolgáló elmondotta, hogy mások is keresnek negyed- és fél kilós fesékeket, de a rendelkezés szerint az egy kilós edényeket nem bont­hatják fel, nem önthetik ketté a festéket­Vásárló társaim nevében kérdezem: miért vegyünk meg egy kilós festéket, ami­kor csak félre, vagy negyed kilóra van szükségünk? Ez egyéni és államgazdasági szempontból egyaránt kárt jelent. Az egyén kiadja a pénzét az áruért, amelynek egyrésze kárbavész, az állam pedig fölöslegesen gyárt olyan árut nem kis költség­gel, melyet a társadalom nem használ fel­Szeretjük a szépet. Szeret­jük széppé tenni használati tárgyainkat- Tegyék nekünk tehetővé ezt azzal is, hogy szükségszerinti mennyiségű festéket is kaphassunk. P- F- Szolnok, Tabán 36­TISZAFÖLDVÄRI fürdő gondok Községünk lakóinak évek óta gondot okoz az őszi és téli tisztálkodás. A meglévő tisztasági fürdő ugyan­is eléggé elhanyagolt állapotban várja látogatóit. Van ugyan hat kád. de abban fürdeni nem lehet. Az ajtók és ablakok nagyon rosszak. A télen egyik ajtófélfa csaknem kidőlt. Nagy nehezen megja­vították, de az már senkinek nem jutott eszébe, hogy az újságpapírral fedett ablakot is jó lenne kicserélni, illetve beüvegezni. Nem beszélve arról, hogy a fürdő­ben dolgozók elmondása szerint — az egyik helyiség­ben a község apaállatainak takarmányát raktározzák. Hiába van tehát a több millió forintos költséggel épített fürdő, ha azt rendeltetésének megfelelően hasz­nálni nem lehet. Jó lenne, ha az illetékesek most, a nyári időszakban gondoskodnának erről és használható állapotba tennék a fürdőt. Szlama Ferenc Tiszaföldvár FELÜLETES MUNKA — ÁLLÓ KOMBÁJNOK Hódmezővásár­helyről és kicse­rélték a henger­fej tömítést. A motor en­nek ellenére nem bírta a terhelést, a hengerfej tömí­tés tönkre ment, sőt a hengerfej megrepedt. Rész­letes vizsgálat után kiderült: az üzemanyag betáp­lálás túl késeire volt állítva, ami miatt a motor még kisterhelést sem bírt. A Hódmezővá­sárhelyi Gépjaví­tó amellett, hogy felületes munkát végzett, hibabeje­lentésünkre is késve jött ki. Ál­talában távirati­lag értesítenek bennünket, hogy a hibát mi ma­gunk is elhárít­hatjuk. Július 14-i «jelentésünkre azonban még ezt sem tették meg. Végre két nap múlva kijött egy szerelő. szétsze­relte a motort és még aznap elment azzal, hogy más­nap hozza a szük­séges alkatrésze­ket. Hiába vár­tuk, még 19-én sem jött, s a kom­bájn azóta is áll. Ez a gép az idén mindössze 10 má­zsa szemet taka­rított be, míg a többi 20 vagon­nal. Az aratás sür­get bennünket. Minden kombájn­ra szükség van. Éppen ezért jó volna, ha az ille­tékes gépjavító műszaki vezetői és dolgozói ezt figyelembe ven­nék. Takács Sándor Mezőtúri Áll. Gazd. A szolnoki gép­javítótól három SzK—3-as kom­ba jnmotort kap­tunk felújítva. A felújítást a Hód­mezővásárhelyi Gépjavító végez­te. A három mo­torból azonban csak egy műkö­dik hibátlanul. Egy állandóan szórja a szikrát. Olyannyira, hogy azt már tűzrendé- szetileg is kifogá. solták Emiatt kétszer kell tisz­títani a kombájnt, hogy csökkenjen a tűzveszélyessé­ge. A másik motor már úgy érkezett a gazdasághoz, hogy amikor fel- töltöttük vízzel, a víz a hengerbe folyt. Kétszeri ké­résünkre kijöttek MIÉRT LEGYEK EN AZ A „VALAKI?” öt évvel ezelőtt, 1960-ban építettem egy házat. A mun­kavállaló, azaz a kőműves Török József, tószegi lakos volt- Három évvel később a szolnoki illetékhivataltól kap­tam egy idézést, hogy hala­déktalanul fizessem ki a mester helyett a jövedelmi adót- Én akkor megtagadtam a kiszabott 468 forint kifi­zetését- Másfél év múlva, ez év július 8-án újra kaptam egy idézést az adóhivataltól- Ismét személyesen mentem be az illetékes osztályra, — ahonnan azzal küldtek el az illetéki hivatalhoz, hogy majd ott megmagyarázzák mi ez a 468 forint, és miért kell nekem kifizetni- Az illetéki hivatalban az­tán furcsa magyarázatot ad­tak- Török József ugyanis Leverjék-e a fecskefészkei? Testvérháború a Ságvári körúton A minap egy küldöttség toppant be az Ingatlanke­zelő Vállalat igazgatói szo­bájába. — Nézze meg, igazgató elvtárs, ezek lepik el a szo­bánkat — mondták, és egy kis úvegíiolát tettek az asztalra. Az üvegben madárpolos­ka volt. A magyarázat vi­szonylag egyszerű. A Ság­vári körúton több mint ötven fecskecsalád fészkel az erkélyek és az ereszek alatt. — Le kei! verni a fész­keket — javasolta a dele­gáció. Ügy látsz5k azonban hogy nem a többség nevé­ben beszéltek. A kívánságot hallva, ugyanis a lakók többsége ellentmondást nem tűrően kijelentette: erről szó sem lehet. * — Az nem is magyar enjber — hangoztatták — aki nem szereti a fecskét. A lakók így két táborra oszlottak. A „testvérharc- rfak” az Ingatlankezelő Vállalat salamoni ítélete vetett véget. A féregirtó csoport méregmezőt per­metezett a falakra. Ezáltal az emberre veszélytelen, de mégis csak kellemetlen poloskafaj elpusztult és a fecskék is a helyükön ma­radtak. két éve múlt, hogy meghalt, s nem fizette ki a jövedelmi adóját. Erre mondták: vala­kinek ki kell fizetni. Én két családos apa va­gyok. Kölcsönt vettem fel, hogy házat építsek. Becsü­lettel törleszteni a részlete­ket- Arra viszont nincs pén­zem az 1600 forintos havi keresetemből, hogy negyed- magam eltartása, a részlet befizetése mellett más he­lyett jövedelmi adót is fi­zessek- Ha ezt valakinek be kell fizetni, miért legyek én az a „valaki?” Fodor Sándor Szolnok, Attila út 42­Moszkvai Tudósítás: B B B B IP B B B B B B B B i«i B B B B B B B B B Adalékok egy filmfesztivál portréjához A negyedük moszkvai filmfesztivál vensenyfilmjei csaknem egytől egyig az emberi lét legfontosabb kérdéseit feszegetik, ami nem maradhat hatás nél­kül azokra, akik a néző­téren ülnek. Pillantás a múltba Az utolsó napok beszéd­témája két, szocialista or­szágból benevezett alkotás. JOGI t anácsadó Mellékfoglalkozású dolgozók jövedelemadója A dolgozók jelentős szá­zalékának mellékfoglalko­zása van. A köznapi szó- használat mellékfoglalkozás­nak mondja a másodállást, a mellékfoglalkozást, sőt a nem munkaviszony kereté­ben — megbízás, vagy vál­lalkozói szerződés alapján — teljesített munkavégzést is. Pedig adófizetés és tár­sadalombiztosítás szempont­jából igen fontos a helyes megkülönböztetés. A má­sodállás és a mellékfoglal­kozás fogalmát a Munka­törvénykönyv egyértelműen határozza meg. Eszerint, ha a dolgozó az első állás munkaideje alatt végzi a másik munkahelyén is a munkát, akkor másodállás­ban, ha pedig az első állás törvényes munkaidején kí­vül végzi a második mun­kahelyén a inunkát, akkor mellékfoglalkozásban dol­gozik. A sok határeset követ­keztében sokkal nehezebb megkülönböztetni a munka­viszony keretében végzett munkát a megbízás, illetve a vállalkozási szerződés alapján végzett munkától. E vonatkozásban elsősorban a felek akarata a döntő. Az adóügyi szabályok al­kalmazásánál általában munkaviszonyt kell vélel­mezni, ha a munkáltató és a munkavállaló a Munka- törvénykönyvnek megfele­lően munkaszerződést köt, s ezt a dolgozó munka­könyvébe is bejegyezték Ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes személyek jogtalanul mentesíthessék magukat az idófizetés alól, illetve a társadalombiztosí­tási szolgáltatások szem­pontjából illetéktelen előny­höz jussanak. Nézzünk egy példát: egy asztalos arra kötött megál­lapodást a termelőszövetke­zettel. hogy munkaegység ellenében elvégzi az aszta­los-munkát, és a tsz nevé­ben a helyi lakosság ré­szére is dolgozik, s az utóbbi munkájáért meg­kapja a jövedelem 50 szá­zalékát. A községi tanács ez utóbbi munkavégzésből származó jövedelmet meg­adóztatta. Mivel munka- vállaló a kivetés jogalapját vitatta, az ügyben végül a Legfelsőbb Bíróság döntött, s megállapította, hogy az adókivetés helyes volt. mert a munkadíjazásnak az a formája, hogy a jövedelem 50 százaléka a munkavál­lalóé legyen, kizárja a mun­kaviszony megállapítását. Az erre vonatkozó megálla­podás ugyanis már vállal­kozói szerződésnek minősül, s ennek jövedelmét adófi­zetési kötelezettség terheli. Nem lehet munkaviszony­nak tekinteni az eseten­kénti megbízást sem. A munkaviszony s a megbízás leglényegesebb különbsége az, hogy munkaviszonyon alapuló foglalkoztatás min­dig rendszeres. Eszerint te­hát nem tekinthető munka- viszonynak az esetenként végzett alkalmi előadás, fellépés, fordítás, szakértői vélemény-adás stb. A tárgykörben megjelent SZTK-közlemény szerint rendszeres az olyan foglal­koztatás, amikor a dolgozó a munkakörre megállapított munkaidőnek legalább a fe­lére vállalkozott. A munkaviszonyán ala­puló és betegségbiztosítás­sal járó második állásnál és mellékfoglalkozásnál a 4/1965. Korm. sz. rendelet megszüntette a muntkavál- lalók nyugdíj-járulók fize­tési kötelezettségét, és az ilyen mukabéreket 10 szá­zalékos jövedelemadó alá vonta. Az adófizetési köte­lezettség alól mentesítettek körét a 2/1965. SZOT sza­bályzat határozza meg. E rendelkezés szerint továbbra is mentesülnek a jövede­lemadó fizetése alól, és csak nyugdíjjárulókot fi­zetnek: a) a második állásban vagy mellékfoglalkozásban fizikai munkát végzők még akkor is. ha a főfoglalko­zásban nem fizikai munká­ban dolgoznak; b) az alsó és középfokú intézménynél mellékfoglal­kozásban dolgozó pedagó­gusok, akik a 10/1959. (MK 5.) M. M. sz. utasítás ha­tálya alá tartoznak. A munkaviszonyon kívüli jövedelmek után a jövede­lem összegétől függően nö­vekvő kulcstáblázat szerint kell a jövedelemadót fizetni E kulcstáblázat alsó ha­tárát a 3/1965. Korm. sz. rendelet 6%-ra emelte. A fenti adók fizetése le- vonásos adórendszer kereté- fjen történik. Ez annyit je­lent, hogy ha az állami gazdaság, társadalmi szerv magánszemély részére adó­köteles tevékenységért el­lenértékét fizet ki, köteles az adóaala ját kiszámítani, levonni és az illetékes pénz­ügyi szervhez befizetni. A kifizető szerv az adó levo­násával egy időben az adó 10 százalékát községfejlesz- íési hozzájárulás címén, ugyancsak köteles levonni. Ennek mellőzése csak ak­kor lehetséges, ha az ese­tenként történő kifizetés alkalmával a levont adó 10 -százaléka a 3 forintot nem éri el. Az, aki az adó levonását, illetve kiszámítását sérel­mesnek tartja, az illetékes pénzügyi szervtől sérelmé­nek orvoslását kérheti. Dr. Cs. I. Olvassa feriessze a NÉPLAP-o! A német Joachim Kuhnert és a magyar Fábry Zoltán olyan történeteket elevenít fel a nézők előtt, amelyek hosszabb időszakot ölelnek fei és elválaszthatatlanok a Német Demokratikus Köztársaság, illetve Ma­gyarország múltjától és je­lenétől. A Werner Holt kalandjai — az NDK versenyölmje — olyan sorsot perget le a mozivásznon, amely egy egész nemzedék sorsának alakulásához kíván kulcsot adni. A film a német fa­sizmus születéséről és azokról az erőkről szól, amelyek a fasizmus kiala­kulását elősegítették. A filmben sok a lélektani elem, igen nagy hatással van a nézőre, s hogy így van, annak az a magya­rázata; az alkotók felku­tatják a fasizmus lélek­tanának forrásait, megmu­tatják, ez az örvény hogyan ragadja el az egyébként jóravaló. rendes fiatalokat) akik nem érik fel ésszel, mi vár rájuk. A film hőse, Wemer Holt nagy utat tesz meg. amíg felismeri valódi helyét az életiben, amíg ráébred, mi­lyen gálád célok szolgálatá­ra kényszerítette a fasiz­mus. A film fináléja; a hős öntudatra ébredése, amikor késznek mutatkozik, hogy megkeresse az utat, amely elvezet a kitaposott és meggyűlölt ösvényről. Ez a befejezés egyszersmind vádirat és ítélet; ítélet a fasizmus felett, s ez a ver­dikt a történelem pulpitu­sáról hangzik el. A magyar filmesek „Húsz órája” mélységesen korsze­rű alkotás, jóllehet a film­ben elbeszélt események húsz esztendő Történései 1 ölelik fel. Ez a húsz esz­tendő pereg le ama bizo­nyos „Húsz óra” alatt az újságíró előtt, aki azért utazott falura, hogy meg­fejtse egy számára külö­nösen megdöbbentő gyil­kosság rejtélyét. A titok a maga bonyolultságában különböző síkokban bonta­kozik ki: a parasztok el­beszéléseiből, a film hősei­nek emlékezéseiből, a múlt és a ma váltakozó képei­ből. Ám ettől nem lesz töredékes a magyar falu húszéves történetét leper­gető film. amely végül a részletek kockáiból egysé­ges képet állít össze, fo­galmat adván arról, milyen harcok, nehézségek, kínló­dások árán született az új élet Magyarországon. Emlékezzetek a háborúra A bolgár, a francia és az izraeli filmkü ldöttség olyan alkotásokkal szere­pelt Moszkvában, amelyek az emberi értelemhez apel­lálnak mindenféle — múlt és eljövendő —ti., háború ellen. . „Emlékezték-e a háború­ra?” — tér vissza mind­untalan a kérdés Nikola Korabov bolgár rendező Házassági engedély című filmjében. S közben a vász­non — mintegy híradósze- rűen — látni napjaink éle­tének egy-egy villanását: fiatal, boldog arcokat, ifjú házasokat, táncoló párokat, házasságkötő termeket. — „Emlékeztek-e a háborúra?” — ugyan miért tér vissza újra meg újra a kérdés az önfeledt, színpompás la­kodalmak közepette? A rendező rövid tömör no­vellával válaszol erre a kérdésre — a történei egy halálraítélt házasságkötésé­ről szól. A filmben egymás mellett vonul fel az öröm és a bánat, a történet tra­gédiája felhívás a mai fia­tal házasokhoz: „Emlékez­zetek. semmit ne feledje­tek, harcoljatok a boldog­ságtokért és tudjátok meg is védeni azt!” „Emlékezz!” — hangzik a felhívás az izraeli Philip Artuis és Lévy Alvarez rendezők fiimiében, amely­nek címe is ez. A film egy fasiszta haiá) tábor egykori foglyának szörnyű emlékeit eleveníti fel. A film hőse úgy menekült meg. hogy az SS-ek összetévesztették valakivel: ez a másvalaki halt meg helyette. A film hőse ma szenved ettől a gondolattól, annál is in­kább. mert: tudott a téve­désről. A filmbe beiktattak néhány dokumentumképet is az Eichmann-perről — ezek a híradófelvételek szer­vesen illeszkednek a törté­netbe. A film vádirat a háború és a fasizmus ellen, s különös hangsúllyal szól az egyén felelősségéről. A felelősségről szól a francia „Égbolt a fejünk felett” is, amelyet a Sorge- film rendezője. Yves Ciam- pd forgatott, A film első­sorban kérdésfelvetésével és a rendező munkájával hív­ja fel magára a figyelmet. Ciampi voltaképpen arról szól ebben a filmben, hogy a bizalmatlanság és a fé­lelem világháborút robbant­hat ki. A film története szerint erre kis híján sor is kerül: ismeretlen koz­mikus test kering a Pöld körül, s az atomnagyhatal- rrvak attól tartanak: ez azt jelzi, hogy a másik fél megtámadásukra készül. — Egy gombnyomás — és földrészek pusztulhatnak eL embermálliók. sőt esetleg velük pusztulhat a civili­záció A katasztrófa nem következik be de Ciampi mindvégig érzékeltetni tud­ja. milyen szörnyű ez a vá­rakozás. s milyen rettene­tesen tökéletes az a hadi­gépezet, amely ma az em­berek kezében van. A mostani moszkvai filmfesztiválon voltak te­hát hétköznapok ts: ezek hátteréből még jobban kiemelkednek azok az ünnepnapok, amikor a néző olyan művekkel talál­kozott, amelyek alkotói megértették: a közönség a maga kérdéseire, törekvé­seire keres választ a film­ben. Ilyen ünnepnapja pe­dig sok van a moszkvai filmfesztiválnak, ezért vonz évről évre tízezreket, akik maiidig örülnek az alka­lomnak. hogy az igazi mű­vészettel találkozhatnak. A. Avgye.jenko (APN) A megyei bíróság elnapolta Détár Mihály és társai bűnügyének tárgyalását A Szolnok megyei Bíró­ság. dr. Benke László ta­nácsa tegnap megkezdte a vezsenyi Tiszamenti Ter­melőszövetkezet volt elnö­ke. Détár Mihály és főköny. velője. Horváth Sándor, va­lamint társaik bűnügyének tárgyalását. A védelem röviddel a tárgyalás megkezdése után újabb bizonyítási eljárás szükségességét indítványoz­ta. A védelem indoklását a megyei bíróság elfogadta, a bizonyítási eljárás lefolyta­tását helybenhagyta és a tárgyalást a vádlottak to­vábbi előzetes letartóztatá­sa mellett elnapolta. A tár­gyalást augusztus 24-én dé! előtt 9 árakor folytatják

Next

/
Oldalképek
Tartalom