Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK ME^Yf! ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANAru i apia XVI. évfolyam, 84, szám. Ára SO fillér 1965. április 9., péntek. A szövetkezeti demokrácia és az ellenőrző bizottság Jászárokszálláson, a Táncsics Termelőszövet­kezet zárszámadó közgyű­lésén tisztújításra került sor az idén. Űj ellenőrző bizottsági elnököt válasz­tottak a jászárokszállási gazdák és új ellenőrző bi­zottsági tagokat is dele­gáltak. Helyesen tették, hogy a zárszámadó köz­gyűlést használták fel er­re, így is jelezve, meny­nyire fontos tényező a kö­zös gazdaság életében az ellenőrző bizottság. S ha mindenhol olyan jól látnák annak szere­pét, mint Jászárokszállá­son, bizony sokkal kifej­lettebb volna a szövetke­zeti demokrácia me­gyénkben. A szövetkezeti ellenőrző bizottságok — ugyanis első számú leté­teményesei a szövetkezeti demokráciának, hiszen ők tartatják be a közösség alapszabályait, Legalábbis nekik kelle­ne betartatniok. De még arra is van példa, hogy termelőszövetkezet éve­kig működhet, minta­alapszabály nélkül és ez senkinek sem tűnik fel, legkevésbé a szövetkezet ellenőrző bizottságának. Ez történt pl. Tiszaburán, A község két kollektív gaz­daságának egyesülése óta eltelt jónéhány esztendő, de még csak most vették észre, hogy nincs alapsza­bály. Ezek után elképzel­hető, hogyan dolgozhatott az ottani ellenőrző bi­zottság. Jónéhány helyen ta­pasztaltuk a közelmúltban azt, hogy a szövetkezetek ellenőrző bizottságai egy­szerűen nincsenek is tisz­tában jogaikkal, köteles­ségeikkel, némelyik még a szövetkezet működési elveit is alig-alig ismeri. Pedig az ellenőrző bizott­ság az a szerve a szövet­kezeteknek, — amelynek mindenhez köze van. Jo­gában áll ellenőrizni a szövetkezet minden tag­ját, vezetőjét és vezetett- jét egyaránt. Szóvá teheti a közgyűlésen, ha nem tartják meg rendszeresen a közgyűléseket, A szövetkezeti ellenőr­ző bizottságok vigyáznak arra, hogy a közgyűlési határozatokat megvalósít­ják-e a vezetők. Az el­lenőrző bizottságok dolga a pénz- és hitelgazdálko­dás felügyelete, ellenőr­zése, szabályszerűségének elbírálása. Az is, megfe­lelően történik-e a java­dalmazás, szabályszerűen fizetik-e ki a tagok és a vezetők járandóságait. A szövetkezeti ellenőr­ző bizottság senkinek sincs alárendelve. Egyes- egyedül a közgyűlésnek tartozik beszámolási kö­telezettséggel, csak a közgyűlés válthatja le és erősítheti meg. Egyszóval a szövetke­zeti ellenőrző bizottság megléte, a szövetkezeti demokrácia biztosítéka. Persze csak akkor, ha jól működik, s ha a szövet­kezetek szakfelügyeletét ellátó szervezetek figye­lembe is veszik észrevé­teleit. Mert ilyen példáért se kell más megyébe lá­togatnunk. Néhány évvel ezelőtt a volt jásztelki Alkotmány Termiőszövet- kezetben gazdasági bűn- cselekmények sorozatát leplezte le a rendőrség. Ez a dolog ismert volt a tagok körében már jóval korábban. Sőt, az ellen­őrző bizottság jelezte is a szövetkezet vezetőinek és a járási mezőgazdasági osztálynak. Csak éppen senki nem hallgatta meg őket. És manapság is ritkaság még, hogy az ellenőrzést gyakorló járási vagy me­gyei szervek munkájuk során felkeresnék, a szö­vetkezeti ellenőrző bizott­ságokat. Pedig ismere­teikre, munkájukra tá­maszkodva sakkal köny- nyebb lenne a szakirányí­tás is. Azért a szövetke­zeti ellenőrző bizottságok jónak vagy rossznak mi­nősíthető működése ko­rántsem a felügyeleti szervek érdeke elsősor­ban — sokkal inkább a szövetkezeti gazdáké. Ve­lük a szövetkezeti közös­ség végez napról napra ellenőrzést, felügyeletet a közösség nevében, a kö­zösség ügyében. B. L. Megkezdődtek Péter János és dr. Bruno Kreisky tárgyalásai Csütörtökön délelőtt az Sebes István hazánk bécsi osztrák kancellári hivatal- nagykövete, osztrák részről bán megkezdődtek a tár- Carl Bobleter külügyminisz- gyalások Péter János ma- terhelyettes, Erich Bielka, gyár és Bruno Kreisky a külügyminisztérium főtit- osztrák külügyminiszter kö- kára, dr. Simon Koller, zött. A megbeszéléseken , Ausztria budapesti nagykő- magyar részről többek kp- vete és más személyiségek, zött részt vesz Szilágyi Bé- Péter János és a kíséreté­in külügyminiszterhelyettes, ben lév6 személyiségek vet és meghatalmazott mi- ^tortokon délben lát°g.a- niszter, a Külügyminiszté- tást tesznek dr. Bruno Pit- rium főosztályvezetője és termáim alkancellámál. Sikeres első negyedév a szolnoki jármff- javítóban A szolnoki járműjavító­ban tavaly sok nehézséggel küszködtek. Éves tervüket nem teljesítették. A meny- nyiségi és a gazdaságossági mutatók is belső bajokról árulkodtak. Decemberben a műszaki konferenciákon, a termelési tanácskozásokon, a szocialista brigádveze­tők megbeszélésein tartal­mas, határozottan és jól kimunkált intézkedési terv bontakozott ki. A vezetők az említett ta­nácskozások alkalmával el­mondották, hogy a vállalat 1965. évi tervét reálisnak tartják, amelynek teljesíté­se most már kizárólag a járműjavító kollektívájától függ. Sikerült hitet önteni az emberekbe. A közös akarat­nak, a jó munkának meg lett az eredménye: a jármű­javító túlteljesítette első negyedévi tervét. Az utóbbi három hónapban a terve­zett 1924 jármű felújításá­val — és karbantartásával szemben 1945-öt adtak át a vasúti forgalomnak. Nem­csak összességében, hanem a különféle javítási nemek­ben (mozdony, személy- és teherkocsi stb.) hasonlóan jó volt az eredmény, azaz megvalósították az ütemes termelést. Gazdaságos a tervtúlteliesítés A mennyiségi terv telje­sítéséhez az utalványozott normaórákból az előirány­zottnál kevesebbet használ­tak fel, a termelékenység növekedett (100.4 százalék), az önköltség pedig 0.4 szá­zalékkal volt alacsonyabb az engedélyezettnél. A gé­pek kihasználási ideje, a jól szervezett és programo­zott TMK munka révén a tervezett napi 12.1 órával szemben 13.4 óra. A számok tehát azt bizo­nyítják, hogy ebben a ne­gyedévben végre helyre­állt a rend a járműjaví­tóban. Sőt, arra is futotta ere­jükből, hogy tartós létszám megtakarításra törekedje­nek. Például a belső szállí­tások gépesítésével a szál­lításhoz korábban szükséges létszám 30 százalékát cso­portosíthatták más munka­területre. A technológia kor­szerűsítése révén 53 517 nor­maórát takarítottak meg. A téli járványos influen­zás megbetegedések miatt sokan hiányoztak, — ezért szükségképpen és indokol­tan 11 208 túlórát használ­tak fel, ez az Idő azonban több mint 60 ezer órával kevesebb mint 1964. első negyedévében volt. Az im­produktív órák száma sem haladja meg a tervezettet, ami szintén hatalmas javu­lás a korábbi évekhez vi­szonyítva. A siker kétségtelen a jár­műjavító dolgozóinak érde­me. De nem szabad elfelejt­kezni a szertár javuló mun­kájáról és a vontatási szak- szolgálat segítőkészségéről sem, A szertárat dicséri, hogy az anyagellátás szinte zavartalan, a vontatási fő­nökség pedig a javításra szoruló kocsikat egyenlete­sen biztosította, azaz mindig volt munka a járműjavító­ban. Egy lépést előre A vállalat vezetői újabb intézkedéseket akarnak ten­ni a második negyedévben a tervteljesítés érdekében, többek között a folyamatos szerelés alapját, a tartalék alkatrész-gyártást fejlesztik, a csere javításos rendszert erősítik, Az eddig kézzel végzett munkafolyamatok gépesí­tésével a termelékenység további fokozását szeret­nék elérni. Például a 400 kilogrammos hordrugók szereléséhez egy béemelőgépet szerkesztet­tek a műszaki osztályon. A csöves ütközők szerelését — ugyancsak készülékkel könnyítik és gyorsítják meg. Eltökélt szándékuk, hogy az üzemszervezésben is elő­relépnek, a helyes normák kialakítását folytatják, s ami a legfontosabb, az elért eredményekből nem enged­nek. A második negyedév­ben tehát megszilárdítják a rendet. Az építkezések méretei minden eddigit felül­múlnak * Tervek és eredmények * Az általános iskolai felnőtt- oktatás kérdései * Árvákat keresünk * Rádió és tv műsor ' * Forgalom­számlálás Szolnokon Százhatvanezer hold gabonát vegyszereznek Egy műveletben gyomot irtanak és levéltrágyáinak Őszi kalászosaink többsége jól vészelte át a telet és a kedvező napos idő hatására fejlődésnek indult. Az őszi árpa és a búzatáblák — főként az idejében elvetettek — üdezöldek és bokrosodnak. Ám a kul­túrnövénnyel együtt a gyomok is nőnek. S ha nem irtanánk azokat, jelentősen visszavetnék a kalászosok fejlődését és megnehezítenék a betakarítást. Zsidó Pétertől, a kenderes! növényvédő állomás igazgatójá­tól érdeklődtünk: — Hogyan készültek fel az őszi gabonafélék vegy­szeres gyomirtására? — Az állami terv sze­rint a megye közös gazda­ságaiban 160 .ezer holdon kell a vegyszeres gyomir­tást elvégezni. Ennek na­gyobb hányada búza, a többi őszi árpa. A felméré­sek szerint a tsz-ek saját gépeikkel 131 000, repülő­géppel 18 260, a növényvé­dő állomás gépeivel pedig 29 000 holdon akarják a ga­bonafélék vegyszeres gyom­irtását elvégezni. Tehát a tsz-ek igénye növekedett, mert megismerték a gyom­irtás hatását. — Van-e elegendő vegy­szer és gépi kapacitás? — A tsz-eknek 360, ne­künk 20 gépünk van. Az AGROKER elegendő vegy­szert hozatott. A gépeket kijavítottuk — bizonyára a tsz-ek is — és a munkát megkezdjük. Felkeressük a tsz-eket, szakmai tanácso­kat adunk, hogy mikor, hol fogjanak munkához. A vegyszerezés körülbe­lül 20 napig elhúzódik, — ezért az optimális idő előtt és utána egy héttel is dol­gozni kell. Ha a víz ele­gendő, s az időjárás is megfelelő egy-egy géppel naponta 55—60 holdat tu­dunk vegyszerezni. — A i menetirány-tervek egyéb­ként a járási tanácsok me­zőgazdasági osztályainak segítségével már elkészül­tek. A jászberényi járásban szakmai bemutatót is szer­veznek. Ezen résztvesznek a tsz-ek növényvédő fele­lősei. Bemutatják a vegy­szer adagolás, a gépbeindí­tás, a hibaelhárítás módját. — Levéltrágyázást is al­kalmaznak? — Az idén a gyomirtást és a levéltrágyázást min­denütt egy műveletben vé­gezzük. A gyomirtáshoz holdanként 0.80—1.20 kilo­gramm Dikonirtot és a le­véltrágyázáshoz 7 kilo­gramm Karbamddot hasz­nálunk fel a permetezés­hez. így gyorsabban elpusz­tulnak a gyomok, a kul­túrnövény jobban hasz­nosítja a nitrogént, s a vegyszerezés után olajzöld színű lesz. — A gyomirtásnak mi­lyen a termést fokozó ha­tása? — Körülbelül 100 kilo­gramm holdanként. De közvetett hatása Is Igen fontos. A gyomok nem tö­rik a kombájn kaszáját, s az idegen, nedves magvak­tól nem fülled be a búza. — Mikor látnak munká­hoz a gépeik? — A munkát először ott kezdjük, ahol a talaj már nem süpped, később ott, ahol a legnagyobb a gyo- mosodás. Az FM rendelke­zése szerint, ha a gyomnö­vények száma négyzetméte­renként a húszat eléri, a védekezés kötelező. A sze- levényi Szikra Tsz-ben és a tiszaderzsi Kossuth Tsz- ben április 8-án kezdtük a vegyszerezést. E hét végén, s a jövő hét elején minde­nütt munkához látunk — fejezte be a beszélgetést Zsidó Péter élvtárs. — m. L — Varsóban aláírták a lengyel-szovjet szerződést A Brezsnyev vezetésével Lengyelországban tartózko­dó szovjet párt- és kor­mányküldöttség wroclavi lá­togatása után tegnap dél­előtt visszaérkezett Varsó­ba, ahol délután került sor a minisztertanács épületé­ben az úi húsz évre szóló lengyel—szovjet barátság kölcsönös segélynyújtási ' együttműködési szerződ« aláírására, valamint, üon« pi nagygyűlésre. Beszéd« Brezsnyev és Gomulka, LEMP KB első titkéx mondott

Next

/
Oldalképek
Tartalom