Szolnok Megyei Néplap, 1965. április (16. évfolyam, 77-101. szám)

1965-04-09 / 84. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1965 április 9. Út vezérkari a vietnami kormánycsapatok Phan Khae Suu dél-viet- nam államfő Huynh Van Cao dandártábornokot ne­vezte ki vezérkari főnökké. Az új vezérkari főnök je­lenleg Tajvanon folytat tár­gyalásokat a csangkajsekis- ta katonai vezetőkkel. Sai­gonban olyan hírek kerin­genek, hogy a hadsereg vezetésében további váltx> xások várhatók. A dél-vietnami hatósá­gok bejelentették, hogy rö­videsen bíróság elé állítják Nkuyen Van Thait, akit a március 30-án a saigoni amerikai nagykövetség el­len végrehajtott bombatá­madásban való részvétellel vádolnak. A dél-vietnami szabadságharcosok „Felsza­badulás” hírügynöksége szerdai közleményében be­jelentette, hogy a felszaba­dító hadseregnek a nagy- követség elleni támadást végrehajtó harcosai a tá­madást követő napon visz- szatértek támaszpontjaikra. Dél-Vietnam már felsza­badult területein március 28 és 31-e között megtar­totta második kongresszu­sát a dél-vietnami felsza- badítási ifjúsági szövetség. A félmillió fiatalt képviselő több mint 200 küldött meg­választotta az új központi bizottságot és feladatul tűzite a szövetség tagjai elé az ellenség elleni harc fo­kozásét, a termelés növe­lését, a felszabadított terü­leteken új élet kialakítását ée az ifjúsági egység erő­sítését. Ha Van Lau ezredes, a vietnami néphadsereg ösz- szekötő bizottságának veze­tője a nemzetközi ellenőr­ző bizottságnál erélyesen tiltakozott a VDK területe ellen szerdán végrehajtott újabb amerikai légitámadá­sok ellen. Az amerikai szenátus külügyi bizottsága zárt ülé­sen hallgatta meg McNa- mara hadügyminisztert, Ball külügyminiszterhelyet- tesí és Dávid Bellt, a nem­zetközi fejlesztési hivatal vezetőjét, akik kérték, hogy a szenátus változtassa meg korábbi döntését, amely 115 milliói dollárral csökkentet­te a külföldi államoknak nyújtandó katonai segély összegét. A bizottság ülé­sén Fulbright szenátor ki­jelentette. a vietnami hely­zet rendkívül nyugtalanítja és nem tudja, hová vezet az Egyesült Államok jelen­legi politikája. A Hanoiban megjelenő valamennyi lap csütörtöki száma közli a vietnami ha­zafias arcvonal központi bi­zottsága kibővített ülésének április 6-i felhívását a viet­nami néphez az amerikai agresszió elleni harc foko­zására. Az Egyesült. Államokban újabb és újabb megnyilat­kozások ítélik el a kor­mány vietnami politikáját. Rhode Island államának mintegy 100 egyetemi ta­nára és ismert közélett sze­mélyisége levelet intézett Johnson elnökhöz, helytele­nítve a kormány dél-viet­nami politikáját. A vietnami kérdés tár­gyalások útján való megol­dásáért küzdő mozgalom 300 tagja szerdán bejelen­tette, hogy a húsvéti ün­nepeken Johnson elnök texasi farmja mellett fog­nak tüntetni a vietnami háború ellen. Johnson ugyanis az ünnepeket farm­ján kívánja tölteni. Spaak belga külügymi­niszter a képviselőház költ­ségvetési vitájában egy kommunista interpellációra válaszolva hangoztatta, hogy a vietnami probléma tárgyalások útján való meg­oldásának híve. „A külpo­litikában minden más töb­bet ér, mint az erő alkal­mazása és meggyőződésem, hogy csupán tárgyalás út­ján lehet megoldást találni Délkelet-Ázsiában” — je­lentette ki Spaak. A külügyminiszter kö­zölte a képviselőkkel, hogy megdöbbenéssel értesült gá­zoknak az amerikaiak által Dél-Vietnamban történt fel- használásáról, ugyanakkor azonban mentegetni igyeke­zett az amerikaiakat, azt állítva, hogy a Vietkong is olykor túlteszi magát a hadviselésre vonatkozó nemzetközi egyezmények előírásain. Köbe japán városban a rendőrség őrizetbe vett több tüntetőt', aki az ottani amerikai főkonzulátus épü­lete előtt ülősztrájkot tar­tott, hogy tiltakozzék a VDK ellen végrehajtott amerikai légitámadások miatt. Az űrhajós házaspár látogatása Veszprém megyében A hazánkban tartózkodó zaspárt a veszprémi ifjúság űrhajós-házaspárt, V. V. Tyereskova Nyikolajevát és A. N. Nyikolajevet csütör­tökön Veszprém megye né­pe köszöntötte. > Veszprémben az öreg tűz­torony tövében gyűlt össze a. város lakossága, ahol új­ra felállították az április 4-i ünnepség díszemelvé­nyét. Az egyenruhába öltö­zött úttörők és KlSZ-fiata- lok sorfala között az emel­vényre érkező űrhaj ós-há­orosz nyelven kórusban üd­vözölte. A vendégeket — akiket elkísért Pap János a minisztertanács elnökhe­lyettese, dr. Bakos István, az MSZMP Központi Bi­zottságának póttagja — a Veszprém megyei pártbi­zottság első titkára köszön­tötte. Ezután Tyereskova kösszöntötte a nagygyűlés résztvevőit. A vendégek ezután a He­rendi Porcelángyárba, majd a Balatonra látogattak. Az amerikaiak vietnami háborúja presztízskérdés Johnson Bcxlfimore-i beszéde Johnson elnök szerdán este (magyar idő szerint csütörtök hajnalban) beszé­det mondott a Baltimore-i John Hopkins Egyetemen. Beszédében Johnson az­zal vádolta a Vietnami Demokratikus Köztársasá­got, hogy „megtámadta a független délvietnami álla­mot” és Dél-Vietnam teljes bekebelezését tűzte ki cél­jául. Az Észak-Vietnam ellen intézett bomba táma­dások arra irányulnak, hogy „feltartóztassák az agresz- sziót és megszilárdítsák a nemzetközi rendet”. A lé­gitámadások Johnson sza­vai szerint „a béke felé ve­zető leghelyesebb út szük­séges részei.’’ Kijelentette, hogy az Egyesült Államok „hajlan­dó feltételek nélküli tár­gyalásokra” a vietnami probléma rendezésére. — Ugyanakkor azt is hangoz­tatta, hogy Amerika „nem fog vereséget szenvedni Újabb hajsza az Amerikai Kommunista Párt eilen Az összjáték az amerikai kommunista párt ellen rész­letesen kitervelt és mégis átlátszó. A bíróság néhány hónappal ezelőtt kénytelen kelletlen úgy döntött, hogy a párt ellen felhozott vádak alaptalanok. Az ügyész ere­detileg azt állította, hogy az Egyesült Államok kom­munista pártja 1961-ben nem regisztráltatta magát az igazságügy minisztérium­nál. A meglehetősen bonyo­lult jogi helyzethez: Ha a párt a McCarran-törvény alapján, mint „idegen hata­lom ügynöke” jegyzékbe vé­teti magát, akkor automa­tikusan egy másik törvény­cikk, a Smith-törvény értel­mében pénz- és börtönbün­tetéssel sújtották volna. Te­hát a párt vezetői és tagjai a lajstromba vétel pillana­tában saját elítéltetésüket írták volna alá. Az Egyesült Államok al­kotmányának azonban van egy cikkelye, amely mente­síti az állampolgárokat at­tól, hogy önmagukra terhe­lő vallomást tegyenek. Ez volt a jogi alap, melyre hi­vatkozva a legfelsőbb bíró­ság formálisan felmentő ítéletet hozott. Az igazságügyminiszté­rium azonban nem sokáig tűrte ezt. Ismét új tárgya­lásra utasította a bíróságot. Ezzel az amerikai kommu­nista párt az összes jogsza­bályok felrúgása következ­tében ismét vád alá került és bár eredetileg a tárgya­lást márciusban - akarták megtartani, később mégis úgy döntöttek, hogy azt ok­tóberre halasztják. Ennek taktikai oka van. A wash­ingtoni jogászok tudják, hogy a vádpontok tarthatat­lanok és az ő célkitűzésük nem a jogi helyzet tisztá­zása, hanem az, amit Veag- ley igazságügyminiszter-he- lyettes nemrég így határo­zott meg: „Célunk a párt állandó zaklatása, és a tag­létszám növekedésének megakadályozása”. Ezeket a fejleményeket egyébként még a londoni Times is megjósolta, amikor megírta: „Nem lehet hosszú életű az a bírósági döntés, amely a kommunista pártot gya­korlatilag felmenti”. A módszerekre jellemző, hogy a hajszában a taláros bírák, a minisztériumi fő­tisztviselők, a különböző ügynökök és a hírhedt Fel­forgató Tevékenységet El­lenőrző Bizottság szorosan együtt működik. Csak egy epizód. Az említett szerv beidézte Hyman Lumert, a Political Affairs című folyó­irat szerkesztőjét. A kihall­gatás azonban botrányba fulladt, mert kiderült: az ellene valló tanúk többsége fizetett FBI ügynök. Ezek nemcsak a kommunista pártban, hanem más társa­dalmi szervekben is besú­góként működtek. Az új üldözési hullámnak megvan a bel- és külpoliti­kai háttere. Az elnökvá­lasztási kampány során a demokrata-párti vezetők hangzatos ígéreteket tettek: leszámolnak az ultrákkal, véget vetnek a garázdálko­dásnak. — Birtokon belül azonban már lényegesen másképp politizálnak. A kommunista-ellenesség hul­láma szorosan összefügg azzal, hogy a Fehér Ház nem szeretné kiélezni a vi­szonyt ezekkel az elemek­kel. Részben arra törek­szik, hogy kifogja a szelet a vitrolákból, részben pedig vissza akarja verni azt a „vádat”, hogy nem folytat eléggé kemény politikát. Ehhez a kormány a legal­kalmasabb eszköznek a kommunista párt elleni ter­rort tartja; A következő láncszem a délkelet-ázsiai térségben ki­alakított kalandorpolitika. Ismét utalnunk kell a vá­lasztások előtti demokrata állásfoglalásokra. Johnson és párthívei akkor elhatá­rolták magukat Goldwater ama követelésétől, hogy a vietnami háborút ki kell terjeszteni. Az elmúlt hó­napokban viszont az Egye­sült Államok kormánya lé­nyegileg majdnem mindent megtett, amit az utrák ko­rábban meghirdettek. Tör­ténelmi tapasztalat: a hábo­rús kardesörtetés jegyében kialakított külpolitika min­dig hasonló jellegű belpoli­tikai „vonalvezetéssel” jár együtt. — Emlékeztetnünk kell rá: a McCarran-tör­vény t 1950-ben a koreai há­ború hisztérikus légkörében fogadták el. Ma a dél­vietnami konfliktus körül szítanak hp^nló hr"Tmlatot Sümegi Endre Vietnamban és nem vonul ki az országból”. Johnson nem hagyott kétséget aziránt, hogy az Egyesült Államok kész folytatni a háborút. Kije­lentette, hogy országa „kor­látozva használja ugyan erejét, de feltétlenül iatba fogja vetni azt” az állító­lagos agresszió ellen Dél- Vietnamban. Megismételte, hogy a délvietnami parti­zánokat északról irányítják és látják el, és Amerika, itt „a régi ellenség új ar­cával” áll szemben. Arra hivatkozott, hogy az Egyesült Államok még 1954-ben ígérte meg segít­ségét Dél-Vietnamnak. — Megismételte korábbi kije­lentéseit arról, hogy az amerikai fegyverek csupán Dél-Vietnam „szabadságát és függetlenségét” védel­mezik, de egyben arra is utalt, hogy a vietnami há­ború presztízskérdés is: az amerikai haderők kivonása „megingatná más népeknek az Egyesült Államokba ve­tett bizalmát”. Johnson kijelentette, hogy a VDK területének bombá­zása „szükségszerű volt” és egyik legfontosabb célja: meggyőzni az ellenséget arról hogy Amerika nem fog vereséget szenvedni Vietnamban. Beszéde második részé­ben Johnson a délkelet­ázsiai népek támogatásá­nak megnyerésére nagy­szabású amerikai gazdasági segítséget helyezett kilá­tásba; Johnson elnök elmondta beharangozott beszédét. Igazolni próbálta az amerikai légitámadásokat, megvonta az Egyesült Államok egész vietnami politikájának mérle­gét, s eredményesnek tüntette fel az amerikai beavatko­zást. A tények azonban ellentmondanak az elnök sza­vainak. A délvietnami nemzeti felszabadítást front ellenállása sem politikailag, sem katonailag nem gyengült, hanem ellenkezőleg fokozódott, A partizánalakulatok egyre na­gyobb veszteségeket okoznak a betolakodóknak, akik vi­szont szinte láthatatlan ellenséggel küzdenek: a szabad­ságharcosok nyom nélkül eltűnnek az ellenséges repülő­gépek elől, rejtekhelyeik, fegyverraktáraik a föld mé­lyén húzódnak. A bombatámadások a legtöbb áldozatot a polgáH lakosság közül szedik, ami méginkább erősíti az amerika ellenes hangulatot. Egyre nyilvánvalóbb, hogy aki valóban keresi a délvietnami probléma megoldásának útját, annak el kell ismerni a DNFF-t, s vele kell tár­gyalásokat kezdeményezni. A Vietnami Demokratikus Köztársaság népét és kor­mányát nem félemlítették meg a bombatámadások. Az a tény, hogy az 1964. augusztus 5-e óta lelőtt 160 ellensé­ges repülőgép felét az utolsó 8—10 napban pusztították el, arra utal, hogy az utóbbi időben tovább növekedett a VDK védelmi ereje. Egy szemtanú beszámolója ezt így támasztja alá: „Minden fegyver ami csak kéznél van az eget pásztázza. Itt a néphadsereg légvédelmi ágyúi, ott a helyi bankfiók alkalmazottaiból álló harci csoport áll készenlétben”. A szocialista országokat, s elsősorban a Szovjetuniót az amerikai támadások arra ösztönözték, hogy internacio­nalista kötelezettségeiket teljesítve hatékony támogatást nyújtsanak a testvéri népnek. Leonyid Brezsnyev kijelen­tette: „A Szovjetunió megteszi a szükséges lépéseket a VDK védelmi képességének növelésére”. A moszkvai konzultatív értekezlet résztvevői határozottan sikraszáU- tak az agresszorok ellen küzdő vietnami nép mellett. Ázsiában, Afrikában és Latin-Amerikában felismer­ték, hogy az amerikai ágyúk torka és o tengerészgyalog­ság szuronyai nemcsak a délvietnami népet, hanem az összes független ázsiai, afrikai és latin-amerikai népeket is fenyegetik, amelyek nem akarnak többé a mindenható gyarmati körök diktálta törvények szerint élni. Ezek a népek tehát a leghatározottabban követelik a szégyen­letes intervenció beszüntetését. Az Egyesült Államok szövetségesei körében is. ellen­érzéseket váltott ki az amerikai agresszió. Nemcsak a közvélemény, hanem bizonyos kormánykörök hangja is tiltakozást fejezett ki. A francia kormány hangoztatja, hogy a vietnami problémát nem katonai, hanem politikai eszközökkel kell megoldani. Az angol kormány, amely látszólag támogatja Johnsont, egyre jobban kénytelen meghátrálni a vietnami akciót ellenző munkáspárti bal­szárny előtt. S maga az amerikai társadalom is tudatára ébred, hogy a délkelet-ázsiai politika nem számol a né­pek, s közte az amerikai nép érdekeivel. Ebben a helyzetben hangzott el Johnson baltimore-i, legújabb nyilatkozata. Eszerint az USA „hajlandó felté­telek nélküli tárgyalásokra” a vietnami probléma rende­zésére. De ugyanakkor — közvetve — a kihívó feltételek egész sorát fogalmazgatta. Többé azonban senkit nem tévesztenek meg az amerikai politika manőverei. Kétér­telmű beszédek helyett — egyértelmű pozitív tetteket követel a békeszerető emberiség. .... Jól viselkedett a „Hajnali madár* Az Egyesült Államok Cape Kennedy-í támasz­pontjáról kedden este a Föld körüli pályára indított I „Hajnali madár” nevű mes­terséges hold szerdán meg­felelt a várakozásoknak, amikor jóminőségű televí­ziós képeket sugárzott visz- sza a Maine-államtoeli An- dover kísérleti állomására, A kísérleti állomás szó­vivője kijelentette „a ka­pott eredményeik alapján már csütörtökön megkísér­lik a Föld körül egy-egy fordulatot jelenleg 11 óra 10 perc alatt megtevő „Haj­nali madarat” végleges, a Föld forgásával szinkroni­zált pályájára vinni. Ha ez távirányítással sikerül, a „Hajnali madár” látszólag „egy helyben áll” majd, mert forgási sebessége meg­felel a Föld kiválasztott pontja forgási sebességének. Mint ismeretes, a tervek szerint a mesterséges hol­dat kereskedelmi és pol­gári célokra használják fel: telefonbeszélgetések, rádió- és tv-adások közvetítésére Európa és Amerika között; A „Hajnali madár” a Com­munications Satellite Cor­poration nevű részvénytár­saság tulajdona. 137 000 részvényének bizonyos ré­sze az amerikai kormány kezében van. A részvénye­ket jegyzik a Wall Street-i értéktőzsdén, ahol az első kísérlet kedvező eredmé­nyének hírére máris fel­szökött a „zsíros üzletet" ígérő értékpapírok árfolya­ma. Ciprusi helyzetkép Az ENSZ-ben nyilvános­ságra hozták azt a levelet amelyet Makariosz érsek in­tézett U Thant főtitkár­hoz Galo Plaza ENSZ-köz- vetítő jelentésének kézhez­vétele után. A levél szerint a ciprusi kormány a leg­nagyobb figyelemmel fogja megvizsgálni a jelentést, abban a szellemben, ame­lyet a ciprusi népnek és az elnöknek a békés és igazságos megoldásra vo­natkozó kívánsága határos meg. Makariosz az ENSZ- közvetítő erőfeszítéseit igen értékesnek minősíti és azi a meggyőződését fejezi ki. hogy ezek az erőfeszítések eredményeseknek fognak bizonyulni; Makariosz levelével egy- időben Eralp török ENSZ- küldött is üzenetet intézett az ENSZ főtitkárához, s az üzenetben megerősíti kor­mányának már korábban kifejezett álláspontját, amely szerint feleslegesnek tartja Galo Plaza további Közvetítő működését, * Kipriamu ciprusi külügy­miniszter athéni megbeszé­léseiről hazatérve nem volt hajlandó kommentálni az ENSZ-közvetítő jelentését Újságírók érdeklődésére válaszolva kijelentette, „semmi sem mutat arra, hogy az Egyesült Államok kompromisszumos megol­dást készülne javasolni.” • Az Anatolia török hír- ügynökség hivatalos felha­talmazás alapján cáfolta egy brit lap hírét, amely szerint Urgüplü török mi­niszterelnök azt mondotta Hare amerikai nagykövet­nek, hogy Törökország eset­leg kilép a NATO-ból. fogott*»** J/i+Uejuxt Öh ő

Next

/
Oldalképek
Tartalom