Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1965-02-03 / 28. szám
1MB. február 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Á termelőszövetkezeti közgyűlés határozatképességének megállapításáról Ki vezetheti a közgyűlést ? Tavaly csaknem 2,5 millió tojást adtak a háztáji gazdaságok a tiszafüredi járásban Az idén 225000 naposbaromfit kapnak A mezőgazdasági termelőszövetkezetek közgyűlése a vonatkozó jogszabály értelmében csak akkor határozatképes, ha a tagok kétharmad része jelen van. — Mivel helyenként előfordul, hogy a tagok jelentős részének távolmaradása határozatképtelenné teszi a közgyűléseket, s ezzel akadályozza a termelőszövetkezet működését, több javaslat hangzott el arra vonatkozóan, hogy a határozatképesség megállapítását szabályozó rendelkezéseket tágabban kellene értelmezni és alkalmazni. A javas- lattevők úgy vélték, hogy a határozatképesség megállapításához a munkában rendszeresen részt nem vevő tagokat figyelmen kívül kellene hagyni. Javaslatukat azzal a ténnyel is támogatták, hogy ez a tágabb értelmezés, illetve figyelmen kívül hagyás legnagyobbrészt ugyanis az idős, nyugdíjas, munkaképtelen tagokat érintené, minthogy a tapasztalatok szerint ezek maradnak leginkább távol a közgyűlésektől. Felmerült olyan indok is, hogy mivel a tagok tagsági viszonyon alapuló jogai és kötelezettségei egyenlők, nem kellene egyenlő tagsági joggal rendelkezőnek tekinteni azt, aki nem teljesíti az egyenlő tagsági kötelezettségeket, például a munkában való megfelelő részvételt, az alapszabályokban előírt munkaegységet stb. E javaslatokkal kapcsolatban a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása határozottan leszögezi, hogy a közgyűlések határozatképességének, illetve az erre vonatkozó jogszabályoknak ilyen értelmezése törvény- sértő. Az indoklás rámutat, hogy a rendes tagok között szervezeti jogok terén különbség nincs. A tagok kötelezettségeinek megállapítása nem áll összefüggésben a tagsági jogviszony ismérveivel és a kötelezettségek tényleges teljesítéséből nem lehet következtetést levonni a tagsági viszony fennállására, vagy hiányára, valamint a tagsági viszonyon alapuló jogok mértékére. Az öreg, munkaképtelen, Illetve nyugdíjas tagok esetében a jogoknak a munkavégzés mértékéhez való kapcsolásából sem lehetne olyan következtetést levonni, hogy a munkában való részvétel hiánya a tagsági kötelezettségek elmulasztásának minősül és a tagsági viszony hiányosságát eredményezi. A vonatkozó jogszabály a legjobb képességek szerinti részvételt írja elő, ezek a tagok pedig munkaképtelenek, vagy legalábbis ez feltételezhető, illetve a korhatár eléréséig munka- végzési kötelezettségüket már teljesítették. A közgyűlés határozatképességének csak a dolgozó tagok jelenléte alapján való megállapítása, tehát a munka- képtelen tagok figyelmen kívül hagyása, a termelő- szövetkezetek megalakulását követő időtartam növekedésével mind antí szociálisabb lenne, mivel egyre több tag a termelőszövetkezetben végzett munka után öregszik meg. vagy veszti el a munkakénességét. Az ilyen engedmény a gyakorlatot helvtelen iránv- fcan befolyásolná, s a de- ■okratizmust gyengítené. A jogszabályok számításba vették azt, hogy a közgyűlés esetenként a tagok nagyobb arányú távolléte miatt határozat- képtelen. Ezért megfelelő rendelkezéseket tartalmaznak arra vonatkozóan, hogy a termelőszövetkezet legmagasabb vezető szerve, a közgyűlés, a hatáskörébe tartozó ügyekben ilyen esetekben is meghozhasson minden olyan határozatot, amely a termelőszövetkezet folyamatos működéséhez szükséges, — A minősített többségre fenntartott ügyek olyanok, amelyek eldöntése a szövetkezet működésében a napi ügyeknek nagyobb jelentőségű változást, vagy egyéb hatást idézhet elő, — például alapszabály megállapítása, vagy módosítása, A döntés a termelőszövetkezet egyesüléséről, vezetőségi és ellenőrző bizottsági tagok elmozdítása, vagy visszahívása stb. — ezért fontos érdekek fűződnek ahhoz, hogy az ilyen ügyek a tagság viszonylag nagy hányadának egyetértésével kerüljenek eldöntésre. Végül rámutat a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása arra is, hogy a közgyűlés határozatképességének elősegítéséhez a jogszabályi rendelkezések ismerete és alkalmazása mellett a szövetkezeti irányító szervek nem hagyhatják figyelmen kívül a szükséges politikai nevelő munkát sem, a tagság felvilágosítását, alapos tájékoztatását, a szövetkezeti demokrácia általános erősítését. Mezőgazdasági termelő- szövetkezeteink szervezeti működésének gyakorlatában helyenként észlelhető, hogy a közgyűlést nem az elnök, vagy helyettese vezeti, hanem úgynevezett „közgyűlési” elnök, esetleg a vezetőségen is kívülálló személy. Az is előfordul, hogy közgyűlési elnökként a szövetkezet rendes tagjainak körén kívül álló személy — általános iskolai igazgató, községi tanács végrehajtó bizottságának elnöke, stb. — jár el. Ez a gyakorlat, tehát a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban nem álló személv közgyűlési, elnöki feladatkörben való eljárása, mint a Legfőbb ügyészség állásfoglalása határozottan rámutat, ugyancsak nem egyeztethető össze az ér- vénvben levő törvényes rendelkezésekkel. A termet ő«zö vetkezet elnökének ki^árótagos közgyűlési elnökségi jogköre és feladatköre ugyan nem állapítható meg a jogszabályokból. következésképpen nincs kizárva az a lehetőség, hogv a közgvűlést nem az elnök, hanem más szeméflv vezeti. Figyelemmel azonban arra. hogv e megbízatás, illetve feladat a termeiöszö- vefk^Tet 1 p-prnp n Kbvyi ntű lepjélpspM) ha*á<sW>rű ve- zetős7ervének törvényes és alapszabályszerű gyakorlása, csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyban álló személytől várható el és követelhető meg. továbbá mivel az előírások szerint szavazati joggal is rendelkeznie kell. nyilvánvaló hogv közgyűlési elnök csak a szövetkezettel rendes tagsági viszonyán álló személv lehet. A Vő---- ő1 elnöki megVTa+áenak törvényesnek és alapszabály szerűnek kell lennie. A termelőszövetkezet elnökének és az őt helyettesítő elnökhelyettesnek ilyen jog- és feladatköre tisztségénél fogva kétségtelen, rajtuk kívül más tagokra nézve azonban — a vezetőségi tagokat is ideértve — ez nem állapítható meg. Ezért ilyen megbízatásnak alapja csak a közgyűlés esetenkénti elhatározása lehet. Az élet néha alaposan bebizonyítja: miként lehet a látszólagos másodlagos dolog — fő, meghatározó és döntő. Martfűn, a Tisza Cipőgyárban ugyancsak rájöttek erre az 1964. év eredményeinek rész- és végvizsgálataikor. A Tisza Cipőgyár ugyanis tavaly valamennyi termelési tervét teljesítette, túlteljesítette. Jogos lenne az elismerés, a legnagyobb dicséret várása, — ha nem nőtt volna effv olvan szám is, amelynek csökkennie kellett volna az év folyamán — ez pedig az üzemi balesetek statisztikája. így hát ebben az évben alapos, a tavalyinál sokkal jobb munkát kell végezni Az idén megyénkben előreláthatólag 2 600 000 naposcsibét, 80 000 libát, 150 000 kacsát, 40 000 pulykát és 10 000 gyöngyöst kapnak a földművesszövetkezetek, hogy kielégíthessék a háztáji és kisegítő gazdaságok igényét. — Mennyi naposbaromfi jut a tiszafüredi járásnak? — Mielőtt a kérdésre válaszolnék — mondta Mis- kolczi Kálmán, az FJK igazgatóságának elnöke — összehasonlításul néhány a szakszervezetnek, s a vállalatnak: főleg a munkásvédelmi felügyelőknek, illetve a biztonsági megbízottaknak. Az idén egyébként új biztonsági megbízott kezdett munkához. Tóth Ká- rolyné 1951 óta dolgozik Martfűn. A szakma jó ismerője. Valamikor iparitanulóként kezdte, évekig dolgozott a tűzödékben, tanult, leérettségizett, dolgozott az anyagbeszerzésen, volt anyagdiszpécser is. — Közben neki is része volt. — mint minden asszonynak — az otthoni gondokban: gyermeknevelés, otthonalapítás, házépítés, berendeadatof említek. Járásunkban 1962-ben 151 000, a következő évben 257 000, tavaly pedig 223 000 napos- baromfi került a háztáji és kisegítő gazdaságokba. — Mindjárt hozzáteszem, hogy az igény meghaladta a 315 000-t is. Főként márciusban, áprilisban nem tudtak a keltetőállomások annyi naposbaromfit szállítani, amennyire vevő lett volna. — Mennyit kaptak vissza a kihelyezett baromfiból? zés, — s egy tanuló férj nyugalmának biztosítása.— ' Az 1965. év hozta az új munkakört — ezt a nagyon is fárasztó, nehéz felelősséggel teli beosztást. — Mondták is sokan: nem való az nőnek!... Dehát miért ne? Emberekkel bánni, oktatni, megelőzni, vizsgálni, intézkedni — csak a férfiak képesek? Tóthné azt mondja, a gyár dolgozóinak 50 százalékát személyesen ismeri — a vezetőket kivétel nélkül mind. És nem akar hangoskodni, fenyegetni, ijesztgetni senkit — meggyőzni, érvelni, értelemre hatni annál inkább! Még alig kezdett a munkához, de máris jó, új úton halad. És azt is tudta: a termelést segíteni kell — egészséges emberek tudnak jól dolgozni —, s hogy biztonságosan dolgozhassanak, ez a fontos... — Érdekesen alakultak a számok. 1963-ban 411 mázsa baromfit, és 1633 000 tojást vásároltunk a háztáji gazdaságokból. Tavaly is a tojás 81,9 százalékát adták, a baromfinak viszont csak 21,7 százalékát, ami 462,5 mázsának felel meg. Ez is több az előző évinél, de mint a számok bizonyítják, a baromfi döntő többségét a szocialista szektorokban nevelték. A tojás értékesítésben azonban a háztáji és kisegítő gazdaságoké az oroszlánrész. — Csak példaként említem — mert felsorolni is hosszú lenne —, hogy Szegedi Istvánná tiszafüredi lakos, már több éve rendszeresen szerződik a földművesszövetkezettel, s tavaly 714 kilogramm baromfit adott át. Eredményével a járása versenyben megszerezte az első helyet. A második helyre Tart Andrásné, ugyancsak tiszafüredi asz- szony került, aiki 566,5 kilogramm baromfit és 2000 tojást értékesített. A tisza- szentimrei Deák Sándorné háztáji gazdaságából 371 5 kilogramm baromfi került a felvásárlóhoz. — Visszatérve az idei tervre: 225 000 naposbaromfit tervezünk kihelyezni a háztáji gazdaságokba. A felvásárlók járásszerte meg- kezték az előjegyzéseket, s amint megérkeznek a szerződéses nyomtatványok, ezek megkötésére is sor kerül. Minden alkalmat felhasználunk arra, hogy népszerűsítsük a baromfi- és to.iásértékesítési szerződések megkötését. Ilyen céllal szerveztünk tanácskozást a nőtanács és a népfront segítségével február 2-án, ahova a járásból a legjobb baromfitenyésztők közül mintegy negyvenet hívtunk meg, — fejezte be nyilatkozatát Miskoiczi elvtárs. A MÁV tejesíti a fuvar idényeket A MÁV elkészítette az év első hónapjának áru- szállítási mérlegét, amely igen kedvező. A vasút januárban minden szállításra felkínált árut idejében elszállított, Januárban teljesítette tervét, s egy hónap alatt több mint 1.5 millió tonna áruval szállított többet, mint 1964 januárjában. íz errózió ellen Kidolgozták a talajvédelmi tervezés módszertanát az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézetben; A munka 3,5 millió holdat érint, ugyanis ekkora területen okoz jelenleg károkat az errózió. A lejtős területeken lefolyó csapadékvíz évente 50 millió köbméter termőföldet semmisít meg. A fokozatosan kibontakozó tál aj védő gazdálkodás első eredményei mór lemérhe- tők: a tapasztalatok szerint a szántóföldi növénytermesztésben 10—15 százalékos termés^ övekedést hoz, s a szőlőre, gyümölcsösre is kiterjedő komplex üzemrendezés költségei 4—6 év alatt teljesen megtérülne!* Ncúauy év múlva a világítást már nem így kapcsolják be, mert a föld alá viszik a vezetékeket Nemcsak a termelési eredmény fontos Miért nem várhatják az éliizem felvényt Martfűn — sj —
