Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

1964; december 20s 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Az új tömegszervezet első éve eredményes volt Ülést tartott a Szolnok városi SPORT Vélemények TS tanácsa Pénteken délután a városi tanács nagytermében kibőví­tett ülést tartott a Szolnok városi TS tanácsa- Sárkány János TS elnök beszámolt a sportszövetség 1964. évi mun­kájáról- Elmondotta, hogy a sport átszervezése óta eltelt egy évben a lehetőséghez képest jól dolgoztak az egyes sportágak- — Különösen jó munkát végzett az úszó, a röplabda szakszövetség és a labdarúgó játékvezetők taná­csa- A többi sportág viszont leginkább csak eseménysze­rűen működött­A beszámoló után jóvá­hagyták Szolnok város 1965. évi sportköltségvetését és sportnaptárát­A résztvevők közül kilen­cen szólaltak fel. Ezalkalommal közel ötven kimagaslóan jó munkát vég­zett sportvezetőnek, sport­embernek adtak jutalmat a városi TS nevében. VASÁRNAPI SPORTMŰSOR KOSÁRLABDA: Tisza Kupa, Szolnok, Köz- gazdasági Technikum, 8 óra­A megyei TS kibővített ta­nácsülése- Szolnok, megyei tanács nagyterme, 9 óra­RÖVIDEN Boros Ottó olimpiai és Európa bajnok vízilabdá­zónk a szarvasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum­ban közel kétszáz érdek­lődő előtt tartott olimpiai élménybeszámolót. Hétvégi beszélgetés Englert Istvánnal A bajnokságot nyert labdarúgó csapat és Englert István edző Nemcsak életkora, hanem edzői pályafutása is fiatal. Közel tíz évig a Kecskemé­ti Dózsa NB II-es labdarú­gó csapatának volt jobb­szélsője. Közben elvégezte a Testnevelési Főiskolát és testnevelő tanári képesítést szerzett. Most 33 éves, a Szolnoki Kilián Honvéd Sport Egyesület labdarúgó csapatánál pedig... — ... két éve edzősködöm, amióta a Honvéd labdarú­gó-szakosztálya megalakult. — A két év alatt szép si kereket értek el. Megnyer­ték a megyei bajnokságot és bekerültek az NB lll-ba. Ez azért is értékes, mert a honvédségnél sajátos prob­lémákkal kellett megküz­deni. — A honvéd sportegye­sületek lényege, hogy a be­vonult tehetséges sporto­lóknak a katonaidő alatt is lehetőséget adjanak válasz­tott sportáguk versenyszerű folytatására. Nem az a fő­cél, hogy mindenáron ma­gasabb osztályba kerülje­nek, hanem az, hogy erkö;- csileg és szakmailag neve­lődjenek. Ennek megvannak az elő­nyei és a hátrányai. Előny, hogy a játékosok a honvéd­ségi formák kötöttsége miatt kényszerítve vannak a sportszerű, kiegyensúlyo­zott életre. Jó iskolája a közösségi szellemre való ne. velésnek, a mindennapos edzéseken megfelelő szak­mai irányítást kapnak és ezek döntően befolyásolják az eredményeket. Hátrá­nyai, hogy a minőségi csa­pat kialakítása a bevonult labdarúgóktól függ. Rövid időnként cserélődnek a já­tékosok, életkoruk pedig egyforma, hiányzik belőlük az idős, tapasztalt labdarú­gó. — A jó szakmai munká­ra jellemző, hogy a most le­szereltek mindannyian ala­csony osztályból kerültek a Honvédhez és valameny- v.yien NB-s csapathoz tá­voztak. Hogyan sikereit ilyen jó együttest össze­hozni? — Válogató mérkőzése­ket rendeztünk és az itt ki­jelöltek megfelelő edzés után kerülnek a csapatba. — Minek tulajdonítja a bajnokságot? — Egyformán készültünk minden mérkőzésre. A rendszeres edzés, amely ki­tűnő erőnlétet adott, páro­sult a bő játékosanyaggal és ez egészséges versengést idézett elő. Sok volt játéko­saink között a kiváló kato­na is. — Jelenleg milyen prob- mákkgl küzdenek? — Legnagyobb gondunk, hogy hol játsszuk a mérkő­zéseket. A laktanya terüle­tén nem oldható meg a kő- .' zönség elhelyezése. Ezért szeretnénk a vámosban ját­szani. Tárgyaltunk a Szol­noki MÁV-val, de kielégítő választ még nem kaptánk. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a környező falvak valamelyikébe vin­nénk a mérkőzéseket, első­sorban Ráikóczifalvára. — Milyen lesz az új csa­pat? — Nagynevű játékosaink nincsenek, de az ország minden részéből jöttek lab­darúgók, akik közül nem egy eléri az NB II-es szín­vonalat. Tervünk, az eddigi eredményekhez méltón sze­repelni és a középmezőny­ben végezni. — pataki — SAKK-ÉLET Rovatvezetőt Dalkó Nándor 18. sz- végjáték (G. Kasparjan-tól) a bedé 'ah Világos indul és nyer! * A hétről-hétre izgalmasab­bá váló megyei csapatbaj­nokságról mutatunk be két játszmát. Szláv védelem Makula K. (SZMTE)-Kocs- már M- (Jb- Vasas) 1. d4 d5, 2. e4 c6. 3. e3 Hf6, 4- Hf3 h6? (Tempóvesztésnek minősülő lépés. Sötét csak úgy tarthatja az egyensúlyt, ha megfelelő aktív védelmet épít ki. 4. ...Fg4 vagy ...Ffi a jó folytatás.) 5. Hc3 Fg4, 6. Vb3 F:f3(?) 7- gf3<?) Vd7, 8- Ft12 c6, 9. 0-0-0 Vc7, 10. Kbl Hbd7, 11- Bdcl a6? 12. cd5 ed5, 13. H:d5 H:d5, 14. V:d5 3d5, 15- B:c7 Fd6. 16. B:b7 HbS, 17. e4 de4, 18- fe4 Hc6, 19- Bb6 Kd7, 20- Bb7+ Ke8, 21. e5 H:e5, 22. de5 F:e5, 23- Fc4 f6, 24. Fa5 g5, 25. Bhel Bhf8, 26. Fe2 sőt. feladta. Poroszhuszár játék Babusa (Jb- Vasas)—Dalkó (SZMTE) 1. e4 e5, 2- Hf3 Hc6, 3- Fc4 Hf6, 4- Hg5 d5 (Itt 4. ...Fe5 is számításba jön, nagy bo­nyodalmakkal, pl. 5. F:f7 Ke7, 6. Fb3 Bf8, 7. 0-0 d6 némi víl. fölénnyel, vagy 5. ...H:f7 F:f2, 6- K:f2 H:e4, 7- Kgl Vh4, 8- g3 H:g3, 9- hg V:g3+ 10- Kfl Bf8, 11. Vh5 d5! némi sőt. fölénnyel). 5. ed5 Ha5 (5- ... H:d5-re 6- H:f7! K:f7, 7. Vf3+ Ke6, 8- Ilc3 Hb4, 9. a3! H:c2+ 10­Kdl H:al, 11. H:d5 Kd6, 12. d4 C6, 13- Ff4 ef, 14. V:Í4+ Kd7, 15. Bel! jöhetne). 6- Fb5+ c6, 7. dc6 bc6 (Világos gyors támadással próbálja megingatni a sötét tábort). 8. Fa4? h6 (Itt 8. Fe2 h6, 9- Hf3 e4, 10- He5 Fd6 az ismert folytatás kölcsönös esélyek­kel- 8. Vf3-ra Bb8, 9. F:c6 H:c6, 10. V:c6 Hd7 jöhetne sötét jó támadásával). 9- Ilf3 e4 (Sötét gyalogáldozat árán kivédte a rohamot és most ellentámadásra lendül). 10. Hgl Fc5, 11. Ve2 0-0 (azonnali c3-ra Vb6 jönne...) 12- h3 Vb6, 13- Hc3 Fa6, 14- d3 ed3, 15. Vf3 Bfe8+ 16. Kdl Bad8 (Aki lemond a sáncolásról, az — sok eset­ben — a játszmáról mond le- Sötét minden tisztje aktívan játszik). 17. Fd2... m ix mm nt i * * m i 17. ...Hc4, 18. Fb3 dc21 19. K:c2 Bd2+ 20. Kel Bel+ 21. Ildi B:edl+ 22. V:dl B:dl, 23- K:dl Vd8+ 24. Ke2 Vd2 és sötét nyert. * Az ideális sakkmester „kel­lékei”: 1. Steinitz türelme, 2. Capablanca pontossága, 3- Aljechin játékának fénye, 4- Spilmann támadószelleme, 5- Maróczy védekezőképessége, 6. Andersen kombinációs te­hetsége, 7- Lasker végjáték­technikája, 8. Bogoljubow győzniakarása, 9. Réti öt­letessége, 10- Csigorin ön­bizalma — (amihez hozzáfűz­hetjük, — és 11. Gandhi asz- kétizmuaa). I a at a g a e f o f o a s z a I a $ o a Néhány napja levelet kaptunk egy olvasónktól. Az volt a kérése, hogy azt Toldi Józsefhez, a fodrász ktsz elnökéhez címezve közöljük. Olvasónk arról ír, hogy több mint kétszázan a Délibáb cukrászda mel­letti 9. számú fodrász üzlet törzsvendégei — arról ér­tesültek hogy ott január 1-től megszűnik a férfi­vendégek kiszolgálása. Kéri a ktsz vezetőit változtassa­nak álláspontjukon, mert a lakosság kényelmének és igényeinek kielégítése érdekében elvárják: a szövet­kezet igyekezzen részlegeit megtartani Toldi Józsefnek más a véleménye: — Tarthatatlan a zsúfoltság az üzlet női részlegében. Az ott dolgo­zóknak még a legcseké­lyebb szociális kívánságait — mosdó, WC, ruhaszek­rény — sem tudjuk kielé­gíteni. Azért akarjuk a férfi részleget megszüntet­ni, hogy a nőit bővíteni, korszerűsíteni tudjuk. Augusztus 10-én vezető­ségi ülésen a férfirészleg megszüntetése mellett dön­töttek. Ugyancsak aznap este volt a szövetkezet köz­gyűlése, ahol az elnök sza­vazásra tette fel a kérdést. A közgyűlés azonban a megszüntetés ellen szava­zott, ideiglenes bővítést ja­vasolt addig, amíg a szol­gáltató kombinát elkészül, amelyben a tervek szerint korszerű férfi és női fod­rászüzlet lesz. Az elnök augusztus 18-án a Tószegi Vegyesipari KTSZ-től ennek értelmé­ben rendelte meg az üzlet átalakítását. Hat férfi és négy női munkahellyel. Még október 16-án is ez volt a helyzet, azzal a vál­toztatással, hogy nem 6, hanem 4 férfi munkahely marad. Október 29-én a Szolnok megyei KISZÖV-től átira­tot kapott a fodrász szö­vetkezet, amely szerint csak abban az esetben biztosí­tanak beruházási keretet az. üzlet átalakítására* ha abban csupán női részleg marad. November 3-án a tószegi ktsz-nél lemondták a férfi munkahelyek kialakítására kötött szerződést és' 16-án elkészült a végleges terv, mely szerint az üzlet 6 korszerű női munkahellyel lesz ellátva és kiképezve. A tagság feháborodottan fogadta a vezetőség intéz­kedéseit, mert azt látta, hogy megsértették a szö­vetkezeti demokráciát, sem­mibe vették a közgyűlés határozatát. (Megjegyezzük: ezt a kérdést nem is kellett volna szavazásra bocsáta­ni!) A 9-es üzletet látogató vendégek sem nyugodtak bele, hogy jövőre munka­helyüktől sokkal messzebb­re kell fodrászhoz járniuk. December 10-én megtar­tott munkaértekezleten Is erről folyt a vita, ahol a ktsz vezetői magnetofon­szalagra vették a dolgozók hozzászólásait. Visszahallgatás után Bo­ros István üzletfelelős iz­gatott hangja hallatszott a magnetofonról: — Nem tudom kinek az ötlete volt ez a magneto­fon. Biztosan azért hozták ide, hogy ne merjük bátran elmondani a véleményün­ket. Tévedtek. Mi őszintén megmondjuk ami nem he­lyes. —* Én a vezetőségi ülé­sen sem . helyeseltem a megszüntetés ’• gondolatát. Ez az üzlet évente 170— 180 ezer forintot forgal­maz. Ha bezárnák, a bevé­tel 20 százalékától akkor is elesünk, ha a Kossuth La­jos utcai modem üzletbe megyünk dolgozni. Ez pe­dig az egész tagság ügye; Egy másik hozzászóló Wenhardt Ádámné, az el­lenőrző bizottság elnöke mondotta, hogy a ktsz-ek- nek a lakosság ellátását, kiszolgálását kell szem előtt tartani. A levélből látható, hogy a lakosság, a törzs­vendégek küzdenek azért, hogy maradjon a férfi rész­leg. Ha ez megszűnik, me­gint óriási terület marad ellátatlanul. Nem helyes ez a lépés, amit a vezetőség most akar megtenni. Egyéb­ként az 1-es üzletben sem keresnek olyan sokat a kar- társak, hogy szaporítani kelljen a létszámot. Ha ki­bírtuk így 10 évig, még 2—3 évet várunk, amíg a szol­gáltató kombinát elkészül itt a közelben. Simon János, aki 14 éve a 9-es üzletben dolgozik, szinte könyörgőre fogta a szót: — Vétek feladni ezt az üzletet, higyjék el. Ga­lériát kell csinálni, ahol a szekrények, vagy egyebek helyet kapnak és néhány évig még kihúzzuk, Az egész tagság a meg­szüntetés ellen van. Az ér­vek, amelyeket a tagok fel­hoztak egyáltalán nem a szövetkezet ellen szólnaki Az emberek jót akarnak. Hogy az elnök sem akar rosszat, amikor a női fod­rászat túlzsúfoltságát akar­ja megszüntetni? — Igaza van, de nem olyan áron, hogy a környék férfi fod­rászat nélkül maradjon, — bognár -a Kiforrt a jászsági nturci — Kilenc év Pesten és az első ősz a Jászságban, ez a mérlegem — mondja Gaál Endre, a Jászsági Állami Gazdaság kerület­vezetője. Héts7áztizenkilenc hold szőlő féltő „atyjának” is becézik errefelé. Az irodá­ban számol be az ered­ményekről: — Az idén bőven termett a szőlő. A holdankénti át­lag 28,5 mázsa volt. Már a szüret elején rémülettel gondoltunk arra, hol fog­juk tárolni a kipréselt ter­mést. Tíz vagonnal elad­tunk étkezési szőlőnek. A befejezéskor mégis mintegy kétezer hektó borunk „ló­gott”. Nem tudtuk hova tenni. Minek köszönhető a jó termés? — tettem fel a szokásos kérdést. Erre hosz. szú magyarázatba kezdett. Radikálisak voltak a' nö­vényvédelemben. Előfor­dult, esős idő után. hogy három, százalékos bordói levet használtak, amiről még a legmerészebb szak­könyvek is mint legvégső szükségről szólnak. Négy brigád között felosztották a területet. — Az a baj. hogy kevés a szakember. Kellene egy szőlész agronómus. Két technikumot végzett bri­gádvezető a meglévők mel­lé. Ezt rövid üzemszerve­zési számítás követi — igen, hat ember szüksé­ges. Magát is beleszámítva három már van. — Azért egy pohárral megkóstolhatnánk — told- ia meg a sza^^Tv'Uo>,^r;a*l tartott értekezést, s az asz­talfiókban kulcsok között keresgél. A legnagyobb pince 1100 hektó befogadóképességű. Nevezetessége a Rozika. A gazdaságban, de talán a környéken is ő az egyetlen pincemunkásnő. — Kolozsvári Sándorné — mutatkozik be. — Mióta dolgozik itt? — Tizenöt éves korom­ban kerültem a gazdaság­ba. A mezei munkára gyen­gének találtak. Pincemun­kás lettem. Elvégeztem az ezüstkalászos tanfolyamot, elsajátítottam a borkeze­lést. Fiatalasszony. Tovább ta­nulna Budafokon, de a la­káskérdés égetőbb problé­mája. Nem szereti a bort Mint a borászok általában. Az udvaron indulásra készen vár a homokfutó. Rövid kocsizás követke­zik. A fuxost félkilométerre) odébb a Detki oince őr­zi. Négyszáz hektoliter, a szeszfok jóval tizenegy fe­lett. Ezt Jani bácsi, a fo- gatos is igen nagyra ér­tékeli. Gaál nedig Jani bá­csi fogatos képességeit. — így pohár kerül az öreg kezébe. Tovább megyünk. A Farkas pince mélye 200 hektót rejt macában. A valamikori tulajdonos, egy Bríner Zsiga nevű úri­ember legnehezebb éjsza­káján sem álmodta, hogv az általa semmibevett sző- lőmunkésnlí eevszer maid itt kapják meg a iól meg­érdemelt prémiumukat. — Borban. Az őseibe nvamai mé° látszanak. A borpumpa, kármentő, behordott sár és Rozika is itt szerezte az influenzáját. Összesen 160 hektót mért szét érdem szerint. Újra az irodában. Ter­vekről beszélgetünk: — Ami a legsürgősebb: a borkombinát — mondja Gaál Endre. — Beruházási programja most készül. — 1967-re épülne fel. Telepí­tési tervünkben szerepel 125 hold csemegeszőlő. Szőlő­területünket 1450 holdra akarjuk növelni az elkövet­kezendő években. Reméljük sikerülni fog és a jászsági bor továbbra is megvédi hagyományos hírnevét. — Weither — NYOLC ÉV ALATT 360 ÖNGYILKOSSÁG TTon Hassel nyugatnémet hadügyminiszter közölte, hogy 1957 óta a nyugat­német hadsereg 360 kato­nája vetett önkezével véget az életének. Az öngyilkos­ságok okairól szólva a had­ügyminiszter első helyen szerelmi és családi ügye­ket, valamint a büntetés­től való félelmet említette, de hangsúlyozta, hogy sem­miesetre sem a hadsereg­ben uralkodó esetleges „durva módszerek” hajtot­ták erre a katonákat. Ezzel szemben Heye nyu­gatnémet hadsereg-inten­dáns, akit nemrég vissza­vonulásra kényszerítettek, megállapította, hogy a bon­ni hadseregben uralkodó embertelen fegyelmi mód­szerek igenis közvetlen ösz- szefüsgésb°ri Diánák a sok öngyilkossággal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom