Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-29 / 280. szám
Gondolkodni ás kísérletezni Vállalataink egy része már az idén is létszámgondokkal küszködött. Most a jövő évi feladatok ismeretében tapasztalható olyan vélemény: „Ha kapunk létszámot, lesz tervteljesítés. ha nem kapunk, eleve lemaradással számolhatunk.’! Az idei tapasztalatok meggyőzően bizonyítják: a népgazdaságnak már nincsenek számottevő mun- kaerőtantalékai. Akkor eleve mondjunk le a termelés további fejlesztéséről? Szó sincs róla, megfelelő munkaerő tartalékokat találhatunk ma *s — a vállalatokon belül. E tartalékok felszínre hozásának fontos eszköze a teljesítmények növelésére határozottabban ösztönző bérezés. A Népszabadság nemrégen beszámolt az Egyesült Vegyiművekben folyó érdekes kísérletről. Az üzemvezetőket és a munkásokat anyagilag érdekeltté tették a veszteségidő kihasználásában azzal, hogy a megtakarított, illetve felszabadított létszám bérének egy részét a dolgozók keresetének növelésére fordítják. Ilyen kísérletekre lenne szükség nálunk is például a járműjavítóban, a törökszentmiklósi gépgyárban, az Aprítógépgyárban, az építőiparban, de más üzemekben is. Ezeken a helyeken a veszteségidő nagysága nem lebecsülendő, a termelékenység pedig nem éri el az előirányzatot. Jó dolog, ha a veszteségidő csökkentésében érdekeltté teszik az egész kollektívát. így a dolgozók szüntelenül kutatják, keresik^ a munkaszervezés javításának, a fegyelem megszilárdításának módjait és nem követelnek a növekvő feladatokhoz újabb létszámot. Az eredmény: a papírgyár cell- üzemében az idén jelentős százalékkal növekedett a munka termelékenysége és 3,2 százalékkal csökkent az önköltség, javult a minőség is. Jól járt a népgazdaság és a dolgozóknak is haszna származott az eredményes munkából. Közel száz forinttal növekedett a gyárban az átlagbér ebben az esztendőben. S ahol úgy teszik fel a kérdést: „Jobb, termelékenyebb munkával akarsz-e többet keresni?”, hasonló „igen” lesz a válasz, mint a törökszent- miklósá baromfifefdolgo- zóban, ahol 1964 első kilenc hónapjában 31 százalékkal növekedett a termelékenység, va^ a Tisza Cipőgyárban és így tovább. Mondjuk a 15— 20 százálékos termelékenység növekedés eny- nyi idő alatt szinte hihetetlennek látszik. Pedig ilyen és hasonló tartalékok szunnyadnak ma még nagyon sok vállalatnál. Csak meg kell találni a hasznosítás módját. Az anyagi ösztönzés kétségkívül egyik legfontosabb feladata a termelő kollektívában rejlő alkotó energiák felszabadítása. Előfordul — mint például a járműjavítóban — hogy a pillanatnvilag érvényben lévő bérrendszer nem ösztönöz kellőképpen a legégetőbb teendők végrehajtására. Ilyenkor szokás az anyagiassággal hadakozva az öntudatra apellálni. Pedig nem helves így szembeállíiani az öntudatot a2 anyagi érdekeltséggel. A jó bérezési megoldások, az érdemi teljesítményeknek megfelelően differenciált kereseti arányok nem szítanak anyagiasságot, ellenkezőleg, öntudatra nevelnek. Ha egy kollektíva anyagilag is érdekelt a jó munkaszervezésben és abban, hogy ne legyenek a munkahelyen lógósok, felesleges beosztások, ez minden szónál hatásosabb eszköz a szigorú létszám- gazdálkodásra, a termelékeny munkára. Volt rá eset, hogy jutalma^ fizettek annak a dolgozónak, aki új munkaerőt „szerzett” a vállalatnak. Vajon nem sokkalta célravezetőbb, ha azokat díjazzák, akik a termelékenység emelésével létszámot takarítanak meg a munkában? Több üzemben találkozhatunk eredményes pró- bálkozásokkal, amelyek a bérezési és a premizálási rendszert a megváltozott feladatokhoz igazítva igyekeznek a létszám és munkaidő megtakarításra serkenteni. Ez jellemzi a Tisza Cipőgyárat is. De azért másoktól sem szégyen tanulni. A textilipari üzemek példájára, néhány ‘fém- és műanyag feldolgozó vállalatnál egy dolgozóra több gép kezelését bízzák, természetesen növekvő keresettel. Más üzemben az előző időszak túlóra pótlékkal növelt bérét kifizetik, amennyiben az új feladatokat túlóra nélkül teljesítik, A bérezési formákat- sehol nem írják elő központilag, ezért minden műhelyben lehetőség nyílik a termelés jellegének és a feladatoknak legmegfelelőbb ösztönzési rendszerek kialakítására. Persze nemcsak a munkások körében van szükség ösztönző bérezésre, a műszakiaknál is. Hiszen a jól képzett mérnökökben, technikusokban — akiknek alkotó tevékenysége százak és ezrek munkáját tehetik eredményesebbé — nagy hiány mutatkozik. Egyenlő munkáért egyenlő bért — hangsúlyozzuk gyakran. De nem ártana helyenként így módosítani: Egyenlőtlen munkáért egyenlőtlen bért. Vagyis az, aki nemcsak szorgalmasan dolgozik, hanem fantáziát visz a munkába, kezdeményez, lényegesen többet keressen a kibúvókat és magyarázkodásokat kereső „ügyintézőknél”. A pillanatnyi besorolási rendszer szűk „tól-ig” rendszere is olykor egyenlős- dire vezet, s nem teszi lehetővé a kiugró teljesítmények ösztönzését. Mégsem annyira a bértáblázat, mint inkább a szemlélet szorul módosításra. Ne az kapjon fizetésemelést és prémiumot, aki a leginkább számít rá és régtől várja, hanem aki Valóban megérdemli. A termelékenység emelése ma fejlődésünk kulcskérdése. Növekvő feladataink végrehajtása, köztük az életszínvonal emelése, elsősorban azon múlik, hogyan alakulnak az egy munkásra és műszakira jutó teljesítmények s az egy termékegységre jutó költségek. — Áz egyéni és társadalmi érdekek összhangja jusson kifejezésre, abban is, hogy aki nagyobb részt vállal magára a munkából, az az eredményeknek közvetlenül is jobban hasznát láthassa. Újabb egymilliárd A rendelkezésre álló r da tok szerínt megyénkben 1901-ben a beruházások várható teljesítése körülbelül 1,2 milliárd fotont lesz. Ez közel 15 százalékkal több. mint 1963-ban. ,z építési beruházások részaránya a tavalyihoz képest 23 százalékkal növekszik, a gépi beruházások aránya pedig 15 százalékkal csökken; Az értékhatár feletti beruházásokra 1964-ben biztosított fedezet 91 százalékát veszik igénybe. Ez a ko rábbi évekkel szemben lényeges eredményjavulást le] JATVt’. Vitáq proletárjai, egyesüljetek! SZOLNOK MEGYEI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANACS LAPJA XV. évfolyam, 280. szám. Ara 80 fillér 1964. nov. 29., vasárnap. Őszi csúcsforgalom. Az 1781-es számú tehervonat óriás terhével Szolnokról Rákosrendezőre indul. CSERKESZÖLLOl OZAIKOK _______ N INCS ÜRES HORDÓ A Magyar-Román Barátság Tsz-ben' túl'vannak á szüreten. A hosszantartó esőzés és a rekord termés sok gondot okozott a gazdáknak. Nehezen akadt helye a mustnak. Nem csoda, hiszen a tervezett 14 600 mázsa helyett 21 000 mázsa szőlőt szüreteltek. A borforgalmi vállalat pincészetébe 15 000 hektoliter mustot szállítottak. — Tele van az 1000 hektó befogadó képességű saját pince is. Sőt 400 hektónyit — hely hiányában — a tagok hordóiban, pincéiben tárolnak. A bőséges szőlő- és gyümölcstermés a közős gazdaság árutermelésének fejlődését is mutatja] Az 1949- ben alakult szövetkezet az' első évben '8, az idén 15 millió forint értéket termelt. Működik a vesszőkiemelő Az őszi munkák záróakkordja a mélyszántás és a vesszőkiemelés. A szövetkezet szaporítóanyag előállításával is foglalkozik. Tíz holdon piros csumájú vesz- szőt- gyökereztetett. A mélyen megforgatott, trágyázott futóhomokon most takarítják be a termést. Az MTZ elé Zetort kapcsoltak, mögötte pedig a hidraulikával működő — saját konstrukciójú — kiemelőt vontatják. A szerkezet 40—45 centiméter mélyen hasítja a talajt. A gyalog munkásoknak csak az a dolga, hogy összerakják a vesszőt. A szövetkezet újabb szőlőtáblát telepít. Erre 120 ezer vesszőt tart vissza, a többi 350 ezret a termeltető vállalat útján értékesíti. Saját rozsig fiaztató A szövetkezeti központ közelében egy félig kész épület magasodik. A szakemberek szegezik a tető- szerkezetet és felrakják a zsindelyeket. Az épület téglaalapot kapott, a falak vályogból készültek. Negyven anyakóca kap helyet a fűthető szálláson. Olcsó megoldás, gyors a kivitelezés, nem,, kell ■ várniuk- az állami építőipar felvonulására. Igaz, sokat kellett az anyag — szerfa — miaitt kilincselniük míg beszerezték. — A szöVetkezet nem szorul rá az állami kölcsönre, saját erőforrásaiból építkezik; Torinőre fordul as őszibarackos Csopesz Imre, a szövetkezet elnöke megmutatja a futóhomokon telepített őszi barackost A 70 centire megforgatott talajba három A TANNIMPEX külkereskedelmi vállalat képviselői a közelmúltban eredményes tárgyalásokat folytattak Angliában és Nyu- gat-Németországban. A iö- vő tavaszi idényre a maki- fűi Tisza Cipőgyár exportgyártmányaiból jelentős mennyiséget kötöttek le az évvel ezelőtt kezdték el, tavaly és az idén folytatták a barackfák ültetését. Az első ötholdas barackos az idén már gyümölcsöt hozott, jövőre már teljes termést várnak róla. A barackos megkapó látványt nyújt. A fákat nagyüzemi módon, gépi művelésre alkalmas. távolságra telepítették.. Tíz év múlva együttesen 100 holdas ösz- szefüggő barackosa lesz itt a szövetkezetnek.. Nagyüzem a pálinkafőzdében A szőlők közé ékelődve működik a földmövesszö- vetkezet pálinkafőzdéje. — Méghozzá teljés üzemmel. A 225 literes üstben a napi 16 órás műszak alatt 240 liter pálinkát főznek. A szesz foka 50—51. Papp Zoltán, a főzde vezetője mondotta, hogy az Idén 32 000 liter „lélek melegítőt” állítanak elő. Ennek 60 százaléka szilva. Kielégítik a termelőszövetkezet igényeit, s ezenkívül a tsz- tagoknak és a magánosoknak is főznek. — m. 1. — említett államok kereskedelmi vállalatai. Különösen Hagy sikert aratott a férfi fussbett szandál, valamint a férfi félcipő. A Póló eljárású M-ve’our hasíték felsőrészű férficipőért rendkívül kedvező devizaárakat fizetnek, A magyar ENSZ-küIdöttség elutazott Budapestről Az Elnöki Tanács határozatot hozott az Egyesüli Nemzetek Szervezete 19. közgyűlésén részvevő magyar küldöttség összetételéről; A küldöttség vezetője Péter János, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, tagjai: Mód Péter, a külügyminiszter első helyettese a küldöttség helyettes vezetője, Csatorday Károly nagykövet, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ-képviselője, Beck János, a Magyar Népköz- társaság havannai nagykövete, dr. Ustor Endre nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője; A magyar küldöttség első csoportja Péter János vezetésével szombaton Budapestről New Yorkba utazott. Hegnyílt a Belga Kommunista Párt XV. kongresszusa Brüsszelben szombaton megnyílt a Belga Kommunista Párt XV. kongresszusa. Nap;rendjén a Központi Bizottság beszámolójának megvitatása és a párt véze- tőszerveinek megválasztása szerepel. A kongresszuson résztvevő szovjet küldöttségei. Krill Mazurov, az SZKP Központ i Bizottsága elnökségének póttagja, a Belorusz Kommunista Párt el»í titkára vezeti, Martfűi cikkek nyugati sikere
