Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK MEGYE lA MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS XVI. évfolyam, 135. szám. ÁfÖ SQ fi51©? 1S65. június 10., csütörtök. Felesleges készletek Emlékezni mindenkinek .. Ä jászberényi nagygyűléssel zárult a tavaszi rendezvény-sorozat A megye Vállalatainál gyakorta tapasztaljuk, hogy az üzemi szervezet­lenséget, az ütemtelen termelést az anyaghiány­nyal igyekeznek indokol­ni. Egyes esetekben van is ebben némi igazság. Az idei első öt hónap­ban is előfordult, hogy a megrendelt anyagot, kooperációban gyártott alkatrészt nem kapták meg a vállalatok. A Tisza Cipőgyár például az ex­port női posztó lábbelik­hez szükséges bélésanyag töredékével volt kényte­len megelégedni. Ilyen okok hátráltatták a Vas­ipari Vállalatnál a lengés- csillapítók, a mezőtúri VILLGÉP-nél pedig más termék ütemes gyártását, kiszállítását. Egyszóval a vállalatok a saját bőrükön is érzik, hogy milyen fontos a tervszerű anyag- és kész­letgazdálkodás. Az Országos Tervhiva­tal és a Pénzügyminisz­térium együttes utasítása szerint december 31-ig szabadon lehet eladni- venni az olyan készlete­ket. amelyek az adott vállalat idei termelési ter­vének teljesítéséhez nem szükségesek. A vállalatok készletgaz­dálkodáséban sajnos szá­mottevő javulás nem kö­vetkezett be, részint azért, mert a felesleges készlet feltárása és hasznosítása vontatottan halad. A ta­nácsi könnyűiparban pél­dául az idei első negyed­évi termelési érték a bá­zishoz viszonyítva 5,7 szá­zalékkal, a készlet pedig 19.8 százalékkal növeke­dett. A kisipari szövetke­zetek eddig ugyan 2.9 millió forint értékű feles­leges anyagot, alkatrészt, szerszámot tártak fel, de ennek csak negyedét hasz­nosították. Ám jel’ernző az is, hogy a ktsz-ek kö­zel felénél egyáltalán nem került sor feltárásra. A Nagyalföldi Kőolajterme­lő Vállalat normafeletti készlete éléri a 7 millió forintot. Sorolhatnánk még példákat, mert szin­te alig tehetnénk kivé­telt a megye vállalatai, kisipari termel őszövetke- aeteá között. Vajon a véletlen műve mindez? Korántsem. In­kább a gazdálkodási szemlélettel van baj egy­felől, míg másfelől a termelés, a munka szer­vezésével. Először is a vállalatok vezetői nem salvesen engedik ki a ke­zükből azt az anyagot, ami B raktárban van. — Ügy gondolják, december 31-ig még van idejük az utasítást végrehajtani. Majd a negyedik negyed­évben eldől, min adnak túl. Kicsinyes gondolko­dás ez, s nemtörődömség­re vall, mert a látszóla­gos vállalati érdeket a népgazdasági érdek fölé rendeli. A vállalatoknak pedig semmiféleképpen nem érdeke, hogy a ter­vezett termeléshez nem szükséges készleteket ..tartalékolják”. A norma­felettiséget büntetőkamat­tal hitelezi meg a bank, az eszközlekötési járulék is növekedik, a vállalat pénzgazdálkodásában fe­szültség következik be. Nem lesz pénz olyan cé­lokra, amikre valóban kell. És végül a nyereség- részesedésre is kihat a helytelen készletgazdálko­dás. Nem beszélve a nép­gazdaságnak okozott ká­rokról. Mint mondottuk, a készletnövekedés oka a rossz munkaszervezés, az ebből fakadó ütemtelen termelés is lehet. Például a vegyesipari ktsz-eknél ez a helyzet, de néhány iparvállalatnál is hason­ló. Tagadhatatlan, hogy a korábbi évekhez viszo­nyítva a készletgazdálko­dásban csekély a javulás, noha a lehetőségek sok­kal kedvezőbbek. Mit lehet tenni? Elő­ször is mindegyik válla­lat vezetőjének meg kell érteni, hogy az OT—PM 114/1985. sz. utasítás több, mint egy egyszerű enge­dély, Tudomásul kell ven­niük, hogy a két szerv utasítást adott ki,. amely­nek végrehajtása kötele­ző. Másodsoron az adott helyzetből következik, hogy a felesleges készle­tek fejtárásét és haszno­sítását szervezettebben, körültekintőbben és sok­kal gyorsabban kell elvé­gezni, mint eddig. Most az lenne a he­lyes, ha a pártszervezetek Is gyakorolnák ellenőrző jogukat, és szigorúan meg­követelnék, hogy a válla­latok gazdasági vezetői valóban érdemben intéz­kedjenek a készletek ren­dezésében. Vizsgálják meg, hogy a feltárás terv­szerű-e, a hasznosítással is törődnek-e az arra il­letékesek. És hassanak ■oda, hogy minden olyan készletet feltárjanak, ami az idei tervek teljesítésé­hez nem feltétlenül szük­séges, (F. P.J Hlá: A brigád vezet«» egy munkanapja Szerszám és fegyver egy kézben A könnyező gomba bűn lajstroma késéit. A MESZÖV-nél elmon­dották, hogy a földműves­szövetkezetek a felkészü­lést már hónapokkal ez­előtt megkezdték. Felmér­ték árukészletüket, a vár­ható igényeket, s ennek alapján rendeltek árut, il­letve gondoskodtak beszer­zéséről. Az előrelátó munka eredménye, hogy az alapvető élelmiszer cikkek mellett szalonnából is van elegendő a boltokban. Je­lenleg mintegy 750 mázsa sózott és füstölt szalonna van raktáron. Ha pedig a központi árualapból nem tudnak elegendő szalonnát adni a lakosságnak, úgy saját hízóikból elégítik ki az igényeket. Ez azt jelen­ti, hogy több mint 900 má­zsa szalonna áll az fmsz boltok rendelkezésére. Az utóbbi években kü­lönösen nagy gondot oko­zott a falusi lakosság el­látása zöldséggel és gyü­mölccsel. Ezért az Idén az fmsz-ek jobban igénylik a tsz-ek segítségét, mint ta­valy. Eddig több mint 400 vagon zöldség- és gyümölcs felvásárlására kötöttek szerződést a tsz-ekkel. Az Iparcikkeknél már korántsem ilyen biztató a helyzet. A várható hűvö­sebb, esős nyár miatt, va­lószínűleg több kézi mun­kaerő szükséges az aratási munkákban, mint tavaly. A kasza, a fenőkő és a kü­lönböző szerszámnyél már­is nagyon sok helyen hiánycikk. Helyileg ezen segíteni nagyon nehéz. — Viogv szerszámnyele­ket a ktsz-ek is készíthet­nek, mint ahogyan ezt meg is teszik az fmsz-ek- kel való megegyezés sze­rint, de kaszát, fenőkőt és I egyéb vasárut csakis a köz- I ponti árualapból lehet biz­Tegnap délután pontosan 1 órakor érkezett Jászbe­rénybe Erdélyi Károly kül­ügyminiszterhelyettes, aki a békéért, a leszerelésért és a népek függetlenségéért indított tavaszi rendezvé­nyeket záró nagygyűlés elő­adója volt. Az esti gyűlés előtt Erdélyi elvtárs Pallai Sári dómé, a Hazafias Nép­iá Meteorológiai Intézet­ben elmondották: Közép-Európa térségébe részben a Földközi-ten­ger, részben az Atlanti­óceánról egymás után ér­keznek újabb és újabb esőket hozó léghullámok. Egyes helyeken az átlagos­nál kétszer nagyobb eső­zést jegyeztek fel. Több évtizedes feljegyzések ada­tai szerint az idei késő ta­vaszi időjárás nem áll példa nélkül: ehhez hason­ló volt 1933-ban is. Május­ban akkor is annyi eső hullott, mint az idén. En­nek ellenére — bár ez nem meteorológiai adat — re­kordtermést értek el ke­nyérgabonából. — Hasonló hűvös, esős késő tavaszi időjárás volt az 1940-es és a közelmúltban az 1953-as is. Az ilyen éveknek közös front megyei titkára Bacsa Ferenc, a városi pártbizott­ság titkára társaságában meglátogatta a Hűtőgép­gyárat. László Károly fő­mérnök az üzem termelési eredményeiről tájékoztatta a vendégeket, majd kalau­zolásával Erdélyi elvtárs tüzetesen megszemlélte a igen érdekes jellemzőjük: amíg Nyugat- és Közép- Európa hőmérsékleti értéke a sok évi átlag alatt ma­radt, addig Észak-Európá­ban napos az idő. Finnor­szágban például — kedden 25—27 fokot mértek. Hazánkban szerdán át­menetileg felmelegedett az idő, országosan elérte a 22—26 fokot. Az újabb esőfront kedden délelőtt érkezett. A délnyugat felől elihdult esőzés végigpász­tázta —- kelet-északkeleti irányban az ország terüle­tét. Átlagosan 5—15 milli­méter csapadékot mértek. És mi várható? Sajnos, a távprognózis újabb meg­megújuló esőfrontot jelent. A közeli napokban jelen­tős időváltozásra nem szá­míthatunk. Lehel hűtőszekrények „szü­letését”. A Hűtőgépgyárból a taní­tóképző intézetbe látogatott Erdélyi elvtárs, ahol ven­déglátói között kedves em­lékeket elevenített fel. ö ugyanis jó két évtized­del ezelőtt az intézet diákja volt. Később Andrási Béla az intézet igazgatója tájé­koztatta a miniszterhelyet­test az intézet jelenlegi működéséről. Búcsúzóul Er­délyi elvtára köszönetét mondott a sok évvel ez­előtti segítségért és további jó munkát kívánt á taná­ri karnak. Este a Déryné színház­terembe mentek a vendé­gek, ahol már sok százan összejöttek a nagygyűlésre. Varga Béla a Hazafias Népfront városi titkára üd­vözölte a nagygyűlés részt­vevőit, előadóját és Zagyi János elvtársat, a megyei pártbizottság titkárát A nagygyűlésen Erdélyi Ká­roly többek között ezeket mondta: — A jászberényiek büsz­kesége hosszú időn keresz­tül a Lehel kürt volt. Most újabb dolgokra büszkék; a Lehel hűtőszekrényre és sok más, hasznos ipari termék­re, ami az utóbbi évek alatt tette híressé Jászbe­rényt. Beszélt arról, hogy mint az ország külügyminiszter­helyettese sokszor tapasz­talja más népek rokonszen- vét, érdeklődését népünk iránt. — Mai összejövetelünk célja, hogy kifejezzük mi is békeakaratunikat, szoli­daritásunkat más népek iránt, — mondotta, majd emlékeztetett a II. világ­háborúra. a halottak, sebe­sültek millióira, a pusztu­lásra, amiről soha nem fe­ledkezhetünk el, aminek megismétlődését nem en­gedhetjük. — Sok ezer családban könnyeznek még ma is — folytatta. — Negyedmillió Szovjet katona vére hullott, csak a mi hazánk felszaba­dításáért. A magyar föld Is 600 ezer fiát vesztette el a II. világháborúban. Az árvákat, rokkantakat, a lelki betegeket nem is le­het öszesszámolni. De em­lékezni mindenki tud. És emlékezni mindenkinek kell, hogy megakadályoz­zuk az újabb világégést. Erdélyi Károly előadása után Benke Lászlóné álta­lános iskolai tanár a város értelmisége, Bathó János, a Lenin Tsz elnöke a tsz- parasztok, Pernyész István, hűtőgépgyári dolgozó a vá­ros munkásai nevében szó­lalt fel. Pernyész István javaslatára táviratba is fog­lalták békeakaratukat, ame­lyet az Országos Béketa­nácshoz továbbítottak. A táviraton kívül átadták Er­délyi elvtársnak a város több ezer lakója által alá. írt levelet, amelyben a vietnami nép ellen intézett amerikai agresszió ellen tiltakoztak. F elkészültén várja az aratást a falusi kereskedelem Van elegendő szalonna % Mozgóboltok a határban tk Megváltoztatták az üzletek nyitási idejét © Hiánycikk a kasza és a meleg A nyári mezőgazdasági munkák nemcsak a terme­lőszövetkezetekre és állami gazdaságokra rónak az át­lagosnál nagyobb feladatokat, hanem a falusi keres­kedelemre is. A mezőgazdaságban dolgozók élelmi­szerrel, hűsítő itallal és különböző iparcikkekkel va­ló ellátása a földművesszö cetkezetek feladata. Az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez az ellátás nem mindig volt zavartalan. S vajon milyen lesz az idén? Ezzel a kérdéssel kere stfik fel a MÉSZÖV itleté­tosítani. Ezért helyes len­ne, hogy a nagykereskedel­mi vállalat haladéktalanul meg is rendelné a szüksé­ges árucikkeket az ipartól. A nyári felkészülés a vendéglátóipari területekre is kiterjed. Itt nincs külö­nösebb baj. Igaz ugyan, hogy a rendkívüli időjárás miatt még nagyobb forga­lomról sem beszélhetünk. — A tájékoztatás szerint azonban később is megáll­ják majd helyüket az fmsz-i vendéglátóipari egy­ségek. Már megkezdték a kerthelyiségek rendbehozá­sát, kinyitottak a strandok és korlátlan mennyiségben kapható ital. Sőt, az aratás idejére is biztatóak a je­lek. . A harmadik negyed­évben ugyanis több mint 35 ezer hektoliter sört hoz­nak forgalomba a megye fmsz-ei. S hogy a hűsítő­italokból se legyen nagy hiány, szükség szerint két. vagy három műszakban dolgoznak majd a töltőüze­mek. Az idén is megszervezik az aratás-cséplés idejére a mozgó boltokat, a megyé­ben 70 mozgó árus járja majd a határt, s a leg­szükségesebb cikkeket a helyszínre viszik ki. ' Az üzletekben a nyitási időt a lakosság igénye szerint határozták meg. , Bár az aratáshoz nem tartozik, de a kereskede­lem nyári felkészüléséhez igen, a befőzéshez szüksé­ges cikkek biztosítása. Az fmsz-boltok raktáraiban több mint 60 ezer liter pa­lackozott ecet, — elegendő üveg, celofán, hólyagpaoir, kötözőspárga van. — mj — Nem változik az idő — Újabb esőfront érkezése várható —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom