Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)

1965-05-07 / 106. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M E GYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 106. szám. Ara 50 fillór 1965. május 7., péntek. Az MHS megyei küldöttértekezlete elé A szövetkezeti parasztság szorgalma csökkentheti a tavaszi késést — Or. Kasza Béla, a Szolnok megyei Tanács mezőgazdasági osztályvezetőjének nyilatkozata az időszerű mezőgazdasági munkálatokról — Ma délelőtt tanácskozás­ra gyűlnek össze Szolnokon a Magyar Honvédelmi Sportszövetség megyei el- nöikségének t a járási, városi kül qo ; .értekezlete­ken megválasztott legjobb aktivisták, küldöttek. A mai megyei küldöttértekezleten arról tárgyalnak, milyen eredménnyel dolgoztak az utóbbi két esztendőben. Megvitatják milyen felada­tokat kell megvalósítaniok a további sikeres munka érdekében és új vezetősé­get választanak. A Magyar Honvédelmi Sportszövetség köztudomá­sú, hogy fontos szerepet tölt be az ifjúság, a társa­dalom széles köreinek szo­cialista, hazafias szellemű politikai nevelésében. A szövetség feladata többek között, hogy szakmailag és politikailag jól képzett fia­talokat bocsásson néphad­seregünk rendelkezésére, hogy tudatossá tegye a fia­talokban a szocialista haza- fiság, a proletár nemzet­köziség eszméjét. A honvédelmi elő- és utó­képzésen, a tartalékos tisz­tek állandó továbbképzé­sén kívül nem kis feladat hárul az MHS-re a hon­védelmi tömegsportok ki­terjesztésében, a polgári védelmi oktatásban és így tovább. A mai tanácskozásnak, az idei küldöttértekezletnek különös jelentőséget ad, hogy az idén ünnepeltük hazánk felszabadulásának 20. évfordulóját, s két nap választ él bennünket május kilenctől, a Győzelem Nap­jától, amikor az egész vilá­gon a fasizmus felett ara­tott győzelmet ünnepük az emberek. E dátumoktól nem független a honvédel­mi sportszövetség sem. — Részben, mert a szövetség­nek számos tagja harcolt hazánk függetlenségéért, részben, mert ez alatt a húsz esztendő alatt alakult meg az MHS, s végez az­óta egyre eredményesebb munkát. Mit jelent például az, hogy a Szolnok megyei el­nökség az MHS Országos Elnökségének értékelése alapján hat esztendő óta az eredményesen dolgozó megyék között van, s hogy ez alatt az idő alatt orszá­gos harmadik és második helyezést is elért? Mindenekelőtt azt, hogy az MHS V. kongresszusa óta — melyet 1963. júniu­sában tartottak Budapesten — tovább szélesedett a szö­vetség szervezeti hálózata. Ma már a megye valameny- nyi községében van MHS alapszervezet. s ezekben, valamint a különböző klu­bokban több mint ötezer aktivista dolgozik. Ez rész­ben annak is köszönhető, hogy a pártbizottságok és pártszervezetek segítségén kívül a tanácsok és a tö­megszervezetek is szorosabb kapcsolatot tartanak a me­gyei honvédelmi sportszö­vetség alapszervezeteivel, tínőkségeivel, s nem egy Csütörtökön utazott el Szolnok megyéből az idei első turista csoport a Szov­jetunióba: Karcag öt tsz- ébői harmincán 12 napig Kijev, Harkov, Rosztov, Voigográd, Moszkva útvo­nalon több kolhoz, szovboa* Magái»* meg. feladatot közösen oldanak meg. Néhány adat még a szö­vetség két éves munkájá­ról: a technikai kiképzés­ben évenként több mint ezer sorköteles fiatalt ok­tatnak, míg az előzetes képzésben résztvevők száma megközelíti a kétezret. — Mind a lokátoros, a raké- tás, rádiós, a gépjárműve­zető, az ejtőernyős, mind a repülő kiképzés eredmé­nyes megyénkben. Ezen utóbbiról csak ennyit: ti­zenöt év óta balesetmente­sen dolgozik a szolnoki MHS repülős klub és ki­válóan képzett fiatalokat ad a néphadseregnek, nem utolsósorban a magyar re­pülő sportnak. Ugyanezt él lehet mondani például a megyei motoros és model­lező klubokról is. Ugyancsak jelentős eredmények szület­tek a tartalékos tisztek képzésében. Természetesen az élért eredmények mellett továb­bi feladatokat kell megol­dani az MHS Szolnok me­gyei szervezeteinek, elnök­ségének. Figyelemre mél­tóak az elért munkasike­reik, de a megnövekedett követelmények újabb és újabb feladatok elé állítják az aktivistákat. Néhány példa, mely a megnöveke- dett honvédelmi munkát példázza: Erősíteni kell az MHS tömegszervezeti jellegét. — Tovább kell bővíteni a szervezeti hálózatot, s szük­séges minden nagyobb ter­melőszövetkezetben , áll ami gazdaságban, üzemben, la­kóterületen — egyszóval ott alapszervezetet létrehozni, ahol a szövetség feladatai­nak megvalósítása azt szük­ségessé teszi. Ennek és természetesen a honvédelmi képzés szín­vonalának emelése érdeké­ben fokozni kell az agitá- ciós és propaganda mun­kát. — Biztosítani kell, hogy a kiképzési körökben, a tanfolyamokon és a klu­bokban, a lakosság körében közismert legyen a honvé­delmi nevelő munka fon­tossága. S a kiképzés szín­vonalának emelése érdeké­ben fokozni kell a szocia­lista versenymozgalmat, nö­velni az oktatók szakmai tudásának színvonalát. Van mit tenni a honvédelmi tö­megsport kiterjesztésében is. Az MHS felelős azért is, hogy szervezze és irá­nyítsa a lakosság felkészí­tését a polgári védelmi ok­tatás keretében. Ezek csak részei a szö­vetség előtt álló feladatok­nak, de már lemérhetjük, nem kis munkáról van szó. ha hivatottságuknak mara­déktalanul eleget akarnak tenni. Ma tanácskoznak élért eredményekről. hibákról, arról hogyan tovább. Kí­vánunk a küldöttértekez­let valamennyi résztvevő­jének eredményes munkát és további sikereket célki­tűzéseik megvalósításához. Szombaton a tiszafüredi járás tsz-eiből ismét har­minc tag megy ugyancsak 12 napra, ugyanezen az út­vonalon turista útra. Mindkét csoportnál a legjobban dolgozó tagak A tavalyi ősz bosszú ideig esős volt és szokat­lanul sok csapadékot ho­zott. Az idei tavasz pedig úgy látszik, követni akar­ja. Dr. Kasza Bélát, a Szol­nok megyei tanács mező- gazdasági osztályvezetőjét azért kerestük fel, tájékoz­tassa olvasóinkat, hogy ez a kedvezőtlen időjárás mi­lyen kihatással van, hol tartunk az időszerű tava­szi munkálatokkal és mi a legsürgősebb teendő. — A Szolnok megyei ter­melőszövetkezetek mintegy 178 ezer holdon vetettek kenyérgabonát és 51500 holdon őszi árpát az őszön — kezdte dr. Kasza Béla. — Az október végéig elve­tett kalászosok nagyon szé­pen is fejlődtek. A novem­berben földbe tett gabona­félék már kedvezőtlenebb magágyba, talajba kerül­tek. Ezek a későn, seké­lyen vetett, kellően meg nem erősödött gabonák szenvedtek a legtöbbet. El­sősorban a felfagyástól és így megritkultak. A belvíz kártétele miatt is kellett gabonát kiszántani. A mos­tani állapotot tekintve azt lehet mondani, az őszi bú­za mintegy fele jó, egyhar- mada közepes minőséget mutat. Az előbbieket tekintve is a termésátlag növelése érdekében 175 300 hold őszi kalászost fejtrágyóz- tak megyénk termelőszö­vetkezetei. Ez 102.5 száza­lékos tervteljesítésnek fe­lel meg, s igen jónak mondható. Azért is, mert ebben az évben már a ter­A szolnoki kulturális he­tek keretében csütörtökön délelőtt a Ságvóri Endre Művelődési Házban a TIT Országos Egészségügyi Vá­lasztmánya, Szolnok me­gyei szervezete és a KÖJÁL rendezésében ankétot tar­tottak a mezőgazdaság ke- mizálásának egészségügyi kérdéseiről. Megjelent dr Métneky János, az Egész­ségügyi Minisztérium Egész­ségügyi Felvilágosító Köz­pont vezetője, dr. Lévay Károly, a Vöröskereszt or­szágos orvostitkára, dr. Szi­lágyi Géza kandidátus, a TIT Országos Agrárvá­lasztmányának titkára. Dr. Buga László, a TIT Országos Egészségügyi Vá­lasztmányának titkára kö­szöntötte a megjelenteket, 9 rövid bevezetőjében el­mondotta, hogy hazánkban tavaly 108 féle növényvé­dőszert használtak. — Az idén újabb 16 kerül alkal­mazásra, s további 30 féle most van kísérlet alatt. — Kezelésük különös gondos­ságot igényel, mert nagy­részük ártalmas az emberi szervezetre is. Dr. Nechay Olivér, a Földművelésügyi Miniszté­rium növényvédelmi szol­gálatának helyettes igazga­tója szólt a növényvédelem fejlődéséről. A világ mező- gazdasági termésének több mint 30 százalékát még ma is elpusztítják a különféle gyomok, gombák, kártevők. Hazánkban a nagyüzemi melőszövetkezetek nagy gondot fordítottak a fej­trágya differenciált hasz­nálatára. A gyenge táperő­ben lévő talajt, a gyen­gébb fejlődésű kalászost nagyobb műtrágya adagok­ban részesítették. Az esős idő hatására azonban nemcsak a gabo­na fejlődött szépen, hanem a gyom is. S a gyakori esőzés megakasztotta a vegyszeres gyomirtás idő­beni végzését. Amíg 1904- ben ekkorra már 102 ezer holdon letudták a vegysze­res gyomirtást, most még mindössze 38 ezer holdnál tartunk. S jónéhány he­lyen már olyan fejlett a gabona, hogy taposási kár nélkül nem is lehet gé­pekkel vegyszerezni. Ezért azt ajánljuk, a továbbiak­ban a gyengébben fejlett kalászosokat a lehetőség­hez mérten még földi gé­pekkel, az erősebben fej­letteket már csak repülő­géppel vegvszerezzék. Az idén elhatároztuk, hogy a vegyszeres gyonjir­termelés is megköveteli a növényvédő módszerek fo­kozottabb alkalmazását. — Ismertette a növényvédő állomások tevékenységét: 1963-ban 3,5, tavaly pedig 5 milliárd forint értékű ter­ményt mentettek meg. Ám kb. 6 milliárd forint érté­kű veszendőbe ment. — A hatásosabb védekezést je­lenleg akadályozza a gépek, a tárolóhelyek és a kellő hozzáértés hiánya. Meg kell vizsgálni az élelmiszerek, takarmányok vegyszerma­radványait. Fokozni kell a védekezés a háztáji és a szórványgyümölcsösökben, valamint a nagyüzemi és a háztáji zöldségkertészetek­be«. Dr. Bordás Sándor kan­didátus, az Országos Mun­kaegészségügy! Intézet osz­tályvezetője Ismertette a védőszerek veszélyeit az emberi szervezetre, a vegy­szerek kezelésének gyakor­lati tudnivalóit. Dr. Czielsz- ky Vilmos kandidátus, az Országos Élelmezéstudomá­nyi Intézet osztályvezetője az élelmiszerekben találha­tó vegyianyagmaradványok mérgező hatásáról szőlt. — Dr. Zalai Károly egyetemi adjunktus, a TIT Országos Egészségügyi Választmá­nyának tagja a mérgezések megelőzésének fontosságát hangsúlyozta. A szomszé­dos Pest megyében egy éve folyik kísérlet: — a KÖJÁL méregé' 'pnőrző szervezetet épített ki« — lassul egyszerre végezzük el a karbamldos levéltrá­gyázást. Csakhogy — már az előbb említettek miatt — ezzel is úgy megkéstünk, hogy eddig mindössze 20 ezer holdat karbamidoz- tunk. Pedig a gyengén fej­lett gabonának erre nagyon nagy szüksége van, s ezért — ahol csak lehet még — azt tanácsoljuk, fejezzék be a levéltrágyázást. A múlt év őszén szán- tatlanul maradt 65 ezer hold ugyancsak komolyan hátráltatta az idei tavaszi munkálatokat. Ugyanígy a 15 ezer holdon kint rekedt kukoricaszár. Ráadásul a tél sem volt megfelelő, de még az alkalmas napokat sem használták ki ennek pótlására minden termelő- szövetkezetben. S így még ma is találunk tavalyi ku­koricaszárat a földeken és szántatlan területet. Továbbá hátráltatja a ta­vaszi munkálatokat, hogy mintegy 20 ezer hold bel­vizes, magas talajvízállásos területe van a megyének. gyógyszerészek bevonásá­val mindenütt felmérik a vegyianyag-készletet, elő­adásokat tartanak, s ellen­őrzik, hogy a mezőgazdasá­gi egységeknél betartják-e a rendelkezéseket, Bozsik Tibor, a Szolnok megyei Állami Gazdaságok igazgatója elmondta, hogy a növényvédelem új mód­szereit megyénkben is al­kalmazzák. A gazdaságok­ban szakemberek foglal­koznak e munkával, to­vábbképzésük évről évre rendszeresen megtörténik. A megyében nem a gépek hiánya, hanem a megfelelő 6zakmunkáshiány okoz gon­dot. A közeljövőben ismét hatvan főt képeznek ki e munkákra. Említette a nö­vényvédő gépek, ruhák, vé­dőszemüvegek hibáit, hiá­nyát — ezek országos in­tézkedésre várnak. A ve­gyianyag raktározása s különösképp a dolgozók szociális létesítményei nem kellőképp biztosítottak. — Hangsúlyozta, hogy az alap­vető mezőgazdasági mun­kák megfelelő minőségű el­végzését nem pótolja a vegyszerezés és egyéb nö­vényvédelmi módszerek al­kalmazása sem. Dr. Buga László így fog­lalta össze az ankét tanul­ságait: — A növényvédelemben állandóan tartsuk szem előtt az óvatosságot, rend­szeresen tájékoztassuk, ok­tassuk az ezzel foglalkozó Ezeken a részeken még mindig nem tudtak a mun­kához hozzákezdeni, az ar­ra alkalmas területeken vi­szont megfelelő, jó minősé­gűnek mondható munkával elvetették a koratavaszi növényeket. Bár a kukorica, a silóku­korica, a napraforgó, vala­mint a rizs vetésével ugyan­csak lemaradtak megyénk szövetkezetei. A kukoricá­nak még csak 42 százalé­ka került eddig a földbe, rizsből pedig még alig ve­tettünk el valamit. Tavaly ilyenkor már az árvizes földek kivételével minden tavaszi növény a földben volt. S még most is azt ja­vasoljuk a termelőszövetke­zeteknek, hogy a szántást továbbra is nagy megfon­toltsággal végezzék, s csak ott, ahol a talaj erre alkal­mas. A hebehurgyaság csak ronthat még a késésen is. Továbbá az a tanácsunk, megfelelő esetben a forga­tás nélküli talajművelést is alkalmazzák. Azokon a földeken pedig, ahová gé­pek nem tudnak rámenni, lovasfogatokkal vessenek. S hogy a belvizes föl­dekkel mi legyen? Legelső az. hogy a belvíztől szaba­dítsák meg mielőbb a föl­det Szükség esetén a víz­gazdálkodási társulatok és a vízügyi igazgatóság se­gítségét is kérjék, vegyék igénybe. Számítsanak arra, hogy a májusban elvetett martonvásári 1-es kukorica már nem érik be időben. Ezért azt tanácsoljuk, a martonvásári 48-as kukori­ca vetőmagját szerezzék be. Ebből a koránérő hibrid­ből elegendő vetőmag van, a megyei mezőgazdasági osztály segítséget ad be­szerzéséhez. Azokon a bel­vizet szenvedett földeken, ahol csak május végén tud­nak vetni, rövid tenyész­idejű szálastakarmány nö­vényeket — köles, muhar, szudáni fű — ajánlatos ter­meszteni, A községi tanácsok elnö­kei ellenőrizzék, hogy a ki­sebb, szétszórt parcellák se maradjanak vetetlenül az idén. Hiszen tavaly is öt­ezer hold maradt parlagon a megyében, az idén min­den talpalatnyi földnek te­remnie kell. Ami pedig az elvetett kapásnövényeket illeti. — Ezeknek gyomosodása is jóval nagyobb a tavalyi­nál. Ám a növényápolás nem halad kielégítően. — Például a cukorrépának mindössze egyharmadát sa- rabolták még meg. — Az utóbbi napokban ugyan szervezetten hozzáfogtak termelőszövetkezeteinkben a növényápoláshoz. A cukor­répa ápolási munkáinak végzését nagyon sürgető­nek tartjuk, hiszen az esős időjárás következtében már­is több helyen fellépett a gyökérfekély. Emiatt szük­séges a talajt idejében szellőztetni. A cukorrépa fejlettsége az egyelés mi­előbbi befejezését is meg­kívánja. Esetenként a sa- rabolást most már össze le­(Folytatás a 3. oldalon) Szolnok megyei termelőszövetkezeti tagok a Szovjetunióban Több mint 130 féle növényvédőszer Pest megyei kísérlet Ankét Szolnokon a mezőgazdaság kemizáiásának egészségügyi kérdéseiről

Next

/
Oldalképek
Tartalom