Szolnok Megyei Néplap, 1965. március (16. évfolyam, 51-76. szám)

1965-03-07 / 56. szám

Most már biztos nem less változás ~-------------jL. ) > 4 — Tessék mondani, nem lehetne ezt becserélni egy strand (elszerelésre? — Nem tudom, hova rejt­sem a zsebpénzemet; a fe­leségem mindenütt megta­lálja. > — Az enyém sohasem ta­lálja meg — feleli a barát. — Én beteszem a pénzemet abba a dobozba, ahol a fe­leségem a javításra váró lyukas zoknikat tartja. * Egy angol egy font ster­linget ígért a 'aluban álta­lában hazudozónak ismert fiúnak, ha egy perc alatt VICC valamilyen hazugságot mond neki: — Hogyan — kiált fel a fiú —, legutóbb két fontot ígért és most csak egyet? * Egy skót lelkészt felke­resett két fivér: James és Donald, akik nem tudtak az örökségen megegyezni. A lelkész gondolkozott né­hány percig és ezután így szólt: — Jamest illeti meg az a jog, hogy az örökséget felossza, úgy ahogy jónak látja. Ez mosolygott, míg Do­nald megpróbált tiltakozni.- De a pap folytatta: — Donaldot viszont meg­illeti az a jog, hogy első­nek válassza meg azt o részt, ami őt megilleti. TECHNIKA Nagyon jól tette, nagypa­pa, hogy fölutazott, leg­alább kicsit kikapcsolódik. Csak pihenjen, szórakozzék, itt kényelmesen meglehet. Nem kell segítenie, azért van nekünk gépesített háztar­tásunk, a technika minden áldásával, hogy az ember csak ülhessen, a gép dolgoz- ,zék helyette. Nem, köszö­nöm, legfeljebb a létrát tartsa egy kicsit, amíg ezt a csengőt megreperálovn-, mert zárlatos lett. Tetszik • látni, itt van ez a csengő. Nem nagy dolog, ugye, mégis, milyen más. mint maguknál a tanyán. Ott kiabálni kell, meg verni a kaput, amikor be akar jut­ni valaki. Ugatnak a ku­tyák, az ember a saját, sza­vát se hallja. Itt, csak meg kell nyomni a gombot, és mindjárt tudom, akárme­lyik szobában, hogy vendég érkezett... Kiverte a bizto­sítékot. Na, nem baj, mind­járt azt is kicseréljük. Fog­juk meg a létrát, oda a vil­lanyórához, nagypapa... Hát itt nem kell vakoskodm, nem fogy ki a lámpából a petró, meg nem füstöl... Igv ni! Na, dugja csak be oda a konnektorba azt a vasalózsinórt, hadd lássuk! Füstöl?... 'Ejnye! No. néha előfordul, hogy meghibáso­dik. na. de egykettőre helv- reütjük, micsoda beszéd az... Bizony kérem, itt nem kell a kútról hordani a vizet. Csak megcsavarja az ember, és kész. Nem jön? Tudja, kissé magasan lakunk itt a félemeleten, néha kicsi a nyomás..» Annyi baj legyen, legfel­jebb iszik egy teát, nagy­papa. ott a boylerben a for­ró víz. Nincs tűzrakás, aparhelt, meg üstcipelés, ott várni, csak bátran! Nocsak, elfelejtettem az este bekap­csolni, most várhatunk reg­gelig, mire megmelegszik, az ördögbe is... Nagypapa, ugorjon le ide a sarki bolt­ba, amíg én megcsinálom ezt a nyavalyás vasalót, hozzon egy üveg szódát, meg egy csomag harmad- osztályú kávét! írja föl, ne­hogy elfelejtse, ott a go­lyóstoliam az asztalon, Qsz- szekente az ingét! Golyós­toll, csak folyik kissé. Hogy a fene!... Azért sose bán­kódjék, nagypapa, bedob­juk ide a mosógépbe, ki­tisztítjuk az ingét, addigra a vasaló is meg lesz. Búj­jon bele a köntösömbe. Ott a kapcsoló, lenn, oldalt. Három perc alatt olyan in­ge lesz, mint az új. A ta­nyán ennyi idő alatt a te­kenőt se hozzák elő a fé­szerből, igaz-e? Most lát­hatja, mennyivel jobb itt nálunk, sokkal kényelme­sebb... Mi ez az égett szag? Hű, a hétfűzfánfütyülőjét... leégett a tekercselés... Per­sze, víz nélkül nem mos a gép, az meg nincs, ugyebár, erről megfeledkeztünk... Ezt is szerelhetem, a ra­gyogóját... Csak ez a nyú- ves vasaló lenne meg már. aztán kapjuk magunkat, és elmegyünk körülnézni, el­végre szombat van, vagy mi... Na szóval... Csengő, vasaló, mosógép, szifon és még bekapcsolom a gépet, mert az asszony megkért, hogy hámozzam meg a krumplit... Sajnos, előbb meg kell nézzem ezt Itt, mert hámozás helyett pasz- szírozza a krumplit... Mind­járt leülünk szusszantani, csak bekapcsolom a szifont, megtekercselem a golyós­tollat, kivasalom a mosógé­pet és megdarálom a boy­nal, csak kimosom a csen­gőt... Ez ráz!... Na, tessék, most sötét lett! Alighanem ha hálózati transzformá­tor... Hogy azt a szánkázó, jégen kopogó rézangyalát !•»• Latja, Nagypapa, mennyi­vel könnyebb maguknál otthon!... Kaposy Miklós FIATALÍTÁS-b — Nem is tudtam elnök elvtárs, hogy ebben a tsz-ben ilyen sok a fiatal. — De sajnos, csak ilyenkor, mikor a zárszámadási bankettéit tartjuk! a kész forró víz a fürdő- lert... Hogy mondja? Föl- a«obábán. Balra tessék csa- robbant a porszívó? Azon­A prímhegedűs már köszöni a tapsot (L’Europeo karikatúrája)

Next

/
Oldalképek
Tartalom