Szolnok Megyei Néplap, 1965. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1965-02-03 / 28. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! SZOLNOK M E £¥£ I (A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVI. évfolyam, 38. szám. Ára 50 iillér 1965. február 3., szerda. Több lehetőséget az alkotó munkára! Intézkedési terv a tavaszi - nyári mezőgazdasági munkák elősegítésére Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap ülést tartott. A tanácskozáson többek között megje­lent Csáki István, az MSZMP Központi Bizottságának póttagja, a megyei pártbizottság első titkára és Oláh György, a megyei tanács vb elnöke. „A termelőszövetkezetek egyre több erő- és munka­gépet, állattenyésztési és más, a nagyüzemi mező­gazdasági termelést szol­gáló gépet és berendezést használnak. Gazdálkodásuk eredményesebbé tétele, megkívánja, hogy a fejlett termesztési és tenyésztési módszereken, eljárásokon kívül felhasznál .fák azokat az új gazdaságos műszaki megoldásokat is, amelyek az újítások eredményeként jönnek létre. Ezért célszerű, ha a termelőszövetkezetek is megszervezik az újítási Ügyek intézését.” A fenti sorokkal kezdőd­nek azok az „Irányelvek”, amelyeket a Földművelés­ügyi Minisztérium nemrég tett közzé. Ebben a minlsz- lérium és az Országos Ta­lálmányi Hivatal azt ajánlja a termelőszövetke­zeteknek, hogy a jövőben, dolgozóik újításait, javas­latait a megvalósítás ered­ményével arányosan díjaz­zék. Az Irányelvek kiadá­sa időszerű volt, mert a termelőszövetkezetekben már eddig is sok értékes újítást megvalósítottak, de a továbbfejlődést nehezí­tette a mezőgazdasági úiító- mozgalom alapelveinek rendezetlensége, az egysé­ges jogi és díjazási mód­szerek hiánya. Az egyik tsz-ben például az újítók olyan „tengeri kast” készítettek, amellyel viszonylag olcsón és gyor­san mérsékelhették a ku­korica-tárolási gondjaikat. Éppen ezért, mert ilyen gondokkal az ország számos más tsz-ébem is küzdöttek, érdemes lett volna ezt az eljárást országosan is el­terjeszteni. Az is közismert, hogy mezőgazdaságunknak nagy problémát jelent az öntözéses gazdálkodás ki­terjesztése. Az ország szerény anyagi lehe­tősége csak mérsékelt üte­mű fejlődést tesz lehetővé. A helyi kezdeményezésnek c tekintetben rendkívül nagy szerepe lehet. A jászfelsős zentgyörgyi Egyetértés Tsz-ben évek óta nagy »ikerrel öntöznek az úgynevezett kútcsopor- tokból. A helyi kezdemé­nyezés nyomán öt-hat kút vizét összegyűjtik és egy nagyteljesítményű öntöző­gép 100—120 hold kerté­szeti növényt esőztet. A A Tisza felső szakaszá­nak vízgyűjtő területén le­hullott meleg csapadék és az olvadás a hét elején árhullámot indított el a Tiszán és me1 lékfolyóin. a Túron, a Szamoson és a Krasznám. A Tisza vásáros- naményi szakaszán és a Túron mintegy öt méterrel, a Szamoson és a Krasznán csaknem két méterrel emel­kedett a víz. Ezért a meg­duzzadt Tisza felső két sza­kaszán elsőfokú, a Túron pedig már harmadfokú ár­vízvédelmi készültséget rendeltek el. A sálak mén tén őrszolgálatot tartanak, de védekezési munkákra három kúttal egy-egy idényben 300—360 hold te­rületet látnak el mestersé­ges csapadékkal. A jász­ágód kiszisták a házilag konstruált fúróberendezés segítségével állítottak élő csoportos kutakat. Igen nagy jelentőségű a jásztelki Tolbuchin Tsz gépesítési szakemberei által háeilag készített libatömő­gépek, amelyekkel ebben a közös gazdaságban és a jászapáti termelőszövetke­zeteikben sok ezer libát tömtek meg. Az említett és hasonló újításoknál azonban nem­csak az a hátrányos, hogy alig jutottak túl „szülő­földjükön”, hanem az is, hogy a megfelelő intézke­dések, útmutatások hiányá­ban az újítók, jól végzett alkotó munkájukért leg­többször nem részesülnek semmiféle anyagi és er­kölcsi elismerésben. A termelőszövetkezetek­ben már a múltban Is gyakran felmerült az a kérdés: vajon egy tsz-ben egyáltalán mit tekinthetnek újításnak? A Földművelés- ügyi Minisztérium szóban- forgó irányelvei erre a kérdésre is határozott vá­laszt adva kimondják: „Újítás lehet a termelőszö­vetkezet gazdasági tevé­kenységével kapcsolatos minden olyan termesztési, tenyésztési, műszaki stb. megoldásra vonatkozó ja­vaslat, melynek megvaló­sítása a termelőszövetkezet számára haszonnal jár és a népgazdaság részére Is előnyös”. Ebiből követke­zően megállapítja azt Is, hogy mit nem lehet újítás­nak tekinteni. Ilyenek pél­dául azok az elképzelések, amelyek nem tartalmazzák a konkrét megoldás mód­ját, vagy az olyan javase íatok, amelyeket a tsz va­lamelyik üzemágában már megvalósítottak vagy a megvalósítását elhatároz­ták. Az irányelvek még több más kizáró tényezőre is felhívják a figyelmet. Végső soron az a lényeg, hogy hazánkban a csaknem négyezer termelőszövetke­zetben tevékenykedő több mint 1 200 000 dolgozó előtt szélesebbre tárult sz alkotó munka lehetőségének kapu­ja. Ezzel szükséges és ér­demes is élni. ^ eddig nem került sor. Ked­den pedig a hideghullám már megállította a hóolva­dást, s az árhullámok nem kaptak utánpótlást. Így a Túr, a Kraszna és a Sza­mos határmenti szakaszán már megkedződött az apa­dás. Az árhullám összetörte a Tisza jégpáncélját, így Vásárosmaménytöl Tisza- lökig zajlik a folyó. A Ve­lencei tavon az utóbbi na­pokon felszakadozott a jég. Az enyhe és a napfényes időjárás hatására pedig a Balatonon a hét elején már eltűntek a partszegé­lyek utolsó jégfoltjai is. Az ülés napirendjén sze­repelt a végrehajtó bizott­ság intézkedési terve a ta­vaszi és a nyári mezőgaz­dasági munkák elősegítésé­re. Az elfogadott intézke­dési terv rögzíti, hogy az idén fő feladatot képez az őszről maradt kukori­caszár letakarítása, az Is- tállótrágyázási terv telje­sítése és mintegy 60 000 hold föld felszántása a tavasziak alá; a tavalyinál nagyobb erő­feszítéseket kell tenni a kukoricatermelés fellendí­tésére, a kapások és az egyéb kultúrák öntözésére; nagyobb határozottsággal kell védekezni a növényi és állati kártevők ellen; céltudatosan kell meg­szervezni a termelő- szövetkezetekben a gé­pek munkáját; — to­vábbá a közős gaz­daságok nagyobb figyel­met fordítsanak az ex­portra szánt növények termelésére. A terv számbaveszi az elvégzendő feladatokat, — meghatározza az időszakos munkák optimális határ­idejét. Különös gondot for­dít a korszerű agrotechni­kai módszerek elterjeszté­sére, a gépek jobb kihasz- nálására, s a lehetőségek­nek megfelelően a komp­lex gépesítésre. A vb határozatot hozott, hogy a járási és városi tanács vb-k mezőgazdasági osz­tályai segítsék elő a ter­melőszövetkezetek intéz­kedési tervének elkészí­tését. — Halló, Budapesti Ál­latkerti — Igen. Itt A nhi Csaba igazgató beszél. — Kérem, az iránt ér­deklődöm, hogy... — Mit csinál a medve. — ? — Nem vagyok gondolat­olvasó, de az utóbbi két navon talán száznál is több­ször hívtak már fel, medve ügyben. Gondoltam... — Igen, a találat pontos A néphagyomány szerint ugyanis a bamamedve gyertyaszentelőkor, február 2-án kijön barlangjából, meglátja árnyékát, s ha visszamegy, az rossz jel. — Valóban kijött, evett és vissza is ment. — Vagyis hosszú és hideg tél várható? — Ellenkezőleg. Bunkó mackó ugyanis csak este ment vissza. Nem ijedt meg árnyékától. Ugyanezt egyébként naponta ismétli. E kampányterveket ismer­tetni kell a termelőszövet­kezeti gazdákkal. A helyi adottságoknak megfelelő kampányterveket kell ké­szítenek a gépállomások­Közismert, hogy a kiváló bort adó szürke barát sző­lőfajtának alacsony a ho­zama. s ezért aránylag kis területen termeszük. A Szőlészeti Kutató Intézet pécsi kísérleti telepén dr. Diófási Lajos tudományos kutatóinak tízéves munká­Nagy hírnévnek örvend a tiszaőrsi Búzakalász Tsz primőrkertészete. Kiváló minőségű termékeivel min­dig időben jelentkezik a piacon. A szövetkezet meg­becsült partner a budapesti Csemege Kereskedelmi és az export-import vállala­toknál. A primőrtelepet Korzim Gyula bácsi, a tapasztalt kertész tette naggyá. Ta­valy ugyan nyugdíjba vo­nult — felesége lett a telep vezetője —, de most is dol­gozik még. ö kalauzolt bennünket a meleg, pára­dús hollandi ágyak közt. Szerintem még jobb idú várható. — Köszönöm szépen. És mit mond erre a me­teorológus, Koezka István? — Bár a néphagyomá- nyoknak általáan igazuk van, most azonban szó sincs hosszú és hideg télről. A február 2-i mínusz 2,1 fok csak átmeneti és a távprog­nózis továbbra is 0 fok kö­rüli hőmérséklettel bíztat Ezt nyugodtan kijelenthet­jük, mert a magas légtöme­gek is felmelegedtek, s dél­ről állandóan áramló me­leg annyira leszorítja az északról érkező hideg lég­tömeget. hogy az nem tud átemelkedni a Kárpátok fö­lött. — Ezek szerint korai ki­tavaszodást várhafunk? — Igen, az idén a szo­kottnál korábban érkezik a tavasz. nak és az érdekelt válla­latoknak is. A végrehajtó bizottság végezetül megvitatta a feb­ruár havi megyei tanács­ülés elé kerülő napirend anyagát: Irányelvek az 1965. évi tervek végrehaj­tásához, az irányító és vég­rehajtó szervek gazdasági tevékenységének megjaví­tásához. val sikerült megtalálnia a szürke barát termesztésé­nek legjobb módszerét. A legjobb terméseredménye­ket — ötéves átlagban hol­damként 29,1 mázsát — a magas kordon os művelési móddal értek el. A hatalmas hajók zsúfol­tak a salátától. A 14 hol­landi ágy közül 12 salátá­val tele. összesen 1110 négyzetméternyi területen. Mintegy 35 ezer üdezöld szépen fejlett fej várja a szállítás kezdetét — A jövő hét elején küld­jük az első szállítmányt külföldre — mondja Gyula bácsi. — Az előírásoknak megfelelően nyolc dekásak lesznek. Ezért 2,60 forintot kanunk darabonként. Ápri­lisban már tíz dekásakat szállítunk. Ezekért 20 fil- lérrel fizetnek kevesebbet. — Mennyit visznek el exportra? — Huszonötezer, fejet. Tízezre*- a budapesti Cse­mege Kereskedelmi Válla­latnak adunk át. Tőlük a fogyasztói ár 80 százalékát kapjuk. A primSrtelepen tavaly új faiták honosodtak meg. Hazait az idén jnár nem is termelnek. — Vajon miért? — A hollandi fajtákat ga. ’.aságosabba- lermelhet- iük A legkorábbi fajta a Kordát. Nem igényli a nan- fényl és gyorsan feilődik. Márciusban és ánrilisban már Kwiek-et szállítjuk. Majd a hajók melletti hi- degágvakra mutat: — Ez Kloek-íaita. Igen nasvra nő. A külkereske­delmi vállalattól kantuk a magját. Jól bevált nálunk is. Jól ellentáll a foltoso- dásnak. Két hajóban vegyesen vannak a virágok és a pap­rikapalánták. Rengeteg itt a kaktusz. Több mint 100 fajtát szaporítanak a mi­niatűr cserepekbe — Tavaly 7500 forint árbevételünk volt 6 négyzetméternyi te­rületről a kaktuszfélékből, Hla: A termelő­szövetkezeti közgyűlés határozatképes­ségének megállapításáról * Két twist között a „boldogság" Magasabb osztály „a léplek * A szerkesztőség postájából * A MÁV teljesíti a fuvarigényekeí Ellátjuk a környéket, sőt Özdra és Gyöngyösre is szállítunk — jegyzi meg a kísérőnk. A kis cserepeikben már bimbóznak a paprika pa­lánták, — A saláta helyére azon­nal kiültetjük őket. Para­dicsommal nem foglalko­zunk. Minden helyet a pap­rikának szánunk. Ez jóval gazdaságosabb és kereset­tebb cikk. A hajók mellett szorgal­mas munkáskezek érett Ls- táilótrágyát. terítenek a hi­degágyakba. A hajókban függesztett faládikákban sa­látapalánták vannak, — Ezeket cserepezzük, majd a hidegágyakba, üveg alá ültetjük ki. Májusban, késői primőrként értékesít­jük. A primőrtelepen jelenleg csak hatan dolgoznak, kö­zülük négyen kertésztanu­lók. A szállítások idején sem emelkedik a létszám ti­zenkettő felé. Mégis, tavaly 300 ezer helyett 345 ezer forint árbevételt eredmé­nyeztek. Két év óta új cikkel bő­vült a tiszaőrsi kertészeti termékek száma. Földiepret termelnek — A Szenra-Szengána a legbővebben termő fajta — tájékoztat a Gyula bácsi.— Ideális körülmények között holdanként 130—150 mázsát is megterem. He ha csak 50 mázsát ad, akkor is 50 ezer forint árbevételt hoz. Leg­alább ugyanennyit jövedel­mez a szaporító anyaga. A Búzakalász Tsz-ben két holdon telepítettek epret, ’őt.' en mázsa szállítására a MÉK-kel is leszerződtek. Reméljük, a megye niacain is találkozunk majd a za­matos tiszaőrsi eperrel. — m. L —­A Tiszán elsőfokú, a Túron harmadfokú árvízvédelmi készültség Bunkó mackó is napozott tegnap Információnk as állatkertböl A jó szürke barát Megkezdődik a saláta-szezon Mikor kerül a piacra a tiszaőrsi eper ? —ár.

Next

/
Oldalképek
Tartalom