Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-14 / 38. szám
1965. február 14. SZOLNOK MBQTD PífiPtAf MEDITÁCIÓ A BÜROKRÁCIÁRÓL Parkinson törvénye, avagy: az érvényesülés iskolája címmel jelent meg a Köz- gazdasági és Jogi Kiadó gondozásában egy érdekes könyvecske. Abban a reményben — ahogyan ezt a kiadó velünk közli —, hogy a kötet a magyar olvasó közönség körében is sikert arat és a szórakoztatáson túlmenően a bürokrácia elleni harchoz is segítséget nyújt. A legjobb mércéje egy műnek ha a hatását vizsgáljuk. A könyv egyik angol kritikusa írja: Ez a könyv alkalmas arra, hogy a hivatalok által megtaposott állampolgár élvezettel a markába nevessen. Márpedig kinevettetni valamit — ezúttal a mértéktelen bürokráciát — a legnagyobb értékű hatás. Erre mondják, hogy a szatíra ölni tud. Első olvasásira azt az érzést kelti az emberben a könyvecske, hogy szerzőjének talán nem is a szatíraírás járt az eszében, hanem csak tollat ragadott, hogy egy bizar elméleti ötletét kifejtse. Alaposabb tanulmányozás után viszont azt mondja az ember: Parkinson rabja lett a saját témájának, s ezúttal újra igazolódott, hogy a bürokrácia is olyan téma, amiről nem lehet nem szatírát írni. Valóban képtelenség az, hogy a bürokrácia fantasztikus gyarapodásának vagyunk tanúi, hogy komoly tudósok figyelmeztetnek arra. ha nem vigyázunk, a világot menthetetlenül M fa1 ia körülöttünk a bürokrácia. Parkinson kiinduló tétele nagyon szellemes: „A valóság az, hogy a hivatalnokok száma és a munka mennyisége semmiféle kapcsolatban nem áll egymással.7’ És bizonyít: „...egy ráérő idős hölrnmek teljes napjába kerülhet, amíg megír és felad egy levelezőlapot a szomszéd-városban lakó unokatestvérének. Eav óra, amíg megtalálja a levelezőlapot, újabb óra, amíg a szemüveg előkerül, fél óráig keresgéli a címet, egy és negyedóra alatt szerkeszti a levelet, 20 percig tűnődik azon, hogy ui- gyen-e magával esernyőt, amikor a szomszéd utcasarkon álló postaládához megy. Ez az egész ténykedés egy elfoglalt embernek legfeljebb 3 percét vette volna el..." Parkinson szerint tehát nem a munka mennyisége határozza meg a hivatalnokok számát. Felettébb merészen felállítja azt az alaptételt, hogy a hivatalnokok egymásnak adnak munkát. Azt is hozzáteszi és bizonyítja, hogv amit eey tisztviselő normálisan elvégezhetne, azt három tisztviselő már nehezen végezheti el. mert a munka törvényszerűen új mozzanatokkal és folyamatokkal bővül, felduzzad. Erről a sémája a következő: Ha egy hivatalnok úgy véli, munkája egy kicsit sok és ő már nem győzi, három lehetősége van. Az első: tisztességesen bejelenti főnökeinek, kéri a felmenEOHFTFTLEN FA — OLCSÖ KIJÁRÁSSAL A Jeruzsálemi Rost- és Fakutató Intézet kísérleti telepén a napokban két, teljesen egyforma faházikót gyújtottak meg. — Az egyik porráégett, a másiknál csak csekély elszenese- dést észleltek a tűzfészek környékén. M. Lewin, az intézet igazgatója kísérletével bizonyította, hogy új és olcsó vegyieljárással a fa gyúlékonysága megszüntethető, anélkül hogy a fa elveszítené jó tulajdomátését, hogy átadja a helyét annak, aki meg tud birkózni ennyi munkával. — Ilyen a történelemben nemigen fordul elő—, írja. A második lehetőség: kér maga mellé egy segítséget. Ezt az utat sem szokták választani, mert ezzel két egyenlő beosztású munkatárs lesz, s az illető előléptetési esélye — az, hogy valaha ő legyen majd a főhök — 50 százalékkal csökken. A gyakorlatban szinte mindig egy harmadik megoldást találnak és választanak. A megnövekedett feladatokat még egy kicsit növelve — ami igazán nem nehéz — beosztott munkatársakat kérnek. Nem egyet, hanem legalább kettőt, mert az az igazi. Csak akkor lehet a feladatokat megosztani, koordinálni, vitás kérdéseket eldönteni, egyszóval: vezetni. Hátborzongva ismerünk magunkra. Arról van Itt szó, amit mi úgy mondunk: oz íróasztal íróasztalt szül. Lehet ennek a folyamatnak vicclapba illő példáját is idézni, olyat, amiről a közelmúltban írt egy fővárosi lap: A vidéki gyár már régen megszűnt. Beleolvad! egy tröszt-be. Fővárosi képviselete azonban még mindig működik. íme, az eredeti hivatásától elszakadt, önállósult, csak magáért létező bürokrácia iskolapéldája. Hivatal, ahol iktatnak, pecsételnek, feldolgoznak, összesítenek, bérszámfejtenek, talán még szak- szervezeti életet is élnek — de senkiben sem születik meg a kériés, hogy mindezt miért. Túl a szélsőséges példákon, Parkinson sémája nyomán a mi hivatalainkra is gondolhat az ember. Önkéntelenül is úgy tűnik: íme itt a magyarázata annak, hogyan születnek a különböző osztályokon alosztályok, az alosztályokon csoportok, a csoportokban alcsoportok ég így tovább, így szaporodik osztódással a bürokrácia. Szinte hallom az ellenvetést: Parkinson tapasztalatai az angol társadalmi élet talaján, tehát a kapitalizmus viszonyai között születtek. Igaz. Mintahogyan az is igaz. hogy a bürokrácia a tőké» termelési viszonyok között szökött virágjába. De meri-e valaki állítani, hogy a mi társadalmunk mentes tőle? Igaz, hogy a szocialista társadalomban ezek a kérdések másként merülnek fel, de felmerülnek. Sőt születnek új bürokratikus jelenségek is. És a régiekkel együtt ezek nagyon veszélyesek, mert szüntelenül mérgezik a levegőt, gátolják a szocialista demokratizmus mind teljesebb kibontakozását, megnehezítik az állami szerveink hőrüli bizalom erősödését. Tudományos mű, vagy a társadalom karikatúrája, új közgazdasági tételek megfogalmazása, vagy rendkívül találó szatíra a bürokrácia elburjánzásáról, szociológiai igényű tanulmány,, vagy az áltudományos módszerek paródiája — nem hivatásom eldönteni. Megjelenése óta vitatkoznak műfaji hovatartozásáról, s közben a könyvecske bestsellerré lett világszerte. Egy bizonyos: történetecskéivel, megállapításaival a mi bürokratikus kinövéseinket illetően ús telitalálatot ér el. V. 1. Százezer új könyv, kétszázötvenezerrel több kölcsönzés A megye tanácsi könyvtárainak 1964. évi munkája A Megyei Verseghy Könyvtárnál az elmúlt hónap folyamán értékelték a megye, tanácsi közművelődési könyvtárainak 1964. évi munkáját. A felmérés a megye könyvtárosainak szorgalmas munkáját bizonyítja. Száxexer új könyv Jelentősen emelkedett a megyében a könyvtárak és könyvkölcsönzők száma. 1963-ban összesen 248 tanácsi könyvtár és kölcsönző működött. Ez a szám 1964- ben 297-re növekedett. A fejlődés értéke akkor válik nyilvánvalóvá, ha a falusi könyvkölcsönzők számát külön vizsgáljuk. A járási és a községi könyvtárosok a központi könyvtár mellett az elmúlt évben jelentős számú könyvkölcsönzőt működtettek, lényegesen többet, mint egy évvel ezelőtt* - , A könyvállomány . ismét megfelelően gyarapodott. Az elmúlt évben több mint százezer új könyv áramlott be a megye tanácsi könyvtáraiba. Az egész hálózatban ma már csaknem 650 000 könyv található. Ezameny- nyiség és az állomány megfelel az igényesebb olvasóknak is, Művek — alkotók A szolnoki házasságkötő terem lemezdomboritása Nem az ifjú mátkapárokra hivatkozom, hiszen ők belépve a házasságkötő terem ajtaján elfogódottságukban nem igen tekimt- getnek körül, inkább a népes násznép fígyemét ragadta meg az anyakönyvvezető emelvénye fölött látható modem faldísz. Simon Ferenc Fészekben című vörösréz domborítása. A mű méltóképpen emeli e meghitt családi események ünnepélyességét. A Családi ünnepek című pályázat terveinek elbírálása után. 1963-ban került a lemezdomborítás mai helyére. A művésztelepen dolgozó művész sajátosan kifejező és kedvelt műfaja a lemezdomborítás. A fémlemez anyagának szinte már rituálisan tiszteletben tartásával formálja modem hatású műveit. Domborításainak hatása nem kis részben anyagszerűségükkel magyarázható. Igazak Simon Ferenc művei abban az értelemben Is, hogy sohasem jelentenek erőszakot az anyag törvényein. A művész műtermében nemrég a Fészekben című lemezdomborításának tervéről beszélgettünk. Most ezt a tervet szeretném bemutatni. A leírás talán azok számára is érdekes lesz, akik ismerik a kész művet, végigkísérhetik alakulásának, formálódásának útját A Fészekben című kompozíció áttört, mégis zárt harmóniájú, szigorúan szerkesztett plasztikai alkotás Nem domborított falkép hanem térkompozóció, — vagyis nemcsak két dimenziója van. hanem mélységben is meghatározott teret zár be. A terven hangsúlyozot- tabb az aszimetrikus szerkesztés, mint a megvalósult műben. Ha a megtörő, diagonális vonalú főágat egy elipszis hosszanti átmérőjének tekintjük, úgy mondhatjuk, hogy a fészek és a madarak zárt tömege az elipszis egyik vezetésében sokkal lágyabb lett ési a fészek felett ösz- szetartó leveles ágak a kompozíció embléma-szerűségét emelik ki. Maga a fészek, a terven látható átgyujtópontjába került. A kompozíció mégsem borul fel. A főág meredeken felfelé törő részéből kiágazó hajtások és a levelek szekezeitileg hangsúlyozott elhelyezése biztosítják a kompozíció egyensúlyát A lemezdomborításl terv megkomponálásban talán áttételesebb, racionálisabb, mint a házasságkötő teremben lévő kész művé. Az ágak és levelek, a negatív és a pozitív formák szigorú rendben szerkesztett egysége adják a kompozíció Lényegét. A házasságkötő teremben egy homogén, szabadabb felület helyett két oldalán vájatos márványlapokkal lezárt felületen kellett Simon Ferencnek elhelyeznie művét Ennek megfelelően kompozíciójában is módosítania kellett művét Vonaltört hálózatos „kosárka” helyett fémlemezzel körülhatárolt csonkakúpra emlékeztető lágy hajlású kosár lett. Az anya madár és a fiókák elhelyezése is egymáshoz viszonyítva — aszimetrikusabb, mint a terven. Ezáltal a galamb tömegének plasztikája jobban érvényesül. Egészében véve a képen is látható terv mértani formákra bontható kompozíciójánál haj- lékonyobb, szelidebben hullámzó felületi játékot mutat a megvalósult mű. Simon Ferenc lemezdomborítása a család, a „fészek” melegét, az egymáshoz tartozás szívderítő örömét fejezi ki mintegy az előtte kötendő ünnepi aktus, a házasság jelképeként. R. G. Tények Szolnok megye 20 éves fejlődéséről, érvek az 1965. évi feladatok végrehajtásához címmel — az MSZMP Szolnok megyei Bizottságának Propaganda és Művelődésügyi Osz.tálya kiadásában fü2et jelent meg. „Az előttünk álló feladatok végrehajtása megkíván ja, hogy megyénk kommunistái állandó és követke zetes felvilágosító munkái végezzenek a tömegek kö zott" — hangzik a beveze tő. S ez a kiadvány mindé nekelőtt azzal segíti a tömegpolitikai munkát, hog> gondolatokat ad és ébreszt, azon túl pedig ismerteti az agitáció tartalmát és módszerét az idei tem’"1' í cél kitűzések tükrében. Tények, érvek Gazdasági életünk 20 éves fejlődését méri fel elsősorban. Az eredmények még nagyobb feladatok vállalására, végrehajtására ösz- . tönöznek bennünket. Hisz az elmúlt 20 év megteremtette ennek feltételeit. Az 1965. évre kitűzött feladatainkat az MST'MP Központi Bizottsága 1964. de- ’ember 10-i határozata szabja meg. S ezek végrehajtásához is konkrét, szinte nélkülözhetetlen segítséget ad a kézikönyv a pártmunkásoknak. összefoglalja azokat az alapvető gondolatokat, amelyek az Iparban, a mezőgazdaságban és a kereskedelemben a munka alapjait képezik. A termelékenység növelésének, az önköltség csökkentésének lehetőségeit tárja fel általában és konkrétan. A mezőgazdaságban is a termelés fokozása az agitá- ciós munka fő célja. — Ezért mindenekelőtt meg kell akadályozni a termőföld csökkenését. „Utak rendezésével, tanyahelyek felszántásával stb. tovább kell növelni a meglévő termőterületeket. A szántóföldek hasznosítását eddig SS községben vizsgálták meg, ennek eredményeként több mint ötezer holddal emelkedett a szántóterület. A termőtalaj védelmére nagy figyelmet fordítsanak a belvizek, az öntözővizek elvezetésére. — A belvízkár élenként 4 százalékos terméskiesést jelent az őszi kalászosoknál a megyében. Ez 800 vagon kenyérgabonának 18 millió forint, értékben — 200 vagon takarmánygabonának 4 millió forint értékben való elvesztését jelenti”. Az állattenvésztés feladatait Is hasondó részletességgel ismerteti a kézikönyv. Segítséget, jótanácsot bőven lehet belőle meríteni, s ajánljuk a pártmunkások és aktívák kezébe — saját munkájuk könnyebbségére. A könyvtári kölcsönzés keretében Prágából, Párizsból, Moszkvából éa más városokból érkeztek értékes anyagok a tudásra szomjazó olvasókhoz. Szolnok megyében már 1419 kötet könyv jut ezer lakosra, 1\yo lova nexer olvasó Az elmúlt évben keréken 80 ezer olvasó iratkozott be a könyvtárakba. Ha figyelembe vesszük, hogy egy beiratkozott olvasó családtagjainak is visz könyvet, akkor mintegy 140—150 ezer főre tehető azoknak a köre, akikhez a megy® tanácsi könyvtárainak szolgáltat ásai eljutottak? A megye valamennyi könyvtárában évek óta az összes olvasók több mint fele a felnőtt olvasók csoportjába tartozik. A felnőtt olvasók egyharmada mező- gazdasági fizikai dolgozó. Egy olvasó — 28 kölcsönvett könyv 1962-ben, amikor 13 ezei új olvasó jelentkezett, 300 ezerrel több kötetet kölcsönöztek a könyvtárak az előző esztendeinél. Ez az évenkénti többszázezres növekedés azóta is tart Az 1964. évben 2 millió 200 ezer könyvet vittek magukkal haza az olvasók. A könyvforgalom állandó és egyenletes emelkedése azt bizonyítja, hogy a könyvtárosok nagy gondot fordítanak az olvasók állandóvá tételére, az úgynevezett „egy- könyves” olvasók száma egyre kevesebb. Az elmúlt évben egy olvasó átlag 2— 3 kikölcsönzött, illetve elolvasott könyvet jelent Legszívesebben a szórakoztató regényeket, elbeszéléseket olvassák, de növekedett az érdeklődés a szakkönyvek és ismeretterjesztő művek iránt is. Csak mezőgazdasági ezakkönyv- ből 61 ezret vittek magukkal egy év alatt a megye termelőszövetkezeteiben, ál. lami gazdaságaiban dolgozók. A személyi és tárgyi feltételek javulása szembeötlő. Míg 1961-ben alig volt a megyében olyan könyvtár, amely minden tekintetben (épület, berendezés) megfelelő körülmények között dolgozott volna, ma már kevés az olyan, amelyik nem megfelelő tárgyi körülmények között működik. A helyi tanácsok minden községben és városban nagy gondot fordítottak nemcsak a megfelelő épület biztosítására, hanem a könyvtárak ízlésessé, kultúrálttá tételére, szép bútorokkal való berendezésére is. A megye tanácsi könyvtáraiban és kölcsönzőiben 1964-ben 354 könyvtáros dolgozott. A községek több mint felében főhivatású könyvtáros intézte a könyvtár ügyeit, az olvasóik kultúrált kiszolgálásét. FGY SIR — A SZÍNHÁZ KÖZELÉBEN Jean Giraudox, a németek által kivégzett francia író földi maradványait néhány hónappal ezelőtt átszállították a Montmartre- ról a Chaillott palota közelében lévő passvi temetőbe. Giraudoux fehér márvány síremléke a temetőnek a Cbaillot palotához legközelebb eső sarkában fekszik. Sfriától odalátni a színházra, ahol tavaly esész éven át játszották „Á Trójában nem lesz háború” című színművét, s ahol a közeljövőben bemutatják „A Chaillot-domb őrültje” című színdarabját
