Szolnok Megyei Néplap, 1965. június (16. évfolyam, 127-152. szám)

1965-06-10 / 135. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965. június M. Ismét porondon a dél-vietnami tábornokok Súlyos vereséget szenvedtek az Lima— 6 újabb közlemény Moszkva — (TASZSZ) A kedden felbocsátott Luna—6 önműködő űrállo­más folytatja útját a Hold felé. Eddig négy alkalommal létesítettek rádióösszekötte­tést az űrállomással. Ada­tok érkeztek a röppályá- ról, a fedélzeti készülékek működéséről és tudomá­nyos problémákról. — Az űrállomással fenntartott rá­dióösszeköttetés jó, a fe­délzeti készülékek kifogás­talanul működnek. Szerdán magyar idő sze­rint 14 órakor a Luna—6 a Föld felszínétől 230 ezer kilométernyire a következő koordináták által megje­lölt pont fölött volt: — a keleti bosszúság 138; foka és 28. perce, a déli széles­ség 8. foka és 54. perce. A további rádióöeszeköt- tetésekre a programmal összhangban kerül majd sor. Caamanó beszéde Francisco Caamano ideig­lenes köztársasági elnök, az alkotmányhű erők veze­tője kedden a Santo Do­mingo-! Leonor moziban gyűlést rendezett és beszé­det mondott 600 lelkes híve előtt, Kijelentette, hogy a 45 napja folyó véres harcok után még mindig hajlandó békés megoldást keresni, ugyanakkor azonban eltö­kélt szándéka folytatni a harcot is, ha erre rákény­szerítik. Kedden újabb nyilatko­zatot tett Juan Bosch, a Dominikai Köztársaság 1963-ban katonai állam­csínnyel elűzött elnöke. — Kijelentette, hogy Domini­ka számára két alternatíva létezik: vagy helyreáll az alkotmányos kormányzat, vagy örök időikig tart az amerikai megszállás. Mint az AP amerikai hírügynökség gyorshírben jelenti, a dél-vietnami tá­bornokok ismét visza tér­tek a politikai porondra. — Phan Huy Quat miniszter- elnök szerdán közölte, hogy képtelen megoldani a je­lenlegi politikád válságot és felkérte a tábornokokat, közvetítsenek kormánya és ellenfelei között. Mint isme­retes, a Quat-kormány ellen a dél-vietnami katolikusok nagyszabású tiltakozó moz­galmat szerveztek, s ezen­kívül személyi ellentétek is voltak a miniszterelnök és Phan Khac Suu államfő között. Míg a politikai válság ily módon ismét kiéleződött, a dél-vietnami csatatereken Miután II. Hasszán ma­rokkói király bejelentette a parlamenti intézmények működésének felfüggeszté­sét és átvette a teljhatal­mat, kedden a Bahnini ve­zette kormány benyújtotta Valaki A diplomáciai protokoll ritkán tartalmaz olyan bohózatba illő elemeket, ami­lyenek Csőmbe lisszaboni utazá­sát tarkították. A kongói minisz­terelnök kedden Madridból Por­tugáliába utazott; A lisszaboni rá­dió szerdán ma­gyar idő szerint pontosan 13 óra­kor, az alábbi közleményt sugá­rozta (idézzük az AFP-t): „Moise Csőmbe kongói miniszterelnök át­utazott Lisszabo­non. (A kormány­a kormánycsapatok és az amerikaiak több súlyos ve­reségeit szenvedtek. Saigon­tól 75 kilométernyire ke­letre a szabadságharcosok megtámadtak egy kiképző tábort. A harcban 114 kor­mánykatona elesett, két amerikai tanácsadó meg­halt, egy pedig megsebesült A partizánok támadása ide­jén megszűnt a rádióössze­köttetés a kiképző táborra] és a később helyszínre kül­dött kormánycsapatok mái bottal üthették a rajtaütést végrehajó gerillaegységek nyomát. Saigontól 150 kilométer­nyire délkeletre a partizá­nok megtámadták a kor­mánycsapatok egyik egysé­gét. A dél-vietnami katona­lemondásét. Az új hivatal­nok-kormányban, amely­nek miniszterelnöki tiszt­ségét a király magának tartotta meg, résztvesz az előző kormány 15 minisz­tere is. hazudott csolatainak nor­malizálásáról tár­gyalt, — s ami a lisszaboni kitérőt illeti, arra úgy­mond, semmi oka nem lett volna. S ezután követ­kezett a lényeg. A kongói függet­lenség és az Af­rikai Egység ügyé­nek árulója, — Moisz Csőmbe, nem habozik ki­jelenteni, hogy kormánya „min­den olyan afri­kai ország felsza­badulásának párt­ját fogja, amely még — gyarmati uralom alatt áll”» amerikaiak ság vesztesége 60 halott és 95 sebesült volt, 18 ka­tona eltűnt. A szabadság- harcosok a jelentésele sze­rint 50 halottat vesztettek. Épül a hatodik amerikai támaszpont Saigontól mintegy 300 kilométernyire északkeletre, a Cam Ranh öbölben szer­dán partraszállt egy 2500 főnyi amerikai műszaki har­ci alakulat, hogy megkezdje Dél-Vietnamban a hatodik amerikai támaszpont fel­építését. Tokiói jelentés szerint szerdán délután nagyszabá­sú füntetés kezdődött a ja­pán fővárosban az ameri­kaiak délkelet-ázsiai poli­tikája ellen. Partizán háborúból — hagyományos háború Az angol külügyminisz­térium szóvivője — az AP Jelentése szerint —szerdán közölte, hogy az amerikai kormány előre tájékoztatta Londont arról a döntéséről, hogy a jövőben az amerikai egységeket harci feladatok­ra is be lehet vetni Dél- Vietnamban. Dirksen köztársaságpárti szenátor kedden aggodal­mát fejezte ki Johnson el­nök döntése miatt, amely­nek értelmében az ameri­kai csapatokat a jövőben a dél-vietnami kormány ké­résére önálló harci akciók­ban is fel lehet használni. Dirksen kijelentette, hogy ez a döntés a partizánhá­borút hagymányos hábo­rúvá változtathatja. Ausztráliai katonák bevetésen Washingtonban kedden befejezte tárgyalásait az amerikai vezetőkkel Men- zies ausztráliai miniszter- elnök. Menzdes kedden McNamara hadügyminszter- rel és Taylor tábornokkal, az Egyesült Államok hétfőn Washingtonba érkezett sai- goni nagykövetével tár­gyalt a dél-vietnami poli­tikai és katonai helyzetről. Menzáes szóvivője kijelen­tette, hogy a jelenleg Dél- Vietnamban tartózkodó ausztráliai csapatokat ugyanolyan feltételekkel ve­tik be, mint az amerikaia­kat Lemondott a marokkói kormány főt) fogadta a (portugál) minisz­tertanács elnöke” — azaz Antonia Salazar; Párizsba érke­zése után Csőm­be nyilatkozatot juttatott el a táv­irati irodák kép­viselőinek. Kere­ken ki jelen tette: „Sohasem jártam Lisszabonban, — sohasem találkoz­tam Salazar mi­niszterelnökkel . — Csőmbe közli, hogy Madridból a délspanyolor­szági Malagába ment, ahol Bu­rundi királyával a két ország kap­Fejfájástól fejgörcsig jt lig született meg a John­” son-doktrina — máris kudarc fenyegeti. Az Egye­sült Államok elnöke és ta­nácsadói olyan politikai változás tervét dolgozták ki, amelyet a TASZSZ ál­tal közölt legutóbbi félhi­vatalos szovjet nyilatkozat joggal jellemzett „a feszült­ség fokozása irányába” tör­ténő fordulatnak. A John- son-doktrina őse, a XIX. század első felében meghir­detett Monroe elv az adott történelmi körülmények között még haladó voná­sokkal is rendelkezett; Az „Amerika az amerikaiaké” jelszó elsősorban olyan tö­rekvést takart, hogy az akkori történelmi korszak gyarmatosító hatalmait* Nagy-Britanniát, Francia- országot és a ^ hanyatló Spanyolországot távol tart­sa a kontinenstől Mind­amellett már a Monroe- doktrinában is ott rejtőztek a csírái annak a szemlélet­nek, amely az egész nyu­gati félteikét az Egyesült Államok érdekterületének tekinti. A Monroe-doktrinának ezt a vonását élezte ki ké­sőbb a század második fe­lében Theodore Roosevelt hirhedté vált „big stick” azaz „bunkósbot politiká­ja”; A változott erőviszo­nyok között ez már úgy értelmezte a helyzetet, hogy „Amerika az Egyesült Államoké”. E politika je­gyében zajlottak az Egye­sült Államok sorozatos ka­tonai betörései és interven­ciói csaknem negyven esz­tendeig: 1927-ig, amikor a mostani dominikai partra­szállás előtt utoljára tör­tek amerikai szárazföldi egységek latin-amerikai or­szág földjére; yi roosevelti korszak és ” a második világhábo­rú után módosult a „bun­kósbot politika” és Latim- Amerikában előtérbe lépett a közvetett beavatkozás módszere. Ez igen széles skálát ölelt fel. Az ameri­kai politikai befolyás fel- használásától (például Goulart reform-elnök meg­buktatása Brazíliában) reakciós katonai csoportok felhasználásán át (Guate­mala elleni intervenció 1954-ben, a reformkormány megbuktatása) egészen az amerikai tengerészeti és lé. gierők felvonultatásáig és az ezzel párosított gazda­sági blokádig vezetett (Ku­ba). A beavatkozásnak ezek a módosított, de sohasem szünetelő módszerei még­sem biztosították a még Theodore Roosevelt által megfogalmazott hatalmi célokat. Latin-Amerika egyre jobban kicsúszott az Egyesült Államok kezéből. A második világháború után, az ENSZ megalakulá­sának időpontjában Latin- Amerika országai szolgál­tatták a gépies amerikai többség legszilárdabb alap­ját a világszervezetben; Azóta ez a többség régen szertefoszlott. A következő szakaszban az Egyesült Ál­lamok kénytelen volt fel­ismerni, hogy a legszélső­ségesebb reakciós katonai rendszerek támogatása for­radalmi, de legalábbis Ameri ka-ellen es robbanás veszélyével fenyeget a kon. tinensen. Kennedy elnök hivatali ideje alatt ezért próbálták párosítani a bur­kolt beavatkozási kísérle­teket a „Szövetség a Ha­ladásért” politikájával. r nnek az volt a lénye­*■ ge, hogy a nyíltan reakciós katonai rendsze­rek helyett amerikabarát polgári kormányokat hoz­zanak létre. A kísérlet má­sik feladata az lett volna, hogy az Amerikai Államok Szervezetét engedelmes '■ ( ­eszközzé tegye és felhasz­nálja a földrész egyetlen szocialista politikát folyta­tó országának, Kubának az elszigetelésére. Ez a kísérlet is kudarc­cal végződött. A kudarc lényeges oka: a polgári kormányok — amennyiben tényleges reformpolitikát akartak folytatni — bele­ütköztek a feudális föld- birtokos réteg, a gazdasági elétet hatalmukban tartó amerikai trösztök és a reakciós katonai klikk kö­zös ellenállásába. Ebben az esetben lesöpörték őket a színpadról, mint Goulart rendszerét Brazíliában, vagy Bosch liberális elnök rezsimjét a Trujillo diktá­tor bukása után fellélegző Dominikában. A másik vál­tozat az volt, hogy a polgá­ri kormányok lemondJtak a tényleges reformokról és az amerikai monopóliumok kiszolgálásának útjára léptek. Ezt az utat válasz­totta Betancourt és Leoni Venezuelában, Paz Estens- soro pedig Latin-Amerika ón köztársaságában: Bolí­viában. Ebben az esetben viszont forrpontig növeke­dett a politikai feszültség — s ez fenyegette a wa­shingtoni stratégiai és gaz­dasági érdekeket. • atiri-Amerika így menthetetlenül „az Egyesült Államok hátsó udvarából” Washington Meghalt Varga Jenő elv társ Mély fájdalommal tudat­juk, hogy Varga Jenő jú­nius 8-án 69 éves korában hosszas szenvedés után el­hunyt. Varga elvtárs fiatalon, mint katona került az el­ső világháború idején az orosz frontra, ahol hadi­fogságba esett. 1920-ban önként jelentkezett a Vö­rös Hadseregbe és annak harcosaként szolgált hat évig. 1920-ban lépett be a Szovjetunió Kommunista Pártjába. A Szovjetunióban élt és dolgozott különféle munkahelyeken és beosz­tásokban, mindaddig oda- adóan munkálkodva a szo­cializmus építésében. 1947- ben tért vissza Magyaror­szágra, az első útja a Ma­gyar Kommunista Párthoz vezetett. S beállt a szocia­lista eszmét, a nép ügyét fáradhatatlanul szolgálók sorába. 1960-ig, nyugdíjba meneteléig az Alföldi Kő- olajfúrási Üzemnél dolgo­zott, egy ideig pártalap- szervezeti titkárként is te­vékenykedett Munkásőri szolgálatot is teljesített. Elvtársai, munkatársai tisztelték és szerették őt Varga Jenő elvtárs szemé­lyében a párt hű harcosát önfeláldozó kommunistát vesztettünk el. Munkásmozgalmi tevé­kenységéért a Magyar Sza­badság Érdemrend ezüst fokozata és a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki­tüntetésben részesült. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szolnok me­gyei és városi Bizottsága Varga elvtársat saját ha­lottjának tekinti. Temeté­se június 11-én, pénteken fél öt órakor lesz a szol­noki temetőben. Első „gyorsUsta ” az ünnepi könyvhét eredményeiről A megyei könyvtár szer­dán kiadta az első jelen­tést az ünnepi könyvhét rendezvényeiről. Eszerint 22 író-olvasó találkozót tar­tottak, amelyen 18 neves író és költő fordult meg. Ezenkívül számos Kossuth és Jászai-díjas előadómű­vész szerepelt ezeken a rendezvényeken. A közönség érdeklődés­sel fogadta ezeket a talál­kozókat. A felnőttek részé­re rendezett összejövetel ken átlagban kétszázan, az ifjúságiakon százötvenen jelentek meg. A jelentés _ megemlíti, hogy egyre több helyen önéletrajzi és más sablonos érdeklődést tanú­sító kérdések helyett esz­tétikai, erkölcsi és egyéb problémákat vetettek fel. Ez színvonalemelkedést je­lent. Nagy sikerrel zárult a gyermekkönyv ünnepi he­te, amelyen számos mese­délután, fejtörő, író-olvasó találkozó zajlott le. Az ál­talános iskolák osztályfő­nöki óráin az olvasásról, a könyvekről, a könyvtár használatáról beszélgettek. egyik legnagyobb politikai gondjává növekedett. Ezt a fejfájást akarta elmulasz­tani Johnson azzal, hogy életre keltette a múlt szá­zad végén meghirdetett „Theodore Roosevelt-dokt- rinát” és Dominikában — 1927. óta először — ten­gerészgyalogos bakancsok, kai tapostatta egy latin- amerikai ország földjét! Az események még távol van­nak végső kifejlődésüktől. Mozgásuk általános iránya azonban már felismerhető. De — még mielőtt az USA-akciók befejeződhet­tek volna — lángra lobbant Latin-Amerika egész sor országa! Bolíviában a bal­oldali ellenzék egyik ve­zetőjének, Lechin bányász­vezérnek deportálása miatt általános sztrájk, tömeg- tüntetés — és a megtorlás­képpen kihirdetett ostrom- állapot — hevíti forrpon­tig a szenvedélyeket. Ko­lumbiában az amerikai be­avatkozás elleni tüntetések miatt ugyancsak ostromál­lapotot hirdettek. Guate­malában a hadügyminisz­ter-helyettes elleni me­rénylet és a nyomában ki­hirdetett ostromállapot jel­zi a csitithatatlan nyugta­lanságot. A Johnson-dok- trina így jóformán napok alatt vihart, három ostrom- állapotot „aratott”. A latin- amerikai fejfájásból gyö+rel- mes fejgörcs lett.« L E. A gyermekek a legnagyobb érdeklődést Kisújszálláson tanúsították. Itt háromszáz­ötven gyermek hallgatta meg Hunyadi József ifjú­sági írót. Törökszentmikló- son Hárs Lászlót kétszázöt­venen hallgatták. A talál­kozó több mint három és fél órahosszat tartott; Ti­szafüreden nagysikerű pá­lyázatot hirdettek az ün­nepi könyvhét alkalmából, amelyen hatvanketten vet­tek részt. Több helyen ren­deztek könyvtombolát. Újpesti Dózsa— Szolnoki Dózsa 3:2 A Budapesten rendezett mérkőzésen a szolnokiak a következő összeállításban sze­repeltek: Szegedi, Pintér I-, Pintér II-, Kuczora, Kanizsa, Urbán, Koncz. Játékvezető: Tömény. Az első negyed Urbán gól­jával kezdődött- A gól után Urbánt gólhelyzetben vissza­húzták, de a játékvezető nem ítélt szabaddobást. A második negyed kezde­tekor Martin átúszott Kani­zsán, a játékvezető azonban nem fütyült és az újpesti já­tékos megszerezte az egyen­lítő gólt. Három páros kiál­lítás következett ezután. Ne­gyedszerre már csak Kuczo­ra került partra és az em­berelőnyből Bozsó szerezte meg a vezetést, 2:1. A gól után Konczot állította ki a bíró és így lett 3:1- A har­madik negyedben újabb há­rom páros kiállítás történt, de végül Pintér I. megsze­rezte a második szolnoki gólt­A negyedik negyed újpesti szabaddobással kezdődött, a játékos nem dobta el a lab­dát, mégis Kuczorát állítot­ták ki- A közönség percekig füttykoncerttel tüntetett a játékvezető ellen, a mérkő­zést csak nehezen lehetett folytatni- A negyedik negyed elején Konczot szívgödrön ütötték, a játékos elmerült, társai csak nehezen tudták kihúzni a vízből. A játékve­zető csak a közönség újabb tüntetésére állította meg a játékot. Konczot percekig a parton ápolták mire magá­hoz tért. Végül a játék foly­tatódott. Koncz helyett Sza­bó állt be. Az utolsó két perc eseménye mindössze az volt, hogy Bozsót kiállí­totta a játékvezető és az emberhátrányban levő újpes­tieknél maradt a labda. A közönség még a mérkőzés után Is hosszú ideig tünte­tett a játékvezető ellen­A másik mérkőzésen a BVSC 3:2 arányban legyőzte az Egri Dózsát­- egy -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom