Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1905. június IS. Egy hét a világpolitikában — Szovjet—norvég—svéd tárgyalások — Aktivizálódik Johnson elnök ellenzéke — Erhardot vetették be a renitens francia elnök ellen mann ennek a forrásait dominikai megjegyezte még: a bizalmatlanságnak a vietnami és eseményekben lehet megtalálni 3. A béke és a háborús po­litika motívumai váltakoz­nak a nemzetközi esemé­nyekben. A Szovjetunió kormánya minden igyeke­zetével a béke ügyét szol­gálja. Ezzel függ össze Er- lander svéd miniszterelnök látogatása Moszkvában, nyomban a norvég minisz­terelnök látogatása után. Gerhardsen norvég mi­niszterelnökkel folytatott tárgyalásokból bizonyos kö­vetkeztetéseket lehet le­vonni arra a témakörre vo­natkozóan, amelyet ezúttal a svéd miniszterelnökkel beszélnek meg Moszkvá­ban. A norvég miniszterel­nök látogatása után kiadott közlemény hangsúlyozza: a szovjet—norvég kapcsolato­kat közvetlenül érintő kér­déseken kívül szóba kerül­tek az európai biztonság időszerű kérdései, valamint az ENSZ helyzete és a le­szerelés problematikája; A svéd miniszterelnökkel folytatott tárgyalások min­denképpen jelentősek. A Szovjetunió és Svédország között régóta barátságosak a kapcsolatok. Alátámaszt­ja ezt Svédország semleges­ség! politikája, valamint az a tény, hogy annak idején Svédország volt az első nyu­gati állam, amely széleskö­rű gazdasági kapcsolatokat létesített Szovjet-Oroszor- szággal. A moszkvai lapok hangsúlyozzák a barátság motívumait és külön mél­tatják Svédország sémié* gességi politikáját, amely lehetőséget biztosít a svéd külpolitikának önállósága jobb megőrzésére azokkal az államokkal ellentétben, amelyek bekapcsolódtak a NATO-ba: Kétségkívül, Svédország helyzete elő­nyösebb ama kisebb atlanti országokénál, amelyeknek cselekvési szabadságát kor­látozza az Atlanti szerve­zet. 2. Á háborús politika té­nyei közül a világ figyel­mét leginkább a vietnami események kötik le, ami természetes is, hiszen az amerikai imperializmus ezen a ponton jár a legkö­zelebb egy általános hábo­rú kirobbantásának veszé­lyéhez. Jelenleg ott tarta­nak az amerikaiak, hogy a vietnami háború tóterjesz­tésének újabb fázisát akar­ják megnyitni, s erről Wa­shingtonban beható tárgya­lások folynak; Taylor tá­bornok az úgynevezett „lép­csőzetes támadás” tervének kigondolója. s aki nyílván ennek az elképzelésnek alapján kapta meg a saigo- ni követi megbízást, ezút­tal ismét az Egyesült Álla­mok fővárosában tartózko­dik. Ezúttal ismét — ami azt jelenti, hogy valahányszor Taylor elhagyta Saigont és Washingtonba repült, min­dig újabb lépésekre került sor a Vietnamban folyó 6 zennyes háború tóterjesz­tésére. Abból, hogy az Egyesült Államok egyre több kato­nát zsúfolt össze a dél­vietnami támaszpontokon, következtetni lehet a há­ború kiterjesztésének so- ronkövetkező szakaszára, ügy látszik, az amerikaiak haderejük bevetésére ké­szülnek a vietnami hábo­rúban. Ennek az elhatáro­zásnak a veszélyességével ma már az Egyesült Álla­mokban egvre többen szá­molnak. .tohnson elnök, aki mindezideig biztosan «aga mögött érezhette a fcnruíresszust. most eey olyan felhatalmazás alap­ján igyekszik elrendelni az újabb hadműveleteket, amelyet még a múlt év augusztusában kapott. Ter­mészetesen nem lehet azt állítani, hogy a kongresz- szusban máris tevőleges ellenzék alakult ki John­son háborús politikájával szemben, de egyre élesebb ellenzéki hangokat lehet hallani demokrata párti és republikánus körökből egy­aránt. Legutóbb a repub­likánus párt egyik tekinté­lyes képviselője, Javíts szenátor figyelmeztetett ar­ra a veszélyre, — amit a nagyarányú katonai moz­dulatok jelentenek Viet­namban. A szenátor kije­lentette: Johnson ilyenfaj­ta akciói „katasztrófát hoz­nak az Egyesült Államok­ra”. A Star című lap jelen­tése szerint a szenátusban ma már körülbelül har­minc-negyven olyan ember ül, aki „sötét aggodalom­mal” figyeli Johnson ve­szélyes vállalkozásait. Az Egyesült Államok szövet­ségesei körében szintén nö­vekszik az idegesség az amerikaiak vietnami ma­gatartása miatt. — Walter Lippmann, a neves ameri­kai publicista, aki a közel­múltban körutazást tett Nyugat-Európában, abban vonja meg tanácskozásai­nak és tapasztalatainak mérlegét, hogy a Johnson? kormányzat politikája meg­ingatta a bizalmat az Egye­sült Államok európai szö­vetségeseiben Amerika ve­zető szerepe iránt. Lipp­Az Egyesült Államok európai szövetségeseinek fokozódó bizalmatlanságát a legélesebben De Gaulle politikája fejezi ki, amely­ről ma már köztudomású: elsősorban az Egyesült Ál­lamok ellen irányul, pon­tosabban az amerikai ve­zetés dilettantizmusa ellen — írta az egyik ismert francia hetilap, a Nouvel Observateur. Washington­ban tudják: De Gaulle-t aligha sikerül a nyomás megszokott eszközeivel el­téríteni álláspontjától. Ég látja: az egész NATÖ­szerkezet működésképtelen, vagy legalábbis működés- képtelenné l válhat De Gaulle* oppozíciója követ­keztében. Ügy látszik a nyugatnémet kormányt — igyekeznek most felhasz­nálni: próbálja „jobb meg­győződésre” bírni a francia elnököt. De Gaulle a hét végén Bonnba utazott, az időszerű kérdések megtár­gyalására a nyugatnémet kormány vezetőivel. Az „időszerű kérdések” többsége a francia—ameri­kai viszonyra vonatkozik. Erhard a múlt héten az Egyesült Államokban volt, s könnyű megérteni, ez al­kalommal megkapta — a megfelelő instrukciókat, — milyen alapon tárgyaljon a „renitens” francia elnök­kel. Paál Ferenc m * Osszeoi a dél-vietnai ilott i polgári kormányzat Úiból katonai junta veszi át a hatalmat — A szabadság- harcosok 110 kilométerre vannak a fővárostól A saigoni rádió szomba­ton reggel — helyi idő szerint 9 órakor — az ál­lamfő, a miniszterelnök és az. országos törvényhozó ta- náfcs közös közleményét is­mertette, amely szerint mindannyian lemondanak tisztségeikről és „az állam ügyeinek vezetését a had- erő kezébe teszik le”. A nyugati hírügynökségek be­számolóiból kiderül, . hogy a tábornokok és a kor­mány tagjai között lezaj­lott megbeszélésén arra a megállapításra jutottak, hogy a jelenlegi kormány- válságot nem tudják meg­oldani. Az AFP jelentése szerint a problémát a tá­bornokok magatartása dön­tötte el: kilencen a jelen­legi intézmények ellen, hárman a jelenlegi rend­szer fenntartása mellett foglaltak állást, míg 11 tábornok tartózkodott a szavazástól. A nyugati hírügynöksé­gek rámutatnak, hogy a rendszer összeomlásában elsősorban két tényező ját­szott nagy szerepet, egy­részről a katolikus töme­gek kormányellenes tünte­tései, másrészről a partizá­noknak az esős évszak kezdete óta egyre nagyobb arányokban kibontakozó offenzívája. A létrejött megállapodás szerint Phan Khac Suu ál­lamelnök, Phan Huy Quat miniszterelnök és a kor­mány tagjai egyelőre hi­vatalukban maradnak és vállalják az államügy dk fo­lyamatos intézését, amíg a tábornokok eldöntik, mi­lyen formában fogják a rájuk ruházott hatalmat gyakorolni. A Reuter iroda saigoni jelentése három lehetőséget említ, neveze­tesen vagy egy diktátorra, vagy egy katonai juntára, vagy egy katonákból és polgári személyekből álló vegyes tanácsra ruházzák a legfőbb hatalmat Saigon utcáin szombaton délelőtt rendőri alakulatok tartottak járőrszolgálatot, de tömegmegmozdulásokra nem került sor. A nyugati hírügynöksé­gek jelentéseiből az is ki­derül, hogy a „tömeges le­mondások’’ híre teljesen váratlanul érte az amerikai hatóságokat. A harctéri jelentések szerint a szabadságharco­sok a szombatra virradó éjszaka Song Be közelében, Saigontól 112 kilométemyi- re északkeletre elfoglalták a kormánycsapatok egyik erődjét és hatalmukba ke­rítették a helybeli rádióál­lomást. Az állomásról azóta saját adásukat sugározzák. A legújabb jelentések ar­ról számolnak be, hogy az erőd és a rádióállomás visszafoglalását célzó had­műveletek mind ez ideig eredménytelenek marad­tak. * A Vietnami Tájékoztató iroda jelentése szerint ez év első három hónapjában a kormánycsapatoknak 3822 katonája átállt a harcoló partizánok oldalára, továb­bi 8000 katona pedig meg­szökött a hadseregből és visszatért falujába. * Az AFP londoni kom­mentárja szerint a Wilson kormány magatartásában a közeljövőben változás vár­ható a vietnami kérdéssel kapcsolatban. Ennek oka az, hogy az alsóházban szá­mos képviselő nyugtalan­kodik az amerikai tenge­részgyalogságnak a dél- vietnami hadműveletekben történő aktív és támadó jel­legű bekapcsolódása miatt Amerikai űrhajósok előléptetése Johnson elnök pénteken Washingtonból Houstonba repült, hogy látogatást te­gyen abban az űrhajózási központban, ahonnan Mc- Divitt és White űrhajósok űrutazását irányították. Az elnök emlékeztetett arra, hogy megígérte, valami ajándékot visz nekik, s ezt az ígéretét most beváltja. Bejelentette, hogy mindkét őrnagy-űrhajóst az ameri­kai légierő alezredesi rang­jára emeli. Egyúttal kö­zölte, hogy ugyanezt a ran­got kapta két korábbi ame­rikai űrhajós: Cooper és Grissom is. Johnson végül meghívta McDivittet és Whitet Wash­ingtonba, ahol a Fehér Házban kiváló érdemeikért kitüntetésit kapnak; Lengyelország 1965 tavaszán 1 varázsige : »ENGER Krakkóba szombaton es­te érkeztem meg tizenöt­órás vonatozás után. Ma­gyar utitársaim azt aján­lották, hogy a Dom Turist nevű szállodában keressek szobát, de az első szavam az legyen: wenger, azaz hogy magyar vagyok. A portán nagyon sokan vára­koztak, s néhány perc múlva savanyú ábrázattal cipelték tó bőröndjeiket a csapóajtón; Több nyelven hallottam, nincs hely, na­gyon sajnálják, de nincs. A kisasszony kedves han­gon velem is közölte, hogy nem tehet semmit az érde­kemben. Node engem így tanították: „Nagyon árvá­nak, tanácstalannak mutasd magad”. „Aztán mondd tó a varázsigét: wenger”. — Megpróbáltam. — Ja wenger. A kisasszony cinkosan hunyorított, jdezve, hogy várjak, majd ha mindenki elment, segít rajtam. Olyan otthonos volt az egész. Szó­val én itt „vendég” vagyok, akár a borbélyomnál, vagy egy ismerős áruházi eladó­nál. Fél óra sem telt él, a kulcsot megkaptam. Mit tesz egy idegen vá­rosban a látogató? Azon­nal kimegy az utcára is­merkedni, benyomásokat gyűjteni. És persze előve­szi a jegyzetfüzetét és fo­lyamatosan rajzolja, amerre halad. Térképet csinál. Ré­szint azért, hogy visszata­láljon a szállodájába, ré­szint, mert ettől a tudattól bátrabban csavarog. Krakkó éjszakai élete a belvárosban pontosan olyan mozgalmas, mint Pesten. — (Persze a hajdani főváros­ban nyolcszázezer ember él. Leginkább Szegedre emlé­keztet fekvése, hídrendsze- re, közlekedése, városren­dezése. Csak sokkal na­gyobban kell elképzelni.) Ügy éreztem, mindenki az utcán van. A Rynek Glowny tér közepén előszói a Sutóennice, a posztóke­reskedők ravaszul kivilágí­tott háza tűnt fel. Azért mondom, hogy ravaszul, mert csupán az épület szer­kezetét juttatta érvényre a fény, a részleteket nem Azzal t&hát csak nappal lehetett megismerkedni. Séta közben egyetlen lírai dallam ring körül. A szláv nyelvek közül a lengyel a íegzenélőbb. A sok magán­hangzó, a két egymás mel­letti másalhangzónak köny- nyed, magánhangzós ejtése teszi dallamossá a beszéd­jüket. Van benne valami franciás báj, olaszos muzi­kalitás. Nálunk azt mon­danák: milyen aranyosan csacsognak. A posztókereskedők házá­nak egyik oldalszárnyában eszpresszóra bukkantam. — Leültem a teraszra, kér­tem egy duplát. A felszol­gálónő kicsit csodálkozva né­zett rám, aminek akkor nem lulajdonítottam különösebb jelentőséget. Ám később megértettem. Letett az asz- talra egy kannát, benne jó félliternyi kávéval. Másnap reggel egyenesen a Sukiennicébe mentem. A bazárok a boltíves átjáró­ban kaptak helyet. Régen a posztókereskedők kínálták a faragott pultok mögül az árujukat. Most népművé­szeti cikkeket, olcsó kel­méket, papucsokat, emlék­tárgyakat, gyékényt, kerá­Krakkó — Sutóennice mdáí s k! tudná felsorolni mi mindent lehet kapni és eladni. A teraszról remekül be­látni az egész teret. Balra a gótikus Mária templom áll. Gyönyörű. Főoltárát a kor világhírű művésze Veit Stoss alkotta. Nem messze innen Adam Mictóewicz, a lengyelek Petőfije kapott szobrot Vasárnap délelőtt a Wawel, a királyi palota fe­lé vettem az utamat. Ha­talmas parkon mentem keresztül. Vagy ötszáz egye­temista töltötte ásással, ge- reblyézéssel az idejét. A sétálók közül sokan, úgy ünneplő ruhában szerszá­mot kértek, s dolgozgattak egy órácskát. Az új ma­darat nagy üdvrivalgással köszöntötték a fiatalok. — Énekszó, nevetés töltötte be a parkot. Imitt-amott lehe- veredtek a fűre, beszélget­tek, cigarettáztak, udvarol- gattak. A feljáró hemzsegett a turistáktól, s más lengyel városból érkezőktől. I. Zsig- mond király palotája mesés szép. A főbejárat mellett áll a Koronázó bazilika Benne a mi Lajos kirá­lyunk lányának, Hedvignek síremléke a legkeresettebb. Az a hit járja, hogy Hedvig minden kérést meghallgat és elintéz az illetékeseknél Igényét cédulán jelentheti be az ember. A cédulák tartalma olykor mulatságos, olykor megható. Ilyesmit lehet olvasni rajtuk: „Hed­vig segíts, ma nem készül­tem számtanból...” (Ezután pontos iskola és osztály cím megjelölése áll). Egy asszony gyermeket szeretne mások állásváitoztatáshoz kérnek támogatást. Még hazánkfiai is kéréssel for­dultak hozzá: ..övd, segítsd Magyarországot!” Aláírást pécsiek. Folytatás következik: — Pacal — lengyel módi»

Next

/
Oldalképek
Tartalom