Szolnok Megyei Néplap, 1964. december (15. évfolyam, 281-305. szám)

1964-12-20 / 298. szám

X<Wf-, december 2%> SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 B Amikor még dúltak a harcok... A kultúra bőkezű támogatói Egy cigaretta el- szívásnyi idő kevés volt ahhoz, hogy Ragó Antal, a hajdani gyári munkás, kubikos, ma megyénk or­szággyűlési képvi­selője, nyugdíjas, a Központi Reví­ziós Bizottság tag­ja elmondja élete történetét. Elfo­gyott közben majd egy csomag ciga­retta. . Hogyan kezdő­dött ez az életűt? Ügy, mint sok száz, ezer, millió szegényember gye­rekének sorsa. Ti­zenhét esztendős volt, amikor sze­mével már nem­csak nézett, ha­nem látott is! Lát­ta, hogy csak Kí­méletlen harcban lehet jobb sorsot, életet biztosítani a munkásságnak! Ez vezette a mu nkásmozgalom- hoz, melynek mindmáig tevé­keny harcosa. Már 1917-ben résztvett sztrájkokban, tün­tetésekben; Egy évvel később az őszirózsás forra­dalom idején tagja a nem­zetőrségnek — s ekkor jegyzi el magát örökre a kommunista mozgalommal. Miként történt ez az egész életre szóló eljegyzés? — Értesítettek bennün­ket, bizalmiakat, hogy dél­után a műhely kultúrter­mében gyűlés lesz. Elmen­tünk. P. Bede elvtárs tar­tott előadást. Ő mondta ak­kor: ez még nem igazi for­radalom, majd a követke­ző.- mi addig nemigen tud­tunk a kommunizmusról, azt sem igen, hogy mi az— de akkor éreztük: a kom­munisták igazsága a mi igazságunk is... És a Tanácsköztársaság Idején már a vöröskatonák sorában van Ragó Antal. Az 1921-eg évben Ragó Antalt ott látjuk a szolnoki fűrésztelepen — a nagyma­sina mellett dolgozni. Addig sem élt jómódban, de azután méginkább nem! Pedig akkor nősült. De azt mondta jövendőbelijének: —■ Úgy tedd hozzám a pendeledet, hogy én a har­cot folytatni fogom, amíg élek... S most, amikor már kö­zel negyven esztendőt töl­töttek el egymás mellett, bebizonyosodott: felesége igazi élettársa, hűségesen kitartott mellette. — Amikor egy este 9—10 óra körül lakásunkon raj­tunk ütött a rendőrség, ép­pen szemináriumot tartot­tunk. Házkutatás volt. Ak­kor a feleségemet is be­vitték a rendőrségre, pedig a kislányunk alig volt két­hónapos. Aztán hiába kér­tük, engedjék ki, a gyéréit- nek enni kell adni... egy­szer édesanyám bejött, le­tette a gyereket a rendőr- kapitány elé: „Hamár be­hozták az anyát, itt van a gyerek is, csináljanak vele valamit”... Akkor kienged­ték a feleségemet... Minket meg Budapestre vit*ek. Tapasztalatból tudja, mi az feketelistán lenni, nem kapni állást, »hbérért k’i- bikolni. Amikor hosszú ál- lástalanság után végre kapott munkát a Rékas— Szolnok közötti csatorna építésénél, olyan kevés pénzt kapott, hogy: — Megittuk a fizetésün­ket bánatunkban. Pityóko- san gyalog mentünk haza­felé és fújtuk az Interna- cionálét... Ez volt az én első és utolsó részegeskedé­sem. De a kubikosok is iga­zán összetartottak. Amikor börtönben ültem, a felesé­gemnek mindig küldtek ha­za pénzt, hogy legyen be­tevő falatja a családomnak. Élete megoszlott a harc és a börtön között. Egyik legszebb emléke az 1943-as sztrájkhoz fűződik, amikor egy júniusi napon reggel 9 órakor a méhészéit jelre megszólaltak a fűrészüze­mek — a Nagymasina, a Sugár-féle, s az Iparfej­lesztő szirénái, s sztrájkba kezdtek a hadiüzemben dolgozó munkások. Volt munkaszolgálatos és űzött vad a saját hazájában. Es eljött 1944. november 3-a, amikor az ezer sebből vérző Szolnok városában a kommunisták bizottságot szerveztek, hogy élet kez­dődjék a romnbadőlt falak között. Még ma is könnyes- mosolyogós emléknek szá­mít, hogy a Kövér-féle ma­lom őrölt először búzát és a papírgyári dinamó adott először világosságot. Aztán összeszedték a gyógyszere­ket — s dr. Elek István orvos segítségével ingyenes orvosi és gyógyszerellátás­ban részesítették a rászo­rulókat. Azokban a napokban ro­hamosan követték egymást az események. Az ország egyik részében még dúltak a harcok. A másik részé­ben. Szolnokon is, már az új élet csírái bontakoztak. Ragó Antal, a szakszerve­zetekkel foglalkozott, azzal, hogy megkezdjék a munkát a gyárak. December 20-a volt. ami­kor a pártok képviseleté­ben négyen Szolnokról te­herautón Debrecenbe utaz­tak, az Ideiglenes Nem­zetgyűlés ülésére, hogy megalakítsák az Ideiglenes Kormányt. Ragó Antal, a szakszervezetek képvisele­tében lépett be a debreceni kollégium Oratóriumába. — Találkoztam ott régi elvtársakkal. Paraszfokkal, akikkel együtt szerveztük az aratósztrájkókat, mun­kásokkal, akikkel együtt dolgoztam az illegális moz­galomban, érteim* • '■ lekkel, akik egyek voltak velünk. Láttuk: ez az igazi nép- képviseleti — December 21-én össze­ült az Ideig'enes Nemzet- gyűlés. A Függetlenségi Front tett javaslatot a tiszt­ségviselőkre. A nemzetgyű­lés elnökének egy miskolci professzort választottunk. Másnap megszületett a dön­tés a fegyverszünet meg­kötésére, a néphadsereg megszervezésére, s a had­üzenet Németországnak. — Már akkor napirendre ke­rült a földreform, hiszen sok helyen a parasztság már megkezdte a földosz­tást. Huszonharmadikán volt a képviselőcsoport ér­tekezlete, melynek döntése az volt: induljon meg az élet mindenhol! — Szolnokon 1945 január elején a színházban tartot­tunk beszámolót a nemzet­gyűlésről, az Ideiglenes Kormány megalakításáról. Zsúfolásig megtelt a terem. Aztán nagy ambícióval fog­tunk munkához. Én először gyalog mentem ki Rákóczi- falvára a párt megalaku­lására Később szereztem egy rossz lovat, egy ócska kocsit, nagy vöröskeresztet festettem rá, mert úgy könnyebb volt a közlekedés és hirdettem az igét: azér a föld, aki megműveli, szántsanak, vessenek, hogy legyen az országnak ke­nyere. — Januárban memoran­dumot nyújtottunk be a földreform megvalósításáért. És amikor márciusban meg­jelent a rendelet, egymás után alakítottuk meg a földigénylő bizottságokat. Én lettem az elnöke a Föld­rendezők Megyei Tanácsá­nak. Kétszázharmincötezer hold földet osztottunk ki a parasztoknak Szolnok me­gyében, s legelőször a Hor- thy-féle birtokra, a Horthy család le- és felmenő ága­zatának ingó és ingatlan vagyonára mondottuk ki az elkobzást. — Nehéz idő volt az. Em­lékszem 1945-ben mindösz- sze 70 kommunista képvise­lő volt csak a parlament­ben, 47-ben már száz. Az első költségvetésről szóló vitánál parázs volt a han­gulat. Akkoriban még két- három hétig ülésezett a parlament... Én először a mezőgazdasági szakoktatási kérdésekről szóltam a Par­lamentben... ez volt a szuz- beszédem. Hiába írtam *e, nem tudtam én elolvasni, olyan ideges voltam... azt se Uidtam, mit mondok. Mikor szünet volt, odajött hozzám Kossá István, az akkori alelnök: Te öreg, te nem olvastad • •• Igen! Ekkorra már meg­öregedett Harcokban őszült, deresedett feje. De az eltelt húsz esztendő alatt nem egyszer bebizo­nyította: ősz fejjel is lehet fiatalos lendülettel dolgoz­ni. Igazgatója lett a Pest— Nógrád megyei Állami Gaz­daságoknak, melyhez 30 vállalat tartozott, nem utol­sósorban pedig az összes mezőgazdasági tanintézetek és kutatóintézetek gazdasá­gai S most, mikor nyugdí­jas — ez sem jelenti nála, hogy „megvénült”. Felesége mondta neki: — Drágám, mióta nyug­díjas vagy, kevesebbet vagy itthon, mint azelőtt. Min­dig akad valami társadalmi munkád... De a vasárnap mégis csak a családé! Nagyokat sétál unokájával a ligetben, s hallgatja, ho v magyaráz neki az atommaghasadásrVl a gyerek. Azután másnap ismét kezdődik az önként vállalt munka’ ▼arca Viktória A kunszentmártoni járá­si tanács művelődésügyi és mezőgazdasági osztályainak kezdeményezésére termelő­szövetkezeti elnökök, mű­velődési otthon igazgatók és népművelési ügyvezetők népes csoportja pén teken Békés megyébe látogatott. Azzal a céllal, hogy tanul­mányozzák az eleki Lenin Tsz-ben a szociális és kul­turális alap felhasználását. Eleken állategészségügyi zárlat van, így a vendégek így érthető, hogy a dele­gáció nagy érdeklődéssel hallgatta Borgye és Nyisz- tor elvtársak tájékoztató­ját. A tsz elnökök és nép­művelési ügyvezetők elhal­mozták kérdéseikkel a vendéglátókat, akik kész­ségesen és őszintén vála­szoltak az érdeklődőknek. Elek soknemzetiségű köz­ség. A magyarok, románok, szlovákok és németek lak­ta községben testvéri az együttműködés a 8400 hol­das szövetkezetben. Az eleki Lenin Békés megye egyik legjobb közös gazda­sága. A másik fontos jel­lemvonása az itt élő embe­reknek: szeretik a kultú­rát és nem szűkmarkúak anyagi vonatkozásban sem. A szövetkezet tavaly 32 millió forint bruttó jöve­delmet ért el, s egy mun­kaegység értéke 40 forint. A tsz-ben több mint egy millió forintot tesz ki a szociális és kulturális alap, ebből 240 ezer forintot kü­lön számlán kezelnek, s ti miíye’cd^src feidiliék Érdekesség, hogy az eltöl­tött munkanapok után 6— különösen a sertés, barom­fi, tojás és tejtermelésben még jelentős szerep vár a háztáji és kisegítő gazdasá­gokra. Biztosítani kell te­hát mindazokat a feltétele­ket, amelyek lehetővé te­szik, hogy e gazdaságok a család szükségletének ki­elégítése mellett árut is termeljenek. Megyénkben tavaly a háztáji gazdaságok 408 vagon húst, 109 ezer hek­toliter tejet, 19 millió to­jást, 503 vagon zöldséget és 432 vagon gyümölcsöt termeltek saját szükség­leten felül, s adtak át a felvásárló szerveknek. Feltétlenül szólni kell arról is, hogy a különböző szerződéses akciókkal, ta­a gyulai járás művelődés- ügyi otthonban találkoztak Borgye Györggyel, a Lenin Tsz elnökével és Nyisztor Györggyel, a községi műve­lődési otthon igazgatójá­val. A téma érdekes, mert megyénk szövetkezeteiben sehol sem bontják ketté az említett alapot. A rendel­kezésre álló összeget lé­nyegében szociális célokra fordítják, sajnos 10 nap fizetett szabadság jár a gazdáknak. Sokszáz fiatal dolgozik a szövetke­zetben, megbecsülik és anyagilag is ösztönzik őket. Az iskolai végzettségtől függően — amíg meg nem házasodnak — a fiatalok évi 1500—3000 forint jutal­mat kapnak. Ezt egy ősz- szegben a házasságkötéskor folyósítják. A fiatalok kö­telességet vállalnak, hogy legalább öt évig a szövet­kezetben dolgoznak. — A gazdák bőkezűen támogat­ják a továbbtanulást. Jelen­leg három egyetemista, fő­iskolás és hat technikus ösztöndíjasuk van. Nyisztor György 1946 óta irányítja a község mű­velődés ügyét, 12 éve füg­getlenített kultúrotthon igazgató. Tagja a tsz-nek és elnöke a közgyűlés által választott kulturális bizott­ságnak. A tsz negyedéven­ként 40 ezer forintot utal át a művelődési otthonnak, s ezt be is építik a költ­ségvetésbe. A kultúrotthon munka­tervét valamennyi szerv bevonásával készítik el. — Külön utakon senki sem járhat. Az otthonban pezs­gő élet folyik. Az ismeret­karmányjuttatással, a fel- vásárlási árak rendezésé­vel stb. államunk hathatós segítséget nyújt a háztáji állattartáshoz, árutermelés­hez. Emellett is szükséges azonban, hogy a közös gaz­daságokban szintén megte­remtsék ehhez a lehetősé­geket. Ennek elősegítéséért a háztáji bizottságok is so­kat tehetnek. Természetesen csak akkor, ha nem formá­lisan léteznek, hanem dol­goznak, tevékenykednek. — Ahogy azt már több köz­ségben, termelőszövetkezet­ben teszik. Cserkeszöllőn a háztáji bizottság kezdemé­nyezésére 30 kocasüldőt választottak ki a hizlalás­ra szánt közös állomány­ból, s azokat bebúgatva ad­terjesztő előadásokon négy­százan szoktak megjelenni* így a vitára nem nyílt le­hetőség, ezért szakkörökre bontották az ismeretterjesz­tést. Eleken kilenc klub, 12 tanfolyam működik. Érdekesség, hogy a me­zőgazdasági szakképzést a művelődési otthon szerveri és irányítja. Jelenleg há­rom szakmunkásképző és egy gépészeti tanfolyamot tartanak. A kultúr-munká- sok kötelességüknek tart­ják, az élenjáró tapasztala­tok elterjesztését, évenként kiállításokat rendeznek; Segítenek a legfejlettebb eltérések meghonosítá­sában A szövetkezet vezetősége és tagsága igényli ezt a kultúrotthontól. A kultúr- munkások szervezik a ta­pasztalatcsere látogatásokat is. Az idén 120 tsz tag járt Füzes gyarmaton és Bar­cson. A kunszentmártoni járás tsz elnökei és kultúr-mun- kásai hasznosan töltötték idejüket Békés megyében, Az eleki tapasztalatok kö­vetésre méltóak. Hozzáte­hetjük, hogy nemcsak a kunszentmártoni járásban; hanem a megye többi vá­rosaiban és járásaiban ei kellene terjeszteni. A szo­ciális és kulturális alap nem arra való, hogy abból a sportolók mérkőzés utáni vacsoráit rendezzék, •■r ÉL L Ma gokba. Felvilágositó, szer­vező munkát végeztek an­nak érdekében is, hogy a szövetkezeti gazdák a rész­ként kapott kukoricával hizlaljanak. Ennek eredményeként 434 hízottsertést adnak ót szerződésre a háztáji gaz« das ágok. Nagyréven a felvilágosí­tó szónak példamutatással adnak nyomatékot A ter­melőszövetkezet elnöke négy, a háztáji bizottság elnöke és a tsz párttitkára két-két hízottsertésre kötött értékesítési szerződést. A pozitív példák mellett azonban negatívok is talál­hatók. Vannak olyan veze­tők, akik úgy vélik, ha a háztáji gazdaság állatállo­mánya növekszik, akkor a gazdák nem vesznek részt a közös munkában, termé­keikkel piacolnak stb. Az ilyen nézetekből adó­dik aztán az a helyte­len gyakorlat, hogy segí­tés helyett inkább gátol­ják a háztáji áruterme­lést. Mindezekről — a jő és rossz tapasztalatokról —» szó esett a háztáji bizottsá­gok elnökeinek tanácskozá­sán, amelvet a megyei ta­nács vb felvásárlási osztá­lya és a népfront megyei bizottsága rendezett. Az előadások. a különböző szerződtető vállalatok képvi­selőivel folytatott eszme­csere, a rendeletek ismer­tetése, s nem utolsósorban a hasznos vita kedvezően hat a háztáji bizottságok működésére. Nagy Katalin alig jut velőim a kultúra támogatására A háztáji gazdaságok ' árutermelését sem nélkülözhetjük A.z eddigi tapasztalatokról, tennivalóikról tanácskoztak a háztáji bizottságok elnökei A lakosság ellátásában ták ki a háztáji gazdasá­Ma este búcsúzik a szolnoki Fft'iS/.-Hah.azi ; _i.iu.tn a bulgáriai vendégszereplésre utazó Horv'th Béla népi ■enekara. Képünkön a prímás

Next

/
Oldalképek
Tartalom