Szolnok Megyei Néplap, 1965. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1965-01-24 / 20. szám
IMS. január 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 FORINTOK Aprítósfépgyári munka A FOTORIPORTER SZEMÉVEL a föld alatt Legfontosabb életeleműnk a víz. S mivel naponta hozzájuthatunk, nem becsüljük eléggé. Az alföldi ember, áld már eltöltött néhány évtizedet a szikeseken, a poros falvakban, tudja, hogy mit jelent az egészséges ivóvíz. Sajnos értékével nincsenek mindenütt tisztában. A megye tsz-einek egy részénél sem. A központi üzemegységekben folydogá- ló, tiszta, ásványi anyagokban gazdag ivóvíz felhasználatlanul csorog szét, sőt gondatlan emberek miatt szennyezetté válik. Szolnok megye 149 tsz- éből körülbelül 120-nak központi üzemegységében fúrott kútja van. Csak az elmúlt évben 14 új törpe- vízmű létesült. Az új kutak védett, bőhozamú rétegekből táplálkoznak. A KÖJÁL rendszeres vizsgálatokat végez és nem egy ilyen vizsgálat alkalmával kedvezőtlen megállapításra jutottak. Községeinkben sok az ásott kút. A laboratóriumi bakteoro- lógiai vizsgálat során megállapították, hogy ezeknek egy része szennyezett. A közelben lévő trágyadomb és a közvetlen, kút melletti itatás a fő oka ennek. A vízminőség megiavítása, a környezetet figyelembe véve csak mint elméleti lehetőség szerepelhet. Sajnos a fúrott kutak 8 százalékánál is fertőzési mutattak ki a vizsgálatok. Ezeken a kutakon még lehet segíteni, bizonyos beruházással. Pedig a fertőzés okait ismerve megfelelő körültekintéssel megakadályozhatták volna a szennyeződést. Melyek ezek a okok? — Egyrészt a tervszerű megelőző karbantartás elmaradása. Ha némelyik tsz-nél végeznek is ilyen jellegű munkát — az itt dolgozó kovácsok és lakatosok — ez a munka nem szakszerű. Legtöbb helyen a vízadó berendezések áthúzódó beruházással épültek, ezért a védőterület mór nem valósult meg. A szakellenőrzéskor súlyos mulasztások kerültek Kiadvány a felsőoktatási intézményekről A Művelődésügyi Minisztérium gondozásában rövidesen megjelenik a felső- oktatási intézmények nappali, esti és levelező tagozatait ismertető könyvecske. A kiadvány az általános tudnivalókon kívül részletes tájékoztatást nyújt az ország valamennyi felsőoktatási intézményéről, s ezen belül a karokról, a szakokról és ágazatokról. Ismerteti a felvételi vizsga tárgyát, a tanulmányiidő tartalmát és a megszerezhető képesítést is. napvilágra. 1963-ban 113 fúrott kút közül csak 34- nek volt védőterülete. Egy 10 méter sugarú körről van szó, ha ezt a területet körülkerítenék, nem szeny- nyeződne a talajrétegekben felhalmozódó víz. Mi kerülne többe? Egy védőkorlát, vagy a fertőtlenítés költsége, esetleg egy új kút fúrása? A vízügyi igazgatóság mint a jogot engedélyező szerv a múlt évben már határozottan fellépett a szabályok betartása érdekében. De még így is félő, hogy a sok bába között elveszik a gyerek. Mert ha a tsz szakemberei, — ha jószán- dékúlag dolgoznak is —, nem végezhetnek szakszerű javítást, a vízművek pedig kapacitás hiányában nem bírja a többletmunkát. Akkor viszont mi lesz a kutakkal? Ügy gondoljuk, feltétlenül szükséges a komplett beruházások elvének gyakorlati megvalósítása és a kútkarbantartásnak központi intézményes biztosítása. Nem lesz hiány a szakmunkásokból. Százhetvenhárom ipari tanulója van a gyárnak. Vízi Miklós és Oldal Károly másodéves esztergályosok a legügyesebbek közé tartoznak A famintakészítö üzemben az aprító által gyártott gépek öntőmintáit készítik UTATOK a gépek gazdaságos üzemelieiéséhez A kunszentmártoni járási tanács mezőgazdasági osztálya nagy erőfeszítéseket tesz, hogy a tsz-ek helyesen szervezzék meg a rendelkezésükre álló gépek üzemeltetését. Benedek Gábor, az osztály gépészmérnöké tanácsokat adott a téli javítás és a szakszert tárolás megszervezéséhez Ellenőrzéseik során határozottan fellépnek a hibák ellen, s ha szükséges, a fele- lősségrevonástól sem riadnak vissza. Ez a közösség érdeke, hisz sokmillió fórint értéket tesz ki a szövetkezet gépparkja. A gépek kijavításával már a tavaszi, nyári mezőgazdasági munkákra készülnek. A szövetkezetek most rögzítik terveiket, köztük a gépesítés tervét is. A gépészmérnök asztalán fénymásolásra váró, kidolgozott tervek fekszenek. — Minden termelőszövetkezetbe eljuttatjuk ezeket — mondja Benedek eívtárs. — Elő akarjuk segíteni a gépek gazdaságos üzemeltetését, a kapacitás jobb kihasználását. A gépek köny- nyen ráfizetéssel működnek, ha tervszerűtler.üi használják, s elhanyagolják a karbantartást és nem megfelelő a teljesítményük. Viszont többmillió forintot megtakaríthatunk a járásban, ha a tsz-ek az erőgépeket szakszerűen üzemeltetik. A tsz-ek jól hasznosíthatják a táblázatokat a gépesítés éves tervének elkészítésekor. íme az egyik táblázat: Évi 10 órás 10 órás Évi üz< műszakok munkakölts« Gép típusa száma napi költség Ft Ft RS 09-es 172 250 43 000 Zetor K—25-ös, 3011-es 227 304 69 008 MTZ, Utos 264 372 98 208 Zetor Super 232 340 78 840 DT 54-es 413-as 164 685 122 340 Sz 100-as 221 885 195 585 G 35-ös 178 387 67 725 Mi a jeletősége ennek? — A termelőszövetkezetek a táblázat segítségével könnyen tudnak tervezni. Évközben ellenőrizhetik a teljesítményeket és a költségfelhasználást. Például az MTZ esetében, ha a gép 10 órás műszakban 6,5 normálholdat teljesített, úgy egy normálhold költsége 372 : 6,5 = 57.50 Ft. Ha a teljesítmény csak 3,5 normálhold, az egy normálAz egészségügy idei terveiből Az Egészségügyi Minisztérium idei tervei szerint jelentősen fejlesztik a la* kosság egészségügyi ellátását, s az ezt szolgáló intézmény-hálózatot. Javítják az intézmények gép és műszer-ellátását. Folytatják a nagy intézmény egységes korszerűsítését is. Felújítják a szekszárdi kórházat, a debreceni megyei kórhá- Mfc. a győri megyei kórházat és több budapesti klinikát, köztük a 2-es számú női klinikát, a pécsi gyermekklinikát és a szegedi szülészeti klinikát. Az idén 50 új általános és 30 gyermek körzeti orvost állítanak munkába. A napi szakorvosi órák számát 1200-zal növelik. A kórházi hálózatot \ rm'ntogy 1100 új ággyal I bővítik. | hold gépi munka költsége 106,30 forintra növekedik. Á táblázatból megtervezhetik a gépenkénti minimális normálhold és műszak- teljesítményt, mellyel a traktor gazdaságosan üzemeltethető. Ennek megfelelően szervezhetik az üzemeltetést. a karbantartást és csökkenthetik a2 üresjáratok számát. A táblázatokat Benedek Gábor a szakirndatom és a többéves gyakorlati fanasz- talatok ismeretében állította össze. Többek között felhasználta a Váradi-féle regyetemi tanár) kísérleteket is. A géoészmérnök megemlítette. hogv a táblázatban elért szinteket több tsz-ben így a cibakház] Vörös Csillag Tsz-ben is elérték. Gépeiket, gaz'^r'ő'tosan üzemeltetik. Járási szinten azonban korántsem általános ez. Benedek Gábor táblázatai sok segítséget adnak a termet őszövétkozeteknek. Helyes lenne, ha az illetékesek ezt a módszart megye- szerte meghonosítanák. — m. I. — A Szőlészeti Kutató Intézet tarcali gazdaságában, a történelmi nevezetességű Rákóczi pince egyik ágában berendezett bormúzeumban elhelyezték az 5 ezredik üveg tokaji bort. Az egykor asszuborok tárolására használt pincészetben évek óta gyűjtik a tarcali és a tolcsvai szőlőkben termelt borokat, évjáratok és fajták szerint külön polcokon. A tárolás célja, hogy megállapítsák, milyen változásokon megy át a tokaji bor, meddig tartja meg eredeti tokaji jellegét. A vas«z'»■Vezeti űzőmben a hatvani cukorgyárnak készülő cukorhűtődob behordó spirálját liegesztik A tröszt téve ű — a vállalat bánfa A Szolnok megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat a januárból eltelt két dekád alapján nem dicsekedhet jó eredményekkel. A tervezett 230 Diesel-motor teljes felújításból mindössze 48 kés-'ült el és kész motor csak az első dekád lezárása után került ki a műhelyekből. Az első munkanapokon a szerelők egy részét hazaküldték azzal, hogy majd ledolgozzák az otthon töltött kényszerpihenőt. A csúsztatásnak ez a módja a fennálló rendelkezések szerint nem megengedett. A vállalat azért került ilyen helyzetbe, mert a termelés idei zavartalan folytatásához befejezetlen állomány egyáltalán nem állt rendelkezésre, alkatrésztartaléka szintén nem volt. Ugyanakkor nem kevesebb, mint 324 kész motor most is ott hever az udvaron, alig tudják megvédeni az időjárás viszontagságaitól A múlt év novembere iáján a tröszt közölte a vállalattal, hogy 1964 negyedik negyedévi tervén felül, az idei első három hónapra tervezett motor-darabszúm 30 százalékát is készítse el. amelyet december végéig a tröszt igénybevesz és elszállítja. Mindebből semmi sem lett. sőt a negyedik negyedben felújított motorok, ból még 150 a vállalatnál van. A gépjavítón az még segíthetett volna, ha ügyfelei a szerződésnek megfelelő időben hozzák be cserére a felújításra váró motorokat. Ez sem történt meg. A motorok szétszerelését megkezdhették ugyan, de részben alkatrész híján részben az átfutási idő miatt nem fejezhették b° a felújításukat. A megrendelt alkatrészeket némi hiánnyal január 15-én kapták meg. A végszerelők közül többen még mos* sem dolgozhatnak. Az eltelt két dekád alatt mintegy harminc embernek nem volt munkája, illetve akik bejártak az üzembe azo’r csak csellengtek, bért kaptak. A tröszt minderre aligha mondhatna többet, minthogy tévedett, de ezért nem hibás, hiszen a megrendeléseket nála is lemondták a gépállomások. Az valóban igaz, hogy a megrendeléseket lemond - ták. Külön kérdés,: meg éri-e. hogy a gépek drág- motorjait a ciklusidő lejat ta után is használják, szó- szoros értelemben tönkreteszik?! A felújítási költségek tanúsága szerint nem. Rengeteg pénzt lehetne megtakarítani (de alkatrészt is!) úgy, hogy bizor nyos idő eltelte után a motorok felújítását kötelezővé tennék. E kitérőre annak bizonyítására volt szükség, hogy a tröszt a gyakorlatból jól tudhatja, a megrendelők nem tartják be a szerződéseket. A szolnoki gépjavító vállalat így nem számíthatott a tervenfelül befelezett motoroknak rosszakkal való kicserélésére: befejezetlen állomány nélkül pedig nem kezdheti el az új esztendőt. Annál is inkább, mivel tavaly januárban 288 darab motor felújítása volt terve, az idén pedig 451. Ilyen mérvű felfutás előkészítése gondos, körűitekintő munkát követel. Ez pedig hiányzott, még a szolnoki génjavítónál is, nemcsak a trösztnél, F. P