Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)
1964-12-20 / 298. szám
X<Wf-, december 2%> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 B Amikor még dúltak a harcok... A kultúra bőkezű támogatói Egy cigaretta el- szívásnyi idő kevés volt ahhoz, hogy Ragó Antal, a hajdani gyári munkás, kubikos, ma megyénk országgyűlési képviselője, nyugdíjas, a Központi Revíziós Bizottság tagja elmondja élete történetét. Elfogyott közben majd egy csomag cigaretta. . Hogyan kezdődött ez az életűt? Ügy, mint sok száz, ezer, millió szegényember gyerekének sorsa. Tizenhét esztendős volt, amikor szemével már nemcsak nézett, hanem látott is! Látta, hogy csak Kíméletlen harcban lehet jobb sorsot, életet biztosítani a munkásságnak! Ez vezette a mu nkásmozgalom- hoz, melynek mindmáig tevékeny harcosa. Már 1917-ben résztvett sztrájkokban, tüntetésekben; Egy évvel később az őszirózsás forradalom idején tagja a nemzetőrségnek — s ekkor jegyzi el magát örökre a kommunista mozgalommal. Miként történt ez az egész életre szóló eljegyzés? — Értesítettek bennünket, bizalmiakat, hogy délután a műhely kultúrtermében gyűlés lesz. Elmentünk. P. Bede elvtárs tartott előadást. Ő mondta akkor: ez még nem igazi forradalom, majd a következő.- mi addig nemigen tudtunk a kommunizmusról, azt sem igen, hogy mi az— de akkor éreztük: a kommunisták igazsága a mi igazságunk is... És a Tanácsköztársaság Idején már a vöröskatonák sorában van Ragó Antal. Az 1921-eg évben Ragó Antalt ott látjuk a szolnoki fűrésztelepen — a nagymasina mellett dolgozni. Addig sem élt jómódban, de azután méginkább nem! Pedig akkor nősült. De azt mondta jövendőbelijének: —■ Úgy tedd hozzám a pendeledet, hogy én a harcot folytatni fogom, amíg élek... S most, amikor már közel negyven esztendőt töltöttek el egymás mellett, bebizonyosodott: felesége igazi élettársa, hűségesen kitartott mellette. — Amikor egy este 9—10 óra körül lakásunkon rajtunk ütött a rendőrség, éppen szemináriumot tartottunk. Házkutatás volt. Akkor a feleségemet is bevitték a rendőrségre, pedig a kislányunk alig volt kéthónapos. Aztán hiába kértük, engedjék ki, a gyéréit- nek enni kell adni... egyszer édesanyám bejött, letette a gyereket a rendőr- kapitány elé: „Hamár behozták az anyát, itt van a gyerek is, csináljanak vele valamit”... Akkor kiengedték a feleségemet... Minket meg Budapestre vit*ek. Tapasztalatból tudja, mi az feketelistán lenni, nem kapni állást, »hbérért k’i- bikolni. Amikor hosszú ál- lástalanság után végre kapott munkát a Rékas— Szolnok közötti csatorna építésénél, olyan kevés pénzt kapott, hogy: — Megittuk a fizetésünket bánatunkban. Pityóko- san gyalog mentünk hazafelé és fújtuk az Interna- cionálét... Ez volt az én első és utolsó részegeskedésem. De a kubikosok is igazán összetartottak. Amikor börtönben ültem, a feleségemnek mindig küldtek haza pénzt, hogy legyen betevő falatja a családomnak. Élete megoszlott a harc és a börtön között. Egyik legszebb emléke az 1943-as sztrájkhoz fűződik, amikor egy júniusi napon reggel 9 órakor a méhészéit jelre megszólaltak a fűrészüzemek — a Nagymasina, a Sugár-féle, s az Iparfejlesztő szirénái, s sztrájkba kezdtek a hadiüzemben dolgozó munkások. Volt munkaszolgálatos és űzött vad a saját hazájában. Es eljött 1944. november 3-a, amikor az ezer sebből vérző Szolnok városában a kommunisták bizottságot szerveztek, hogy élet kezdődjék a romnbadőlt falak között. Még ma is könnyes- mosolyogós emléknek számít, hogy a Kövér-féle malom őrölt először búzát és a papírgyári dinamó adott először világosságot. Aztán összeszedték a gyógyszereket — s dr. Elek István orvos segítségével ingyenes orvosi és gyógyszerellátásban részesítették a rászorulókat. Azokban a napokban rohamosan követték egymást az események. Az ország egyik részében még dúltak a harcok. A másik részében. Szolnokon is, már az új élet csírái bontakoztak. Ragó Antal, a szakszervezetekkel foglalkozott, azzal, hogy megkezdjék a munkát a gyárak. December 20-a volt. amikor a pártok képviseletében négyen Szolnokról teherautón Debrecenbe utaztak, az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésére, hogy megalakítsák az Ideiglenes Kormányt. Ragó Antal, a szakszervezetek képviseletében lépett be a debreceni kollégium Oratóriumába. — Találkoztam ott régi elvtársakkal. Paraszfokkal, akikkel együtt szerveztük az aratósztrájkókat, munkásokkal, akikkel együtt dolgoztam az illegális mozgalomban, érteim* • '■ lekkel, akik egyek voltak velünk. Láttuk: ez az igazi nép- képviseleti — December 21-én összeült az Ideig'enes Nemzet- gyűlés. A Függetlenségi Front tett javaslatot a tisztségviselőkre. A nemzetgyűlés elnökének egy miskolci professzort választottunk. Másnap megszületett a döntés a fegyverszünet megkötésére, a néphadsereg megszervezésére, s a hadüzenet Németországnak. — Már akkor napirendre került a földreform, hiszen sok helyen a parasztság már megkezdte a földosztást. Huszonharmadikán volt a képviselőcsoport értekezlete, melynek döntése az volt: induljon meg az élet mindenhol! — Szolnokon 1945 január elején a színházban tartottunk beszámolót a nemzetgyűlésről, az Ideiglenes Kormány megalakításáról. Zsúfolásig megtelt a terem. Aztán nagy ambícióval fogtunk munkához. Én először gyalog mentem ki Rákóczi- falvára a párt megalakulására Később szereztem egy rossz lovat, egy ócska kocsit, nagy vöröskeresztet festettem rá, mert úgy könnyebb volt a közlekedés és hirdettem az igét: azér a föld, aki megműveli, szántsanak, vessenek, hogy legyen az országnak kenyere. — Januárban memorandumot nyújtottunk be a földreform megvalósításáért. És amikor márciusban megjelent a rendelet, egymás után alakítottuk meg a földigénylő bizottságokat. Én lettem az elnöke a Földrendezők Megyei Tanácsának. Kétszázharmincötezer hold földet osztottunk ki a parasztoknak Szolnok megyében, s legelőször a Hor- thy-féle birtokra, a Horthy család le- és felmenő ágazatának ingó és ingatlan vagyonára mondottuk ki az elkobzást. — Nehéz idő volt az. Emlékszem 1945-ben mindösz- sze 70 kommunista képviselő volt csak a parlamentben, 47-ben már száz. Az első költségvetésről szóló vitánál parázs volt a hangulat. Akkoriban még két- három hétig ülésezett a parlament... Én először a mezőgazdasági szakoktatási kérdésekről szóltam a Parlamentben... ez volt a szuz- beszédem. Hiába írtam *e, nem tudtam én elolvasni, olyan ideges voltam... azt se Uidtam, mit mondok. Mikor szünet volt, odajött hozzám Kossá István, az akkori alelnök: Te öreg, te nem olvastad • •• Igen! Ekkorra már megöregedett Harcokban őszült, deresedett feje. De az eltelt húsz esztendő alatt nem egyszer bebizonyította: ősz fejjel is lehet fiatalos lendülettel dolgozni. Igazgatója lett a Pest— Nógrád megyei Állami Gazdaságoknak, melyhez 30 vállalat tartozott, nem utolsósorban pedig az összes mezőgazdasági tanintézetek és kutatóintézetek gazdaságai S most, mikor nyugdíjas — ez sem jelenti nála, hogy „megvénült”. Felesége mondta neki: — Drágám, mióta nyugdíjas vagy, kevesebbet vagy itthon, mint azelőtt. Mindig akad valami társadalmi munkád... De a vasárnap mégis csak a családé! Nagyokat sétál unokájával a ligetben, s hallgatja, ho v magyaráz neki az atommaghasadásrVl a gyerek. Azután másnap ismét kezdődik az önként vállalt munka’ ▼arca Viktória A kunszentmártoni járási tanács művelődésügyi és mezőgazdasági osztályainak kezdeményezésére termelőszövetkezeti elnökök, művelődési otthon igazgatók és népművelési ügyvezetők népes csoportja pén teken Békés megyébe látogatott. Azzal a céllal, hogy tanulmányozzák az eleki Lenin Tsz-ben a szociális és kulturális alap felhasználását. Eleken állategészségügyi zárlat van, így a vendégek így érthető, hogy a delegáció nagy érdeklődéssel hallgatta Borgye és Nyisz- tor elvtársak tájékoztatóját. A tsz elnökök és népművelési ügyvezetők elhalmozták kérdéseikkel a vendéglátókat, akik készségesen és őszintén válaszoltak az érdeklődőknek. Elek soknemzetiségű község. A magyarok, románok, szlovákok és németek lakta községben testvéri az együttműködés a 8400 holdas szövetkezetben. Az eleki Lenin Békés megye egyik legjobb közös gazdasága. A másik fontos jellemvonása az itt élő embereknek: szeretik a kultúrát és nem szűkmarkúak anyagi vonatkozásban sem. A szövetkezet tavaly 32 millió forint bruttó jövedelmet ért el, s egy munkaegység értéke 40 forint. A tsz-ben több mint egy millió forintot tesz ki a szociális és kulturális alap, ebből 240 ezer forintot külön számlán kezelnek, s ti miíye’cd^src feidiliék Érdekesség, hogy az eltöltött munkanapok után 6— különösen a sertés, baromfi, tojás és tejtermelésben még jelentős szerep vár a háztáji és kisegítő gazdaságokra. Biztosítani kell tehát mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik, hogy e gazdaságok a család szükségletének kielégítése mellett árut is termeljenek. Megyénkben tavaly a háztáji gazdaságok 408 vagon húst, 109 ezer hektoliter tejet, 19 millió tojást, 503 vagon zöldséget és 432 vagon gyümölcsöt termeltek saját szükségleten felül, s adtak át a felvásárló szerveknek. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a különböző szerződéses akciókkal, taa gyulai járás művelődés- ügyi otthonban találkoztak Borgye Györggyel, a Lenin Tsz elnökével és Nyisztor Györggyel, a községi művelődési otthon igazgatójával. A téma érdekes, mert megyénk szövetkezeteiben sehol sem bontják ketté az említett alapot. A rendelkezésre álló összeget lényegében szociális célokra fordítják, sajnos 10 nap fizetett szabadság jár a gazdáknak. Sokszáz fiatal dolgozik a szövetkezetben, megbecsülik és anyagilag is ösztönzik őket. Az iskolai végzettségtől függően — amíg meg nem házasodnak — a fiatalok évi 1500—3000 forint jutalmat kapnak. Ezt egy ősz- szegben a házasságkötéskor folyósítják. A fiatalok kötelességet vállalnak, hogy legalább öt évig a szövetkezetben dolgoznak. — A gazdák bőkezűen támogatják a továbbtanulást. Jelenleg három egyetemista, főiskolás és hat technikus ösztöndíjasuk van. Nyisztor György 1946 óta irányítja a község művelődés ügyét, 12 éve függetlenített kultúrotthon igazgató. Tagja a tsz-nek és elnöke a közgyűlés által választott kulturális bizottságnak. A tsz negyedévenként 40 ezer forintot utal át a művelődési otthonnak, s ezt be is építik a költségvetésbe. A kultúrotthon munkatervét valamennyi szerv bevonásával készítik el. — Külön utakon senki sem járhat. Az otthonban pezsgő élet folyik. Az ismeretkarmányjuttatással, a fel- vásárlási árak rendezésével stb. államunk hathatós segítséget nyújt a háztáji állattartáshoz, árutermeléshez. Emellett is szükséges azonban, hogy a közös gazdaságokban szintén megteremtsék ehhez a lehetőségeket. Ennek elősegítéséért a háztáji bizottságok is sokat tehetnek. Természetesen csak akkor, ha nem formálisan léteznek, hanem dolgoznak, tevékenykednek. — Ahogy azt már több községben, termelőszövetkezetben teszik. Cserkeszöllőn a háztáji bizottság kezdeményezésére 30 kocasüldőt választottak ki a hizlalásra szánt közös állományból, s azokat bebúgatva adterjesztő előadásokon négyszázan szoktak megjelenni* így a vitára nem nyílt lehetőség, ezért szakkörökre bontották az ismeretterjesztést. Eleken kilenc klub, 12 tanfolyam működik. Érdekesség, hogy a mezőgazdasági szakképzést a művelődési otthon szerveri és irányítja. Jelenleg három szakmunkásképző és egy gépészeti tanfolyamot tartanak. A kultúr-munká- sok kötelességüknek tartják, az élenjáró tapasztalatok elterjesztését, évenként kiállításokat rendeznek; Segítenek a legfejlettebb eltérések meghonosításában A szövetkezet vezetősége és tagsága igényli ezt a kultúrotthontól. A kultúr- munkások szervezik a tapasztalatcsere látogatásokat is. Az idén 120 tsz tag járt Füzes gyarmaton és Barcson. A kunszentmártoni járás tsz elnökei és kultúr-mun- kásai hasznosan töltötték idejüket Békés megyében, Az eleki tapasztalatok követésre méltóak. Hozzátehetjük, hogy nemcsak a kunszentmártoni járásban; hanem a megye többi városaiban és járásaiban ei kellene terjeszteni. A szociális és kulturális alap nem arra való, hogy abból a sportolók mérkőzés utáni vacsoráit rendezzék, •■r ÉL L Ma gokba. Felvilágositó, szervező munkát végeztek annak érdekében is, hogy a szövetkezeti gazdák a részként kapott kukoricával hizlaljanak. Ennek eredményeként 434 hízottsertést adnak ót szerződésre a háztáji gaz« das ágok. Nagyréven a felvilágosító szónak példamutatással adnak nyomatékot A termelőszövetkezet elnöke négy, a háztáji bizottság elnöke és a tsz párttitkára két-két hízottsertésre kötött értékesítési szerződést. A pozitív példák mellett azonban negatívok is találhatók. Vannak olyan vezetők, akik úgy vélik, ha a háztáji gazdaság állatállománya növekszik, akkor a gazdák nem vesznek részt a közös munkában, termékeikkel piacolnak stb. Az ilyen nézetekből adódik aztán az a helytelen gyakorlat, hogy segítés helyett inkább gátolják a háztáji árutermelést. Mindezekről — a jő és rossz tapasztalatokról —» szó esett a háztáji bizottságok elnökeinek tanácskozásán, amelvet a megyei tanács vb felvásárlási osztálya és a népfront megyei bizottsága rendezett. Az előadások. a különböző szerződtető vállalatok képviselőivel folytatott eszmecsere, a rendeletek ismertetése, s nem utolsósorban a hasznos vita kedvezően hat a háztáji bizottságok működésére. Nagy Katalin alig jut velőim a kultúra támogatására A háztáji gazdaságok ' árutermelését sem nélkülözhetjük A.z eddigi tapasztalatokról, tennivalóikról tanácskoztak a háztáji bizottságok elnökei A lakosság ellátásában ták ki a háztáji gazdasáMa este búcsúzik a szolnoki Fft'iS/.-Hah.azi ; _i.iu.tn a bulgáriai vendégszereplésre utazó Horv'th Béla népi ■enekara. Képünkön a prímás
