Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-13 / 138. szám

WW. június ló. SZOLNOK MEGYEI NBPLAF 3 félnek a közös Milliók és a koordináció A beruházások területén a takarékosság érvényesí­tésének számtalan lehető­sége van az előkészítés, en­gedélyezés, műszaki terve­zés és megvalósítás idősza­kában. E lehetőségek az érdekelt beruházó, tervező és kivitelező vállalatok, —* szervek és intézmények előtt ismertek. A takarékosság minden területen történő követke­zetes alkalmazását írják elő a beruházási jogszabályok, eléggé széleskörben külön anyagi ösztönzés is alátá­masztja a beruházások leg­gazdaságosabb lebonyolítá­sára irányuló törekvéseket. Éppen ezért most a be­ruházások terén kevésbé közismert, de jelentőségé­ben talán egyik leglénye­gesebb takarékossági lehe­tőségről és intézkedésről kívánok figyelmet felkeltő céllal írni. Az elmúlt év során jelent meg a Gazda­sági Bizottság határozata az egy településen belüli beruházások koordinációjá­ról. A határozat alapján me­gyénkben is megalakult és megkezdte működését a megyei tanács végrehajtó bizottságának koordinációs bizottsága. Érdemes néhány szót szólni bevezetésként a területi koordináció szük­ségességéről, hatékonyságá­ról és lehetőségeiről. Szol­nok város ipari üzemeiben az elmúlt évek során négy erőmű létesült együttesen mintegy 180 millió forint beruházási költséggel; A négy erőmű küzül csupán egy készült kooperációs energiaszolgáltatásra; — A Papíripari Vállalat Szol­noki Papírgyárának erő­műve biztosít rendszeresen gőzenergiát a Tisza Bútor­ipari Vállalat 4. sz. Gyár­egysége részére; Ez azon­ban csak a példa egyik oidala. Viszont gazdaságosabb volna nagyobb városaink ipamegyedeit központi erő­művekkel ellátni a rendel­kezésre álló legolcsóbb enerigahordozó felhaszná­lósával. E gondolat kap­csán nem lehet említés nél­kül hagyni azokat a belát­hatatlan lehetőségeket, — amelyeket Szolnok város ipari gázellátása nyújthat a jövőben. Másik kézenfekvő példa az egymással szomszédos telepítésű ipari üzemek, intézmények egyenként lé­tesített kultúrtermei, szo­ciális és egészségügyi léte­sítményei; Ésszerű egyez­tetéssel, a dolgozók érde­keinek feltétlen szemelőtt tartásával ezen a téren is sok millió forint megtaka­rításra nyílhat lehetőség; Szemlélet — Adminisztráció A területi koordináció szükségessége nem elvont, eszmei lehetőség, az ilyen irányú igényt a gyakorlati élet mindennapos tapasz­talatai vetették fel. Mi az oka tehát, hogy az eddi­giek során mégis igen ke­vés esetben valósult meg több beruházó által közö­sen létrehozott létesít­mény? Egyik oka feltétlenül az, hogy korábban nem volt egységes előírásba foglal­va a közös beruházások le­bonyolítási rendje, más­részt megyén belül nem volt egyértelmű gazdája a területi koordinálás össze­fogásának. — A korábban említett G. B. határozat, illetőleg az életre hívott koordinációs bizottság ma már a múlt hiányosságait pótolja, ez által a szerve­zeti és lebonyolitási előfel­tételek adottak; Természetesen a terüle­tileg koordinált beruházá­sok megvalósításának nem csupán adminisztratív, — vagy szervezeti jellegű gát­ló tényezői voltak. A be­ruházási tevékenységben érdekelt szerveknél komolv szemléleti változásnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy a közös lebonyolítású be­ruházások egyre szélesebb körben alkalmazásra ke­rülhessenek és gazdasági eredményüknél fogva a nemzeti jövedelmünkben lecsapódó megtakarítások­nak egyik alapvető bázisá­vá válhassanak. Az igazi érdek: a takarékosság Ilyen szemlélettel kell tervező szerveinknek ke­resniük tervezési tevékeny­ségük során a gazdaságo­san és ésszerűen felhasz­nálható lehetőségeket, hi­szen felkészültségükből kö­vetkezően a leghatékonyab­ban szolgálhatják a terü­leti koordinálás ügyét. A beruházó vállalatok és irányító hatóságok vezetői­nek gondolkodás módjában és elhatározásaiban alá kell rendelni az indokolat­lan kényelmi szemponto­kat, a „közösködéstől” való idegenkedést, a helytelenül értelmezett „vállalati ér­deket” az egész közösség szempontjából elsőrendű fontosságú célkitűzésnek, a következetes, de ésszerű takarékosság elvének. A Szolnok Megyei Ta­nács VB Koordinációs Bi­zottsága eddigi rövid mű­ködése alatt csak szerény eredményeket mutathat fel, de a közeljövőben már né­hány jelentősebb közös be­ruházással tudja bizonyí­tani a koordinációs tevé­kenység létjogosultságát, szükségességét és haté­konyságát. Ilyen lesz például Szol­nok IX. kerületének csa­tornázása és a távbeszélő­hálózat bővítése. A kezde­ti eredmények még nagy­részt, úttörő jellegűek, a bizottság működése azon­ban egyre szélesebb lehe­tőségeket teremt állóeszköz fejlesztésünk minden terü­letén a közös megvalósí­tású beruházások létrejöt­téhez. Vékes Sándor a beruházási bank megyei igazgatója Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács rendelkezése az 1959 előtt megállapított alacsony nyugdíjak felemelésére 200 forintra emelik a kétgyermekesek családipótlékát Az Elnöki Tanács tör­vényerejű rendelete és a Minisztertanácsnak ehhez kapcsolódó rendelete alap­ján július 1-től felemelik — a munkaviszony és a kis­ipari szövetkezeti tagság alapján járó — 1000 forint­nál alacsonyabb összegű olyan öregségi és rokkant­sági nyugdíjakat, amelyeket az 1959. január 1-e előtt ér­vényben volt jogszabályok szerint állapítottak meg. Az 1S54. október 1. előtti rendelkezések szerint nyug­díjazottak ellátását 20 szá­zalékkal, az 1954. októberi és 1958. december 31. kö­zött hatályban volt jogsza­bályok alapján megállapí­tott nyugdijakat 10 száza­lékkal emelik, de az eme­léssel növelt összegű nyug­díj nem haladhatja meg az 1000 forintot. A mezőgaz­dasági öregségi (úgyneve­zett OMBI) járadékosok ha­vi 70 forinttal kapnak töb­bet. Vannak nyugdíjasok, akik házastársi pótlékban része­sülnek és a jelenlegi ren­delkezés szerint a nyugdíj és a házastársi pótlék ösz- szegének felső határa 853 forint. A nyugdíj emelése folytán a házastársi pótlék összege sok esetben csök­kenne, ha ez a felső ha .ár nem változna. Erre tekin­tettel a kormányrendelet a 850 forintos felső határt 1000 forintra emelte. Hasonló megfontolás alap­ján a korábbi 700 forint he­lyett 800 forintban állapí­tották meg azt a határt, amely összegig az özvegyi nyugdíj és az özvegyet saját jogán megillető nyugellátás együttesen folyósítható. A szülötten árvák árvael­látásának legkisebb összege havi 350 forint lett. A házastársi pótlék, va­lamint a saját jogú és öz­vegyi nyugdíj folyósítása felső határának, továbbá a szülötten. árvát megillető árvaellátás legkisebb ösz- szegének a felemelése azok­ra is vonatkozik, akiknek ellátását a jelenlegi nyug­Gumicsizmás határjárás Terepjáróra! Jászberényben A főagronómus fél a nyártól Korán a kalászra szállt a veréb Későn jön, de milyen lesz az aratás ? A főagronómus borús kedvetlenséggel fogad. Né­zi a szakadó esőt és szótla­nul elém teszi a házi me­teorológiai nyilvántartást. A búzavetéstől számítva Jászberényben már 800 mil­liméter eső hullott idáig. — És... Június első 10 napjá­ban 134 milliméter, ebben benne a vasárnapi 80 mil­liméteres felhőszakadás. A 10 ezer holdas jászsági nagybirtok szakmai veze­tője végigméri a lábamat. — Negyvennégyes gumi­csizma megfelel? Rosszat sejtek, ha már gumicsizma kell a határ­szemlére. Serester Kálmán főmérnök még tetézi ijedt­ségemet, jelezvén a főagro- nómusnak: — Felszereltük elsőkerék- meghajtásúra a terepjárót. Ilyen előkészületek után indultunk Hintalau Edével, a Jászsági Állami Gazda­ság főagronómusával. Kel­lemes ember, örök bizako­dó, így ismerik Hintalan Edét. De most nagyon bo­rús hangulatú, ahogy a Zagyva hídon túl az árok- szállási útra fordulunk. — Balról 50 hold kukorica- tábla. Gyönyörű tiszta, — Hungazinnal irtották ki a gyomot. De picike a nö­vény — Ez a félő. Elment a tenyészidő egyharmada, mi lesz belőle? A hidegben, a víz alatt nem fejlődik a növény. Százötven holdas talajvíz Balaton Nagy részén víztükrök csillognak és érettkalász- sárgán didereg benne a tengeri. Iszappatakok med­rei, vájatai jelzik még a vasárnapi felhőszakadást. — Ez még csak istenes. De amott, a Gyilkoson túl van 150 holdas jászsági Balatonunk. Be se tudtuk vetni, járhatatlan. A sás, a káka, meg a nád verte fel. Vízlevezető kis csatornák futnak az árkokba, de majd­nem hiába. Az árok is csordultig vízzel. Árokszál­lás irányából nagy csorda fordul az útra. Csüggeteg férfiak furkósbottal terelik az ázott, fázó jószágokat; — Hová emberek? — Felvette az istállót a víz. A Vörös Csillag Tsz istállóját. « Balról a Lenin Tsz amúgy is gyenge búzaföld­je fürdőzik. Hintalan a Zagyva-gátra mutat. Rend­maradványok. A föld né­pe végig, amerre ellátni lekaszálta a Zagyva-part füvét. Jött az ár és elvitte a szénát. De mindenütt a tönkrement szorgalom rom­jai. Utak mentén, dűllőkön, árokpartokon ott rotthad, ázik a rendre vágott fű. Ki kelt a tizenötéves repcemag Az új hatvani út men­tén tehenet legeltetnek a zöld repcén. Temérdek sok, buja, dús a vadrepce. — Tíz-tizenöt éves mag­ból kelhetett, ami valaha nagyon mélyre került. De ez az idő most mindent ki­hoz. Ez az idő! A gépállomás előtti másodvetésű silóku­korica, a másoldali kukori­ca alig hagyja el a talaj- szintet Benn a felsőjászsá­gi majorban Rékasi János agronómus idegeskedik. — Tétlenkednek az em­berek, nincs kereset, isz­nak. A női munkásszálláson még csak megjárja a han­gulat. A nyírpataki lányok, asszonyok az eresz alól kémlelik az eget — Megesszük a keresetet a kényszerpihenőn. A férfiak „tanyáján” ital­szag, áporodottság fogad és jónéhány részeg ember. Az idősebbek az itteni föld­művesszövetkezeti boltost szidalmazzák és joggal. — amiért megengedte, hogy egy 15 éves gyereklegény, a Palcsi önkívületileg le­igya magát. Mindehhez azért beszá­mítandó, hogy a gazdaság kampánymunkásairól van szó. Az állandó gárda, a törzskar nem ilyen embe­rekből áll. — A főmérnök kérlel is, két brigád nevét említsem meg, a Ficsor Já­nos és a Rendes László ve­zette kollektívákét, ame­lyek mit meg nem tesznek az időjárás ellensúlyozásá­ra. És a bejárók? A pusz­tamonostoriakért ilyenkor nem küldenek járművet. Otthon maradnak és tesz- nek-vesznek a kertben és máshol, amit tudnak. A gazdaság munkásai kemény akarattal dacolnak az idő mostohaságával, de azért az nem jó, hogy az idény­munkások idáig jutottak. Ezer hold árpa földreverten A monostori határrész — ahová most tartunk —má- sabb, mint az árokszállási. Szebb, mutatósabb, még így is. Látunk kifogástalan ré­patáblákat, részben művelt fázós paradicsomot. Rész­ben műveltet, mert egyré- szére még rá se tudtak menni a kapások. És a 70 holdas paradicsomkertészet mellett visszakozz van. Po­csolya-tó zárja le előttünk az utat. A sofőr nem mer nekihajtani. — Ismerem ezt a szik­porontyot. Másfél méteres víz! Esetleg helikopterrel le­het itt közlekedni. Ezen elhülledek. Azon még in­kább, ami a 100 holdas árpatáblánál vár. Ledön­gölve, földre verve a gyö­nyörű árpa. Az agronómus felsóhajt: mind az ezer hold árpa így fekszik. S úgy összekuszálva a föl­dön, hogy egy szálat nehéz különválasztani. És átható, fanyar erjedésszag terjeng fölötte. Mint ősszel, siló- záskor. — A folyamat is ugyanaz. A földre tepert zöld gabona szára erjedés­nek indul, rothad a péppé ázott talajon. Verébcsapa­tok röppennek fel. — Rosszat jelent, ha ilyen korán a kalászra száll a veréb. S valóban pereg a szem a kalászból. Nem bírja to­vább tartani. Az aratás és a dzsungel• háború Aztán a szentgyörgyi ha­tár alatt búzatábláknak vá­gunk. Jobbról szovjet Be- zosztája, balról francia faj­ták. Derékig érnek, ahogy besétálunk és szép termést ígérnek. És talpon állnak. — Ez a szerencsénk, hogy külföldi strapabíró fajtá­kat vetettünk búzából. S ettől a reménytől fel- villanyozottan is számba vesszük, mi vár aratásra. Ami már bizonyos: leg­alább két hetet késik az érés, a betakarítás. De mi­lyen lesz? Hintalan találó hasonlatot mond. — Mint a dzsungelhábo­rú. Mint a jól felszerelt katonaság tehetetlensége a dzsungelharcosok ellen. Mi Is igen jól gépesítve va­gyunk, de még a lánctal­pasok is elsüllyednek most. Aztán hozzáteszi. — Azért a hadviselésben döntő a technika. Ezzel akarnak aratási csatát nyerni, erre készül­nek. Még a lóistállóban is szárítanak, ha kell. A kombájnokra dupla gumi­kereket tesznek, így na­gyobb a fekvő terület, ki­sebb a süllyedési veszély. Kemény aratást sejtenek, s keményen készülnek rá a jászságiak. S talán ezért lesz majd végül is köny- nyebb. Borzák Lajos díjtörvénv rendelkezései szerint állapították, illetve állapítják meg. Az Elnöki Tanács és a Minisztertanács intézkedé­sének egy évre számított költséghatása 264 millió fo­rint. A felemelt összegű öreg­ségi és rokkantsági ellátás — amely júliustól válik esedékessé — a nyugdíja­sok külön kérelem beadása nélkül kapják meg. Nem kell kérelmet benyújtanak azoknak sem, akik jelenleg házastársi pótlékban, illet­ve szülötten árva ellátás­ban részesülnek. Azoknak a nyugdíjasok­nak azonban, akik eddig nem kaphattak házastársi pótlékot, mert erre csak az új rendelkezések szerint. vagyi9 a 850 forintos ha­tárnak 1000 forintra törté­nő emelése folytán — vál­nak jogosulttá, külön kell kérniök a házastársi pótlék folyósítását. Ha kérelmüket a nyugdíjat folyósító szerv­hez legkésőbb 1965. decem­ber 31-ig benyújtják, a jo­gosultak a házastársi pótlé­kot július 1-ig visszamenő­leg megkapják. A nyugdíjat folyósító szer­vek általában külön kére­lem nélkül figyelembe ve­szik azt is, hogy az özvegyi nyugdíj és az özvegyet sa­ját^ jogán megillető nyugel­látás együttes összegének felső hatóra 800 forint lett, s a júliusi nyugdíjakat en­nek megfelelően kiegészí­tik. Ha azonban a jogosult özvegy a kiegészítést nem kapná meg. a nyugdíjat fo­lyósító szervnél 1965. de­cember 31-ig beadott ké­relmére azt július 1-ig visz- szamenőleg megkapja. Azok a nyugdíjasok, akik 1954. október 1. előtt meg­állapított nyugdíjukat idő­közben átcserélték, 1965. december 31-ig a nyugdíjat folyósító szervnél kérhetik, hogy jelenlegi nyugdíjuk helyett az új rendelkezés­nek megfelelően magasabb összegben megállapításra kerülő régi nyugdíjukat fo­lyósítsák, amennyiben az számukra kedvezőbb. * A Minisztertanács az egészségügyi és a munka­ügyi miniszter előterjeszté­se alapján a hadirokkantak és a hadigondozott család­tagok járadékát havi 120, illetve 110 forinttal fel­emelte. Az intézkedés egy évre számított költséghatá­sa meghaladja a 11 millió forintot. A felemelt összegű jára­dékot a folyósító szerv kü­lön kérelem nélkül kiutalja. A Minisztertanács — a Szakszervezetek Országos Tanácsának és a munka­ügyi miniszternek az elő­terjesztése alapján — a Ko­rábbi kormányrendeletet módosítva, július 1-i ha­tállyal havi 200 forintra emelte azoknak a kétgyer­mekes dolgozóknak a csalá­di pótlékát, akik eddig havi 75 forintot kaptak. Ez az intézkedés 347 ezer csalá­dot érint, s egy évre szá­mított költséghatása kere­ken 520 millió forint. A felemelt összegű csalá­di pótlékot a kifizető szer­vek első ízben augusztus­ban — külön kérelem nél­kül folyósítják. (MTI) Elutazott Budapestről a KGST titkára Szombat délelőtt eluta­zott Budapestről Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára, aki Apró Antallal, a KGST végrehajtóbizottságának so­ros elnökével megbeszélé­seket folytatott a végrehaj­tóbizottság soronkövetkező ülésszakának előkészületei» rőL

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom