Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-07 / 262. szám
10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1964. november 7. BE A világ nagy „telekkönyve P II ■ . 1 r m r 1 rr Felbecsülhetetlen értékű tapasztalatok A szocialista országok műszaki együttműködésének eredményeiről KIÉ A FÖLD? LJ azánk déli és keleti ** részeinek országútjain húsz esztendővel ezelőtt már megindult az a mozgás, amely a földkataszter nagy megbolydulásának előhírnöke volt. „Fut az úrikaszinó, most jarja bolondját: pihének nincs gyökere, hát a szelek hordják” — búcsúztatta a költő a történelmünk. színpadáról lelépő ezerholdasokat. A világ más tájairól is elfutottak ők, hol jóval előbb, hol később. A Föld hatalmas szántóterületéből amelynek a múlt században még szinte egyedüli urai voltak, már csak töredékeket mondhatnak a magukénak. A nemzetközi „telekikönyvbe” nagy változásokat írt be az emberi haladás. Ezek között a legnagyobb; az új, szocialista gazdálkodási forma elterjedése. A világ mintegy 3—3V2 milliárd holdnyi szántóterületének egynegyedén, 750— 800 millió holdon szocialista termelés folyik. Elsősorban szövetkezeti gazdálkodás. A legtöbb szocialista országban — az állami gazdaságok mellett — ez a forma öleli fel a földterület több mint 75 százalékát. A falusi lakosság nagyrésze, 160—170 millió család járja a szövetkezeti utat. Egyedül Lengyelországban kisebb a mezőgazdaság szocialista ága, s azon belül is az állami gazdaságok játsszák a főszerepet. Jugoszláviában pedig más körülmények között, a kooperáció különféle formái segítségével került túlsúlyba a szocialista gazdálkodás az ország legfontosabb agrárterületein.-Az új gazdálkodási forma — a kezdettel, a változással járó nehézségek ellenére — eredményesen fejlődik. Ma a szocialista országok a világ egész gabonatermelésének jóval több mint egyharmadát, a sertéshús- és burgonyatermelésének kétharmadát adják. A világon összesen termelt marhahúsból 18 százalék, tehéntejből 27 százalék, tyúktojásból 23 százalék, gyapotból pedig 40 százalék a szocialista országokból származik. A szocialista mezőgazdaság előtt még ott állnak a nagy lehetőségek: tovább növelni a termelékenységét, erősíteni az üzemszervezetet, korszerűsíteni a termelési folyamatokat, hogy a nagy. összefüggő táblák és a szocialista munkafeltételek előnyei teljességükben érvényesüljenek. Akkor a mezőgazdaság minden ágában a világtermelés javarészét adhatják majd. KI ézzük, hogyan alakult * * a földtulajdon helyzete a világ többi részén? A kisbirtokosok még mindig tekintélyes hányadot képviselnek. Legalábbis, ami a számarányukat illeti. Sok százmillió 20 holdon aluli gazdaság található a világon, különösen Európa nyugati felében. De ha számbelileg sok is van belőlük, az összterület, amin gazdálkodnak, korántsem olyan jelentős. Nincs pontos statisztika, de megközelítően még 10 százalékot sem birtokolnak a világ szántóterületéből. _ Termelésük is hasonló méretű. Nyugat-Európában viszonylag fejletten gazdálkodnak, elég sok gépet, vegyszer! és más korszerű eszközt használnak fel. Mégis a nyugati sajtó szinte egybehangzóan hirdeti, hogy a parcellás gazdálkodás felett eljárt az idő. Ennek az oka nagyon egyszerű. A modem termeléshez szükséges eszkö- 'ök igen drágák és a kisírtok szűk keretei között nem hasznosulhatnak megfelelően. Emiatt a kisbir- tokon a jövedelmezőség rohamosan csökken. Még az állami támogatás sem tudja egyensúlyban tartani. A jövedelmezőség hiánya aztán arra kényszeríti a kisbirtokosokat, hogy hagyjanak fel a gazdálkodással Mind többen és többen jutnak erre a sorsra. Az ötvenes évek eleje óta Nyugaton minden esztendőben átlagosan 300—400 ezerrel csökken a 20 holdon aluli birtokok száma. Helyüket a második világháború után fokozatosan gyarapodó tőkés közép- és nagygazdaságok foglalják el. Ezek alkotják ma a nyugati világ mezőgazdaságának gerincét. Az Egyesült Államokban például az átlagos farmnagyság már 200 hold körül mozog. Leginkább az ennél még nagyobb területtel rendelkező birtokosok száma növekedett. Az ötvenes évek közepétől a hatvanas évek elejéig egymillió 80 holdon aluli üzem szűnt meg és húszezerrel több gazdaság lépett a 350 holddal nagyobb farmok sorába, tőkés nagyüzemek korszerűek és gazdaságosan termelnek. Amerikában ezek szolgáltatják az agrártermékek javarészét. Még fokozottabban vonatkozik ez Ausztráliára és Űj-Zélamdra, ahol 100 holdon aluli farm már szinte nem is létezik, sőt a száz és ötszáz hold közötti birtokok sem jelentősek. A földterület 90 százalékát, az ezer holdon felüli óriásfarmok tartják kezükben. Nyugat-Európában a föld összevonásának folyamata lassúbb, de ott is hasonló tendenciák mutatkoznak." A termelésben máris a nagyobb tőkés gazdaságoké a vezető szerep és a nyugat-európai kormányzatok most arra törekszenek, hogy a közeljövőben sókkal gyorsabb ütemben haladjon a mezőgazdaság szerkezetének megváltoztatása, mert enélkül az agrártermelés nem versenyképes a világpiacon. A tőkés világban kialakult nagygazdaságok természetesen alig hasonlítanak a régi érteimben vett úri birtokokhoz. De . azért az utóbbiakból _ még mindig találni jónéhányat a Földkerekségen. Elsősorban La- tin-Amerikában, ahol a föld nagyobb része, néhol több mint 75 százaléka a tízezer, sőt százezer holdasok tulajdonában van. A nagy latifundiumok urai szinte korlátlan hatalommal rendelkeznek, csaknem rabszolgasorsban tartják munkásaikat, a peonokat. Sokszor még a bíró szerepét is betöltik: korbácsolásra, vagy hasonló kínzásra ítélik peonjaikat. A törvény keze nehezen jut be a latifundiumokba, amelyeket sok helyen szöges drótok és őrtornyok zárnak el a külvilágtól. De az ilyen állapotok már csak maradványnak tekinthetők a világ mező- gazdaságában. Még Latin- Amerikában is. hiszen _a földreform mozgalmak számos országban sikert arattak. így Mexikóban, Argentínában, Uruguayban és másutt. Kubában pedis teljesen bealkonyodott a régi uraknak, a föld a népé lett. világ nagy „telekkönyve” alaposan megváltozott századunkban. Az az elavult rendszer, amely nálunk 1945-ben vesztette el talaját, már csak nagyon kevés helyen tartja magát és rövidesen eltűnik. Felváltják az új formák. Es ezek között a legizmosabb a szocialista nagyüzemi gazdálkodás, amely ma a szántóterület egynegyedét öleli fel. Eek Gyula A szocialista államok között fennálló gazdasági kapcsolatban nagy szerepet tölt be a műszaki-tudományos együttműködés. Ez a kapcsolat igen gyümölcsözően fejlődik a baráti országok és a Szovjetunió között, és egyre biztatóbb az előrehaladás szinte valamennyi ország viszonylatában is. EGYMÁS kölcsönös segítése A műszaki-tudományos együttműködés lehetővé teszi a szocialista országoknak, hogy kevesebb anyagi és szellemi ráfordítással rövidebb idő alatt építsenek fel ipari, mezőgazda- sági létesítményeket; fejlesszék a népgazdaság különböző ágait; tökéletesítsék a berendezésállományt, gyorsítsák a műszaki haladást; új iparcikkeket állítsanak elő rövidebb idő alatt, növeljék a termelékenységet; nagyobb meny- nyiségben, gazdaságosabban termeljenek. Előnyt jelent az is, hogy a baráti országok egyike sem kénytelen foglalkozni olyan műszakitudományos feladattal, — amelyet más ország már megoldott. Az átvett dokumentációk segítségével rengeteg tervezői, mérnöki és egyéb munkaórát lehet megtakarítani; Az együttműködés elősegíti a korábban technikailag és gazdaságilag elmaradott országok, iparágak felemelését a fejlettebbek színvonalára; A kapcsolatok alapja: gépek; Elképzelhetetlenül sok kubikos gyűlt össze a nagy munkára; Olyan tábort építettek, mintha egy hadsereg telepedett volna meg a síkon; Három mérnök, a cseh Breifeld és Damik, valamint a magyar Benes irányították a munkát; A cseheknek ekkor már nagy tapasztalatuk volt a cukor- gyártásban. Egyrészük a szerelési munkák után 's itt maradt, és szolnoki lakossá vált; ban a töltet. Még ma is dolgozik Reinhardt Nándor, aki már 67 éves. Természetesen nem egész műszakban, csak úgy öregesen kisegít. — Mielőtt a németek elhagyták a gyárat, vagonba rakatták a kész cukrot. A rakodásnál mi is ott voltunk. Mikor nem figyeltek bennünket, legtöbbször éjszaka, elemeltünk egy-egv zsák cukrot és eldugtuk gyár területén. El sem hiszik, ha mondom, mintegv tíz vagon cukrot sikerűit elrejteni. Egy részét mi fogyasztottuk el, illetve elcseréltük élelemért, másik egymás kölcsönös segítése. A szocialista világrendszer országai a kapott műszaki dokumentációkért csak annyit fizetnek, amennyibe a másolatok elkészítése kerül, a szabadalmak, a kutatási eredmények átvétele, nem kerül semmibe. HUSZONÖTMILLIÓ FORINT MEGTAKA- RITÄS AZ ACÉLGYÁRTÁSBAN A Szovjetunió a tudományos-műszaki együttműködés — megvalósításának kezdetétől több mint háromezer komplett beruházási tervjavaslatot, gépekhez, berendezésekhez 10 000 komplett kiviteli tervet és egyéb dokumentációt, 3500 technológiai dokumentációt és műszaki leírást, a tudorészét pedig a szovjet hadseregnek adtuk át. Melaszért aranyat is lehet kérni — Hamar rájöttek erre az emberek — meséli Soós István a másik történetet; — A tartályokban az évek hosszú során felgyülemlett melasz alja valóságos cukorbánya volt. Szinte eszét vesztve hordta a tömeg, míg a gyár vezetősége közbe nem lépett. A melaszt lefoglalták s ebből fizettek bennünket. Két kiló zsírt is kaptunk egy ; kiló melaszért; A cukor volt a mentőangyal. Két vagon cukorért javították meg a turbinát a budapesti munkások. És az létkérdése volt a cukorgyáriaknak; „Magad, uram, ha szolgád nincs" Ezt a régi mondást kellett figyelembe venni azoknak, akik 1945-ben megkezdték a termelést. A gépeket mégcsak kijavították, de a répatermelés újbóli megszervezése nagyon nehéz feladat volt. — A gyár környékén önálló gazdaságot alapítottunk. Háromszáznegyven- hét vagonos termésünkből negyvenegy vagon cukrot gyártottunk. hiányzó répamennyiséget közel ötvenezer kistermelőtől szereztük be — folytatja Nándi bácsi a beszélgetést. — Az itt dolgozó munkások nevében egy kérelmet vitt fél Pestre két munkatársunk Op- pelheim vezérigazgatóhoz. Azt kértük tőle, hogy Hegedűs Lajos mérnököt helyezzék Oroszkáról a szolnoki cukorgyárhoz. Már 1927-ben is itt dolgozott és akkor nagyon megszerettük. Ezért kértük vissza, az induláskor. A felszabadulás utáni első kampánnyal megkezdődött a gyár legújabb és egyben utolsó felfutása. ü+ év elteltével megszületett az ahszolut csúcs is. Az 1950-es kampány egyik munkanapján 272 vagon répát dolgoztak fel. Az eredetileg 68 vagonos napi feldolgozásra tervezett gyárkapacitás ma már a háromszorosára növekedett. Évről évre új gépeket állítanak a termelésbe, újabb és újabb L -hnológiát kísérleteznek ki. Igyekezne!; kiven' i részüket a nagy élelmezési feladatból: növelni az egy főre eső cukoi mennyiségét. Tóth László rnányos kutatóintézetek 2000 komplett dokumentációt adtak át a baráti országoknak. A Szovjetunió a szocialista országoktól az elmúlt években több mint 3000 komplett beruházási tervjavaslatot, gépekhez és berendezésekhez 2800 komplett kiviteli tervet, 2000 komplett technológiai dokumentációt, 2000 műszaki dokumentációt és leírást, a tudományos intézetektől több mint 1500 komplett dokumentációt vett át. Magyarország és a Szovjetunió műszaki-tudományos együttműködése szép fejlődést mutat, 1948—61 között pl. a Szovjetunió hazánknak 1700 különböző dokumentációt adott át és tőlünk több mint 300-at vett át. A magyar ipar eredményesen alkalmazza a többi között a kohók, kokillák javításának szovjet technológiáját, a minőségi acélgyártás szovjet technológiáját, amely eddig kb. huszonötmillió forint megtakarítást tett lehetővé. A szovjet aufókö- penyek gyártástechnológiájának bevezetése a magyar gumiiparban 2,5 millió Ft megtakarítással járt; A szovjet szakemberek megismerkedtek a magyar Diesel tolató-mozdonyok gyártástechnológiájával és konstrukciójával, ezt követően egy sor intézkedést tettek az egyik szovjet mozdonygyárban a termelés technológiájának és üzemeltetési minőségének javítására. — Magyar tapasztalatok alapján javították a szovjet csőgyártásban a csövek minőségét, növelték , a termelékenységet. Német, csehszlovák és magyar tapasztalatok alapján a Szovjetunió megkezdte több új kábelfajta előállítását, a termelésben új technológiai folyamatokat alkalmazott, amelyek 2 millió rubel összegű megtakarítást eredményeztek a szovjet népgazdaságnak. MERÍTÜNK a közös KINCSBŐL A műszaki segítségnyújtás és tapasztalatcsere mind gyakoribbá és intézményesebbé válik az európai népi demokratikus országok kapcsolatában is. Országaink népgazdaságainak alig van olyan ága, ahol ne értékesíthetnénk eredményesen a közös tapasztalatokat. A Dunai Szalmacel- lulózegyár építését és üzembehelyezését — jelentősen megkönnyítette az, hogy magyar szakemberek egy tekintélyes csoportja hosz- szabb ideig a helyszínen tanulmányozhatta az NDK és Csehszlovákia hasonló üzemeit. Bútoriparunk fejlesztéséhez oly nélkülözhetetlen pozdorjalemezgvártó üzemeinket lengyel technológia alapján tervezték. — Gyorsan fejlődő keveréktakarmány gyártásunk megalapozásához pótolhatatlan segítséget lel öntettek az NDK és Lengyelország által átadott tapasztalatok. Az NDK színesfém- kohászatának fejlesztéséhez a magyar. lengyel és csehszlovák üzemek nyújtottak értékes műszaki segítséget. Ennek nyomán az NDK-beli „Hettstadt-Hen- gennű vállalatnál rövid idő alatt elkészítették a nehéz színesfémek félfolyamatos öntését szolgáló berendezést, — amelynek üzembeállítása előreláthatóan többmilliós megtakarítást eredményez majd Bulgáriának a legutóbbi négy év alatt, mintegy 80 komplett vasút-műszaki dokumentációt adtak át a baráti országok. Ezek fel- használásával többek között az eddigi széntüzelésű gőzmozdonyokat gyors ütemben átalakíthatták a gazdaságosabb pakura tüzelésre, megkezdhették a pályatest — nyomtalanító- gének sorozatgyártását, általában meggyorsíthatták a vasútvonalak műszaki berendezésekkel való ellátását stb Sok és szép eredménye van már eddig is a baráti országok műszaki együttműködésének. Vígh István A cukorgyár fél évszázada o OOOOŰOOOOOOOOOOCXXXXXXX)OOOOOCXXXXJUUÜOÜOÜuOOCXXXXXXXXXXXXXXJOOÜooüCXXXXX>UOOO< ■ Nemrég ünnepelte Szolnok egyik legrégibb 0 gyára 50 éves fennállását. Egy fél évszázad nemI csak egy ember, hanem egy gyár életében is hosz- szú idő. Hogyan született ez az üzem? Kik voltak első dajkái? Mi történt az elmúlt évtizedekben? Ezek- § o re a kérdésekre kerestünk választ, amikor felke- 8 o restük Zsigmond Bélát, a gyár krónikását. Díjnyertes dolgozatában nevek, események ° § sorakoznak. A múlt szereplői közül szólaltatunk o 8 meg néhányat, hogy szavuk nyomán megelevened- 8 § jen a történelem. ájoooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooooo<x> ^ Mocsárból cukorgyár Gönczöl Sándor bácsi már a nyugdíjasok megérdemelt pihenését élvezi; Suttyó gyerek volt, amikor az építkezéshez került. —- Én vittem a leveleket, üzeneteket, utasításokat egyik helyről a másikra; Az első kapavágástól láttam a gyár épülését. A Pesti Kereskedelmi Bank által pénzelt részvénytársaság Harkányi báró mocsaras. nádas földjéből vett meg száz holdat gyártelepnek. Akkor még nem voltak földgyalúk és más erőKevés a répa — sok a hadifogoly Már az első kampányban is szép eredményt értek el; Nyolcvankét nap alatt 8600 vagon répát dolgoztak fel, 104 vagonos napi átlaggal; A közben kitört első világháború azonban válságba juttatta a gyárat. A munkások közül sokan a frontokon haltak meg, a répatermesztés is akadozott. A hiányzó munkások helyére szerb és orosz hadifoglyo. Gazdasági világválság — egyéves felfutás A huszas évek fellendülése nem tartott sokáig. A válság szele itt is keresztülsepert. — A válság elmúlása után senki által sem gondolt csúcsot értünk el — mesélj idősebb Soós István, aki tizenkilenc éves koráLevegőbe repül a turbina, csatornába kerül a cukor — Sosem felejtem el 1944. november 4-ét — mondja Fogarasi Ignác, az idősek között is az egyik legidősebb. — A német tűzszerészek már a robbantás előtt öt nappal elhelyezték a robbanótöltetet a turbinán. Ott ültek a portásfülkében és várták a parancsot. Mindent megpróbál tunk, hogy megmentsük a gyár lelkét. Azon is tanakodtunk, hogy el kellene vágni a robb-nyóanyaghoz vezető zsinórt. Sajnos, tűzszerész nem volt köztünk, és ezért nem mertük elvágni. Annál is inkább, mert valaki azt mondta, hogv abban az esetben .s felrobkat állítottak. A földek azonban így is munkáskéz nélkül maradtak. — Különösen a Tanács- köztársaság idején voltak nagy nehézségek — folytatja Sándor bácsi. — Nem volt szén, nyersanyag és szállítóeszköz. Az 1918—19- es kampányban nyersanyag hiány miatt 98 napot állt a gyár. A későbbi években is heteket szünetelt a munka; tói dolgozik itt. — Az 1934 őszén meginduló kampány, ban negyvenhárom nap alatt 9777 vagon répát dolgoztunk fel, 227 vagonos napi átlaggal. Ezt a szintet a felszabadulásig nem is értük el többet
