Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

2 SZOLNOK HEGYEI NÉPLAP 1995. február S. ELTEMETTÉK FROL KOZLOVOT A Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában Frol Kozlov ravatalánál: Mikojan, Koszigin, Brezsnyev, Szuszlov és Podgornij áll díszőrséget. (Telefoto—MTI Kül­földi Képszolgálat)* Houk?a (TASZSZ). A szovjet fővárosban kedden kísérték utolsó út­jára Frol Kozlovot, a kom­munista párt és a szovjet nép hű fiát. Az elhamvasztás után az elhunyt hamvait tartalma­zó urnát a Szakszervezetek Házának oszlopcsarnokában helyezték el és a moszkvai lakosok ezrei rótták le előt­te kegyeletüket. Megjelen­tek az urnánál a szovjet vezető személyiségek is. Utána az urnát kivitték az oszlopcsarnokból és a gyászmenet a Vörös-térre tartott. Itt gyászgyűlést tar­tottak. A gyászbeszédek elhang­zása után tüzérségi sortüz dördült el. Közben az ur­nát elhelyezték a Kreml fa­lában. Felhangzott a szov­jet himnusz. Ezt követően katona; egységek vonultak át a Vörös-téren megadva a végtisztességet Frol Koz- lovnak. Heves harcok - elhalasztották a választásokat Kongóban Leopoldville (MTI). Továbbra is igen heves harcok dúlnak Kongó kele­ti részén a felkelő és a fe­hér zsoldosok vezette kor­mánycsapatok között — A kongói hadsereg főparancs­noksága hétfőn Leopoldvil- le-ben bejelentette, hogy az elmúlt órákban Mahagi és Mwenga városok térségé­ben folytak hadműveletek. A felkelők mindkét várost elfoglalták, de később a kormánycsapatok ismét megvetették a lábukat. Ez­zel Mahagi immár hatodik alkalommal cserélt gazdát. A főparancsnokság szerint a felkelők támadást hajtot­tak végre a Tanganyika-tó északi partján fekvő Uvira ellen is, ahová a kormány- csapatok erősítéseket von­tak összef A kongói belügyminisz­térium kedden bejelentette, hogy az általános választá­sokat, amelyeknek március 18-án kellett volna kezdőd- niök, legalább egy hónap­pal elhalasztják. Hivatalos indokul azt hozzák fel; hogy az ország nagy terüle­tein, elsősorban az északi és keleti körzetekben, a felkelők tevékenysége „aka­dályozná a választások za­vartalan lefolyását”. Csőm­be kormánya immár har­madszor halasztja el a vá­lasztásokat, amelyeknek az eredeti tervek szerint ja­nuár első két hetében kel­lett volna lefolyniok. Sikeres szovjet rakétakísérlet Befejeződött a KGST 19. ülésszaka Tüntetések a Tengeri Sárkány ellen Tokió (MTI) Kedden haj­nalban befutott a saséból kikötőbe a 2552 tonnás Sea Dragon („Tengeri Sárkány”! nevű amerikai atomtenger- lattiáró. A dél-japáni ki­kötőben folytatódtak az előző nap megkezdődött tö­megtüntetések a hívatlan látogatás ellen. A hajnali órákban a kikötő beiáratá- nál, valamint az Egyesült Államok ottani támaszpont­jának főbejárata előtt izzó hangulatú tüntetések foly­tak, s a részvevők száma nőttön nő. A felvonulóik sorában szocialista, kom­munista, szakszervezeti ak­tívák, s a helyi lakosság képviselői meneteltek. Az amerikai atom tengeralatt­járó a tervek szerint pén­tekig marad Sasebóban. Moszkva (TASZSZ) Január 30-án a Szovjet­unióban sikerrel bocsátot­tak fél egy kozmikus ob­jektumok pályára bocsátá­sát szolgáló újtípusú hor­dozórakétát. A rakéta több mint 13 000 kilométer tá­New York (MTI) Az ENSZ-közgyűlés hét­főn este 17 perces plenáris ülést tartott. U Thant fő­titkár, az ülés egyetlen szónoka beszámolt arról, hogy mindeddig nem sike­rült kielégítő megegyezést elérni az ENSZ „békefenn­tartó erők” finanszírozásá­ról, a világszervezet péna­volságban a Csendes-óceán felszínén ért célba. Repülés közben minden egyes fokozata az adott programnak megfelelően működött. Utolsó előtti fo­kozatának modellje nagy pontossággal az adott kör­zetben csapódott be. ügyi helyzetének rendezé­séről. U Thant beszédét köve­tően a közgyűlés elnöke javasolta, napolják él feb­ruár 8-ig, hétfőig a köz­gyűlést, hogy a küldöttsé­gek tanulmányozhassák a főtitkár javaslatát és foly­tathassák a tanácskozáso­kat. Ezt a javaslatot sza­vazás nélkül elfogadták. Prága (MTI) ötnapos tanácskozás után kedden délután a kül- és belföldi sajtó jelenlétében ünnepélyes külsőségek kö- ' zött tartotta záróülését a KGST 19. ülésszaka. A záróülésen Ottokar Si- munek miniszterelnökhe­lyettes megnyitó szavaj után N. V. Faggyejev, a KGST titkára kérte fel az egyes delegációk vezetőit a záróokmány aláírására. — Ezután a küldöttségek az orosz ABC-sorrendjében ír­ták alá a záróokmányt Az ünnepélyes aláírás után a vendéglátó Csehszlo­vákia nevében Ottokar Si- munek mondott záróbeszé­det Ebben hangsúlyozta« hogy a 19. ülésszak meg­határozta a legfontosabb feladatokat a következő időszakra. Jóváhagyták Ju­goszlávia tevékeny részvé­telét a KGST egyes szer­veinek munkájában. — A csehszlovák miniszterelnök­helyettes rámutatott arra, hogy határozatokat fogad­tak el a tagállamok közötti együttműködés bővítésére, amelyek az egyes tagálla­mok további fejlődését szolgálják. Részletesen meg­vitatták a kooperáció és a specializáció kérdését kü­lönösen a gépiparban; a rádiótechnikában és az energiaellátásban; A KGST 19. ülésszaka ezzel befejezte munkáját; Mint a TASZSZ Brazza- ville-i tudósítója jelenti, a Leopoldville-i Kongó ható­ságai továbbra sem teszik lehetővé a szovjet érdekek képviseletével megbízott csehszlovák nagykövetség képviselői számára, hogy érintkezésbe lépjenek Hoh- lovval, az Izvesztyija tör­vénytelenül letartóztatott Leopoldville-i tudósítójával. A kongói hatóságok nem vették figyelembe a letar­tóztatás miatt a csehszlo­vák nagykövetségen keresz­tül eljuttatott szovjet tilta­kozást sem; Brüsszelben eközben Csőm­be folytatja tárgyalásait. A Spaak belga külügyminisz­terrel folytatott megbeszé­léseiről derűlátóan nyilat­kozott és kijelentette: „Kon­gónak szüksége van Bel­giumra”; A belga külügyminiszté­rium bejelentette, hogy Bau- doin király a korábbi köz­léssel ellentétben nem ked­den, hanem csütörtökön fo­gadja Csombét. A kiadott közlés szerint a halasztás nem függ össze Csőmbe tár­gyalásaival, hanem annak „protokolláris okai vannak”. Egy hétre elnapolták az ENSZ közgyűlést A ItOfTf vesztegetés A portugál szabóktól a norvég autógumi üzemekig fél Európa országaiban dol­goznak a nyugatnémet had­seregnek. Bonnból az arany­nyal pillanatnyilag jól alá­támasztott márka valósá­gos áradata ömlik szét a világba. A rosszhírű bonni Erme- keil kaszárnyában, amely­nek irodáiban a hadügy­minisztérium székel; éven­te 8 milliárd márka, az az kétmilliárd dollár ér­tékű szerződést osztanak ki a szüntelenül növekvő és revans-álmokat dédel­gető hadsereg felszerelé­sére! Sokan rejtélynek” tart­ják ezt a megrendelésára­datot: hiszen a nyugatné­met ipar maga is képes lenne előállítnai mindazo­kat a fegyvereket és felsze­relési cikkeket, amelyekre a hadseregnek szüksége van. Nem is gazdasági, ha­nem nagyon is ravasz és átgondolt politikai követel­mények irányítják a meg­rendelőket. A cél minde­nekelőtt az, hogy minél több európai és tengeren­túli államot tegyenek érde­keltté a nyugatnémet fel­fegyverzésben. A legfőbb célpont persze az Egyesült Államok, ahol a Pentagon után az Erme- keil-kaszárnya a fegyver­kezési trösztök legna­gyobb megrendelője; ro­hamcsónakoktól a raké­táig, páncélosoktól a va- üászrcnülőgéoekiK. raké­tával felszerelt rombolók­tól a helikopterekig a bonni arzenál nagyrésze: made in USA. Ezek a megrendelések töl­tik be a legjelentősebb sze­repet. Az a feladatuk, hogy valahányszor — mint ép­pen most is — nézetelté­rések mutakoznak Wash­ington és Bonn között a támadó katonai stratégia részleteiben vagy az ag­resszivitás fokában — a nagy amerikai fegyver- gyártó konszernek szószó­lói a szenátusi folyosón mindig támogassák a nyu­gatnémet elképzeléseket. Ami a felfegyverzést il­leti — Bonnt nem érdek­lik a Közös Piac és Anglia közötti nézeteltérések. A nyugatnémet Stem szem­léltető tablón (csatolt ké­pünk) mutatja be, hogy a kétmilliárd dollárból Ang­liától nehézpáncélosokat, — ágyúkat és repülőgép moto­rokat — Franciaországtól repülőgépeket, páncéltörő rakétákat és elektronlkai felszereléseket, Olaszország­tól repülőgépeket és lök- hajtásos motorokat vásárol; A semlegesség nem aka­dály. Bonn Svédországtól acélsisakot és ágyúcsövet, Ausztriától tengeralattjá­rókhoz való antimagne- tikus acélt, Finnországtól gránátvetőket vásárol. Szerepelnek a listán olyan országok is, amelyek szá­mára iparilag még sokkal kevésbé indokolt, hogy a Bundeswehr szállítói legye­nek. A nyugatnémet kon­fekció üzemek legalább olyan uniformisokat tudná­nak készíteni, mint a por­tugál szabóságok. A nyugat­német muníciógyárak meg­bízhatóbb árut, mint a tö­rökök vagy a görögök. És nyilvánvalóan csakis politi­kai oka van annak, hogy a nyugatnémet Bundeswehr „hősök” meleg alsónadrág­jait és géppisztolyait éppen Izrael szállítja; Wienand szociáldemokra­ta képviselő, aki a nyugat­német parlament védelmi bizottságának helyettes ve­zetője így nyilatkozott: „Az egész világ keres a nyugat­német felfegyverzésen. Ml pedig fizetünk, fizetünk, fi­zetünk”, E gigászi politikai meg­vesztegetési manőver szol­gálatában a nyugatnémet külpolitika készen áll az áldozatokra is. Kiderült például, hogy az Ausztriá­ban vásárolt antimagneti- kus acél nem alkalmas ar­ra, amire vásárolták: nem bírja a tengeralattjárók burkolatát igénybevevő kü­lönleges megterheléseket; A belőle gyártott hajókat először harminc millió már­káért át kellett alakítani, azután kinevezték „iskola tengeralattjárókká”. — Ez nem lényeges, a fontos az, hogy az Ilyen megrendelé­sekkel is hozzáláncolják Ausztriát a nyugatnémet gazdasági szervezethez — és az újrafelfegyverzés gé­pezetéhez. Az Ermekeil- kaszámya aranyat szóró urai négyezer tankot ren­deltek a spanyol Hispano Suiza művektől — anélkül, hogy • rendelés pillanatá­ban a tankból akár egyet­len mintapéldány is léte­zett volna. A bonni parla­ment hadügyi bizottsága elé egy fából, kartonból és műanyagból készült tankot állítottak, hogy azon „ta­nulmányozza” a konstruk­ciót. Megint egy bizonyí­ték: a nyugatnémet újra­fegyverkezés! gépezet for­gatóinak semmi sem drága, ha a pusztítás eszközeiről és politikai vesztegetésről van szó; A világpolitikai küzdő­téren a nyugatnémet vá­lasztások közeledtével egyre hevesebb viták vár­hatók a nemet kérdésről. Bonn máris abba az irányba hajszolja szövet­ségeseit, hogy az ő szá- jaize szerint provokatív kezdeményezéseket indít­sanak meg Európa sorsá­nak e legsúlyosabb kér­désében. Ezt követelte Erhardt De Gaulle-tól, ezért kopogtat­nak napról napra a nyu­gatnémet megbízottak a Pentagon irodáinak ajta­ján; És a diplomáciai aktatás­kák mélyén mindig ott la­pul a kétmilliárd dollárból valami, gyengéd emlékezte­tőül arra, hogy Bonn mili­taristái hogyan akarják megvesztegetni a világot;

Next

/
Oldalképek
Tartalom