Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)
1965-04-15 / 89. szám
Világ proletárjai egyesüljetek! \ SFrJLB-í MEgyjll ( a MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG É5 A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 89. szám. Ara 50 fillér 1965. április 15., csütörtök. A KRITIKUS TÖMEG Ne riadjon meg a kedves olvasó e természettudományos értekezést sejtető címtől. Ezúttal csupán a kellő szemléltetés kedvéért kölcsönözzük az atomfizikának ezt a gyakran emlegetett fogalmát. A kritikus tömeg elnevezés azt a természeti törvényszerűséget fejezi ki, hogy bizonyos fizikai reakciók csak akkor jönnek létre, ha az abban résztvevő anyagoknak egy szigorúan meghatározott mennyisége jelen van. Ha akárcsak grammokkal is kevesebb van a szükségesnél, hiábavaló volt bármilyen nagy és költséges erőfeszítés: az eredmény gyakorlatilag nulla lesz. A gazdaságban más törvényszerűségek uralkodnak ugyan, mint az atomfizikában, de néha meglepő hasonlatosságok is felfedezhetők. Ez a helyzet a kritikus tömeg fogalmának esetében is. Bárki megfigyelhette — akár ipari akár mezőgazdasági üzemben —, hogy bizonyos gazdasági célok elérése csak akkor sikerülhet, ha megvalósulásuk minden feltételét biztosították, ha a szükséges intézkedéseket hiánytalanul megtették, vagyis a megvalósulás összes kellékeinek „kritikus tömege” együtt áll. — Ha viszont a kellékek közül akárcsak egy is hiányzik, a tervezett elképzelés egyáltalán nem, vagy csak részben valósul meg. A beruházások tanulmányozása során találhatunk erre legkézenfekvőbb példákat. Felépítenek például valahol a pusztán egy ultramodern mezőgazdasági üzemköz- pontot, korszerű épületekkel, villannyal, bekötő úttal. Felavatják, az emberek örülnek, mindaddig, amíg a berendezések használatára sor kerül. Ekkor azután keserves meglepetésben lesz részük. Kiderül ugyanis, — hogy a négy vagy ötmilliós létesítményhez néhány százezer forint hiányában nem építettek megfelelő teljesítményű kutat Ennek következtében a vízvezeték és az önitató berendezés használhatatlan. A régi gé- meskútról pedig csak kemény fizikai megerőltetéssel feleannyi állatot láthatnak el ivóvízzel, — mint amennyi az újistállóban elférne. Előfordulhat persze más változat is (épül jó kút, de nincs vízvezeték, vagy nincs villany stb.) a lényeg azonban változatlan marad: az üzem csak fél- erővel tud dolgozni — mindaddig, amíg a hiányzó feltételt meg nem teremtik. Megtörténhet ilyesmi a mezőgazdasági termelés más ágában is. Például valamelvik gazdaságban létesítenek egy 200 esetleg 300 holdas szőlőt — vagy gyümölcsöst. Elvégzik a talaj forgatást, beszerzik és elültetik a kitűnő fajtájú csemetéket vagy dugványokat, megépítik a kutakat, az utakat, beszerzik az ápoláshoz szükséges gépeket. Elérkezik a termőrefor- dulás ideje s egyszeriben kiderül, hogy a feldolgozáshoz hiányzik a megfelelő berendezés, nincs Oteefelelő befogadó képességű edény és tároló hely, vagy a gyümölcs- szedéshez. nincs elég láda és szállítóeszköz, az osztályozó berendezésnek se híre se hamva, s nagyon szűkösen állnak a kézi munkaerővel is. A lényeg szempontjából mindegy, hol támad a szűk keresztmetszet. A következmény: a fáradság és költségbefektetés az ültetvény létrehozásáért mindaddig akadozva gyümölcsözik — a lehetségesnek csak egy töredékét— amíg nem pótolják azt, ami kellő körültekintéssel már a kezdet kezdetén is elengedhetetlenül szükségesnek látszott. Az ipari termelés műszaki szervezési gondjainak megoldása közben is fellép olykor a „kritikus tömeg” hiánya. Megszokott eset, hogy egy ipari üzem új termék gyártásához kezd. Elkészítik a műszaki dokumentációt, gyártás technológiát, — felszerszámoznak, rendelést vesznek fel, beszerzik az anyagot, betanítják a munkásokat. Megindul a gyártás és már mindenki — akit illet — a zsebében érzi a jól megérdemelt jutalmat. Ám az öröm korainak bizonyul. Egy konzervgyárban a napi tízezres nagyságrendben készülő termékeket különleges szállítóberendezésekkel juttatják a készáru raktárba. Természetes, hogy a konzerves dobozok vagy üvegek nagyságának és alakjának alkalmazkodnia kell a szállítóberendezéshez, vagy fordítva. De mi történik akkor, ha erre valamilyen ok miatt nem gondoltak? Az, ami az említett példákban is történt. Ahogy megindul a termelés, — úgy néhánv perc múlva meg is áll. Azonnal nyilvánvalóvá válik, hogy egy olyan látszólagos kicsinység, mint az üvegek nem megfelelő mérete, lehetetlenné teszi mindaddig a folyamatos gyártást, amíg használható méretű üvegeket nem szereznek be. Amíg valamilyen feltétel hiányzik a termelés megindításának erőltetése csak további bonyodalmakhoz vezet. A gadasági munka irányítása, az ipari és mező- gazdasági termelés szervezése nem okvetlenül kívánja meg az atomfizika beható ismeretét. Annyit azonban feltétlenül érdemes átvenni ettől a tudománytól, amennyi segít megérteni, hogy mind a „szürke hétköznapok” akcióinak, mind a kiemelkedő nagy programok végrehajtásának eredménye csak akkor lesz biztos és teljes, ha a feltételek „kritikustömegét” már az akció végrehajtása előtt kellő körültekintéssel megállapítjuk és a tervben előírt módon megteremtjük. Ha ez nem lehetséges, akkor inkább várni kell addig, amíg valamennyi feltétel ésszerű módon biztosítható. Minél kevesebb idő, péhz és erő fecsérlődik el hiábavaló gazdasági elképzelésekre, annál több jut majd azokra, amelyek megvalósítása — a feltételeket tekintve lehetséges — és a társadalom igénye alapján szükséges. (Gy. Z.) Megkezdődött a mezőgazdasági tanulók szerződtetése Szolnok megye szakmunkásképző iskolái 4S0 fiatalt várnak — Sok gépész kell a megyébe — Kenderesen, Jászberényben és /ászapátin történik az elméleti oktatás Uta: Tavasz a kertekben és a szántóföldeken Miért drágább a javítás, mint az új gép? Oratórium-est Szolnokon Lányok előnyben A narrátor Fölényesen győzött a Szolnoki Dózsa (Tudósítónktól) A Szolnok megyei termelőszövetkezetek és állami gazdaságok az idén már úgy készítették éves tervüket, hogy abban meghatározták azt is, hány fiatalt képeznek szakmunkássá. Részletesen tagolták milyen szakmában tudnak tanulót fogadni, s tudják-e majd foglalkoztatni. Igv alakult ki a megye mező- gazdasági tanuló „szükség lete”. Eszerint 1965-ben 450 fiú és lány vállalkozhat arra, hogy mezőgazdasági szakmunkás bizonyítványt szerezzen. Kettőszázhatvan fiú és százkilencven lány szerződtetésére van lehetőség. Megyénkben 12 szakma elsajátítására vállalkozhatnak az idén. Az állami gazdaságok és a szövetkezetek növénytermesztő gépészt kérnek nyolcvanat, baromfitenyésztőt hetvenet, öntözéses növénytermesztőt pedig ötvenet. A mezőgazdasági tanulók elméleti oktatása Kenderesen, Jász- apátin és Jászberényben történik. A kenderest iskola ebben az évben kapcsolódik be először az ifjúság képzésébe. Évenként öt hónapot az iskolapadban. hat hónapot az. iskola felügyelete mellett a gazdaságban töltenek a fiatalok. A fennmaradó idő pedig vakáció lesz. Ez vonatkozik a növénytermesztő hallgatókra, vagyis a „kenderesi tagozatra”; A jászapáti és a jászberényi iskolákban évi háromhónapos bentlakásos elméleti képzés történik, a többi időt gyakorlatra fordítják Nemrégiben egyébként megjelent a földművelés- ügyi és a munkaügyi miniszter együttes rendelkezése a szakmunkásképzés új rendszeréről. Megyénkben is ennek szellemében toborozzák a fiatalokat az iskolák Á jászberényi nemzetközi kishűtőgépipari konferencia második napján Külföldi vendégek látogatása a Hűtőgépgyárban — Izgalmas vita a tanácskozás zárónapján — Házi ankéíot tartanak A jászberényi Felsőfokú Tanítóképző Intézet dísztermében szerdán ismét folytatta munkáját a Gépipari Tudományos Egyesület élelmiszeripari és hűtőgépipari szakosztályának nemzetközi konferenciája. Miután a vendégek meglátogatták a Hűtőgépgyárat ? visszatértek a tanácskozás színhelyére, megkezdődött az előadássorozat. Ezen a napon elsőként G. Keller- nek, a nyugatnémet Carrier GmbH nevű vállalat mérA külföldi vendégek élénk érdeklődéssel kísérték Magyar Lászlónénak, a Hűtőgépgyár főkönj v előjének „A magyar kis hűtőgép gyártás gazdaságossági problémái” Stefi előadáséi nőkének a „Közvetlenül hálózatba kapcsolható klima- készülékek beépített hűtőgépekkel” című dolgozatát olvasták fel. A témához egy felkért korreferens szólt hozzá: Ke- szy-Harmath Zoltán a Hűtőgépgyár mérnöke „Szükség van-e utófűtőre az ablakklíma-készülékekben ?” kérdéskómplexumra adott választ, illetve ismertette nézeteit. Utána ifjú Bakó Jánosnak, a gyár osztályvezetőjének rendkívül érdekes, s a maga nemében figyelemre méltó „A kisteljesítményű különleges hűtőgépek fejlesztési problémáiról” szóló előadása aratott nagy sikert. A koherencia zárónapján még két témáról tartottak beszámolót, majd a hozzászólás során több magyar és külföldi szakember mondta el gondolatait Annyi izgalmas probléma jutott felszínre, hogy a konferencia résztvevőinek asztalán egyre-másra szaporodtak a teleírt jegyzetfüzetek. A teremben olykor felhangzó morajból arra következtettünk, hogy az előadó éppen valami váratlan, meglepő és feltétlenül új gondolatot fejtett ki. Egy szóval a tanácskozás bővelkedett műszaki csemegékben. A hozzászólások befejeződtek. László Károly, a Hűtőgépgyár főmérnöke záróbeszédében megköszönte a külföldi delegációk tagjainak az értékes előadásokat és annak a meggyőződésének adott kifejezést, hogy a konferencia elérte célját. Mi pedig arra kértük Go- riáncz Ignácot a vállalat ve- oérigazgatóját, hogy foglalja Arne F. Enemark a Danfoss főmérnöke össze a nemzetközi tanácskozás eredményeit. — Nagyon hasznosnak bizonyult ez a két nap Európa legjobb szakembere nyilatkoztak meg a kishűtő- gépgyártás jelenéről és fej Iődésének irányáról, tartalmáról. A mi gyárunk kama toztatja az itt elhangzói előadásokat. Jövő hété’ műszaki gárdánk részvéte lével házi ankéton dolgoz zuk fel a tanácskozáson el hangzottakat. A külföld előadók rendelkezésünké bocsátották dolgozatuk kéziratát. így a konferencia teljes műszaki anyagé1 könyvalakban is kiadjuk. Ame F. Enemark a Danfoss dán hűtőgépipari vállalat főmérnöke és társa Hans Bocher főkonstruktőr csatlakozott hozzánk. Mielőtt kocsiba szálltak váltottunk néhány szót. — Nagyon jól éreztük magunkat Magyarországon. Máskor is szívesen eljövünk egy-egy. ilyen konferenciára. Természetesen, ha meghívnak — mondta a főkonstruktőr. — Két évvel ezelőtt már jártam az önök hazájában. Azóta csak gyarapodtak. Mondhatom Európában talán a legszebb az Erzsébet- híd. Egyszerűen csodálatos — így nvilatkozott Ame F. Enemark.- f - f