Szolnok Megyei Néplap, 1964. november (15. évfolyam, 257-280. szám)

1964-11-29 / 280. szám

* SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP »64. november Sl. Áz imperialista manőverek nem állíthatják meg a társadalmi haladást EGY KÉT A KÜLPOLITIKÁBAN A társadalmi hala­dás ügye világszerte egyre szélesebb utat tör magá­nak. Az előrehaladás útja azonban nem kényelmes sétány, hanem erőt, állha­tatosságot követelő emel­kedő, amelyen minden si­kerért kitartóan küzdeni kell. Az olasz kommunisták sokoldalú, szívós küzdel­mét a múltheti községta­nácsi választásokon nagy siker koronázta: a szavaza­tok 26.1 száizalékát mond­hatják magukénak. Ez az eredmény fél százalékkal magasabb, mint az 1963-as általános választások szá­zalék aránya. Az Olasz Kommunista Párt legerő­sebb ellenfele változatlanul a kereszténydemokrata párt volt, amely bár a szavaza­tok 37.8 százalékát kapta, de arány száma 1960-hoz képest 0.4 százalékkal me­gint csökkent. Az olasz községtanácsi választásokon számos párt indult. Az erőviszonyok felmérése azonban a két nagy párt, az OKP és a kereszténydemokrata párt s,mérlege” a legalkalma­sabb. — Választási ered­ményeik úgy értékelhetők kellően, ha figyelembe vesszük azokat a körülmé­nyeket, amelyek befolyá­soló szerepet kaptak. — A sok közül az egyik alapve­tő tényező az volt, hogy míg a jobboldali pártok hajráját állami tényezők nem nehezítették, ugyan­akkor a kommunisták esé­lyét igyekeztek kedvezőtle­nül befolyásolni. A ható­ságok -— például a munka- vállalás céljából — az or­szág más területeire, vagy külföldre utazott olaszokat minden eszközzel gátolták abban, hogy szavazni haza­utazzanak; S az eredmény? A ke­reszténydemokrata párt szavazatainak arányszáma mégis csökkent, a kommu­nistáké pedig a jobboldali akciók ellenére növeke­dett. A kommunistaellenes kampány végső fokon ösz- szeomlott. Luigi Longo elv­társ az OKP főtitkára ezek után joggal jelenthette ki: „a választások eredményé­ből logikusan következik, hogy olyan új és pozitív megoldásokat kell keresni, amelyek túlmennek a mai középbal politikán... A kor­mánynak revidiálnia kell eddigi álláspontját és szá­mot kell vetni a választá­sok millióinak akaratával. Pártunk sikere és előreha­ladása. megnyitotta az utat egy új kormánytöbbség felé”; A következetes tár­sadalmi haladás hívei szüntelenül számolnak az ellenfél megújuló táma­dásaival. Kongóban a kele­ti tartomány szabadsághar­cosaival szemben azonban még Csőmbe fehér zsoldo­sai sem bírtak. Ezt látva az amerikai és a belga im­perialisták sötét eszközük segítségére siettek: ameri­kai szállító repülőgépek belga ejtőernyősöket dob­tak előbb Stanleyville-re, a szabadságharcosok fővá­rosára, majd a felkelők el­lenőrzése alatt álló többi stratégiai pontra is. — És megkezdték a szörnyű vér­ontást. „Láttam, amint végigvonult az utcán a bel­ga ejtőernyősök egy oszta­ga, s minden afrikait agyonlőtt, aki csak eléje került” — mondta az UPI fotoriportere. A felháborító hírek hal­latán minden jóérzésű em­berben felötlik a gondolat: mit keresnek a belgák és az amerikaiak a hazáj>iktóT sokezer kilométernyi távol­ságra fekvő Kongóban? Hi­szen azt igazán nem állít­hatják, hogy a kongói ha­zafiak intervencióra készül­tek akár az Egyesült Álla­mok, akár Belgium ellen. Agressziós lépéseikhez ürü­gyet fabrikáltak. Szemreb­benés nélkül azt állították: a felkelők kezén lévő kon­gói területeken veszélybe kerültek a saját fehér pol­gáraik és megmentésük ér­dekében intéznek támadást a hazafiak ellen. A hasonló imperialista manőverek azonban már épp elég példát szolgáltat­tak arra. hogy a világ jó­zan közvéleménye megkü­lönböztethesse az okót az ürügytől. Nyilvánvaló: az Egyesült Államok és Bel­gium a szabadságharcosok korábbi sikerei nyomán sa­ját imperialista érdekeiket látták veszélyben, a termé­szeti kincsekben rendkívül gazdag Kongó zsebükbe öm­lő hasznát féltették. Azzal a hátsó szándékkal támad­tak a felkelőkre, hogy ezál­tal a gyarmati rendszer el­len határozottan fellépő többi afrikai népet is meg­félemlítsék, közben pedig a béke ügyét is súlyosan ve­szélyeztették; Még folyik az ellenállás; Az izzó hazaszeretet tüze számos kongóit hősi ellen­állásra fűt. A nagy afri­kai erőpróba még nem zá­rult le. Nem is zárul­hat le mindaddig, amíg Kongó gazdag földjét ide­gen hódítók tiporják. S eb­ben a harcban nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész haladó világ a kon­gói hazafiak oldalán áll; Del-Vietnám. népének ese­tében is ez történt a beto­lakodók ellen. Az amerikai­aknak ma már nemcsak a hős fegyveres felkelők ko­moly katonai erejével kell számolniuk. A főváros népe is egyre határozottabban száll szembe Velük és az el­nyomókkal. Saigon utcáin napok óta ismét a tüntetők ezrei vonulnak, s első lé­pésként a bábkormány le­mondását követelik. A népi ellenállás ereje az Egyesült Államok vezetőit ismét tanácskozás­ra késztette. A békés ren­dezés lenne a legbölcsebb, de az amerikai külpolitika irányítói, sajnos, ezúttal is híján vannak az igazi hely­zet felismerésének, ötféle megoldást dolgoztak ki a Pentagonban, de közülük a legenyhébb is a haditevé­kenység fokozását irányoz­za elő. A legdurvább terv pedig a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság elleni agresszió veszélyes útját je­lenti. A józan értelem tilta­kozik az efféle megoldások ellen. A világ haladó erői keményen kárhoztatják az ilyen politikát. A Szovjet­unió ismét felemelte tilta­kozó szavát és elítélte a VDK elleni katonai akció­kat. Következetesen védel­mezi a szabadságmozgalma­kat és kész megadni nekik a szükséges segítséget. Ezt tudva, még a Pentagon „forrófejű” vezetőinek is be kell látniuk: a dél-vietnami társadalmi haladást fegy­verekkel legfeljebb csak késleltethetik, de útját el­zárni nem tudják; Milassin Béla Amerikai hadihajó negyedórán át lőtte a demokratikus Vietnam egy partmeuti községét A dél-vietnami nemzeti főtanács felhívta Tran Van Huong miniszterelnö­köt, vegye fontolóra kor­mányának átalakítását „mi­helyt a helyzet megenge­di”. A főtanács figyelmez­teti Tran Van Huongot, akadályozza meg a további vérontást. A dél-vietnami kormány hadseregének főparancs­noksága szombaton több jelentést adott ki a parti­zánok ellen folyó katonai műveletekről. A jelenté­sekből kitűnik, hogy össze­tűzések voltak a laoszi határ mentén fekvő Guang Tri tartomány, a Saigontól dél­nyugatra lévő Binh Tuong tartomány, továbbá a kam­bodzsai határnál fekvő Kien Phong tartomány te­rületén. A UPI ismerteti a hanoi rádió jelentését, amely sze­rint szombaton négy ame­rikai hadihajó megközelí­tette a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság Ha Tinh tartományának partvidékét és ott tüzet nyitottak a Kv Anh körzetben fekvő Hai Thanh községre. A hadi­tengerészeti egységek 15 percig tartó ágyútűz után elhajóztak. ■T ---—■ ■ H azai hír Charles Helou, a Libano­ni Köztársaság elnöke, táv­iratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Libanon nemzeti ünnepe alkalmával kifejezett jókívánságaiért A kongói Paulis városa ismét a szabadságharcosok birtokába került Stanleyville-ben szombaton reggel ismét fellángol­tak'a harcok a fehér zsoldosok által vezetett kongói kormánycsapatok és a felkelők között. Csőmbe katonái megpróbálják kivetni a felkelőket utolsó állásaikból is, ennek a hadműveletnek a sikere azonban teljesen kétséges: az UPI jelentése szerint a szabadságharcosok bevették magukat a dzsungelbe és újra rendezik so­raikat, hogy később ismét támadást intézhessenek Stanleyville, s az északkeleti országrész fontos váro­sai ellen. Mint katonai szakértők megállapítják, a felkelők heves Stamleyville-i ellen­állása alighanem bevezetője annak a hosszú harcnak, amely Kongó északkeleti területeiért folyik. E tér­ségek túlnyomó r£sze je­lenleg a felkelők birtoká­ban van. Stanleyville helyzete ön­magában is ingatag. Miután pedig a belga ejtőernyősö­ket kivonták az innen 370 kilométernyire északkeletre fekvő Paulisból, ez utóbbi város máris visszakerült a felkelők kezébe. Paulistól legközelebb 280 kilométer­re, Bhuta városban talál­hatók kormánycsapatok. Nyilván abból a célból, hogy továbbra is Kongó­ban tartsák a belga ejtő­ernyősöket, módszeresen terjesztették el a hírt Leo- poldville-ben, hogy Paulis­ból a kivonuló felkelő egy­ségek fehér „túszokat” vit­tek magukkal a dzsungel­be. Ezt a célzatos hírt pén­teken este maga a brüsszeli külügyminisztérium volt kénytelen megcáfolni. Más nyugati jelentések szerint a Stanleyville-i kör­zetből kiszorított felkelők egy része átlépte a szudáni j határt, s az ottani ható- j súgok menekülttáborokban 1 látják el őket élelmiszerrel 1 és gyógyszerrel Sorsukról a szudáni kormány szom­baton dönt. Időközben Khartoum lakossága tün­tetéseken követelte, hogy a kormány nyújtson gyakor­lati segítséget a kongód fel­kelőknek. Adoula volt kongói mi­niszterelnök repülőgépein Brüsszelbe érkezett. Kísé­rete szerint látogatásénak „nincs politikai jelentősé­ge”. Az Egyesült Államok volt Stanleyville-i konzulja saj­tónyilatkozatot adott a kongói helyzetről. Vélemé­nye szerint a kongói fel­kelők mozgalma teljes mér­tékben katonai színezetű, nincs sem fehérellenes, sem ezen belül Amerika- ellenes jellege, és semmi­lyen jel nem mutat arra, hogy külföldi ideológiai befolyás hatása alatt áll­nának. Kijelentette, hogy a kongói felkelők Lumum­ba céljait követik. Az afrikai egység szerve­zetének kongói békéltető bizottsága folytatta mun­káját Nairobiban. Az ed­digi tárgyalásokról nem adtak ki közleményt. Az ENSZ-tagállamok af­rikai csoportja is ülést tar­tott a világszervezet szék­helyén, hogy döntsön: ké­ri-e a Biztonsági Tanács összehívását az amerikai— belga agresszió ügyében. Az afrikai csoport úgy döntött, hogy a Biztonsági Tanács összehívását fogja kérni a kongói ügyben, ha a jelenleg Nairobiban ülé­sező kongói békéltető bi­zottság is ezt indítványoz­za. Az erre vonatkozó ok­mányt már elő is készítet­ték. Az afrikai tömb emel­lett határozatban fejezte ki mélységes aggodalmát az amerikai—belga katonai in­tervenció következtében előállt kongói helyzet miatt. A Csombe-kormány nyi­latkozatban jelentette be, hogy eleve semmisnek fo­gadja el az „ad hoc” bi­zottság minden határozatát. Mint az AFP jelenti, a kongói felkelők vezetőd: Christopher Gbenye, a Stanleyville-ben megalakí­tott Kongói Népköztársaság elnöke — Gaston Soumla- lot, a kongói forradalmi kormány miniszterelnöke, Olenga tábornok és Pierre Mulele, jelenleg a Szudáni Köztársaság területén tar­tózkodnak. Erre vonatkozó­lag Ahmed Hasszán, a szudáni egyenlítői tarto­mány főbiztosa tett hiva­talos nyilatkozatot. Jugoszlávia Ünnepére A jugoszláv címeren a szövetségi szocialista köz­társaságokat jelképező hat fáklya rajza alatt a követ­kező dátum olvasható: 1943. XI. 29. Ez a nap az új Jugoszlávia születés­napja. Huszonegy évvel ezelőtt, november 29-én a Jugo­szláv Népfelszabadító An­tifasiszta Front Jajce bosz­niai városkában, a hitle­rista hordák ellen vívott harc oly nehéz időszaká­ban, népi parlamentté ala­kult át, s történelmi ülé­sén kitűzte a harc közvet­len feladatát: a fasiszta megszállók és hazai cinko­saik kiűzését, a demokra­tikus néphatalom alapján felépülő szövetségi állam megállapítását. Két eszten­dővel később, ugyancsak november 29-én, az akkor már felszabadult ország parlamentje ünnepélyesen proklamálta a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság megalakulását. A szocialis­ta Jugoszlávia népei tehát ma történelmi évfordulót ünnepelnek. Emlékeznek arra az áldozatos küzde­lemre, amelyet a jugoszláv nép vívott hazája felszaba­dításáért. Emlékeznek arra a segítségre is, melyet a szovjet hadsereg nyújtott a partizánoknak, amikor a balkáni hadműveletek so­rán sorozatos csapásokat mért a hitleristákra, ezzel új erőt kölcsönözve a ju­goszláv nép antifasiszta harcának is. A háborút kővető évek során Jugoszlávia népei megkezdték a.z új társa­dalmi és gazdasági rend alapjainak lerakását: a szo­cializmus útját választot­ták. Az elmaradott ország­ból korszerű iparral és mind fejlettebb mezőgaz­dasággal rendelkező orszá­got teremtettek. A szocia­lizmus építésében elért si­kereket a magyar nép ba­ráti érzelmekkel, mély ro- komszenwel üdvözli; s an­nál inkább örülünk déli szomszédunk békés alkotó munkában elért eredmé­nyeinek, mert országaink kapcsolatai jelentősen ki­szélesedtek, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köz­társaság és a Magyal Nép­köztársaság együttműködé­se minden vonatkozásban kedvezően fejlődik. Nemrégen Magyarorszá­gon járt Tito elvtárs, Ju­goszlávia elnöke, a Jugosz­láv Kommunisták Szövetsé­gének főtitkára, s az a fo­gadtatás, amelyben része­sült, ország-világ előtt azt is megmutatta, milyen igaz örömmel töltik el a magyar népet a jugoszláv nép alko­tó munkájának sikerei, a két nép együttműködésé­nek, összefogásának ered­ményei. Mind a magyar, mind a jugoszláv államfér­fiak hangsúlyozták, s a ma­gyar közvélemény különös örömmel fejezte ki egyetér­tését e tekintetben, hogy a jószomszédi viszony, a két szocializmust építő nép gyü­mölcsöző kapcsolatainak megszilárdítása mindany- nyiunk javát szolgálja, ugyanakkor szervesen be­leilleszkedik a szocializmus erőinek nemzetközi összefo­gásába is. A történelmi tapasztala­tok azt mondják: valahány­szor hiányzott az egyetértés a két szomszédos ország kö­zött, ez csak szerencsétlen­séget hozott népeinkre. De valahányszor baráti viszony szövődött közöttünk, ez a kapcsolat megfelelt közös érdekeinknek, s méltán ta­lálkozott mind a magyar, mind a jugoszláv nép egyetértésével. Ez a fontos történelmi tanulság most is időszerű, amikor mind ked­vezőbben alakulnak kapcso­lataink. amikor többízben is sor került a két nép ve­zetőinek közvetlen érintke­zésére, az őszinte, baráti véleménycserére. Közös cé­lok fűznek össze bennün­ket, és sok a közös gon­dunk is — és ez azt is je­lenti, hogy sok kérdésben tudunk egymásnak segítsé­get nyújtani; A gazdasági együttműkö­dés különösen szép ered­ményeket hozott az elmúlt két esztendőben: nemcsak növekedett az áruforgalom, hanem új formákkal is gaz­dagodott; A magyar—ju­goszláv együttműködési bi­zottság azon munkálkodikj hogy hosszúlejáratú árufor­galmi egyezményeket segít­sen elő, és lehetővé tegye a széleskörű együttműkö­dést az energiatermelés, a gépipar, a fémkohászat, a vegyipar és több más ipar­ág területén. Külkereskedelmi forgal­munk emelkedő irányzatai mutat. A kultúra, a tudo­mány, a sport területén is gyümölcsöző kapcsolatok jöttek létre. De ezeken a kapcsolatokon túlmenően nem kevésbé jelentős, hogy a nemzetközi életben is örvendetesen fejlődik együttműködésünk; Néze­teink azonosak, vagy igen közel állnak egymáshoz, akár a világ békéjének megvédelmezéséröl, akár a nemzeti függetlenségért és a gyarmatosítás maradvá­nyai elleni küzdelemről, vagy a társadalmi haladás problémáiról legyen szó. Testvéri szeretettel kö­szöntjük a jugoszláv népet nemzeti ünnepén és tiszta szívvel kívánunk néki sok sikert, további eredményes alkotó munkát! Néhány percre megszakadt a „forró drót" A Fehér Házat és a Kremlt összekötő közvetlen telefonvonal, amelyet világ­szerte „forró drót” néven tartanak számon, pénteken néhány percre megszakadt! A zavart az okozta, hogy a koppenhágai főtér közelé­ben dolgozó útépítő föld­gyalu egy nagy kő meg- mozdítása közben megsér­tette a vezetéket. A Műszaki Anyag- és Gépkereskedelmi Vállalat december 9-én MŰSZAKI BECSLÉST tart Szolnok városban. írásbeli beielentéseket kérlük a Magyar Hirető ki- rendeltsége elmére: Szolnok. Beloiannisz utca 10. sz- beküldeni- Budapesti elmünk. Műszaki Anyag és Gép­kereskedelmi Vállalat Budapest. VI.. Népköztársaság útja 38 Telefon- 127-731- Foglalkozunk használt me­zőgazdasági és egyéb gépek, kompresszorok, műsze­rek. stb. eladásával, vételével és közvetítésével. AGROKER VALLALAT Szolnok Rékasi úti telephellyel egy SEGÉDMUNKÁST keres, traktorvezetői jogosítvánnyal, azonnali felvételre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom