Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-01 / 257. szám

10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1984. nővefiífeef í . Hogyan készül 0 a moziműsor : Több mint ötvenezer kivándorolt hazánkfia járt itthon az idén Látogatás a Magyarok Világszövetségében Csendes utca Budapes­ten, a Városliget közelében. Itt, a Benczúr utcában van a Magyarok Világszövetsé­gének székháza, amelyel napról napra élénkség ural: egymásnak adják a kilincset a külföldre távo­zott, s most hosszabb-rö- videbb időre hazalátogató honfitársaink, öregek, fia­talok, nők, férfiak. — A székház halijában kisebb beszélgető társaságok ala­kulnak;' itthoni tapasztala­taikat vitatják meg. A lá­togatók máskor hivatalos ügyben kémek segítséget a szövetség hazai és a külföl­di ügyekben egyaránt jár­tas munkatársaitól; Felkerestük Komomik Zoltánt, a Magyarok Világ- szövetsége főtitkárhelyette­sét, s tájékoztatást kér­tünk tőle a szövetség te­vékenységéről; — Mintegy másfélmillió magyar kivándorolttal fog­lalkozik a Magyarok Világ- szövetsége — mondta be­vezetőül. — Társadalmi egyesülésünk fő célja é« megtisztelő feladata, hogy összekötő kapocs legyen a külföldön élő magyarok és a szülőföld között. A hoz­zánk forduló honfitársaink­nak mindenkor szívesen ál­lunk rendelkezésére, ta­náccsal, felvilágosítással minden itthoni ügyes-bajos dolgukban; Segítünk roko­naik, hozzátartozóik, isme­rőseik felkutatásában, kész­ségesen adunk felvilágosí­tást minden magyarorszá­gi vonatkozású kérdésben. Őszinte örömünkre szolgál, hogy tevékenységünket ki- vándorolt honfitársaink egyre szélesebb köre is­meri, s igénybe is veszi. A nyári hónapokban valósá­gos csúcsforgalom volt székházunkban. . Az idén egyébként január óta eddig több mint ötvenezer kül­földre szakadt hazánkfia látogatott vissza, s külö­nösen jelentősen nő a ten­gerentúlról érkezők száma; Jönnek egyenként és csoportosan. Nemrégiben például két, 150—200 fős csoport érkezett az Egye­sült Államokból, egy nyolc­vanas, bérelt repülőgéppel Nyugat-Kanadából, több mint száz honfitársunk Franciaországból, a Magyar Kölcsönös Segítő Egyesület szervezésében; Megható az a rendkívüli érdeklődés és fiatalos, buzgalom, amellyel például a több évtizede tőr lünk elszakadt hazánkfiai nemcsak egykori ifjúságuk színhelyét, szülőhelyüket keresik fel, hanem ■„min­dent látni akarnak”; Ezt persze, mi nem tudjuk biz­tosítani számukra; — De nagy sikere volt annak az idei kezdeményezésünknek, hogy a szövetségünkhöz ér-i kezett látogatókat meghív­tuk egynapos kirándulásra Egerbe, a Mátrába, a Du­nakanyarhoz, a Balaton mellé, Dunaújvárosba stb. így próbáltunk szerény esz­közeinkkel segítséget adni honfitársainknak ahhoz, hogy reális képet kapjanak hazánk fejlődéséről, társa­dalmi, gazdasági, kulturális változásairól Mit? Mikor? Hol? — Ezek volnának a mozihá­lózat műsorszerkesztésének alapkérdései. Könnyű ezek­re, mint igényre válaszolni, vagyis úgy, hogy mi a kö­zönség kívánsága, illetve, hogy a műsorszerkesztők mit szeretnének. Az igény és a lehetőség azonban so­hasem egyeztethető össze teljesen. Ahhoz korlátlan számban kellene készíteni a kópiákat, sőt, hozni be a külföldi filmeket. De nem­csak az anyagi lehetőségek korlátozottak, hanem a fizi­kai lehetőségek is. Nyilván nem lehet filmeket bár­mely mennyiségben és mértékben raktározni és szállítani se. De az anyagi és fizikai lehetőségeken belül is: sok­féle körülmény figyelembe vételével állapítható meg a felelet és történhet meg az intézkedés, maga a tényle­ges műsorelosztás; Az „osztás" Az országban bemutatás­ra kerülő filmeket a Film­főigazgatóság válogatja, il­letve meghatározza a szük­séges kópiaszámot. A Mo- Wép elkészíti a kópiákat s a forgalomba kerülő fil­meket Budapest és a me­gyék számára, arányosan, egy százalékos „kulcs” alap­ján — a mozik száma és a heti filmsziükséglet arányá­ban: Először a premiermozik vetítik az új filmeket; A budapesti premier filmszín­házak előnyben részesül­nek, de ha kellő számú kó­pia készül, megtörténhet, hogy Budapesttel egyidő- ben kerül műsorra vala­mely film a szolnoki, vagy éppen a két mezőtúri pre­mier moziban. Megyénkben ezek után a jászberényi, törökszentmiklósi, túrkevei, kisújszállási, karcagi mozik kerülnek sorra, s aztán a községek; Egy-egy fonto­sabb filmnél azonban elő­fordul, hogy a Szolnok kör­nyéki mozikban is premier­vetítés van, hogy a Szol­nokra bejáró dolgozók is elsőkként láthassák az új műsorokat. A Moziüzemi Vállalat egy havi állományt kap s ezzel gazdálkodik; Főszem­pontok, a politikus és gaz­daságos elosztás, a nemze­tiségi, műfaji és korhatár szerinti változatosság. A Haka-kŐnyv E szempontok teljesítése közben azonban azt is kell tudni, hogy melyik film hol mikor ment már; s hogy mit hova osztottak a jövőre nézve. Erre külön­böző kiumtatások szolgál­nak. Az egyik ilyen alap­vető fontosságú kimutatás a Haka-könyv, melyet újí­tójáról nevezték el. Minden forgalomba kerülő film kap egy Haka-számot, amelyet valamennyi további kimu­tatásban feltüntetnek. A Haka-könyv ben öt évre visszamenőleg megállapít­ható, hogy melyik moziban melyik fűmet, melyik hó­napban vetítették; A Mokép az úgynevezett állomány-anyaggal küldi meg a filmeket. Ezek a ki­mutatások azt tüntetik fel, hogy a megye milyen fil­meket kap; Az elosztás könnyítésére szolgáló házi nyilvántartó jegyzékbe va­ló beírással történik meg a filmek tényleges beosztása; A slágerkönyv meg a lepedő De evvel még nem értünk a dolgok végére, hiszen csak a beosztás történt meg. A filmraktár nincs a megyében, ki kell dolgozni tehát a diszpozíció rend­szert. Ez úgy történik, hogy a műsortervet felküldi* a Maképhez s ott filmek és dátum szerint a diszponens beírja az adatokat a „slá­gerkönyvbe”. A sláger- könyv kétszeri egyeztetés és a szállítási lehetőségei; figyelembe vétele után kap­ja meg végleges adatait. A végleges slágerkönyv alapján készül el a „lepe­dő” elnevezésű kimutatás. Hivatalos neve játékrehd. Ezt egyes mozikra felbont­va minden üzemvezető is megkapja s ezt szigorúan be kell tartania; Az igazgatói vetí­téstől a matinéig A műsorelosztás tehát nem könnyű dolog. Az adott Lassan tizenöt éve, hogy az első kapavágást tették az egykori Dunapentelén és mégis mintha tegnap tör­tént volna: Valóban, cso­dálhatjuk a vasmű monu­mentalitását, s egy teljesen új város kőrengetegét, amelybe lelket, életet azok az emberek leheltek, akik ott dolgoznak a hatalmas gyár-komplexumban. És ígérik, hogy 1965. közepére üzembe helyesük a vasmű utolsó nagy beruházását, a Hideghengerművet is, Ez­zel elkészül a mű — a Dunai Vasmű teljes verti­kalitással dolgozik majd; Már áll a csarnok A nagy létesítmények mellett a vasmű születése óta úgyszólván mindennap gazdagszik, tökéletesedik valamivel. Ebben az évben kicserélik a kondenzációs turbinákat, ellennyomásos turbinákra, így oldják meg az új óriás, a hideghenger­mű technológiai és fűtési gőzigényét, valamint a vá­ros eddig mostohán ma­radt negyedeinek gőzfűté­sét. De már addig is, októ­ber 20-tól folyamatos a lakásokban a melegvíz-el­látás; A legnagyobb szen­záció napjainkban az új létesítmény: a készülő Hi­deghengermű. Már áll a hatalmas csar­nok impozáns épülete! Pon­tosan hat futballpálya fér­ne el benne. Belül, a vé­geláthatatlan csarnokban Hazlach Lajos osztályveze­tő gépészmérnök a techno­lógiai sor elejére visz ben­nünket, és fáradhatatla­nul magyaráz; A szemlélő szédül, a többemelet magas vastraverzek között, bá­mulja a gépóriásokat; Ér­zi az új,' a nagy születését. A Dunai Vasműben ed­dig kokillákba öntötték a folyékony nyers acélt és az öntecsekből meleg el­járással tábla-lemezt vagy szalagot hengereltek; — A készáru aztán került a gép- és vasszerkezeti ipar­hoz, vagy export útján külföldre. Már az eredeti tervekben is szerepelt, és 1960-ban megkezdték a Hi­deghengermű kivitelezését. Teljes előkészítése és be­rendezése 1700 millió fo­rintba kerül; iVap! egymillió forint haszon Üzembehelyezése után a meleghengermű termelésé­nek kisebb részét a tábla­lemez, nagyobb részét a szalaglemez adja, amelj et a Hideghengerműben dol­goznak majd fel az eddi­ginél sokkal értékesebb és keresettebb késztermékek­ké; A2 Itt gyártandó csövek lehetőségeiken belül azon­ban természetesen arra kel!, törekedni, hogy a kultúr­politikai feladatokat a leg­jobban teljesítsék, s a kö­zönség igényeit a lehető legjobban kielégítsék. Ez a gondos mérlegelő munka az úgynevezett igazgatói vetí­téskor kezdődik. Az igaz­gatói vetítéseket havonta három napon át tartják Budapesten, a moziüzemi vállalati igazgatók részére. Az igazgatók és a vállala­totok vezető munkatársai itt jóelőre megismerkednek az egyes filmekkel s máris azon gondolkoznak, hogy melyik filrr^t hol, hányszor lehet majd vetíteni. De fi­gyelembe veszik a közön­ség közvetlen megnyilatko­zásait is, Az egyes film­átmérője jóval nagyobb lesz az eddigieknél, fala pedig vékonyabb, gazdasá­gosabb; A csövek gyártása sokkal gyorsabb és terme­lékenyebb is lesz, hiszen eddig ezeket hazánkban kézzel heggesztették. — Gyártanak még a tervek szerint hidegen hajlított profilokat, szög és U-vasa­kat, valamint különleges idomacélokat, amelyeket jól hasznosíthat a vasszer- kezet- és a járműipar. Ké­sőbb gyártanak ónozott és műanyaggal bevont hide­gen hengereit lemezeket is. Az új létesítmény nép- gazdasági jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy eddig ezeket a termékeket importáltuk, vagy helyettesítő anyagok­kal pótoltuk. A valuta megtakarítást csak növelni fogja, hogy a hengerek jó­val kevesebb anyag fel- használását teszik lehetővé, hiszen képesek a másfél mé­ter széles acéllemez szalagot hideg úton 0.35 milliméter vékonyra hengerelni, sőt az egy méter széles acél­szalagot 0.22 milliméter vékonyra is; És még egy szám. A reá­lis tervek szerint a Hideg- hengermű beruházási költ­ségei öt év alatt megté­rülnek. Durván számítva ez azt jelenti, hogy a Hi­deghengermű naponként egymillió forint hasznot hoz: Teljessé válik a Dunai Vasmű Az új létesítményt szov­jet műszaki dokumentáció Műhelytitkok a Megyei Mozi­üzemi Vállalat központjából színházak üzemvezetői sze­mélyesen végeznek közvé­leménykutatást és a megyei központot tájékoztatják. Külön figyelmet szentel­nek annak is, bos' a mű­sorban kellő számban sze­repeljenek ifjúsági és gyer­mekműsorok: — A matinékat pedig igyekszünk a kívánságok szerint rendezni, — mond­ja Baranyi Sándor csoport- vezető, a vastag Haka- könyvre könyökölve. — Szeretnénk, ha a szülők és pedagógusok minél gyak­rabban keresnének fel ben­nünket ilyen kérésekkel. (- 11 -) felhasználásával magyar mérnökök tervezték, — A berendezések többségét a Szovjetunióból szállították, és Ausztriából és a Német Szövetségi Köztársaságból is hoztunk be gépeket. Állnak a hatalmas gép­óriások, a villamos készülé­kek, a melegítő- és hűtő- kemencék tucatjai, a 200 méteres szállítószalagok, amelyeken majd az ötton­nás acéltekercsek utaznak; Mellettük a szakemberek, akik terveztek; S. A. Számos jelét tapasztaljuk annak, hogy az új hazájuk­ba visszatérők gyakran kezdik úgy — szinte ön­kéntelenül — úti beszámo­lóikat: „Otthon nálunk az a helyzet...” Véleményüket természe­tesen még visszautazásuk előtt, itthon is szívesen el­mondották. Az ő szavaik­ból, nem egyszer több év­tizedes távoliét utáni első benyomásaikból említenénk néhányat: A közelmúltban például hazalátogatott a már né­hány évtizede az Egyesült Államokban élő Szirmai Albert neves operettszerző: Első útja a Fővárosi Ope­rettszínházba vezetett, ahol éppen a „Tündértoki lá- nyok”-at adták.- — ^Na­gyon, nagyon kedves kö­zönséget, hálás közönséget találtam a színházban, — mondta elutazása előtt, az­tán színházi élményéről szólt, majd így folytatta: * Üj barátokat szereztem, hisz régiekből mindből ut­ca lett már: Bartók Béla út, Karinthy Frigyes utca, Balázs Béla utca...’* A szövetség kedves „ügy­feleinek” egy másik kate­góriája a keresőké, a szü­lőket, eltűnt hozzátartozó­kat kutatóké. Ilyen Tamás Péter is, aki a háború óta nem tud se anyjáról, se apjáról; Tíz éves korában külföldre vetődött, s nem­régiben azzal a kéréssel fordult a Magyarok Világ- szövetségéhez: — segítsen megtalálni neki szeretteit. Elküldte gyermekkori fény­képét is, amely a szövetség rendkívül népszerű lakjá­ban; a Magyar Hírekben jelent meg; Hátha akad valaki, a világ valamelyik pontján, aki tűd valamit: a Tamás család tragédiájá­ról, vagy talán örömhírrel örvendezteti meg a felnőt­ten is szülei után vágyódó Tamás Pétert; ; „Hazai virág nyíljék a síromon Egy ember életében öt­ven esztendő nagy idő. — Nesztor Sándor ennyi ideje cserélte fel az Alföldet Kaliforniával. Nem is Járt azóta itthon, így hát most; amikor rászánta magát a nagy útra, mindenen cso­dálkozott, minden megha­totta; Amikor visszaindult Amerikába, muskátlit is vitt magával: — Öreg ember vagyok — mondta r- nem tudom meddig élek, de azt szeret­ném, ha meghalok, a síro­mon hazai virág nyíljék. ' (P. ít így lett az ember óriás. Kiss Tibomé kormányállás kezelő egy mozdulatára megindul, vagy megáll a ha­talmas gépmonstrum, amely hideg eljárással készíti a különböző idomacélokat Országjárás A Dunai Vasmű Hideghengerműve üzemel már a spirálisan hegesztett csöveket gyártó automata gép „Otthon nálunk az a helyzet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom