Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
1*64 november 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 9 ÚJ CSALÁDI HÁZ TERVCVÜJ7EMÉM KÉSZÜL Nincs az országnak olyan tája, ahol a városok, vagy a falvak szélén ne sorakoznának új családi házak. Többnyire ízlésesek, bár itt-ott még kissé hivalkodó, tomyos-cirádás épületekkel is találkozunk. Ezeknek a belsejéről ugyancsak hamar káderül: nem praktikus, rossz elosztású, nem szolgálhatja eléggé lakója kényelmét. Köztudomású, hogy az állami lakásépítkezésnek fontos kiegészítője a saját erőből történő építkezés. Sok ezerszámra húznak fel évente új családi házat. Elsősorban gazdáik, de az egész társadalom, az ország szempontjából sem közömbös, mennyire korszerűek az új otthonok. Korábban forgalomban volt egy „családiház tervgyűjtemény”, ez azonban sok vonatkozásban elavult. A tapasztalatok felhasználásával készült jelenlegi tervek a korábbiaknál gazdaságosabb, a jobban megfelelő családi házakat ajánlanak a magánépítőknek. A falusi házak kialakításánál gondoltak arra is, hogy a későbbi közművesítéssel járó előnyöket nagyobb átalakítás nélkül kihasználhassák majd. Ezért például nagy mosdóhelyiséget terveztek, amelyből később közművesített fürdőszoba lehet. Nem feledkeztek meg a régi hagyományokról sem; így gondoskodtak a kedvelt nagy tornácról, a tágas konyháról és éléskamráról, valamint a termény tárolására alkalmas padlásról. A kisvárosi épületekbe viszont FEKETEAFRIKA TÖRTÉNETE I. KÖTET * SÍK ENDRE KÖNYVEI Kevés olyan területe van | Földünknek, mely oly mér- j fékben áll a figyelem kö-j zéppontjában, mint a ma j már szinte minden pontján: forrongó, teljes felszabadu-1 lásának küszöbére lépett afrikai kontinens. A rendelkezésre álló munkák j azonban többségükben vagy: általában a hódítások és j a gyarmati uralom törté-: netére szorítkoznak, vagy csupán egy-egy gyarmat, ; illetve gyarmatbirodalom j történetét adják, a gyár- j matasítók szemszögéből vizsgálják történelmüket, és így szükségszerűen hamis következtetésekre jut- i nak. Sík Endre munkája a j tárgykör első olyan feldől-: gozása, mely határozottan: szakít ezekkel a korlátokkal! és ezzel a szemlélettel. A j mű a kontinens négyötöd j részére kiterjedő „Fekete- Afrika” történetének az \ ókori történeti kezdetektől j napjainkig terjedő egész j hatalmas időszakát felöleli. A szerzőnek az a követke-; zetesen alkalmazott szem- j lélete emeli ki a művet j a hasonló tárgyú könyvek közül, hogy elsősorban és j mindenekelőtt maguknak j az afrikai népeknek — s | csak másodsorban a hódi- j tóknak — történetét vizs-; gálja. Az az elv vezeti,j hogy leleplezze az eddigi j irodalom ferdítéseit, meg- j mutassa a gyarmatosítás j valódi arculatát, előtérbe j helyezze Afrika népeinek j felszabadulásukért folyta-; tott több évszázados küz- [ delmét. E szemlélet eredményes alkalmazásával Síkj Endre munkája Afrika tör-j ténetének tudományosan j megalapozott, a történelmi! igazságot helyreállító poli- j tikai dokumentumává válik.: A háromkötetes mű első j kötete, mely francia nyel- \ ven, a külföldi érdeklődésre való tekintettel, már j két kiadásban is megjelent,’ most magyar nyelven ke-! rül ki a sajtó alól. E köteti Afrika történetét a kezde-j tektől a XIX. század vé-j géig tárgyalja. Minden; egyes kötetet gazdag, dokumentumértékű képanyag — az első kötetet 29 fényképtábla és 5 színes térkép- melléklet — egészíti ki. (A könyv a közeljövőben jelenik meg az Akadémiai Kiadónál.) Bogdán Károly, takarmánykezelő és raktáros előrehajolva áll a kuglizóban. Jobb kezében a golyó, egyszer előre lendíti, egyszer hátra. — Nem lesz hét fa, van rá egy tízesem! — mondja Mimák Károly brigádvezető és egy tízest a földre dob. Bogdán a pénzre sandít, de a golyó csak lendül. Most egy másik ember szól. — Itt is egy tízes, hogy nem lesz! — s ismét repül egy tízes. A golyót a hóna alá csapja, zsebében kaparász, s ledob a földre két tízest. Fiatalok és idősebbek csomóra gyúródnék, s nézik a pénzt, s nézik Bogdánt. — Kinek kell még egy húszas? — kérdezi Bogdán kihívóan, és megylobogtat- ja a pénzt. Aztán csak úgy, lepöccenti a földre. A pénz száll, mint a falevél a fáról, s innen is mellé repül megint egy tízes, onnan is. Egy lendület előre, hátra, s aztán durr. Belevágott. A golyó szinte csúszik, mintha n pálya jeges volna, a bábák csörömpölnek, s hány ember, annyi nyak mered a fa felé. — Négy! — mondja kissé meghökkenve Mimák. — Még két dobás van. Úgy válogat a golyók között, mintha a nyereség máris a markában volna. Nem a pénzért, mint ösz- szegért, hanem a nyerésért. — Szerencsés kezed van. hallod! — fanyalog a traktorista. Az iménti pózzal veselkedik neki megint egyszer, kétszer, háromszor és durt- bele! — Bal spiccre volt! — rikkantja Mirnák Károly vígan. Igaz: n golyó észnél- kül lcalótyol össze-vissza. Szóval, olyan vángli leit ebből a dobásból, mint a pinty. Na de, mindössze három fáról van még szó. Négy már van, négy meg három az hét és ezt nemcsak mindenki tudja, hanem mindenki számolja is. Kiváltképpen azok, akiknek a pénze ott van ni, a földön, A golyó megint kirepült, de túl a dobódeszkán ért- földet. Hiába szórta szét a fennálló babákat. — Meritlás volt! — rikkantják egyszerre a fogadók és gyorsan kapkodják fel a pénzeket, — Hiába na. — mondja Bogdán — Nekem nincs szerencsém. Tegnap se volt szerencsém, ma sincs, holnap se lesz... Mirnák rikkant, s közben a pénzeket simogatja, s tárcájába teszi: — Akinek a mai világmór teljesen felszerelt fürdőszobát terveztek. A tornác sem hiányzik, de jellege más, mint a falusi épületeké, hiszen itt inkább csak pihenésül szolgál. A konyha és a kamra kisebb, de az egyik szobából fekhely nélküli nappalit lehet kialakítani, a padlás pedig főleg ruhaszárításra, esetleg gyümölcstárolásra szolgálhat. Természetesen a városi telkekre javasolják a komfortosabb épületeket, s újabb tervekkel gazdagítják a sor- és társasházak tervgyűjteményét is. A tervek tehát készen állnak. Most a szakembereken a sor, hogy valóban a legkorszerűbbeket, a leggazdaságosabbakat javasolják kivitelezésre. Bizonyos, hogy a jövőre megjelenő új tervgyűjtemény hasznos segítséget ad a családi házak építtetőinek ahhoz, hogy lakásuk ne csak egészséges, hanem ízléses és praktikus is legyen. S ezzel zavartalanabb lesz a sok-sok új házsort szemlélő hazai és külföldi építészek, szakemberek öröme. SZABÓ PÁL: Á keletmagyarországi képzőművészeti szervezet szolnoki szemmel Őszintén örülünk, hogy a Magyar Képzőművészeti Szövetség Keletmagyarországi Területi Szervezetének központja Szolnok lett. Úgy hisszük, hogy ennyi lokálpatriotizmust a debreceniek és a Bács-Kiskun megyeiek is megbocsájthat- nak. A szervezet eredményes működése gátja lehet a dilettantizmusnak, megszünteti az úgynevezett partizán kiállítások rendezését, hiszen joga és kötelessége, hogy területé,, ellenőrizze és irányítsa a képzőművészeti megmozdulásokat. Képzőművészeti életünk irányításában, szervezeti felépítésében a területi szer- vezetek létrejötte egészséges centralizálódási folyamat, hiszen országosan a 18 megyei mukacsoport helyett 6 területi szervezet alakult, ugyanakkor hasznos decentralizáció része is. hiszen a szövetség e „fiók" szervezeteinek nagyobb önállóságuk lesz, mint a megyei munkacsoportoknak, a vidéki képzőművészetnek súlya Á KUGLI ban szerencséje nincs, annak esze sincs,.. — Kacag Mirnák. — Gyere. Ne csüg. gedj — sörrel kínálta — Szerbusz! Bogdán Károly hátrább lép, s szinte szónokolva mondja:. — Nem szerencse vagy nem szerencse kérdése itt semmi. Nekem jó három gimnáziumom van, éppen- csak hogy... nem érettségiztem és mégis, mi vagyok? Felkelek már hajnalban, háromkor, de sokszor — Mit hogy? — Hát az, hogy hát... fejének azért mégiscsak kell lenni, hát mivagyunk a kéz, meg a láb, ö, mármint az elnök, a fej, meg az ész. Így van ez rendjén, Bogdán sógor! — magyarázza Mirnák. — Legyék feje, de azért nekem is adhatna más beosztást vén létemre! Nem bírom én már. Egy szép hajnalon ott fordulok fel a siló mellett. — Szedd össze magad és kettőkor, mert a jószág nem vár, aztán... az elnöknek, még annyi sincs mégis ő itten az elnök. De én nem udvarolok. Neki meg éppen nem udvarolok. — Aki széplányt akar, annak udvarolni kell... A közelben autó áll meg. Ajtó csopódik, s három ember megpakolt aktatáskákkal igyekszik keresztül a gyepen az iroda felé. — A... járásiak. Biztosan most jönnek köszönteni az elnököt. — Igen! — A... kormánykitüntetés! — Hát persze. A szövetkezet mégiscsak jól megy, ez az igazság. Viszont az is igaz, hogy ebbe igen nagy szerepe van az elnökünknek is, — magyarázza Mirnák. — Neki? Nagy szerepe? Nekem van n^QV szerepem, meg neked, meg... minden, kinek, aki két kezével vagy az eszével becsületesen dolgozik! — magyarázz,] Bogdán, s sorba mutogat az emberekre. —Na-na, hát azért mégiscsak, . • eredj be az elnökhöz. Most talán jobb hangulatban is van, mint máskor. — Hogy én beállítsak hozzá? Próbáltam. Nem ér semmit. Hát én többé hozzá nem megyek, annyi szent. — Hát akkor ott lesz az őszi közgyűlés. Terjeszd a gyűlés elé. — Őszi közgyűlés... — Legyint. Zsebbe dugja két kezét s bámul kifelé. Megannyian Bogdánra néznek, aztán két ember összesúg, és szótlanul elmennek. Egyenest az irodaház felé. Bogdán is, Mirnák is, megütközve néznek utá. nuk. — Hová mennek ezek? — kérdezi Bogdán megiszonyodva. — Mennek köszönteni az elnököt, nyilván. Lehuppan a lócára, s két térde közé.csüngeti a kezét, s csendesen gyögdécsel. — Micsoda rongyok az emberek. Minden lehető alkalmat felhasználnak, hogy.. ■ hízelegjenek, udvaroljanak. ... ... Mirnák riadtan ül le mellé. nagyobb szavazati lesz a szövetségben. Vizsgáljuk meg ezután, hogy a területen belül, tehát saját házunk táján milyen előnyei vannak, és 1 eshetnek a szervezet létrejöttének. Egyebek között érdeme, hogy a képzőművészeti élet támogatására még fokozottabban aktivizálta és aktivizálja a három megyei tanácsot. E megnövekedett támogatás, nak máris kézzelfogható bizonyítékai vannak. Fel- szabadulásunk huszadik évfordulójának tiszteletére rendezendő közös tárlatra a három megye 20—20 ezer forintos, tehát összesen 00 ezer forintos pályadíjat ajánlott fel a kiállításon szereplő legjobb művek jutalmazására. Az ilyen nagyösszegű jutalmak a vidéki képzőművészeti tárlatok esetében eddig példa nélkül állók. A másik elvitathatatlan előnye a szervezet létre jöttének, hogy biztosítja egy egészséges, pezsgő vérkeringés megindulásának lehető— Hát az emberek, nem valami földreszállt angya- lyok. De neked mi bajod van sógor? — Nekem? Van annyi, hogy... más embert már ennyivel régen eltemettek volna... — No, de mégis! Vészes vérszegénység? — Nahát ez mégsem olyan vészes, még tán az n jó. A feleségemnek meg magas a vérnyomása. — Az enyém is alacsony, az asszonyé magas.. , hát így állunk sógor. — Mindkeltővel lehet élni, csak okosan. Különben pedig az elnökünknek is alacsony a vérnyomása, es éppen a minap magyaráztam neki is, hogy csak feketét inni, feketét. Naponta legalább három-négy duplát, sógor, akkor nincs semmi baj. — Valaki már mondta nekem, de... amúgy, törö- kösen nem szeretem, nincsen rá ándungom egyáltalán. Akartam már itt venni a szövetkezetben, de nincs. Hiába rendelnek, mire ideérne, el is fogy. — Tényleg nem lehet, de... én bentjártam Debrecenben, és... az elnökün. két akartam kitüntetése alkalmából megajándékozni, de... a család mégis csak egymást segítse inkább. A sógor, a sógort, a koma a komát, vagy éppen fordítva... — Az átkötő ' gerendáról levesz egy aktatáskát, kicsatolja, s kivesz belőle egy új kávégépet. — Tessék. Használd egészséggel. Bogdán feláll. Meghök- kenve kérdi: — Mi ez? — Kávéfőző. A legújabb modell. Tulipán. Így kell üzemeltetni, nézzed! — mutogatja, babrálja — Tessék. Aztán naponta három vagy négy kávét! — Hiszen... — De hiszen akkor — révedezik Bogdán és a gépet szórakozottan forgatja. Valahova messze néz. — Akkor nem muszáj nekem örökkön hajnalban kelni amíg már csak élek... Köszönöm sógor! — s már indul is. — Dehát hova mégy? — csudálkozik amaz. — Hogy hová? Megyek, evvel a kávéfőzővel köszön, töm az elnököt! Neki is alacsony a vérnyomása, nekem is, . kvittek . vagyunk: Szerbusz! — És elmegy. Mirnák néz utána, néz. aztán kiált az állító gyerekhez: — Vigyázz, te! — s négy golyót egymásután dob ki. A babák csörömpölnek, s az utolsó dobás után lekucorog és bámul a guruló golyó után. 1 ségét. A rendszeres csere- kiállítások megrendezésének népművelési szempont, bői is nagy jelentősége van; A három megye tárlatlátogató közönsége megismerkedhet a másik megyében dolgozó művészek alkotásaival is. Megnövekedett a „konkur. rencia”, ez azt jelenti, hogy a követelmények is emelkedni fognak. Egy-egy közös tárlatra csak magasabban qualifikált művek kerülhetnek. A követelmények növekedése, talán paradoxon módon, azt is jelentheti, hogy nagyobb teret kapnak az eddig művésztelepekhez, művészeti csoportokhoz nem tartozó megyei művészek is, pártatlanabb elbírálás alapján a művészileg valóban tartalmas művekkel egyenlőként indulhatnak e művészi párviadalban. Természetesen a szigorúbb elbírálás egyben nagyobb rostát is jelent, és ezen a rostán még a Képzőművészeti Alap tagjai közül is sokan kihullhatnak. Meg kell említenünk, hogy a jövőben a Képzőig művészeti Alapba történő H felvételekről is kizárólag a || szervezet javaslata alapján || döntenek majd; H Az elevenebb, lüktetőbb ™ képzőművészeti vérkerin- || gés, a nagyobb területhez § való tartozás, a nagyobb kill tekintésre való lehetőség | eleve kizárja majd a pro- Á vincionalizmus minden ve- |§ szélyét. |t Nem egyfajta „vidéki” (ízű képzőművészet kialakí- í tása a cél, hanem a vidéki I ' képzőművészet minőségi fejlesztésével a magyar ; képzőművészeti élet egésze i fejlődésének elősegítése. | örülünk, hogy á szervezet j központja Szolnok .lett. • Vi- i tathatatlanul érre mind | földrajzi fekvése, mind mű_ i vészi hagyományai, és a je- | len személyi feltételei (a : legtöbb szövetségi tag itt j van) egyaránt alkalmassá ; teszik. E szerep betöltése j azonban nagyobb felelőssé- | get is ró ránk. Megoldatlan j feladatokat kell megnyug- j tató módon megoldanunk; i Egyik ilyen „húsba vágó” | problémánk a képzőművé- ’ | szeti kiállításokra alkalmas | helyiség hiánya. Nem tu- ' dunk tényleges otthont biz- | tosítani a szervez** r^nd*" [ vényeinek. j Tudomásunk szerint van | olyan épület a városban, j amely kis átalakítással e cél. I ra alkalmas lenne, és úgy i tudjuk, hogy az illetékesei« ! foglalkoznak is e probléma ! megoldásának lehetőségei • ‘ vei. Csupán figyelmükéi : szeretnénk felhívni a megoldás sürgősségére. Szolnok a szervezet centruma, központja ugyan, dc- nem arról van szó, hogy kizárólagosan magunknak vindikáljuk Kelet-Magyaror- szág képzőművészeti élete irányításának a jogát. Szolnok, Debrecen, Kecskéméi vagy akár Baja akkor szolgálja igazán a magyar kultúra ügyét, ha félre téve minden esetleges „presztis" kérdést közösen munkálkodnak művészeti életünk fejlesztésén. Rideg Gábor Anita Ekberg lemondott a svéd állampolgárságról A „La Dolce vita” emlékezetes szereplője Anita Ekberg végleg az „Édes élet” honába, Olaszországba költözött, sőt lemondott svéd állampolgárságáról és felvette az olaszt. Elhatározását azzal indokolta, hogy valahányszor Svédországba utazik, a svéd sajtó mindig éles támadásokat intéz ellene, ócsárolja művészetét és magatartását.
