Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1965-01-29 / 24. szám

Világ proletárjai egyesüljetek/ SZOLNOK MEGYEI ( A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁrc 1 AalA XVL évfolyam, 24. szám. Ara 50 fillér 1965. január 29., péntek. Késedelem nélkül Szolnok megyében az idén körülbelül 4,1 millió tonna súlyú árut kell köz­úton szállítani. Pontosan 13,8 százalékkal többet, mint tavaly. A gépkocsi­park nem növekedik ilyen arányban, így a rendel­kezésre álló kapacitással csak úgy elégíthetjük ki a szükségleteket, ha kése­delem nélkül gondosko­dunk a szállítás megszer­vezéséről, a tartalékok feltárásáról, Ebből az esztendőből lassan egy hónap telik el, s még semmi konkrét lé­pés — a megyei szállítási bizottság intézkedési ter­vének megszületésén kí­vül — nem történt az ügy érdekében. Való igaz, ta­valy sok dolgot jól meg­oldottunk, a szállítás szer­vezettsége és a közületek megértése révén sikerült az igényeket szinte ma­radéktalanul kielégíteni. Elbizakodottságra azon­ban nincsen ok, hiszen a betakarítás idején csak más közlekedési vállala­tok és a honvédség se­gítségével győztük a mun­kát Ugyanakkor ismere­tes az is, hogy jobban, takarékosabban is gaz­dálkodhattunk volna a kapacitással. Például úgy, hogy a fuvarkapcsolást jobban megszervezzük, a gépkocsik oda és vissza útjára árut biztosítunk. Véleményünk szerint az idén nem szabad ugyan ezt a hibát elkövetni. A megyei gépkocsik kihasz­nálási százaléka tavaly sem volt rossz, sőt az or­szágban a legjobb. Keményen, férfiasán kell dolgoznunk mostani ügyünkért is. Ha valami­re igaz a Szólás; „kettőn áll a vásár”, akkor a szállításra Igen. Az a vál­lalat, termelőszövetkezet, állami gazdaság, közület, amelyiknek áruját szál­lítják, maga is érezze mi­lyen fontos a tervszerű­ség. A tavalyi tapasztala­tok bizonyítják, mennyi időt veszítettünk el azért, mert hol nem volt idő­ben rakodómunkás, nem volt, aki az árut átadja, másutt átvegye és így to­vább. Ennek véget kell vetni. A legtöbb baj e te­kintetben a kereskedelem áruterítésével volt. He­lyes lenne a közeljövőben a hajnali áruszállításban egyezségre jutni, valami­féle pontos menetrendet kidolgozni. Másik tartalékunk a szóm hat-vasárnapi szállí­tás. A tavalyi gyakorlat fjzerinl csúcsforgalom csak a hét közbülső há­rom napján volt. Ez az ütemes saéllítást torpe- dózta meg, s hátráltatta egyfelől a lakosság ellá­tását, másfelől a termelő vállalatok munkáját is. Most azt kell elérni, hogy az igények meg­oszlása egyneletes legyen, s szombat-vasárnap is teljes mértékben használ­juk ki a szállítási kapa­citást. Ez sajnos 1964-ben ki­csit egyoldalú törekvés volt, mert valósággal úgy kellett rákényszeríteni a fuvaroztatókat a jobb belátásra. Csakúgy, mint a fuvarkapcsolásnál, (Bár követték volna a vegyi­művek példáját.) Vajon nem kelletne-e bizonyos kedvezményeket nyújtani, egyszóval érdekeltté tenni a fuvaroztatókat? Például úgy, hogy az olyan vál­lalat, közület, termelő- szövetkezet, amelyik szómba tón-vasárnap is készséggel szállít, azt hét­köznapokon adott esetben előnyben részesítenék a besorolásban. A fuvar- kapcsolásnál pedig díj­szabási kedvezmény ki­dolgozásán >• lehetne gondolkodni. Évek óta nem tudunk szót érteni abban sem, hogy kinek a dolga a rakodás gépesítése. Pedig elvileg tiszta az ügy, hi­szen újabb keletű mi­niszteri utasítás mondja ki, hogy a fuvaroztatók és fuvarozók egyaránt kö­telesek a gépesítéssel fog­lalkozni. Számos részletkérdésre lehetne még kitérni. Ezek jobbára az 1964-ben el­követett hibákat hoznák felszínre. Összefoglaló né­ven a magasabbfokú munkaszervezés igényét keltenénk bennük. Erre van szükség. Késedelem nélkül lás­sunk munkához. Az. első negyedévben, ha jól dol­gozunk, ha merünk kí­sérletezni, gondunk javá­tól szabadulhatunk meg. Amennyiben elérjük, hogy az egész évre ter­vezett kő, sóder, szuper- foszfát, tüzelő mennyiség felét rendeltetési helyére szállítjuk, akkor április­ban nyugodtabb körülmé­nyek között leszünk, va­lósággal fellélegezhetünk, s erőt gyűjthetünk a csúcsforgalomra. ?ábián Péter Megnyílt a KGST 19. ülésszaka fka: Az uzsorás Szépítgetés, kendőzés nélkül Rádióműsor Jogi tanácsadó így eredményesebb a népművelés Egy személyvagon levele Hajóvillamossági berendezések és dörzsölt bútorok Kulturáltabb kiszolgálás . Elkészült a Szolnok megyei KISZÖV intézkedési terve Szolnok megye kisipari termelőszövetkezetei tavalyi tervüket 104 százalékra tel­jesítették. Az építőipar ki­vételével valamennyi Ipar­ág túlteljesítette előirány­zatát Nem lehet azonban üzem­elői téveszteni, hogy a ktsz-ek egy része az állami és tervfegyelmet nem tar­totta be, és az előirányzott éves terv fő mutatószámail figyelmen kívül hagyva le­maradt az iparpolitikai fel­adatokban. A hibákon okul­va dolgozta ki a Szolnok megyei KISZÖV vezetősége 1965. évi intézkedési tervét. A villamosgépiparban — 1964-hez viszonyítva a ter­melés 19 százalékkal nö­vekszik. A megye néhány ktsz-e továbbra is a hajó­gyáraknak készít villamos- sági berendezéseket. A zo­máncedények gyártása — mintegy kétszeresére nö­Jo jövedelem, biztos alapok a tószegi Dózsa Tsz-ben r Csütörtökön Prágában, a Hotel Intemationalban a kül- és belföldi sajtó kép­viselőinek jelenlétében ün­nepélyes külsőségek kö­zött megnyílt a KGST 19, ülésszaka. Megnyitóbeszédet a vendéglátó csehszlovák kormány nevében Otakar Siznunek miniszterelnökbe- lyettes mondott (MTI) Tószegen a tervezett 30 helyett 35 forintot osztana!; az 1964-ben teljesíteti munkaegységekre. Hogyan érték el ezt az eredményt olyan gazdaság­ban, ahoi a 6200 holdnak mintegy 25 százaléka ár­terület? S ahol tavaly is pusztított az árvíz? Több összetevőit, keil vizsgálni, amikor a siker okait kutat­juk. A legfontosabbak azok. amelyekről a tegnapi zár­számadó közgyűlésen Szűcs Antal, a tsz elnöke is be­szélt. A szövetkezeti gaz­dák szorgalmas, becsületes mukája eredményezte azt, hogy a rendes megéihető- ség mellett évről évre tar­talékot is képezhettek. — Megfelelő vezetőik kerültek a közös gazdaság élére, s az évek során szorosabbá vált a tagokkal való együtt­működésük. A munkaszer­vezetben történt változás, a terület kiosztása, a pre­mizálás és a műnk a ver­seny, valamint a gépállo­más jobb minőségű mun­kája mind olyan tényező, amely elősegítette a Dózsa Tsz fejlődését. Nincs arra lehetőség, hogy felsoroljuk azoknak a nevét, akiknek szorgalmát, helytállását a zárszámadó közgyűlésen Is elismerte a vezetőség. A növényter­mesztés sikereihez a trak­torosok és a 157 dolgoskezű asszony is hozzájárult. — Ugyanez vonatkozik a gaz­daság más ágaiban dolgo­zóikra is. A fogatosok, ál­lattenyésztők, egyszóval a szövetkezeti gazdák nagy többsége becsületesen dol­gozott. A szorgalmas em­berek a jövedelmükkel is elégedettek lehetnek. Tu- róczi Ferenc bácsi fogatot közösből származó jövedel­me 36 785 forint. Ha ehhe2 hozzászámítjuk a háztáji jövedelmét, 3398 forintos havi keresetnek felel meg. Nagy figyelemmel hall gáttá k a közgyűlés részt­vevői Győrik Károly fő­könyvelő mérlegbeszámoló­ját is. Megelégedéssel nyugtázták, hogy december 31-ével minden kötelezett­ségüknek eleget tettek, s nemcsak tiszta lappal, de jelentős tartalékokkal k^zd tok az idei évet, A tsz ! összvagyona 49 628 000 fo­rint, 8 millióval több, mint 1963-ban. A fel nem oszt­ható szövetkezeti alap egy esztendő alatt több mint három millió fort nttal emelkedett, jelenleg 14 millió 721000 forint. A közös gazdaság felhalmo­zása 29 százalék. A ter­melésre tartalékoltak 8 325 000 forintot, ezenbelül a saját forrás 5 803 000 fo­rint. A közös gazdaság tisz­ta vagyona 26 százalékkal növekedett, 21749 000 Ft. Mindez igazolja azt, amil felszólalásában Nádas Jó­zsef, a járási pártbizottság első titkára mondott: a Dózsa Tsz-ben a zárszám­adásira való felkészülés ja­nuár 1-től december 31-ig tart N. K. Ülést tarlóit az Országos Béketanács A magyar békemozgalom tavalyi jubileumi, esztende­jének munkájáról és az 1965-ös feladatokról tanács­koztak csütörtökön a Par­lamentben az Országos Bé­ketanács kibővített ülésé­nek résztvevői. Részt vett az ülésen politikai, gazda­sága és kulturális életünk sok kiválósága, köztük szá­mos neves író, művész, tu­dós és más közéleti szemé­lyiség. Ott volt Heinz Alt- schul, az Osztrák Béketa­nács főtitkára, valamint a faji megkülönböztetés ellen küzdő ausztráliai mozgalom hazánkban tartózkodó kül­döttei: Gloria Meitzer és Beverley Walsh. Szakasits Árpád, az Or­szágos Béketanács elnöke nyitotta meg a tanácsko­zást Változatlan hevességgel tombol a gáz-gejzír Legfrissebb jelentés Szánkról Befejezték a mentést — A földbe fojtják a gázt Lapunk hasábjain eddig két alkalommal is beszá­moltunk a szanki gázkitö­résről, s az olajbányászok emberfeletti küzdelméről, hősiességéről. A legfrissebb helyszíni je­lentés szerint változatlan hevességgel tombol a gáz- gejzír. időnként azonban a gáz kilövellés megszakad, amiből a Szánkon tartózko­dó szakemberek arra kö­vetkeztetnek, hogy a lyuk rövidesen összeomlik, re­mélhetőleg eltömődik. A mentési munkálatokat — néhány laptársunk köz­lése erre vonatkozóan téves — már január 24-én, vasár­nap befejezték. Ugyanakkor javában tartanak az előké­születek a gázkitörést vég­legesen megszüntető ferde- fúráshoz. Az eredeti lyuk­tól körülbelül 200 méterre nagy mélységet, elérő kút fúrására kerül sor, amely keresztezi majd a kitörő gáz-gejzír útját, 9 valóság­gal a földbe fojtja« Szánkon különösebb ese­mény néhány napig nem várható. Valamelyik követ­kező lapszámunkban — elő­reláthatólag vasárnap — részletesen tájékoztatjuk ol­vasóinkat a gázkitörés okai­ról, a műszaki elemzés fel­fedezéseiről és az újabb fej­leményekről. vekszik. A beruházáson és létszámfejlesztésen túlme­nően ebben az iparágban jelentős üzemszervezést vé­geznek. Tovább javítják a sza­lagszerű termelést a gép­gyártásban. Mivel az anyag- ellátás ebben az iparágban csak részben biztosított, az újítási mozgalom kiszélesí­tésével kell annak lehető­ségét megkeresni, hogy mi­nél nagyobb mennyiségű hulladékanyagot dolgozza­nak feL A faipar termelése a bá­zishoz viszonyítva 3 száza­lékkal növekszik. Mivel a festett és irodabútorok ke­reslete csökkent, a fénye­zett és dörzsölt bútorok gyártását kell szorgalmaz­ni. A fajátékok gyártása reálisnak látszik, mivel a hazai és a külföldi keres­let korántsincs kielégítve. Az exportkötelezettség ki­váló minőséget és a határ­idő pontos betartását kö­veteli. A belkereskedelmi igé­nyek csökkenésével a tex­til-ruházati iparban a ter­melési igények csökkentek. Ezért ebben az iparágban a kis sorozatokra, elsősorban a helyi árukereslet kielégí­tésére törekednek. A cipőipari termékek 60 százalékát exportálták. Az építőiparban jelentős szer­kezeti változásokat eszkö­zölnek. A sor- és társashá­zak építése és a termelő­szövetkezeti beruházások kerülnek előtérbe. Ezeknek az építkezéseknek a mun­kahelyi előkészítése és ki­vitelezése megkülönbözte­tett figyelmet igényel. A szolgáltatóipar fő fel­adata, a kiszolgálás kultu­ráltságának növelése. En­nek megvalósítása érdeké­ben a szolnoki Fodrász Ktsz, a Szolnok megyei Fényképész Ktsz és a szol­noki TEMPÓ Ksz épület vásárlásával oldja meg el­helyezési nehézségeit. A háziipar termelési szín­vonala a múlt évhe2 ha­sonló lesz. A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott A kor­mány elnöke beszámolt a Varsói Szerződés politikai tanácskozó testületének leg­utóbbi üléséről és az ülésen vezetésével részt vett kül­döttség tevékenységéről. A Minisztertanács a beszámo­lót jóváhagyólag tudomá­sul vette. A külügyminiszter jelen­tést tett a kormánynak franciaországi hivatalos lá­togatásáról és a francia kül­ügyminiszterrel folytatott tárgyalásainak eredményei­ről. A kormány a beszámo­lót elfogadta. A Központi Népi Ellen­őrzési Bizottság elnöke je­lentést tett annak a vizs­gálatnak megállapításairól, amelyet több ipari üzem­ben a gyártmányok minő­ségével kapcsolatban foly­tattak. A Minisztertanács a jelentést, elfogadta, majd egyéb ügyeket tárgyalt

Next

/
Oldalképek
Tartalom