Szolnok Megyei Néplap, 1965. május (16. évfolyam, 102-126. szám)
1965-05-07 / 106. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP ld€£- máim ?. Ai amerikaiak ágyúval lövik a felkelők által megszállt épületeket Röviddel azután, hogy szerdán Caamano ezredes, illetve a Pedro Benőit vezette katonai junta képviselői aláírták a fegyverszüneti megállapodást, újabb fegyeveres összetűzésekre került sor a dominikai fővárosban az amerikai csapatok & a felkelők között. Az amerikaiak egy katonai járműn behatoltak a felkelők által ellenőrzött körzetbe, s amikor tüzet nyitottak rájuk, erősítést hívtak. Az amerikaiak végül ágyúval lőtték azt az épületet, amelyből tüzeltek az ejtőernyősökre: amikor behatoltak a négyemeletes házba, hét felkelő holttestét találták meg. Az összetűzés során négy amerikai megsebesült. A város más pontjain ugyancsak kisebb összetűzésekre került sor Caamano ezredes erői és az amerikai megszállók között. Ezektől az incidensektől eltekintve a fegyverszüneti megállapodást általában betartották.- Szerdán az egész városban élelmiszert és gyógyszert osztottak szét a lakosság között; A politikai tárgyalások szerdán sem jutottak túl a holtponton. A Benoit- féle katonai junta szóvivője kijelentette, hogy a junta továbbra is Dominika kormányaként kíván tevékenykedni, s nem hajlandó tudomásul venni Caamano elnökké választását. A helyzet robbanékony, a fővárosban bármikor kiújulhatnak a harcok. — Az AFP hírügynökség megállapítja, hogy az amerikai csapatok jelenléte tovább bonyolítja a helyzetet. Négyezer külföldit ;i, elszállítottak Washingtoni jelentések arról számolnak be, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó elismerni Caamano kormányát. McCloskey, az amerikai Külügyminisztérium szóvivője kijelentette, hogy az új elnöknek előbb be kell bizonyítania, hogy ellenőrzi az országot, mielőtt Washington eldönti, milyen álláspontra helyezkedik irányában. A szóvivő közölte azt is, hogy eddig több mint négyezer külföldi állampolgárt szállítottak el Dominikából, — köztük kétezerhétszáz amerikait; De Gaulle elnök a francia Minisztertanács csütörtöki ülésén ismételten leszögezte, Franciaország helyteleníti az amerikaiak fegyveres beavatkozását a Dominikai Köztársaságban és az idegen csapatok távozását kívánja; Dumas államtitkár, a kormány szóvivője a Minisztertanács ülését követő sajtóértekezleten közölte, Couve de Murville külügyminiszter külpolitikai beszámolójában főleg a Dominikai Köztársaságban kialakult helyzettel foglalkozott. Franciaország Santo Domingo-i nagykövete kapcsolatba lépett Caamano ezredes kormányával, amelyet — a jelek szerint — a dominikai nép és a parlament is támogat, — hangoztatta az államtitkár. — Dumas nem adott világos választ arra a kérdésre, vajon ez a Caamano-kor- mány elismerését jelenti-e. Kommunista előretörés ? Washingtonban amerikai hivatalos személyiségek közzétettek egy listát, amely ötvennyolc dominikai „kommunista és castroista” vezető nevét tartalmazza, s azt állítják, hogy ezek közül tizennyolcat különböző kubai szervezetek képeztek ki. Noha az amerikaiak elismerték, hogy Caamano egyáltalán nem kommunista, azt állították, hogy a kommunista elemek „döntő befolyást gyakorolnak” a felkelés politikai irányítására. A New York Times csütörtöki száma vezércikkében ugyancsak az amerikai beavatkozás várható következményeivel foglalkozik. „Ha van valamiféle jelentése egyáltalán, a John- son-doktrina azt jelenti, hogy ezentúl a kommunizmus előretörésének világszerte inkább katonai erővel vetünk gátat, sem- minthogy megkíséreljünk különbséget tenni a kommunizmus különböző fajtái között és megpróbáljunk egyikükkel együtt élni” — írja a lap. Az Amerikai Államok Szervezetének öttagú bizottsága csütörtökön a hajnali órákban tárgyalt Caamano elnök alkotmányos erőinek képviselőivel, valamint a Benőit ezredes vezette katonai junta megbí- zottaival. A bizottság ezután elhagyta a dominikai fővárost, csupán Frank Morrice panamai nagykövet maradt Santo Dom ingóban: a másik négy bizottsági tag Washingtonban az AÁSZ ülésén számol be tapasztalatairól. A felkelők szóvivője közölte, hogy elfogtak egy amerikai tengerészgyalogost, aki behatolt a felkelők által ellenőrzött körzetbe. A dominikai térségben az amerikai haditengerészet közlése szerint jelenleg kb. 28 000 amerikai katona tartózkodik: 19 000 Santo Do- mingóban és környékén, további nyolcezer pedig a dominikai vizeken állomásozó amerikai hajókon. — Amerikai repülőgépek eddig csaknem tízezer tonna hadianyagot szállítottak Dominikába a beavatkozás kezdete óta. Az amerikai veszteséglista eddig hét halott és 53 sebesült. — Egy amerikai katona eltűnt. Nem titkolják a beavatkozás okát Latin-Amerikában számos tüntetésre került sor szerdán az amerikai beavatkozás ellen. Buenos Airesben félórás összecsapás zajlott le az amerikaiak ellen tüntető többezres tömeg és a rendőrség között. A tüntetés egybeesett Harrimannak, Johnson elnök utazó nagykövetének Buenos Aires-i látogatásával. Harrimann sajtóértekezletén azt állította, hogy az amerikai beavatkozás megakadályozta Dominikában egy újabb castroista-kormány létrejöttét. Santiago de Chilében ugyancsak nagyszabású tüntetés 'zajlott le az amerikai konzulátus előtt. Limában, Peru fővárosában a diákok megdobálták az amerikai nagykövetséget: kétszázfőnyi tüntetőt rendőrök oszlattak szét. Árvíz Jugoszláviában Arad a Duna Jugoszlávia szakaszán. Bezdán és Apátia között a Düne vízállása g napokban ugrásszerűen emelkedett. A folyó több helyen kilépett medréből. A jugoszláviai Baranyának és Szlavóniának egyes területeit — körülbelül 20 000 hektárt — víz árasztotta él. Az ár komolyan fenyegeti az Eszék és Fehérmonostor között húzódó vasútvonalat, valamint a közutakat is. A Duna magas vízszintje miatt a folyam több helyen nem tudja befogadni a mellékfolyók vizét. így a Vuka kilépett medréből és Vuko- vár egy részét vízzel árasztotta el. Luzsa külterülete szántén víz alá került. Jugoszláviában aggodalmat okoz a Száva magas vízszintje is. A folyó Jasze- novacnál elérte a kritikus 610 centiméter szintet. Líbia is visszahívía bonni nagykövetét Líbia kairói ügyvivője félkereste Sayednofalt, az Arab Liga helyettes főtitkárát és értesítette arról, hogy kormánya az arab országok külügyminisztereinek az izraeli nyugatnémet fegyverszállításokkal kapcsolatos határozata értelmében tiltakozásul visszahívta bonni nagykövetét. Az Arab Ligához ezzel párhuzamosan intézett líbiai jegyzék hangsúlyozza, hogy Líbia a Palesztinái probléma megoldásának egyetlen lehetőségét az arab államfők csúcsértekezletén megjelölt úton képzeli el. Ez a jegyzék a líbiai álláspont megváltozását jelenti : egyfelől a Bonn és Kairó viszályában eddig tanúsított fenntartások megszűntét, másfelől Burgiba tunéziai elnök álláspontjának elvetését. Megérkezett Berlinbe a magyar párt- és kormány* küldöttség Csütörtökön délelőtt megérkezett a Berlin-Sehöne- feld-i repülőtérre a háromtagú magyar párt- és kormányküldöttséget szállító MALÉV-repülőgép. A küldöttség vezetője: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikád Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács helyettes elnöke; tagjai: Losonczi Pál, földművelésügyi minisziter és Púja Frigyes, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának vezetője. Kárpáti József berlini nagykövet az NDK fővárosában csatlakozott a küldöttséghez. A párt- és kormányt , küldöttség részt vesz a né-> met népnek a fasizmus alól történt felszabadulása 20, évfordulója alkalmából az NDK fővárosában rendezendő ünnepségeken. A magyar küldöttséget a repülőtéren Herbert Warnke, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, Georg Ewald, a NSZEP Politikai Bizottságának póttagja, Max Sefrin, az NDK mi- niszterelnökhelyettese és Erwin Kramer közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Koszigin Berlin vendége Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök, aki az NDK felszabadulási ünnepségein részt vevő szovjet küldöttséget vezeti, kíséretével együtt csütörtökön délután fél négykor megérkezett a Berlin-Sehönefeld-i repülőtérre. A küldöttség tagjai között van Szokolovszkij marsall és Csujkov marsall, akiknek, mint a vörös hadsereg hadvezéreinek, húsz esztendővel ezelőtt jelentős szerepűik volt Berlin és a mai Német Demokratikus Köztársaság területének felszabadításában. Á nemzetközi bcmditizmus politikáját követjük" — mondotta Morse szenátor fi Az AP Saigonból keltezett jelentésében részleteket közöl a VDK ellen szerdán végrehajtott amerikai ter- rorbombázásról. A hetedik flotta hat repülőgépe a VDK partvidékén vasútvonalakat bombázott. Később hát másik gép fedélzeti fegyvereivel vasúti szerelvényeket lőtt. Tíz dél-vietnami repülőgép hidakat lőtt rakétával; Washingtonban McNama- ra amerikai hadügyminiszter nyilatkozott a dél-vietnami katonai helyzetről. Bevezetőben elégedetten állapította m^g, hogy a képvisel őház megszavazta a vietnami háború fokozására szolgáló, Johnson által igényelt 700 millió dollárt. A hadügyminiszter hozzáfűzte, hogy ma kedvezőbbnek ítéli meg az amerikaiak délvietnami katonai helyzetét, mert a partizánok harci tevékenysége lanyhult. — Megjegyezte azonban, lehetséges, hogy a harcok hevessége csak azért csökkent, mert a partizánok átcsoportosítást hajtanak végre, nagyszabású újabb támadásokra tömörítik erőiket. Morse dertiokratapárti szenátor ismét nyilatkozott, és újbóli helytelenítette, hogy Johnson a katonai kiadósok megemelését kérte. Az Egyesült Államok „hadüzenet nélküli háborút visel Ázsiában” — mondotta. „A nemzetközi banditizmus politikáját követjük. Kormányunkra úgy tekint a világ, mint amely megitta- sult a katonai hatalomtól” — hangoztatta. A szenátus külügyi bizottsága jóváhagyta Johnson elnöknek egy másik pénzigénylését is, nevezetesen azt, hogy egymillió dollárt fordítsanak a saigo- ni amerikai nagykövetség új épületének felépítésére. Az építkezésre azért van szükség, mert a dél-vietna- mi hazafiak a régi épületet felrobbantották. 9. Húsz éve történt A második világháború utolsó napjai ELESNEK A VÉDŐBÁSTYÁK 1945 február 23-án gyászos a hangulat az L páncélos hadsereg főhadiszállásán. Heinrich vezér- ezredes megállapítja, hogy tizenöt kivérzett hadosztálya már nem alkalmas a 300 kilométer hosszú frontszakasz tartására. A szovjet támadások központjában levő mährisch—ostraui (ma Moravska—Ostrava — ford.) iparvidék, a jelek szerint, a következő napokban elesik. A lövészárkokban és gödrökben egymás után halnak és fagynak meg a katonák; A vezér- ezredes úr azonban nem akar kapitulálni. 24 órával később, mélyen a berlini birodalmi kancellária épülete alatt, a „hősök bunkerében” éppen a napi helyzet megbeszélése folyik — Az I; páncélos hadsereg katonáinak sorsa nem különösebb szívügye Hitlernek. Rövid jóváhagyó mozdulattal engedélyezi Heinrich vezérezredesnek a 70 új páncélost, de egyidejűleg Keitel vezértábomagyhoz fordul a következő szavakkal: — „Talán valami végzetes történt, Keitel?« Keitel színlel: „Nem, mein Führet,9 Hitler ezután tudni akarja, hogyan is áll a helyzet a breslaui „erődítésben”; Humboldt alezredes jelentésre kér engedélyt: — „A breslaui front térségében az ellenség tovább támad, de nem ér el sikereket’. Csak úgy ragyog a derűlátástól. A felvillanó haragot tébolyult mosoly váltja fel Hitler görcsökben vonagló arcán: „Tudom, hogy ez az erődítmény kitart. Hanke körzetvezető tartja kezében. — Olyan szilárd, mint az acél, sohasem adja meg magát”; Az merődök” jelenük a fasiszták utolsó divatos kifejezését, hogy a lakosságot kitartásra buzdítsák. A keleti, az atlanti és a nyugati fal összeomlása után sokat beszélnek és írnak az „Európa”, a „Németország”, az „alpesi”, a „keletporoszországi” és egyéb erődítményekről. — Tiszta szemfényvesztés, mert a valóságban nem is léteznek; Hitler parancsára számtalan várost nyilvánítanak „erőddé”: Königsberget. Graudenzet, Bromber- get, Glogaut, Kolberget stb. Hullám tör ókként kell szolgálniuk, lekötni az ellenséges erőket, de az is feladataik közé tartozik, hogy „a kitartás jelképeivé” váljanak. Mindez azonban nem használ, mert lerohanják őket, és le kell tenniük a fegyvert. A fasiszta erődőrület a legádázabbul Breslauban tombol. Már 1944. augusztusában határozat születik rá, hogy a sziléziai fővárost szükség esetén az utolsó töltényig kell védelmezni. Az erőd első parancsnoka szeptember 25-én veszi át a posztját. A 12 és 75 év közötti polgári lakosságot kényszerítik, hogy a várostól húsz kilométerre, az Oderától keletre, 120 kilométer hosszan erődítéseket és árokrendszert építsen; Amikor a Vörös Hadsereg a téli offenzíva során a városhoz közeledik, valamennyi konszern már rég elhagyta poggyászával Bres- laut. Csupán a FAMO-mű- vek néhány gépe és az AVIATIK-kanszem egy cigarettagyártó gépe marad vissza. Breslaut 1945. február 15-én kerítik be az 1. Ukrán Front csapatai. A városban ezen a napon 50 000 katona, közöttük 15 000 úgynevezett „Volkssturmann”, több rögtönítélő bíróság, a rendőrparancsnokság néhány embere tartózkodik, közöttük Megerlein főhadnagy — ma a nyugatnémet televízió egyik sztárriportere —, egy teljes Gestapo-központ, — több hivatásos hóhér, továbbá kivégző osztagok, a tábori csendőrség egységei és a náci párt néhány gau- ledtere. Rajtuk kívül a városban sok-sok gyermek és agg! Az 1; Ukrán Front főparancsnoka, Konyev marsall, becsületes kapitulá- ciós ajánlatot tesz a körülzárt német csapatoknak; Niehoff tábornok mereven visszautasítja, elrendeli, — hogy a szovjet parlamentereket a jövőben agyon kell lőni. A szovjet kötelékek minden oldalról támadásba lendülnek repülőgépek, páncélosok és nehéz tüzérség támogatja őket. A bekerí- tési gyűrű egyre szűkül. Az elővárosok már régen felszabadultak, a harcok a belvárosban folynak. Hullabegyek emelkednek, és a hevenyészett kötöző állomásokon sorban halnak meg a sebesültek. A lövedékek záporában, de az éhségtől és a legyengülés- től is, a polgári lakosok tízezeréi pusztulnak el. Bűnös intézkedés végrehajtására adnak utasítást. A fasiszták egy teljes városnegyedet robbantanak fel a Kaiserbrücke mellett. A nők és a gyerekek életveszélyben és a „láncos kutyák” legszigorúbb ellenőrzésével építenek új repülőteret. Az egyetlen repülőgép, amelyik ott leszáll, egy teherszállító vitorlázó. Az egyetlen, amely onnan felszáll, egy Fieseier—Storch. Az életéért reszkető Hanke gauleitert szállítja él a pusztuló erődből. A menekülő parancsnok előzőleg még utasítást ad a város polgármesterének, dr. Spiel- hagen és dr. Sommer kormánytisztviselőknek, valamint Klettendorf és Brockau polgármestereinek kivégzésére. Az ok: az ellenség előtti gyáva magatartás. A fasiszták kikerülhetetlen breslaui vereségének kínos elhúzása épp oly kevéssé befolyásolhatta a háború kimenetelét, mint a poseni, sagani, kolbergi, kö- nigsbergi és más „erődítésekben” folytatott értelmetlen harcok. Csak az emberi szenvedés fokozódott. 170 000 NEMETNEK kellet életét áldoznia az értelmetlen breslaui harcban, a város 70 százaléka vált romhalmazzá, mielőtt 1945; május 6-án megadta magát. Breslauért Niehoffot, a megrögzött fasisztát terheli a felelősség. Ma jóra- való nyugatémet polgár. — Az állam több mint kétezer márka nyugdíjat folyósít számára havonta. Következik: KI lesz előbb Berlinben?
